Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1969. április 4 BEGYEI KßPLitf * KÉT PERC NYELVMŰVELÉS Százharminchárom meg egy... Pókhálóki — Fegyverbei Ki volt Korvin János anyja? A régebbi történetírás ro­mantikus találgatásokkal vet­te körül azt a nőt, aki Hu­nyadi Mátyás királyt egyet­len fiúgyermekkel — a há­zasságon kívül született — Korvin János herceggel ajándékozta meg. Ismeretlen alakja köré Fr August Wan­ted (1773—1823) osztrák drá­maíró regényes színművet alakított s részben e mű nyo­mán vélték azt. hogy Korvin János anyja Krebil Mária volt. a boroszlói (wroclawi) polgármester leánya. Dr. Ludwig Vince és Maschek Ferenc ausztriai kutatók a klosterneuburgi kolostor irat­tárában akadtak olyan — nemrégiben szélesebb körben ismertetett — adatokra, amelyek hitelesen eldöntik Korvin János származása kérdését. Eszerint Mátyás kedvesét, az alkalmasint _ al­só-ausztriai Stein városából származó Edelpeck Borbálát, aki Budán. ’473. április 2-án szülte meg Korvin Jánost, Mátyás király 1475 körül az alsó-ausztriai Enzersdorí n. kéttomyos vízivárral s eSY besztercebányai palotával ajándékozta meg. Edelpeck Borbála 1476-tól — amikoris az elözvegyült Mátyás Beat­rixes féleségül vette — auszt­riai váruradalmába vonult vissza. Itt férjhez ment Franz von Enzersdorí lovaghoz (1478), akitől két gyermeke te származott. Túlélte Mátyás királyt, majd Frigyes csá- szár alsó-ausztriai hódítóhá­borúját Valószínűleg e há­ború hatása alatt írta meg 1491. szept 13-án végrende­letét Ebben besztercebányai házát amelyet „urától — Mátyástól — adománylevéllel és pecséttel kapott kedves fiára, Hanns herceg úrra”, hagyta. Borbála 1491-ben a bécsi Szent Jeromos zárdába vo­nult vissza s itt fejezte bé, 1495-ben mozgalmas életet Hetenként egyszer rend­szeresen jelentkezik nydv- művdó rovatunk, s csak két percnyi időre kérjük hozzá olvasóink érdeklődő figyel­mét Mindennapi életünk nyelv használatára vonatko­zólag mondjuk el megjegy­zéseinket s a nydvl hibákat elsősorban a javítás szándé­kával tesszük rostára. Célunk a nyelvi öntudat erősítése, a nyelvérzék megedzése. De ugyanakkor a hibás nyelvi formák, a szótévesztések, a feleslegesen terpeszkedő ki­fejezések mögötti renyhe gondolkodásra, fogalomzavar­ra is ráirányítjuk a figyel­met Aki például arról be­szél, hogy „feladatunk a tár­sadalmi tulajdont sértegetők (?) elítélése”, nemcsak szót téveszt hanem fogalomza­varban is leledzik. s éppen ezért használta a helyes sér­tő szó helyén a hibás sérte­gető hangsort. Küzdenünk kell az egymást kizáró fo­galmakat nyelvi mezbe öltöz­tető s össze sem ülő képes kifejezések ellen is. Újabban elszaporodtak a képzavarról árulkodó nyelvi forrnák. Ezt példázza ez a mondat is: „Az új agranómus fáradozásait csak sikertelenség koronázta.” Az alábbi túlkomplikált körülmónyeskedő és felesle­gesen fontoskodó mondatot is érdemes megvizsgálni: „A súlyponti tételek alapján a döntő kérdések kerültek konkrétummá,” A mondat megalkotója tudatosan ködö­sített. és használt fel olyan nyelvi formákat, amelyek az olvasó, a hallgató számára ■ nem közvetítenek tiszta fo­galmakat A SeSosSegesen fon­toskodó nyelvi tonnák a gon­dolatok cMoraAásárdl te árulkodnak. Cikkeinkbe« a közérdeke­ket szolgáló írásbeli, szóbeli megnyilatkozások nyelvi formálásáról is gyakran mondjuk el véleményünket. Különösen tudatosítani ki­vonjuk azt, hogy ma már mindenkinek törekednie kell a logikus gondolkodásra, az igényes nyelvhasználatra, a világos, érthető fogalmazásra. Ez azonban nem elég! Nem hasznos a közlés akkor sem, ha grammatikai hibák ugyan nem szeplósitik a nyelvi formálást, de tele van nyo­morék gondolatokkal, logikai bukfencekkel. Ezért nemcsak a nyelvet kívánjuk művelni, ápolni, finomítani, árnyaltab­bá tenni. hanem a nyelv mögötti gondolatokat, érzése­ket is. Ezzel az emberformá­lás nehéz és szép feladatát is teljesítjük. Igen időszerű feladat, hogy útját álljuk a trágár­ság, a durvaság, az ízléste­lenség egyre terjedő nyelvi formáinak is. Külön is fel kell hívnunk a figyelmet ar­ra, hogy az ízléstelen nyelvi képletek, az argó nyelvi túl­zásai értelmi és érzelmi si­várságot is takarnak. Reméljük, olvasóink szere­tettel fogadják új rovatun­kat. s kérjük is legyenek munkatársaink, tiszteljenek meg megjegyzéseikkel, kér­déseikkel. Dr. Bakos József ^ a nyelvészeti tudortónyok kandidátusa 1' A Magyar Tanács- köztársaságot megala­kulása első pillanatá­tól kezdve halálos ve­szély fenyegette. Az első világháborúban győztes imperialista nagyhatalmak és a hazánkat körülvevő ki­sebb országok bur- zsoá vezetői mind a proletárdiktatúra meg­szüntetésére töreked­tek. Nem volt kétsé­ges, hogy az első leen­dő alkalommal meg­kezdik a támadást a munkáshatalom ellen. Párizs: ragyogott A Kle­ber sugárút végén megállt a gépkocsi. Az őrség tisztel­gett. A protokoll főnök I je­lentett — Öméltósága, Lloyd George miniszterelnök úr, már várja önt Bratianu, a román királyi békedelegáció vezetője, nem táplált vérmes reményeket. Az ebédmeghívást az angol kormányfő párizsi reziden­ciájára csak udvariassági gesztusnak vette. A miniszterelnök feltűnő szívélyességgel fogadta: — ön milyen lépéseket ja­vasol a magyar bolsevizmus kérdésében? — tért rögtön a tárgyra. — Azonnali katonai segít­séget hadseregünknek, Ex- cellenciás Uram! Erősíteni királyunk tekintélyét, határo­zott fellépést a magyar fő­város felé; a szövetségesek maximális összefogását a I bolsevizmus ellen... — Konkrétan? Bratianu felismerte, hogy itt a nagy alkalom. Az ango­lok puhulnak. Féltékenyek a franciákra. — Kettőszázhatvanezer hadfelszerelésre volna szük­ségünk. Komplett... Lloyd George felszisszent: — Lehetetlen, kérem! Na­gyon szót! Esetleg hatvanez­ret! Elégedjenek meg eny- nyiveL Maximum százezer... Egy darabbeli sem több... — Az erőviszony«*, Ex el­lenen ás Űr... Az angol nem engedett; — Ezt megkaphatják ké­rem, Egyiptomból, Konstan­tinápoly on keresztül. De csak ennyit...! Később mégis megemelték az angol segítséget újabb öt- venezer felszereléssel. A tár­gyalás négy nappal a prole­tárdiktatúra kikiáltása után történt.. J it A franciák kezdettől fog­va a fegyveres beavatkozás hívei voltak. Az angolok ée az amerikaiak a belső el­lenforradalom lehetőségének jelentőségét hangoztatták. Álláspontjuk oka: Európá­nak ebben a térségében nem rendelkeztek ütőképes had­sereggel, a francia befolyásos erősödését pedig nem néz­ték jószemmel. Foch, a francia haderő pa­rancsnoka, már március 27- én a párizsi békekonferencia elé terjesztette a hazánk el­len megindítható támadás tervét. Lloyd George, aki két nappal azelőtt tett ígé­retet a román bojár hadse­reg felfegyverzésére, most, az amerikaikkal együtt, el­lenezte a katonai beavatko­zást. Smuts angol tisztet Pestre küldik. A cél: előké­szíteni a proletárdiktatúra „békés” felszámolását. Smuts további tárgyalásokra tesz javaslatot. Nemzetközi mére­tű szemforgatás kezdődik bé­keszólamok puffognak s a legnagyobb titokban már folynak a hadműveleti elő­készületek. Klofác, a cseh­szlovák burzsoázia nemzet- védelmi minisztere már egy héttel a proletárdiktatúra ki­kiáltása után utasítja Hen- nocque tábornokot, a 3. csehszlovák hadosztály pa­rancsnokát, hogy készüljön fel a Bodrogtól keletre eső területek megszállására. ☆ Március 25-én jelent meg a rendelet a Vörös Hadsereg szervezésére. Másnap a szolnoki mun­kás-, katona és földműves tanács és a szakszervezetek megyei vezetősége összevont ülést tartott. Felhívással for­dultak a megye munkásai­hoz és a parasztsághoz, hogy jelentkezzenek a Vörös Had­seregbe! — A beszédek ideje el­múlt. Ma cselekedni kell, még akkor is, ha életünket kell odaadnunk a proletár­hatalomért A toborzó bizottság Szol­nokon a Király kávéházban működött. A toborzótiszt, Ferencsik Imre, rövidesen újabb toborzó iroda létesíté­sét kérte, mert a meglevő nem tudta már elfogadni a jelentkezőket Szolnokon igen gyorsan haladt a had­sereg szervezése. A MÁV Műhely, a Gőz­fűrészek munkásai tömege­sen jelentkeztek a proletár­hadseregbe. A szolnoki üze- mekbep és a város környé­ki uradalmakban dolgozott orosz hadifoglyok, Ivan Kol- cov vezetésével, zászlóaljat alapítanak. Smutshoz Pestre már úgy jutott el a hír. hogy Szol­nokon vérfürdőt rendeztek az orosz hadifoglyok között. Az angol tiszt a Forradalmi Kormányzótanács megbízot- taival gyorsan Szolnokra jön... A 68-as vörös gyalogezred és az orosz zászlóalj díszegy­ségei a Kossuth téren, a pénzügyi palota előtt sora­koztál!. Civilruhás férfiak szálltak ki az autókból. Gábor Mó­zes, a nemzetközi ezredek szervezésével megbízott poli­tikai munkás jelentett a had­ügyi népbiztos helyettesnek. Kun Béla megölelte Gábor Mózest. A fiatal politikai megbízott Smuts-ot nem is­merte. Egy gyors, zavart kéz­fogás után összeölclkezneli. Gábor Mózes lángvörössé vált, amikor megtudta, hogy Smuts volt... — Semmi köszönöm ... kérem... örülök az idillnek, rosszul számítottam — sza­badkozott Smuts is. Az orosz zászlóaljat még aznap Ceglédre, majd onnan Pestre vezényelték. Az an­tant érdeklődését mindenki rossz jelnek vette. •ür — Fegyverbe! — Fegyverbe! Túrkevén ezekben a na­pokban hangzott el a híres vörös katona verbunk... Franchet d’ Esperey fran­cia tábornok, a Keleti Had­sereg parancsnoka ekkor már megírta hirhedt hadmű­veleti tervét... — Az antant, abban az esetben, ha hadseregeivel akarná rákényszeríteni aka­ratát a magyar kormány­ra, támadást indít Budapest irányába, együttműködve a csehszlovák, román, szerb és a francia hadseregekkel... A Kommunista Intemacio- nálé kiadta drámai hangú kiáltványát: — El a kezekkel a vörös Magyarországtól! •fr A határok kizötyögtek a dűlőutakról. a legények a vendégoldalakon ültek, éne­keltek. — Kiállók a kapujába, ki­beszélgetem magamat... Beálltak a kengyeli bére­sek, jöttek a szenfmártoni kubikosok, a kunsági részes­aratók és a jászok... A herényi főgimnázium­ban, a Vili. osztályban, he­tenként háromszor volt tör­ténelem óra. A hetes jelentett: — A hiányzók: Baráth Béla, Bartha Gyula, Bugyi Kálmán, Freund Miksa, Kó- ródi József... Az öreg tanár megigazítot­ta evikkerét: — A mai órán a jakobinu­sokat vesszük. A forrada­lom törvényei szentek... Szentek és kérlelhetetlenekl Robespierre... Hsai tsjn . A magyar Vörös Hadseregbe jelentkezett volt orosz hadifoglyok egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom