Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

im äprtßs u SZOLNOK MEGTEl NÉPLAP 3 Könny a technika A technika forradalma napjainkban forradalmasítja azt, ami létrehozta: a tudo­mányt. az oktatást Pillant­A tanár vezérlő asztalától Irányított magnetofonról egy­ezerre 40 tanuló figyelheti fejhallgatókon az orosz, német francia vagy angol szöveget (Tóth Béla felvétele) Tanítóképzősök Ipari televízión, észrevétlenül figyelik a gyakorló általános iskola eg egy tanítási óráját (Kovács Sándor felvétele) Orvostanhallgatók oktatási célokra készített gumibabán végzik a kísérleteket, A műszerész ipari tanulók elektronikus berendezések­kel , t~wtnnir (Hada* Jóneei felvétele) Vizsgálat az öntődében „Vezess baleset nélkül!” Ankét a jubileum jegyében A Szolnok megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács és a Szolnok megyei Rendőr- főkapitányság Közlekedés- rendészeti Osztálya március 30-án délelőtt tartotta a „Vezes, baleset nélkül!” mozgalom 1968. évi eredmé­nyeinek értékelését. Az an­két a jubileum jegyében zajlott le. A ma már az egész megye közlekedését átfogó mozgalom 10 évvel ezelőtt 39 vállalat gépkocsi- vezetőinek részvételével in­dult Tavaly a nemes ver­senyben résztvevő vtállala- tok száma 257-re emelke­dett A balesetmentes közleke­désért folytatott oktató­felvilágosító munka kiszélesí­téséhez nagy segítséget nyújt a helyi tanácsok és a peda­gógusok aktív támogatása is. Kerekes Ferenc, a 7_es számú AKÖV igazgatója ün­nepi beszédében számsze­rűen is ismertette a moz­galom tavalyi eredményeit Elmondta, hogy 1968-ban a résztvevő 5790 jármű 121 millió kilométert teljesített Eközben 95 balesetet okoz­tak, melyből három halálos volt A személyi sérülések száma 38, az anyagi kárt okozóké 57 volt. Az egy bal­esetre jutó kilométerek szá­ma 1 millió 313 ezer, ami a gépjárművek baleseti sta­tisztikájának javulását je­lenti. Tavaly tovább szélesedett a balesetek megelőzésének társadalmi bázisa; 45 terme­lőszövetkezetben például bal­esetelhárítási bizottság ala­kult Helyes kezdeményezés az is, hogy a mezőgazdasági járművek vezetői télen egy- egy napos továbbképzésen vesznek részt Javult a gép­járművek műszaki színvona­la is mióta több gazdasági egységnél minden évben megszervezik & gépjármű­szemlét Viszont emelkedett me­gyénkben a magán-autósok, motorkerékpárosok, kerék­párosok, gyalogosok balese­tének száma. Duplájára nőtt a gyermekbalesetek-, emel­kedett a vezetés közbeni alkohol fogyasztás és az eb­ből eredő közúti szerencsét­lenségek száma. 1968-ban 84 iskola, 419 osztályában folyt KRESZ oktatás, s több alkalommal rendeztek KRESZ vetélkedő­ket A TIT megyei szerveze­te Szolnokon és Jászberény­ben közlekedési szabadegye­temet indított ezerszázhá­rom hallgatóval. Az ünnepi beszámoló után dr. Sarkadi Imre, a közle­kedésrendészeti osztály ve­zetője köszöntötte azt a hét- száztizenkét kiváló gépko­csivezetőt, akik balesetmen­tes vezetésükért az ankéton oklevél és pénzjutalomban részesültek. A törkszentmiklósi mező- gazdasági gépgyár üzemi pártvezetőségének megbízásá­ból, 1968. novemberében munkabrigád vizsgálta az öntöde gazdasági és politikai helyzetét Vajon miért került sor rá? Két okból: egyrészt, mert az öntöde gazdasági eredmé­nyei 1967-hez viszonyítva romlottak, másrészt a veze­tők és vezetettek között ki­éleződtek az ellentétek. Leg­alább is ennek tünetei mu­tatkoztak. 