Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 22. Túl a százmillión... A további fejlődés útja — Import-könnyítések és kooperáció i. Ezekben a napokban Ausztria piros-fehér zászlós pavilonja várja a látogatóikat a Budapesti Nemzetközi Vásár északnyugat felé ívelő, árnyas fasorában. Az osztrák cégeket éviről évre intenzívebben érdekli a budapesti vásár és — a magyar piac. Idei áruminta bemutatójuk minden eddigit túlszárnyal: az osztrák exporlkínalat reprezentatív keresztmetszetét nyújtja. Budapesten és Bécsben Miközben a magyar érdeklődők megtöltik majd a BNV osztrák pavilonját, osztrák újságíróküldöttség vendégeskedik Budapesten, ugyanakkor egy magyar újságíródelegáció — az osztrák kormány meghívására — Becsbe készül, május végén pedig magas szintű magyar—osztrák: kormánytárgyalásokra kerül sor a bécsi Ballhaus- platzan: Fock Jenő miniszterelnökünk viszonozza Josef Klaus osztrák kancellár tavalyelőtti látogatását Budapesten. A magyar miniszterelnöknek nem ez az első hivatalos látogatás« Bécsben. Már korábban — mint a magyar kormány elnökhelyettese — sikeres gazdasági tárgyalásokat folytatott az osztrák fővárosban és eredményes kereskedelmi megállapodásokat készített elő. Ha ezúttal is sor kerül a kétoldali gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felmérésére — és ez valószínűleg a tárgyalások egyik napirendi pontja lesz — a magyar és az osztrák államférfiak megelégedéssel állapíthatják meg. hogy idén a kölcsönös szállítások együttes értéke — előzetes becslés szerint — elérheti már a százmillió dollárt, (1968:92 millió. 1967:82 millió, 1966: 76 millió dollár). Új szakasz A fejlődés tehát dinamikus, a százmillió dolláros határ átlépése imponáló, de távolról sem jelenti azit. hogy megfelelnek azoknak a lehetőségeknek. amelyeket a két pzomszédonszág földrajzi közelségéből, egymást jól kiegészítő gazdasági struktúrájából és légi hagyományaiból fakadó adottságok nyújtanak. Azt. hogy ezekkel a lehetőségekkel miért nincsenek még arányban a mai — igaz: jelentős — eredmények, nem is kell most már részletesen elemezni.- Ez feleslegesen horzsolna fed behegedt sebeket. Annyi bizonyos, hogy csak az utóbbi években — a közelmúlt politikai nézeteltéréseinek tisztázása után — érvényesült az Osztrák gazdasági körökben az a szemlélet, hogy Ausztria „keleti kereskedelempolitikájának” határozott realizálása, a keleti szom- széd okkal kialakuló kölcsönös külkereskedelem növelése mennyire előnyös az osztrák gazdaságnak. Bár Ausztriának ebben az új szakaszban — éppen a korábbi evek lemaradása miatt — erős nyugati kankurren- oával kellett megküzdeni a keleteurópai piacokon, gazdasági kapcsolatai most már jó ütemben fejlődnek keleti szomszédaival, s különösképpen hazánkkal. Ma már az a helyzet, hogy Magyarországnak — az európai tőkés államokból származó — importjában második helyre küzdötte fel magát Ausztria. Az osztrák exportőrök ezt elsősorban úgy érték el, hogy jelentősen kibővítették a magyar importFéríí könnyek Roger Gray, a híres angol pszichológus szeretné meghosszabbítani a férfiak életét, amely, mint ismeretes, átlagban rövidebb a nők életénél, méghozzá a pszichológus szerint azért, mert a férfiak „nem sírják el magukat olyan könnyen, mint a gyengébb nem képviselői”. Márpedig „a sírás meghosz- szabbítja az életet.” Amíg a sírást „férfiatiannak” fogják minősíteni, s ezért elfojtják, addig a férfiaknak semmi esélyük sem lesz a hosszú életre.” Gray doktor ebből az érvből kiindulva tanfolyamokat rendez férfiak számára, amelyeken a legújabb pedagógiai módszereket alkalmazva megtanítja diákjait a sírásra. „Engedjenek szabad folyást könnyeiknek” — követeli hallgatóitól a pszichológus, s addig ösztönzi őket, amíg sírva nem fakadnak. — Elsősorban arról van szó. hogy megszüntessük azt a helytelen közfelfogást, hogy sírni férfiatlan dolog” — jelentette kj a doktor. áruk mennyiségét. Így érvényesült a jól felfogott kölcsönös érdek és kölcsönös előny. Persze, most már könnyű mindezt megállapítani, annál nehezebb volt a 100 millió dolláros határt elérni. Szükség volt a magyar külkereskedelmi szakemberek türelmes ég szívós meggyőző munkájára, szükség volt az eszmecserék egész sorára és az 1968-ban megkötött hosszú- lejáratú kereskedelmi szerződésre. Ez bővítette végre a kétoldalú árulistákat, s ennék következtében terjesztették ki a legnagyobb kedvezmény elvét a magyar áruk széles körére. Megszűntek a korábban érvényes osztrák beviteli korlátozások is. A százmillió dolláros határ nem végleges. Ebben ma már mindkét fél egyetért. És abban is, hogy átlépéséhez további import könnyítésre, további import-liberalizálásra van szükség. Ezt az egyetértést mindkét félnek konkrét tettekkel kell realizálni; Ezek az intézkedések ugyanis — mint a tapasztalatokból kiderül — más vonatkozásban is előre lendítik a hasznos gazdasági együttműködést. A többi között ilyen — kölcsönösen hasznos — megállapodás a magyar— osztrák villamosenergia (áramcsere-) egyezmény és az ipari kooperáció: például a Steyr—Daimler—Puch Rt és az Ikarus, a Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Hódmezöváslárhejlyi Mező- gazdasági Gépgyár között, vagy az Österreichische Stickstoffwerke és a magyar Viscosa gyár között. Duna-völgyi népek Mindebből persze nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarország és Ausztria között, a különböző kérdések megítélésében, most már ne lennének nézet- különbségek és a jövőben sem fordulhatnak elő véleményeltérések. Vannak természetesen még ütközőpontok és még lehetnek is megoldást követelő problémák. Alig valószínű azonban, hogy ezek megoldása a mai Magyarország és a mai Ausztria államközi kapcsolataiban — a korrekt jószomszédi viszony körülményei között — nehézséget okozna. Ezt garantálja a nemrég megalakított magyar—osztrák vegyesbizottságok eredményes működése, a különböző szintű küldöttségek eleven eszmecseréje, s hivatalos jellegű látogatások gyakorisága. Bizonyos, hogy a magasszintű eszmecserék sorozatának fontos láncszeme lesz Fock Jenő miniszterelnökünk május végi hivatalos látogatása Josef Klaus osztrák kancellárnál. A jószomszédi hagyományokat és a személyi kapcsolatokat amúgy is spontánul ápoló, békeszerető emberek mind a szocialista Magyarországon, minél pedig a semleges Ausztriában nyilvánvalóan azt várják ettől a találkozástól, hogy a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítésén kívül, minden más vonatkozásban is előramozdítsa a további együttműködést és a békés együttélést a Duna- völgy két szomszédnépe között. Lóránt László Endre (Folytatása következik) Filmhírek sorokban A francia kastélyokban — tehát természetes környezetben veszik fel „A fösvény” című filmet Moliére vígjátéka nyomán. Harpagon szerepét a népszerű Luis de Fu- nes játssza. ☆ A árnyak hadserege. - ezt a filmet forgatják Boulogne síkságán Jean Pierre Melvill rendezésében. A film drámai részleteket mutat be a francia ellenállási mozgalom Hitler hadserege ellen vívott harcáról. ☆ Brigitte Bardot lesz Maurice Ronet partnere „A nők” című filmben. Ronet ma a francia film legtöbbet foglalkoztatott színésze. Ez idő szerint négy filmet is forgatnak az ő közreműködésével. ☆ Richard Burton régóta eleveníti meg színpadon Hamletet. Nemrégen elfogadta Franco Zeffirelli ajánlatát, hogy ezt a szerepet jásszá el filmen. A forgatás rövidesen megkezdődik és a film valószínűleg a jövő évben készül el. '"ÍV Ivan Szergejevics Turge- nyev „Első szerelem” című novellájából film készül. A filmnek ugyanaz a címe és a Moszfilm stúdióiban készül Vasili Ordinszkij rendezésében. a főszereplők: Irina Pécsem ikova, Inokenti Szmoktounovszkij és Vlagyimir Vlászov. Kutyaharapást a szőrével Edgar Wallacet, a detek- tívregények híres szerzőjét, délelőtt 10 óra körül felkereste egy komor fiatalember. Tegnap este belekezdtem az ön egyik könyvének olvasásába — mondta szemrehányóan a fiatalember — s annyira lebilincselt, hogy egész éjszaka olvastam. — Reggel aztán késve érkeztem a munkahelyemre. A főnököm, — az a vén hülye — ezért megszidott. Mitévő legyek? Wallace könyvespolcához lépett, leemelt egy vastag kötetet és átadta a fiatalembernek a következő szavakkal: Ez a legújabb regényem, ha elkezdj olvasni, megfeledkezik a főnökéről, önmagáról és arról is. hogy megszidták! Búcsú a pályaudvaron — Itt az ötös kocsi. Látja, Másenyka, épp a legjobbkor érkeztünk. — Hány perc van még az indulásig, Szerjózsa? — Kettő. — Jaj, hát akkor be is szállók. Viszontlátásra! — Nyugalom, Másenyka? Még tömérdek időnk van. Hadd nézzek még egyszer a szemébe. — Tehát ír majd nekem? — Naponta. Naponta kétszer! És maga ír? — Hogyne írnék! Mennyi az idő? — Még van egy teljes percünk. — Egy perc!... Ö... hát a viszontlátásra, Szerjózsa. — Drága... drágám... Gondol majd rám? — Induláááás! — Most már igazán beszállok. Pedig annyi mindent szerettem volna még mondani! — Én is. — De nagyon hosszú levelet írjon ám, Szerjózsa! — Maga meg ne -felejtsen el táviratozni, ha megérkezik. — Persze, hogy távirata- zok... Milyen jő, hogy most késik a vonat. Tovább áll, hogy mi néhány percig még együtt lehessünk. — Mit is akartam mondani... Megvan a jegye, Másenyka? — Itt van a retikűlömben... Idő?... — öt perc múlhatott el a menetrend szerinti indítás óta. — Adja át majd mindenkinek az üdvözletemet: Óljának, Vászjának, Zinának, meg a többieknek. De el ne felejtse! — Hát már hogy felejteném el... — Valamit még meg akartam kérdezni... De mit?... Ja, igen! Mennyi az idő? — Tíz perccel múlt hét, s már régen el kellett volna indulnia a vonatnak. — Hűvös van itt, Szerjózsa. — Be akar szállni? — Dehogy akarok... — No, fütyül már a mozdony... Pedig de sok mindent szerettem volna még mondani!... Érdekes, Másenyka, még mindig tilost jelez a szemafor. — Hallatlan!... Pedig mennyire siettem!... Alig volt időm csomagolni. — Szép kis közlekedés, nem mondom!... — Ha dolga van, akkor csak menjen. Szerjózsa. — Ugyan... Persze külföldön a vasút kártérítést fizet az utasoknak, ha csupán egy percet is késik a vonat. — Csak nem azt akarja maga is, hogy megtérítsék a kárát? — Ez nem volt szép magától, Másenyka. — Akkor mondjon maga valami szebbet. — Ahhoz jó hangulat kellene. — Tehát elrontottam a hangulatát? — Másenyka, hiszen én nem magáról beszélek, hanem a közlekedésről!... — No, igen, de tudom én jól, mire érti. — Nem ért maga semmit! — Ezzel azt akarta tudtomra adni, hogy buta vagyok? — Mondtam én ilyesmit? — Nem mondta, az igaz, de gondolta! —- Nem is tudtam, hogy ért a gondolatolvasáshoz is? — Szemtelen! — Én vagyok szemtelen?! Az egész napot elvesztegettem maga miatt. Végighurcoltam a városon az átkozottul nehéz bőröndjeit, és még én vagyok szemtelen! — Igenis, hogy szemtelen! Jaj, végre csakhogy indulunk! Hallani se akarok többé magáról!... Oroszból fordította: Rrecsmáry László S A grúz borok Grúzia egyik legősibb mezőgazdasági ága a szőlészet és a borászat. Nem hiába fonódik össze a Grúz Köztársaság címerében a kalász a szőlőtőkével. Jelenleg 1450 szövetkezeti és 45 állami gazdaság foglalkozik szőlő- termesztéssel a köztársaságban. A 'szőlők összterülete eléri a 105 ezer hektárt. 1970-ig további 45 ezer hektáron telepítenek szőlőt. Grúziában körülbelül 500 szőlőfajtát termesztenek. A ritkaságszámba menő legrégibb szőlőtőkék a köztársasági szőlészeti és borászati tudományos kutatóintézet dolgozóinak állandó felügyelete alatt állnak. Az ősi fajták tanulmányozása révén kibővíthetők e nemes növény termesztésének határai. A grúz borok már régen kivívták a nemzetközi elismerést. Nem véletlen, hogy a X. szőlészeti és borászati világkongresszust 1962-ben Grúzia fővárosában, Tbilisziben tartották meg. Ugyanitt 1965-ben nemzetközi borászati kongresszust tartottal?. Jelenleg a nemzetközi versenyeken arany, ezüst és bronzérmekkel kitüntetett grúz borokat és borpárlatokat a világ 60 országába exportálják, köztük Angliába, Görögországba, Indiába, Finnországba, Kanadába, Guineába, Líbiába, Lengyel- országba, az NDK-ba, Kubába, Csehszlovákiába és Magyarországra. A bolgár tejtermelés Bulgáriában a bruttó tejtermelés az 1939. évi ' 669 millió literről 1968-ban 1 milliárd 600 millió literre emelkedett. Ezt főleg az állatállomány megjavítása és nagy tejgazdaságok létesítése útján érték el. Az átlag tejhozam a teheneknél az 1939. évi 450 literről 1968-ban 2050 literre, a juh oknál pedig 42 literről 51 literre nőtt meg. A bivalyok és kecskék tejhozama körülbelül 11-sze- resére emelkedett. Évente az országban mintegy 50 millió liter bivaly- és kecsketejet fejnek, szemben az 1939, évi 4,3 millió literrel. A görög mezőgazdaság Görögországban 1968-ban jelentős mértékben csökkent a mezőgazdasági termelés — majdnem 5 százalékkal — míg az ipari termelés továbbra is növekedett. A kedvezőtlen időjárás nyilvánvalóan hozzájárult a mezőgazdasági terméseredmények csökkenéséhez, emelkedett az új kormány általános törekvése a fejlesztés korlátozására. A kormányzat azzal érvel, hogy a mező- gazdasági termelés növelése csak akkor szolgálja a gazdaság érdekeit, ha a hazai vágj' külföldi piacon ésszerű árakon, eladhatók a termékek. Az ötéves fejlesztési terv (1988—1972) különös hangsúlyt helyez arra, hogy a mezőgazdasági termelést összhangba hozzák a gazda-' ságos eladási lehetőségekkel. Ez lényegében a termelés struktúrális módosításét jelenti. A legjobb példa erre a dohány, amely a legtöbb devizát hozó termékek közé tartozik. Görögország világméretekben a keleti dohány három legnagyobb termelőjének egyik és amikor az ország tagja lett az Európai Gazdasági Közösségnek, arra számítottak, hogy jelentős mértékben növekszik exportja e termékből. Ez a kapcsolat azonban nem biztosított oly nagyarányú lehetőségeket, mint amilyeneket Görögország várt. Az eladatlan dohánykészletek növekedtek és a dohánnyal beültetett területeket állandóan csökkenteni kellett. 1968- ban a dohánytermés 178.6 millió libra volt, ami 1961 óta a legalacsonyabb termés- eredmény. A búzánál is gondosan igyekeznek elkerülni a túl-> termelést. Miután jelenleg világszerte növekszik a búzafelesleg Görögország aligha számíthat arra, hogy versenyképesen felléphessen a nagy exportáló országokkal szemben. Az állati takarmányozásra alkalmas gabonafélék termelését a kormányzat ösztönözni igyekszik, hogy ennek révén emelhesse a hazai ürü- hús és marhahús termelést. A világszerte mutatkozó felesleg problémája veszélyezteti Görögország két másik nagy export bevételeket biztosító termékét, a szárított gyümölcsöt és a bort is. A kormányzat mindent elkövet, hogy a parasztság biztatóbb eladási lehetőségekkel kecsegtető termékek termelésére térjen át és ehhez egyre nagyobb kölcsönöket nyújt az Agrár Bank útján. A déligyümölcsökből például máris nagy exportbevételeket értek el. Ugyanez a helyzet a gya^ pótnál, amelyből a Szovjetunió után Görögország a legnagyobb európai termelői A gyapotból származó exportjövedelmek számottevően emelkedtek az elmúlt években, és előreláthatóan hosszú távon is érvényesül majd ez az irányzat. Görögország alapvetően mezőgazdasági ország, a munkaerő fele továbbra is a mezőgazdaságban dolgozik. Ugyanakkor a nemzeti összterméknek mindössze negyedrésze származik „ mező- gazdaságból; a föld nagy része gyenge minőségű, a gazdaságok átlagos nagysága pedig Európában a legkisebbek közé tartozik. Görögország jövőjének a következő években döntő tényezője lesz, sikerül-e a mezőgazdasági termelést gazdaságos alapokra helyezni. Takarmány termelés korlátozási program az Egyesült Államokban Az Eegyesült Államok 1969. évi takarmánytermelés korlátozási programja rá akarja szorítani a gazdákat, hogy az idén, a tavalyi 32,4 millió acreval szemben már 37 millió acreval csökkentsék az árpa, a kukorica és a cirok vetésterületét. Tavaly az árpa még nem szerepelt ebben a programban. Az idei termelést azért kellene csökkenteni, mert elejét szeretnék venni az eladatlan készletek nem kívánatos növekedésének. Az utolsó helyesbített becslések szerint azonban a tavalyi takarmánygabona-termés csak 168 millió tonna volt, vagyis 6 millió tonnával kisebb, mint ahogy számították. Jelenleg azzal számolnak, hogy az 1968—69-es mezőgazdasági év folyamán az Egyesült Államokban összesen 169 millió tonna takarmánygabonát használnak majd fel, s így az idény végén az eladatlan készletek volumene az 1968 október elsejei állapothoz képest csupán 900 000 tonnával csökken.
