Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 20. Sokg yerm ekes családok Sok sár — kevés víz „Gondoskodni kell arról, hogy a * anyákat, és különösen a sokgyermekes családokat nagyobb társadalmi megbecsülés övez­ne. A kongresszus javasolja megvizsgálni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom a dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezesenek he. Jóval nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Kö­vetkezetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek, aáaak határozatából.) A sokgyermekes családok sorsával, gondjaival — mint a határozatból idézett sorok is bizonyítják — pártunk legfelsőbb fóruma mélyre­hatóan foglalkozott. Ismertek azok az intézkedések is, amelyen az utóbbi években láttak napvilágot, s a kong­resszus határozatainak szel­lemében a dolgozó anyák, a többgyermekes családok életét hívatottak könnyíteni. Csu­pán emlékeztetőül idézzük: bevezették a gyermekgondo­zási segélyt, rendelet jelent meg a családi pótlék feleme­léséről. Helyes az az irány­elv is — bár még nem min­denütt érvényesül — hogy a gyermekintézményekben va­ló felvételnél részesítsék előnyben a sokgyermekes családok gyermekeit. Vajon az említett intézke­dések egy-egy család életé­ben hogyan realizálódnak? Érzik-e a hat—nyolc, vagy ennél több gyermeket nevelő szülők a társadalom anyagi, erkölcsi elismerését? Vála­szoljanak erre a legilletéke­sebbek, a sokgyermekes szü­lők, akiket a minap Kun- szentmártonban felkerestünk, f A Kossuth út 38/a számú ház első emeletén népes csa­lád lakik. Mégis rend, tisz­taság van az egész lakás­ban, mintha nem is lenné­nek gyerekek. Mind a két szobában ágyak, heverők, rá­csos gyerekágyak, s még a konyhában is van fekhely. — így is kettesével al­szunk valamennyi fekhelyen, másként nem jut hely — mondja a sötéthajú, sovány asszony, L. Tóth Józsefné. — Tíz gyermekünk van, 19 éves a legnagyobb, 9 hóna­pos a legkisebb. A három nagy már dolgozik. Józsi az öcsödi Kossuth Tsz kertésze­tében úgy megkedvelte a mezőgazdaságot, hogy el akarja végezni a mezőgazda- sági technikumot. Marika a Tisza Cipőgyár itteni üze­mében dolgozik április óta. Béla meg maszek kertészet­ben. Laci, Imre és Zsuzsa általános iskolás, a négy ki­csi itthon van velem. — Kapnak-e valamilyen segítséget? — Két éve költöztünk ide az új lakásba, akkor kaptuk. Én is a Tisza Cipőgyár állo­mányában vagyok, s így igénybe vehettem a gyer­mekgondozási segélyt. Ta­valy az anyasági segélyen kívül a tanácstól 2000 forin­tot kaptunk, hogy a gyere­keknek vegyünk ruhát. Kosztra nem is kell annyi pénz, mint ruhára, cipőre. A három iskolást felvették napközibe. Egy forintért kapnak naponta tízórait, ebédet, uzsonnát. — Mi hiányzik leginkább? — A mosógép. Rengeteget mosok. Más munkában se­gítenek a gyerekek, de a mo­sás az enyém. — A televíziót mikor vet­ték? — Két éve. Ez az egyetlen szórakozásunk. Mostanában ehhez sem igen van ked­vünk, beteg az uram. — Hét hónapja nem dol­gozom, s ki tudja, meggyó­gyul-e a lábam. Érszűküle­tem van — mondta sóhajt­va a családfő. — A 7-es AKÖV-nél voltam rakodó- munkás, átlagban 2600 forin­tot kerestem. A táppénz jó­val kevesebb. — Nem kértek segélyt? ' — A kezelőorvos javasolta. & kislányom be is vitte