1. Ma már nem időszerű a teljesség igényével ismertet­ni a vizsgálati anyagot. Ezért csak egy-két fontosabb rész­letére utalunk. Megállapítot­ták, hogy a termelékenység 29 százalékkal csökkent, a selejtszázalék 15,8, tehát ki­rívóan magas. Az évenkénti selejtkár értéke 1965—1963 között 737 ezerről egymillió forint fölé emelkedett. A pártalapszervezet vezetősége még tapasztalatlan, ami meg is látszik irányító, szervező és ellenőrző munkáján. És még sorolhatnánk. Nem elégedtek meg a ta­pasztalatok puszta rögzítésé­vel, hanem a problémák okait is feltárták. Például a selejt növekedését számos, a dolgozóktól független körül­ményre (a kúpoló rossz álla­pota, zsúfoltság, korszerűtlen homokelőkészítés stb.) vezet­ték vissza. Természetesen a munkások hibáit sem hallgat­ták el. De ami a legdöntőbb, a munkabrigád érdemi javasla­tokat tett a helyzet megjaví­tására. „A gazdaságos terme­lés, a termelékenység foko­zása, a selejt csökkentése és a korszerűtlen technológia szükségessé teszi az öntöde mielőbbi fejlesztését.” Ez az egyetlen mondat utal arra, hogy a negatív jelenségek komplex elemzése révén ju­tottak el a végső következte­tésekig. Az öntödében összegyűjtött gazdasági, politikai tapaszta­latok a XI. sz. pártalapszerve­zet irányító, szervező és el­lenőrző munkájának fogya­tékosságait is tükrözték. A vezetőség felmérhette, hogy politikai intézkedési tervének végrehajtása nem megfele­lően halad az öntödében. A pártmunka korábbi, ope­ratív gyakorlatától eltérően már nem avatkoztak be köz­vetlenül a gazdasági vezetők munkájába. Ellenkezőleg: a gondos elemzés segítségével, a tények erejével készítették őket hatékony intézkedések­re. Másfelől a pártvezetőség kötelezte az alapszervezetet, hogy minden erejével támo­gassa a gazdasági vezetőket a kialakult helyzet megváltoz­tatásában. Ma már bizonyos, hogy az öntödét illetően a brigádvizsgálat módszere bi­zonyult a legcélszerűbbnek. 2. A pártvezetőség 1969. évi politikai intézkedési terve előírja többek között, hogy a Központi Bizottság 1968. december 4-i határozatának megvalósítása érdekében fo­kozottan kell foglalkozni a termelékenység, a gazdasá­gosság ellenőrzésével. Az április 17-i vezetőségi ülésen erről számoltatják be a gyár gazdasági vezetőit. Nem véletlen, hogy a legkö­zelebbi alkalommal az agitá- ciós és propaganda, valamint a tömegpolitikai munkáról tárgyal a testület. Ezt a napi­rendet ismét brigádvizsgálat készíti elő. Májusban az alapszerveze­tek vezetőségének irányító, szervező és ellenőrző tevé­kenységét elemzik. Júliusban a gazdasági munka megjaví­tására tett intézkedések vég­rehajtását ellenőrzik. Az üzemi pártvezetőség te­hát következetesen ellenőrzi, hogy a politikai intézkedési terve szerint haladnak-e az ügyek, vagy sem. Még ebben a negyedévben foglalkozik majd a termékek minőségé­nek védelmével és a készlet­gazdálkodással. Az utóbbival azért, mert a 49 millió fo­rintos anyagkészlet indoko­latlan finanszírozása rendkí­vül drága. A gazdasági veze­tők arról számolnak be, ho­gyan fogják csökkenteni a készleteket. Jogos kérdés, vajon meny­nyire hatékony a pártellen­őrzés a mezőgazdasági gép­gyárban? Tavaly sikerült a politikai intézkedési tervben foglaltakat megvalósítani. A gyár több mint kétmillió fo­rinttal produkált több nyere­séget, mint amennyire a vál­lalati központ kötelezte. Mégpedig annak ellenére, hogy hat új gyártmányt ve­zettek be, kiköltöztettek egyes üzemrészeket a külső telepre — egyszóval jóval nehezebb körülmények között dolgoz­tak, mint a korábbi években. 3. A pártellenőrzés azért volt hatékony, mert a feladatok és végrehajtás tapasztalatai­nak egybevetésével idejében feltárták az elmaradások okait. Ezzel megfelelő intéz­kedésekre ösztönözték a gaz­dasági vezetőket. Ugyanak­kor a szervezőmunka színvo­nalát emelve, a kommunisták minden szükséges támogatást megadtak a gazdasági célok megvalósításához. Fábián Péter Klubtalálkozó Török­szentmiklóson Vasárnap Törökszentmik- lóson a járási művelődési központban rendezték meg a Tanácsköztársasági Művésze­ti Szemle városi bemutató­ját. Az egész napos műsor egyik érdekes része Szabó Ferenc városi népművelési felügyelő „Tetteink fényesen ragyognak” című előadása volt, melynek alapját a kö­zelmúltban megjelent hason­ló című helyi kiadvány ké­pezte. Az előadás elsődleges célja: konkrét módszertani segítségnyújtás a munkás- mozgalmi mártírok életútjá­nak kutatásához. „Mit tudok a T anácsköztársaságról ?” (Tudósítónktól) E címmel nyílt kiállítás a jászberényi Petőfi Kert kis­termében. Negyvenkét ked­ves gyermekrajz sorakozik a falakon. A megngyitót hosszas zsűrizés előzte meg. Először a készítők tanárai válogattak, majd a Karsai Zsigmond festőművésszel megerősített, népművelési szakemberekből álló zsűri — érthetően nehéz szívvel. — Szinte fájdalmas volt eluta­sítaniuk egy-egy naivan — esetlen rajzot, vízfestményt, hiszen annyi örömmel, lelke­sedéssel, egészséges natura­lizmussal készültek ezek az „alkotások”) Rajztanáraik irányításával és kérésére vettek ceruzát és ecsetet a kezükbe ezek az általános iskolás gyerekek. És megvallottak őszintén mit tudnak, mit őriznek a nekik már nagyon is történelmi eseményről. A zsűri végül is két kategória alapján ítélt a beérkezett művek felett, a beküldők kora és a művek színvonala szerint. A járás valamennyi közsé­géből, illetve a Jászberény­ből pályázók közül a 120 és 100 forint értékű tárgy- és könyvjutalmak legtöbbjét a jászárokszállási, a jászkiséri és a jászfényszarui pajtások vitték haza. Két asszony, meg egy rendőr A főteret a templom, s kocsma és a rendőrség épülete uralja. Az odafutó sáros mellékutcában három iípusház van. Egyformák a megszólalásig. Bez­zeg, a lakók! — Mit csináljak? — hajtogatja az egyik. — Bezárták azokat a házakat, hát privát csinálom. Néhány részeg szerint nem is csi­nálja rosszul. Szomszédja, az önkén­tes rendőr szabadkozik: — Kérem, én még sosem értem tetten. — Mert mafla vagy — korholja an felesége. — Nem is kapsz te soha semmiféle kitüntetést. Az önkéntes rendőr nem válaszol ilyenkor, csak vár, vár valami nagy pillanatra, amikor 6 is meg tudja mutatni, hogy mit ér. S akkor meg­kapja majd a kitüntetést. Akkor jár­jon az asszony szája! A harmadik ház lakója mitsem tö­rődik a világi dolgokkal Több időt tölt a templomban, mint a pap, meg a harangozó együttvéve. Egyformák, megszokottak erre az esték. Ha leszáll az alkony, a rendőr laposakat pislog az ágy felé. ájtatos szomszédja imára kulcsolja kezét, a harmadik szomszéd — az a nő, aki­hez karbantartásra jár a falu férfi­népe — ilyenkor nyitja ki a kaput. így van ez évek óta. Azaz csak így volt. De aztán tegnap! Tudják mi tör­tént tegnap? Az ájtatos nő mocorgárt hallott a angra nyíló kapunál. Ilyen sem for­dult még elő, hogy este érkezzen lá­togató. — Biztosan valamelyik távoli rokon — örvendezett az asszony, s nagysietve kaput nyitott. Vesztére. Drabális ember ugrott he. Bnrgözós lehelete az arcába csapódott. Az asszony be akart szaladni a házba. A férfi utána. Elkapta a csuk­lóját. •— Segítség! — ordította rémülten az asszony. — Segítség! Az önkéntes rendőr a bütykeit áz­tatta a lavórban. Először nem akart hinni a fülének. Ügy volt vele, mint az az ember, akinek házába viszik a lottó főnyereményt. De csak egy pillanatig tétlenkedett. Ügy. ahogy volt, alsónadrágban ugrott át a kerítésen, s nyakon csípte a tá­madót. — Gyújtson világot — mondta a háziasszonynak —, hadd lássuk, kivel van dolgunk. A jólkeresd fuvarost kapták ed, « szomszéd utcából. Bambán pislogva nézett körül. A fény hatására világos­ság kezdett derengeni az ő fejében is. — De marha vagyok! — hajtogatta, s közben öklével verte a fejét. — A rablást kísérlet előtt gondolko­zott volna! — fújtatott az asszony. — Csiba, öreglány! — mondta a fuvaros. — Az egyforma tető miatt el­tévesztettem a házat. Azt hittem, a szomszédban vagyok, a Lujzánál. Meg akartam ölelni! Ködfátyol borult az asszony szemé­re, s rezignáltan csak annyit mondott: — Oh, ha én azt tudtam volna... Simon Béla tbé tette a tanulást sank be néhány tanterembe, milyen új eszközök álltak a tanárok és a tanulók szolgá­latába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom