Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
r 1969. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A hetvenes évek küszöbén Gondolatok a munkásosztály történelmi szerepéről Százhuszonegy esztendeje, hogy Mars Károly és Engels Frigyes megfogalmazták a munkásosztály történelmi hivatásáról szóló feltételezéseiket. Napjainkban reformisták és ál-radikálisok, katedra- és vulgárszociológusok, — a marxizmusnak ellenfelei és torzítói egyaránt — tagadják, hogy századunknak második felében az élet igazolná ezeket a Marx Károly és Engels Frigyes által megfogalmazott elveket. Ellenérveléseik során többnyire a fejlett tókés országok társadalomfejlődésének tapasztalataira, „ tudományos és műszaki forradalom nyomán a társadalomban végbemenő változásokra hivatkoznak. Mit mutatnak ezzel szemben a tények? Akár éppen a fejlett tőkés országokban lezajlott és jelenben is zajló folyamatok? 1. Amikor Marx Károly és Engels Frigyes papírra vetették a munkásosztály történelmi hivatásáról és szerepéről szóló megállapításaikat, ez valóban hipotézis volt és te hetest akkor. Hiszen az egész világon az ipari pro- letáriátus összlétszáma alig volt 10 milliónyi, amikor a Kommunista Kiáltványban ezt írták: „Amilyen mértékben az ipar fejlődik, ugyanolyan mértékben nő a prole- letáriátus... Nemcsak létszámban szaporodik, hanem mind nagyobb tömegekbe zsúfolódik, ereje nő. s ezt mind jobban érzi.., A proletariátus a nagyipar legsajátosabb terméke.., A proletariátus győzelme elkerülhetetlen .. Azóta az egész világon, — így a tőkés országokban is t— megnövekedett és megsokszorozódott a proletáriátus létszáma. A századfordulón Angliában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Japánban és a cári Oroszországban együttvéve már 30 millió munkás élt. Századunk ötvenes éveinek elején pedig az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európa országaiban, Japánban és Ausztráliában együttvéve 85—90 millió. Üjabban a technikusok, a mérnökök, a különböző szolgáltatási ágakban tevékenykedők, a kereskedelmi elárusítók s a gépj adminisztrációt végzők seregét is munkakörülményeik s nagyfokú koncentráltságuk folytán a proletáriátushoz tartozóknak kell tekintenünk. Politikai szervezettségük, a körükben folyó szervezés lehetősége tekintetében sem állnak messze a munkásosztálytól. S ami a legdöntőbb; tulajdonviszonyaik már semmiben sem különböznek a proletariátusra jellemző viszonyoktól. Marx Károly és Engels Frigyes a Kommunista Kiáltványban annak idején ezt írták: „Az ipar haladása más osztályok egész sorát, rétegeit taszítja le a proletáriá- tusba;.. Ezek is a felvilágosodás és haladás új elemeinek nagy tömegét nyújtják a proletariátusnak.” Ma már e rétegekkel ,j^?yütt a fejlett tőkés országik munkásosztályának összlétszáma meghaladja a 200 milliót. S ha lassan is, de növekszik az ipari proletariátus, a közlekedés és a szolgáltatásban tevékenykedő munkásoknak a létszáma Afrikában, Ázsiának a tőkés világpiac áramába tartozó országaiban, valamint La- tin-Amerikában. E kontinenseken is a bérmunkások összlétszáma 1963-ra elérte a 180 milliót. 2. Marx és Engels tudományos hipotézisként fogalmazták meg; a létszám növekedésével együtt jár a proletariátus szervezettségének növekedése is Erősödik az osztálytudat és az osztály történelmi szerepének felismerése a proletariátus soraiban. A tények valójában igazolták e feltételezést. A 14 legfőbb szakmában a szak- szervezeti taglétszám 1913- tól 1962-ig 14 millióról 200 millióra növekedett És míg 1918-ban 10 országban működtek kommunista pártok. 1928-ban már 46, 1949-ben 78, ma pedig már közel száz ezeknek az országoknak a száma. A kommunista pártok tag létszáma 1928 óta 1 millió 680 ezerről 50 millióra növekedett. A kommunista pártoknak e létszámnövekedése a nemszocialista országokban, közte az illegalitásban vagy félillegalitásban küzdő pártok soraiban is végbement. — A nem-szocialista országokban működő kommunista pártoknak 1928-ban még 443 ezer volt az össz-taglétszáma. — 1968-ra pedig már ezekben a pártokban is 6 millió 690 ezer osztálytudatos munkás, a proletariátus ügyéért küzdeni vállalkozó egyesült. Az utolsó negyven esztendő alatt a szociáldemokrata pártok tagjainak száma a világon megkétszereződött; 6,6 millióról 13,2 millióra növekedett. E. pártok működése lényegében azonban két kontinens határán nem terjed túl ma sem. A kommunista pártok taglétszáma viszont 1928 óta 26, illetve 27-sze- resére növekedett. Még a szociáldemokrata taglétszám nem éri el az egész világon ma sem a 15 milliót, a kommunista pártokban napjainkban már — mint láttuk — 50 millió ember egyesül. A nem-szocialista országokban is az 1928-asnak tizenötszörösére emelkedett a taglétszám. S a világ valamennyi kontinensét átfogó világmozgalommá vált a leninizmus. 3. Ä világon mindazok a kommunista- és munkáspártok, amelyek az imperializmus elleni akcióegységre törekszenek, elvi alapokon állva igyekeznek megítélni a Kínai Kommunista Párt vezetőinek jelenlegi politikáját „Ez az elvi politika teszi lehetővé, hogy a jövőben egyszer megtaláljuk majd a közös hangot a kínai kommunistákkal is a közös an- tiimperialista érdekek alapján” — írja pártunk folyóiratának, a Pártéletnek 1969. évi májusi számában az egyik kommentár. De még ezekben a sok nehézséggel és ellentmondással jelentkező esztendőkben is — amikor újra és újra küzdeni kell a mozgalom egységéért — növekvőben a fejlett tőkés országokban a proletariátusnak politikai akcióképessége. Az Egyesült Államokban, Angliában, Olasz- és Franciaországban, „ Német Szövetségi Köztársaságban és Japánban 1960-ban 33,9 millió, 1962-ben már 55,1 millió munkanapot kitevő időt töltött sztrájkban a proletariátus. Nyugat-Európában, Észak- Amerikában és Japánban a sztrájkolok létszáma 1958- tól 1964-ig 13 és fél millióról 43 millióra növekedett. A tőkés uralom alatt lévő valamennyi országban pedig 25 millióról 58 millióra. S míg 1958-ban a sztrájkokban résztvevők 44 százaléka, addig ma már 60-r-70, némely fejlett tőkés országban 80 százaléka politikai jellegű sztrájknak cselekvő résztvevője. Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja irta egyik cikkében a napokban; Franciaországban „kiéleződtek a kapitalizmus ösz- szes ellentmondásai, és fokozódott a munka és a tőke közti osztályharc.:. Ezek az osztálycsaták rávilágítottak arra, hogy mennyire hazug az az állítás, miszerint a magasan fejlett tőkés társadalomban az oeztályharc gyengül ... Első ízben fordult elő országunkban, hogy mintegy tízmillió dolgozó szüntette be „ munkát és foglalt el üzemeket, irodákat és iskolát...” 4. Amikor Marx Károly és Engels Frigyes papírra vetették százhuszonegy esztendővel ezelőtt azon feltevéseiket hogy az elkövetkező időkben az iparral együtt szüntelenül növekedni fog a proletariátus létszámában, mind koncentráltabb üzemekben él, s dolgozik, saját erejét mind jobban felismeri, ezzel együtt növekszik osztálytudata, saját történelmi szerepének tudatos felismerése. Akkor, amidőn a világ egyetlen földrészén, Európában még éppen csak megjelent a munkásosztály, s a Kommunista Kiáltványt megfogalmazták, ez tudományos hipotézis volt. Azóta azonban a történelem által igazolt fejlődés tendenciái Császtvai István 2500 cigaretta percenként A Magyar Dohányipar egri üzemében új filter felrakógépet helyeztek üzembe, amely percenként 2500 cigarettát gyárt. Az ország legmodernebb gépén rövidesen újfajta natúr cigaretta készítését kezdik meg. (MTI foto) Whisky aromáért gabona párlat A Szeszipari Országos Vállalat nevében a Monimpex és a skót whiskygyártó érdekeltség között megállapodás jött létre, amely szerint a whysky aroma, a mait ellenében a Magyar Szeszipar elismerten kiváló alapanyaggal, gabonapárlattal fizet. A szabadegyházi szeszgyár rendezkedett be whisky gyártás-ra, az alapanyag és a sajátos ízt és zamatot adó aroma összeérlelésére. — A skót recept szerint készülő italt hétdecis üvegekbe töltik. Az első néhány száz üveget már átadták a kereskedelemnek. Az üvegekre „Clubb 99” „Scotch whisky” feliratú címke került — A negyven-negyvenhárom százalék szesztartalmú whiskyből — hazat fogyasztásra — az idén többszázezer üveget töltenek meg. Három község közös gondja Jászfény szaru, Jászágó és Pusztamonostor községi tanácsai együttes tanácsülést tartottak. Megtárgyalták a három község fogyasztási szövetkezeteiből 1962 decemberében egyesült Jászfény- szaru és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet beruházáspoliti- kai, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységét Szép eredmények, nehéz jövő A szövetkezet az ötéves működése alatt szép eredményeket ért eL 1968-ban 41 870 ezer forint kereskedelmi, 8479 ezer forint vendéglátóipari forgalmat és több mint kétmillió forint nyereséget ért el. Beruházásai jelentősek voltak. Jászfényszarun a régi cukrászdaépületet alakították át új TÜZÉP-telepet létesítettek és egy vegyesboltot építettek a község addig ellátatlan területén, az újtelepen. Pusztamonostoron újjáépítettek egy büfét a ruházati boltot modern berendezéssel látták el. Jószágon pedig 1968-ban építették fel a 9-es számú büfét. A jövő tervei azonban a szövetkezet pillanatnyi nehézségeit, talán megtorpanását is sejtetik. Egyetlen vegyesiparcikk profilú kisáru- ház felépítése szerepel a tervekben Jászfényszarun. Ezenkívül csak a meglevő épületek korszerűsítésére gondolhatnak. Anyagi lehetőségeik azonban erre is csak 1971 után adnak módot. A nehéz körülményekből keresett kivezető utat az együttes tanácsülés. Beharangozták, elvárják A belsőségről Arányosabb elosztást várnak a vásárlók Egy reggel ismerősömmel jártuk végig Szolnok központjának húsboltjait belsőségért. Erdeménytelenül. Végül a piaci ÁFÉSZ-boltban kötöttünk ki. Jókor érkeztünk, akkor rakták ki az árut, 16 láda érkezett a vá- góhídról. Két ritkaságot is felfedeztünk: malackörmöt és pacalt. Eszünkbe jutott, vajon miért nem kaptunk belsőséget a többi húsboltban? Végére járván a dolognak, a következő derült ki Nem a húsboltok, hanem a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója rendeli a belsőséget és ő osztja szét az üzletek között. Ígérni jobban tudnak A kiskereskedelmi vállalat húsipari előadója szerint csaknem naponta rendelnek belsőrészt, de soha nem kapják meg azt a mennyiséget, amit kérnek. Persze, a vágóhfdon is kevés a belsőség. De minden nap bemondják tanúm ‘ "'non, mennyit fogadtak el a megrendelésből, mennyire számíthatnak, mit oszthatnak szét a következő napon a húsboltok között Hogy ténylegesen mennyit szállítanak ebből? Nem annyit amennyit ígérnek. Előfordult például, hogy az egyik napon. 230 kilogramm belsőséget diszponáltak. Végül összesen 130 kilogramm jutott a hentesüzletekbe. Mi ennek az oka? Erről a húsipari vállalat áruforgalmi vezetője így nyilatkozott: — Előfordul, hogy a vállalat egyik vagy másik boltjának kevesebbet szállítunk. De nem rendszeres ez. Az 1968. évj szállítások adatai szerint tavaly a megye kisker-húsboltjainak 869 mázsa, az ÁFÉSZ húsboltoknak pedig 1249 mázsa belsőséget szállított a húsipari vállalat. Nem baj az. hogy egy boltban (a piac sarki húsboltról van szó) mindent és minden mennyiségben vásárolhatunk. Azt viszont már szóvá kell tenni, hogy a megyeszékhely másik hét húsboltjában ez sokkal ritkábban sikerül. Pedig a hét boltot azért nyitották a város különböző részein, hogy a lakosság mindenhol megvásárolhassa — bár tudjuk, hogy nem korlátlan meny- nyiségben — akár a belsőséget is. Monopol helyzet A vese-velő, a pacalpörkölt, a resztéit máj és a savanyú tüdő aránylag olcsó étel Szolnok gyámegyedében, a Vosztok úton vagy a vasút mellett csakúgy, mint a piac környékén. Nincs mindig idő begyalogolni, vagy négy forintért autóbuszozni az egyetlen bolthoz, ahol megvásárolható a hozzávaló. Annak idején éppen az arányosabb elosztás érdekében és a sorban állás megszüntetése végett számolták fel a 2-es számú kisker-húsbolt belsőség-monopóliumát. Kár volt ezt most máshol feléleszteni. Jusson minden húsboltba belsőség, rhból, ami van. P. J. A tanácstagok több mint tízezer ember képviseletében kértek, — és néha ajánlottak megoldásokat. Felszólalásaikból kitűnt, hogy gondjaik nem újkeletűek, sőt többnyire ígéretet is kaptak már megoldásukra. Az 1968-as tanácsülés napirendi pontja volt például Jászfényszarun egy gázcseretelep létesítése. — Hétszázhúsz gázfogyasztó van a községben — mondta Török János, jász- fényszarui tanácstag — és mindegyiküknek 17 forinttal többe kerül a gáz a szállítás maitt. A gázcseretelep építését beharangozták, joggal elvárjuk, hogy megtartsák ígéretüket Megnyugtató választ most sem kaptak. Az ok itt is a pénz hiánya volt Ügy, mint a törpe benzinkút szintén régóta tervezett építésénél, melyet a Jászágó környéki, 318 tanya lakói várnak türelmetlenül. Petróleumlámpáik *, üzemanyag” problémáit oldaná meg.. A község 30 gépkocsi. — és sokkal több motorkerékpár tulajdonosának is költségmegtakarítást jelentene, ha otthon tankolhatnának. Pestre gurul a forint Pusztamonostorról is hoztak javaslatot. A két élelmiszerbolt szűk eladótere miatt állandó a tolongás, a ruházati boltnak rossz az áruválasztéka. Emiatt a monostoriak ötven százaléka Jászberénybe, vagy Pestre jár vásárolni. — A tanács 1970-re 250 ezer forintot biztosit egy élelmiszer bolt építésére, — mondta Bazsó Sándor pusztamonostori tanácstag — ez természetesen kevés. Érdemes lenne egy állami ház átalakításával felépíteni a boltot. A szövetkezetnek sem lehet közömbös az a sok pénz. ami a községből Mmegy. Megoldásokat nem hozott az együttes tanácsülés. a fejlesztési alap lekötöttségén nem változtathattak a viták. Gondolatok, ötletek születtek azonban az önálló gazdálkodás nehéz jövőjének megkönnyítésére. Elhatározták, hogy szoros kapcsolatot alakítanak ki a helyi termelő- szövetkezetekkel, megpróbálnak több tagot szervezni a fogyasztási szövetkezetbe, felemelik a tagok célrészvényeinek összegét és még- jobban igénybeveszik a községekben nagy hagyományokkal rendelkező társadalmi munkát. Szentesi Lászlónak, a jászberényi járási tanács vb elnökének biztatására elkészítik a szövetkezőt IV. ötéves fejlesztési terveit A SZÖVOSZ-ig elmennek, hogy legalább az 1971 utáni időkre nagyobb segítséget kérjenek a b°v K■*"'\sok bővítéséhez. P. J. V