a (Az MSZMP IX. kongresszU' papírt a tanácshoz. Onnan kint járt egy asszonyka, szétnézett a lakásban, de azóta csak a nagy csend. Azt hiszem, ha azt látják, hogy nem eszi az embert a kosz, piszok, úgy gondolják, jól megy a dolga. Hogy mennyi gondom van, azt csak én tudom — mondta keserűen Tóthné. * Katona Gáborné, a tanya melletti kertben a veteményt kapálta. A közelében mata­tott két szőke csöppség. — Az unokáim. Én neve­lem őket, hogy a lányom is dolgozhasson. — Hány gyermeke van? — Nyolc élő, egy meghalt. Nagy gyerekbolond voltam én is, az uram is. Mi hatan voltunk testvérek. A lány­testvérem meg tízszer szült, kilenc gyermeke él. — A lánya mit mond, hány gyereket akar? — Azt mondja elég ez a kéttő. Hát most másként is van, de én mit tehettem volna. Csak felnőnek most már. Két lányom férjhez ment, a harmadik a tégla­gyárban dolgozik. Két fiam Pestre jár kubik munkára, a két kisebb iskolás. Lajos kollégiumban van, bent a községben. Csak sikerülne neki a VIII. osztályt elvé­gezni. A többiek gyógypeda- gógiások voltak. Én nem tudtam nekik segíteni, csak 4 osztályom van, de azért a gyerekeket én és az apjuk is mindig a jóra kérjük. Julika és Jóska az ősszel beiratko­zik a dolgozók iskolájába. El akarják végezni a vili. osz­tályt. — A fiúk hazaadják a ke­resetüket? — Ügy a felét. Nekik is kell élelemre, ruhára. A lány meg már magának gyűjtöget, szeretné megvenni a szobabútort. Abból élünk, amit az uram kap a Zalka Tsz-ben, meg amit én fillé­rezek a tyúkokból, csirkék­ből. ☆ A nagy ablakos családi házat gondozott kiskert öve­zi. Ott jártunkkor ott szorgos­kodott a család néhány tag­ja, kapáltak, öntöztek. — Nálunk így szokás. Azt mondtam a gyermekeknek, vagy tanultok, vagy dolgoz­tok. S ezt nemcsak a ház körüli munkára értettem, hanem arra is, hogy amelyik nem akar továbbtanulni az menjen dolgozni — mondta Kun Imre, az állami gazda­ság ácsmestere. — S ki mit választott? — Ezt is, azt is — kapcso­lódott a beszélgetésbe a göm- bölyded, mosolygós feleség. — A tíz gyerek között van gyors- és gépírónő, ácsmes­ter, tsz kertészetben dolgozó, érettségire készülő és kisis­kolás is. A fiúnk megnősült, négy lányt már férjhez ad­tunk, de még itthon van négy, meg egy kisfiú. Negy­vennégy éves vagyok, s már hat unokám van. — Azt szokták mondani, hogy sok gyerek/ sok gond. Hát én ezt magam tapasz­talom. Nagyon sokat dolgoz­tunk, mert segítséget nem igen kaptunk. Annyi volt a könnyebbség, hogy Zsuzsa, aki most készül az érettsé­gire, ösztöndíjas volt a gim­náziumban. S ha sikerül így tanulhat tovább is a felső­fokú élelmiszeripari techni­kumban. — Van gondunk, bajunk még most is, de azért néha szórakozni is szoktunk. Van televíziónk. A lányokkal a kultúrházba is eljárunk tánc- mulatságra, vagy színházba, moziba megyünk — mesélte Kunné. & Nyolc—tíz gyermekes csa­lád nem sok él Kunszent- mártonban. A községi ta­nácsnál a hat, vagy ennél több gyermekes családról vezetett nyilvántartásban csupán kilenc név szerepel. Hamar kiderül, hogy nem pontos ez a lista. A községi tanács vb elnöke mondta, hogy — talán éppen azért, mert nem sokan vannak — nem igen törődik senki a sokgyermekes családokkal. Róluk akkor sem esett szó, amikor az idén a szociál­politikai munkát tárgyalták. Nemrégen volt anyák nap­ja. Legalább ekkor jutott volna az eszébe valakinek, hogy köszöntse, vagy megju­talmazza azokat az asszonyo­kat, akik nyolc—tíz gyerme­ket hoztak a világra. Jogosan illeti meg a figyel­messég a társadalom meg­becsülése azokat, akik ilyen nagy család gondját-baját vállalták magukra. Nagy Katalin Országunkban a jelenlegi közigazgatási beosztás sze­rint. az önálló községek és városok száma 3246. Valami­kor sok volt az azonos elne­vezésű helység. de a múlt század végén rendet terem­tettek ezen a téren. Meg­szüntették az azonos község- neveket, vagy olymódon, hogy egészen új nevet ad­tak, vagy pedig úgy, hogy a régi név mellé valamit jel­zőt ragasztottak. így lett sok községünk kis, nagy, alsó, felső. erdő. mező új vagy ó stb. stb. Sok helységet a megye vagy a közeli folyó, illetve hegység révén jelölték meg pontosabban. Amíg a helységnevek ügyét nem ren­dezték. a levélcímzéseknél bizonyos körülírással kellett védekezni az összetévesztés ellen. Rendszerint odaírták, hogy melyik nagyobb hely­ség közelében található. A régi helynevekhez illesz­tett jelzőből nem lehet ugyan mindig pontos következteté­seket levonni, de nagyjából bizonyos támpontul szol­gálnak az illető község hely­zetére. Ilyen alapon a kis és nagy. a felső és alsó mellék­nevű községeink száma kö­rülbelül azonos. Figyelemre méltó körül­mény, hogy az állapothatá­rozó jelzők közül nagy szám­ban szerepel a sár hazai helységneveinkben. — Húsz helységünknek a neve kez­dődik sárral. Ezek közül legutóbb kettő nyerte el a városi rangot: Sárvár és Sá­rospatak. a kő viszont .csak tíz helység nevében szerepel jelzőként s ezek közül egy a város: Kőszeg. Ugyancsak tíz községünk neve kezdődik erdővel, mezővel viszont 25. Puszta jelzője 22 falunak van. Vas-sal 13 községünk neve indul vízzel viszont csak egyetlen egy — a So­mogy megyei Vízvár; Malaysia és a faji zavargások pr* so-eox MrStt amg/éf /okosság aránya HH Kínai többség íMj Kínai és inti/ai fMtég Ü8^3 A május H-én megtartott malaysiai választások nyo­mán felszínre került faji el­lentétek gyökerei a brit gyar­mati időszakig nyúlnak visz- sza. A második világháború után. amikor az angolok le­verték a Malájföldön ura­lomra került népi erőket, ki­lenc szultánátusból, továbbá Penangból ég Malakkáfoól létrehozták a Maláj Uniót, amely 1948-ban Maláj Szö­vetséggé alakult át. Singapo- reból külön koronagyarmatot alkottak. 1949-ben a kommu­nisták vezetésével megala­kult Malájföld Népednek Fel­szabadító Hadserege, amely Észak-Maláj földön 1957—59- ben jelentős területeket tar­tott ellenőrzése alatt. Nagy­Britaninia kénytelen volt a Maláj Szövetséget független állaimnak elismerni a brit Nemzetközösség keretében. Ugyanakkor félve azonban a szabadságmozgalom terje­désétől. átfogó koncepciót öt- löttek iá délkelet-ázsiai kato­nai és nem utolsósorban gaz­dasági. kereskedelmi hadállá­saik megvédésére. Föderá­cióba kényszerítették szétta­golt és soha egységet nem alkotott volt gyarmataikat. Először elfogadták Malájföld és Singapore egyesítését. Itt azonban a malájok és kí­naiak arányszáma a kínaiak javára tolódott él. s ez any- nyira aggasztotta a brit ha­tóságokat, hogy az „arányta­lanságok megszűnésére’’ ide­kapcsolták az észak-borneói gyarmatokat; Az arány így megváltozott, viszont elmé­lyülték az ellentétek a két népcsoport között. Ezen már Singapore 1965. augusztus 9- én történt kiválása sem vál­toztatott. Napjainkban Malájföldön a lakosság 50 százaléka maláj, 37 százaléka kínai, a többi indiai és pakisztáni. Sara- wakban 70/30 az indonéziai malájok (dajakok) és kínaiak aránya, míg Sabahban 75 szá­zalék indonéziai maláj (du- szun. badzsau) mellett 25 százalék kínai él. Malaysiá­ban ma a malájok tartják kezükben a közigazgatást, a gazdasági életet azonban csaknem kizárólag a kínai nemzetiségű lakosság irá­nyítja. A hatalmon levő pártszö­vetség a vasárnap megtartott általános választásokból erő­sen meggyengülve került ki. A választási kampány során a szemben álló felek meg­lovagolták a faji ellentéteké* és egymásra uszították az országban élő malájokat és kínaiakat; Sziklás kéreghántolás A papírgyártásra felhasz­nálandó fatörzsek először a kéreghántoló gépekre kerül­nek. Ez az első pillantásra egyszerű művelet a fafeldol­gozás egyik legnagyobb problémája volt. A különfé­le kéreghántoló gépek csu­pán a fenyővel birkóznak meg többé-kevésbé kielégítő módon. A nyárfa, s még in­kább a nyírfa esetében azon­ban megszűnik a tudomá­nyuk A szovjet feltalálók most elvileg új hántológépet konstruáltak, amelyben az en­gedetlen fafeldolgozásra ed­dig használatos semmiféle kések, bordáshengerek vagy fűrészek nem találhatók. A fatörzseket egy fürdőn bo­csátják keresztül, amelyben az elektródokból szikrák záporoznak a kéregre; A fa kifogástalanul kéregtelenített állapotban kerül ki a készü- lékbőL Fogaskerekű vasutat építenek a Tátrában Csorba és a Csorba-tó kö­zött 118 millió korona össz­költséggel fogaskerekű vas­útat építenek. A földmunkát már tavaly októberben megkezdték. Az útvonal hossza 4800 méter lesz. En­nek kétharmada az 1935-ben lebontott egykori fogaskere­kű vasút pályája mentén halad. Egy-egy szerelvény körülbelül 260 szeftiélyt fog szállítani. A fogaskerekű maximális terheléssel na­ponta 10 ezer személyt szál­líthat. Az út hozzávetőleg 20 percig fog tartani. A rheinsbergi atomerőmű Rheinsberg a Német De­mokratikus Köztársaságban a jövő szimbóluma — méghoz­zá a közeljövőé. Itt műkö­dik az NDK első atomerő­műve. Első benyomásunk az atom­erőmű közelébe érve: csend és nyugalom. Talán azért, mert a hosszú út gyönyörű erdőn át vezet és két tóra nyílik kilátás. A tavak part­ján épült az atomerőmű A két tó nagy szerepet játszik a vízhűtéses rendszerben; A kísérleti atomerőművet szovjet tervek alapján, szov­jet segítséggel építették fel: A kísérletek célja, hogy a jövőre nézve a legjobb mu­tatószámokat dolgozzák ki. A terv szerinti megawattos ka­pacitást már tavaly túllép­ték. Jelenleg az atomerőmű kapacitása 80 megawatt. A .12 méter magas, acél­páncélos reaktor mélyén ját­szódnak le azok a titokzatos folyamatok, amelyek során 20 tonna urán két és fél éven keresztül engedelme­sen villamosenergiát termel. A tudósok azonban még nem elégedettek a reaktor ter­melékenységével, hiszen az urán 99 százaléka kihaszná­latlanul marad. A Szovjet­unióban már új módszert dolgoznak ki, amely azért is előnyös lesz, mert a léghű­tés révén sok vizet megta­karíthatnak. Az NDK ezen a területen is felhasználja a szovjet tech­nika eredményeit. De ugyan­akkor a következő atomerő­művek építésénél az NDK mérnökei már maguk terve­zik a segédberendezéseket és az építkezés részleteit. Az NDK-ban a közeljövő­ben számos atomerőművet építenek. Sürgős feladat ez, mivel az NDK-ban kevés a kőszén és a vízienergia, a barnaszénnek pedig nincs nagy jövője. 1973-ban átadják az első; ötszáz megawatt kapacitású» turbinát a Greifschwald kö* zelében épülő Nord atom­erőműben, amely az NDK első ipari atomerőműve lesz. Négy év után kapacitása 2000 megawattra emelkedik. 1977-ben és 1978-ban két további ilyen típusú, egyen­ként ezer megawattos erőmű kezdi meg az áram- termelést 1980—81-ben egy újabb 3000 megawattos atom­erőmű beindítását tervezik, A jövőben egyidejűleg több atomerőmű épül majd; Rheinsbergben egyelőre még drága az atomenergia — 1 kilowattóra 8—9 pfen­nigbe kerül. Nem csoda, hi­szen a berendezések még igen drágák voltak, és a dolgozók száma is magas, hi­szen a szakemberek gyakor­latilag most tanulnak bele leendő feladataikba. De már ez az áram is feleannyiba kerül, mint sok régi Diesel­vagy hőerőműnél. A Nord atomerőmű már olyan olcsón termeli majd az áramot, mint a legkorsze­rűbb hőerőművek: 1 kilo­wattóra 2 pfenningnél ol­csóbb lesz. Fogyasztó kenyér Ilyen kenyeret Angliában sütnek Szójalisztet, búzacsí­rát és búzafehérjét tartal­maz. Ebben a kenyérben csupán 15 százalék szénhid­rát van, ami a rendes ke­nyérben mintegy 50 százalék. Aki ezt a különleges kenye­ret eszi, hosszú ideig nem éhes, mert jóllakatja őt a kenyér nagy fehérjetartalma (proteinek). Ezért az egyéb élelmiszerek fogyasztása erő­sen csökkenthető. Ebből a kenyérből nyolc kis szelet teljesen elegendő áhhoz, hogy az ember frissnek és erősnek érezze magát. Két hét után pedig mintegy 3,5 kilogramm fogyás következik be. A lézer, A lézersugár ideálisan fel­használható kémfelszerelés­ként. Ezt mutatta be Lon­donban dr L. Pilkington, egy angol üveggyár veze­tője. Felhasználta a lézersugár­nak azt a képességét, hogy visszaverődik az ablaküveg­ről, amely a szobában foiy­mint kém tatott beszélgetés légrezgései­nek hatására rezgésben van. Az ablaküveg rezgése modu­lálja a lézersugár visszave­rődését. A rezgést a vevő- készülék felerősíti. Megfelelő beállítás esetén az ablak­üveg egy rendkívül érzékeny mikrofon membránjának szerepét töltheti be. Száz kilométer hosszú szállítószalag A közeljövőben Spanyolor­szágban megkezdik egy 100 kilométer hosszú szállítósza­lag építését, ami világvi­szonylatban is egyedülálló technikai teljesítmény lesz. A szállítószalagon a Bu-Craa bányából foszfátot továbbí­tanak az Atlanti-óceán spa­nyolországi partvidékére. Az Emminsa spanyol bányatár­saság a nyugatnémet Krupp céget bízta meg az építéssel. A szállítóművet tíz nagy szalagból szerelik össze. Az építőknek futóhomokkal és számos más akadállyal kell megbirkózniuk. A szállító- szalag teljesítménye órán­ként kétezer tonna foszfát lesz. Nyugatnémet helikopter Megkezdték a BO 105— Konstrukciós maródása foly* Messerschmitt—Bölkow ti- tán a helikopter katonai és pusú első NSZK-beli heli- polgári célokra egyaránt kopter sorozatgyártását. — felhasználható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom