Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

1969, április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Kétlépcsős“ pályázat pedagógusoknak A tanácsok tavaly — az 1968—69-es tanév kezdete e!6tt — először hirdettek meg országos méretekben pályázatokat, tanítóik, szakos tanárok. óvónők részére, több mint 4500 új nevelői állás betöltésére. Pályakez­dők és már állásban lévők egyaránt pályázhattak bár­melyik állásra. Ezzel meg­szűnt az a régi gyakorlat, hogy az új diplomásokat ki­helyezték első munkahelyük­re, s a régieknek sem kell töb­bé kilincselni, kérvényezni az áthelyezést. A pályázati rendszer biztosítja a pedagó­gusoknak, nevelőknek az alapvető demokratikus jo­got a munkahely megváltoz­tatásához. s a pályázatot hir­dető testület ugyanilyen jo­gokat élvez munkatársai megválasztásában. A művelődésügyi miniszter év elején kiadott utasítása — a kezdeti tapasztalatok fel- használásával — tovább fi­nomította a pályázatok ta­valy bevezetett rendjét. Több részletváltozás mellett a leg­fontosabb: a pályázatok „két­lépcsős” meghirdetése. Ta­valy ugyanis a betöltendő állásokat zömmel egyszerre hirdették meg. s személyen­ként három helyre egyi dobén pályázhattak már állásban lévő gyakorlott pedagógusok és frissen diplomázó kezdők. Kiderült azonban: ha ez a két csoport egyszerre és azo­nos célra „startol”, a kezdők elkerülhetetlenül hátrányos helyzetbe kerülnek. Választhattak a gyakorló nevelők is Az idei pályázatokat ezért két részben hirdetik meg. Március közepén a Közne­velés című lapban nyilvá­nosságra hozlak mintegy 2900 pályázati felhívást. Ezekre csak gyakorló munká­ban álló pedagógusok pályáz­hattak, de eltérően a tavalyi gyakorlattól — egy pedagó­gus csak egy helyre ajánl­hatta magát. Ebben az első lépcsőben gyakorlatilag már eldőlt, hogy kinek sikerült el­nyernie és kinek nem a meg­pályázott új munkahelyet Az érdekelteket az igenről vagy nemről április 20-ig értesítet­ték a pályázatot meghirdető tanácsi művelődési osztályoki Amelyik pedagógus az 1969— 70-es tanévre munkahelyet cserél, annak most a döntés ismeretében még van ideje a felkészülésre, a költözésre, az új hellyel, az új feladatokkal való ismerkedésre. Az oktatásügy országos ve­zetőit meglepte, hogy az ál­lásban lévő gyakorló pedagó­gusoknak milyen sok új munkahelyet kínáltak a pá­lyázati felhívások. A pályá­zatokból és elpályázásokból bizonyára levonható az a következtetés is, hogy szá­mos tantestületben nincs még kialakult testületi harmónia. Mindenesetre érdemes lesz megvizsgálni: miért, milyen személyi, vagy tárgyi okok miatt bomlanak meg egyes testületek, esetleg éppen olyanok, amelyek eddig ösz- szehangolt együtteseknek lát­szottak. Őszintén tájékoztatni a kezdőket Ami az idén végző, mint­egy háromezer új pedagó­gust illeti: a második for­dulóban, május 5-ig nekik hirdetik meg a pályázatokat. A tanácsoknak előnyös, hogy ezeket nem szűkszavú nyom­tatásban és tetemes pénzért tehetik közzé, hanem közvet­lenül a tanintézetekhez küld­hetik, terjedelmi korlátozás nélkül. Érdemes ezt jól ki­használni, teljes részletesség­gel és őszintén vázolni a pá­lyakezdőknek, hogy mit tud­nak nyújtani nekik és mit várnak tőlük életük első munkahelyén. A most végzők két állásra pályázhatnak, s hogy hová, azt az oktatási intézményük vezetőjéhez május 14-ig kell benyújtaniuk. Ha azonos helyre több a pályázó, az in­tézmény vezetője ajánlási sorrendet állapíthat meg, s erről a pályázókat is tájé­koztatni kell. Június 12-ig kapnak értesítést az új dip- mások, hogy sikerült-e el­nyerniük a megpályázott ál­lást. Ezután is akadhat, per­sze, még be nem töltött mun­kahely, amelyeket június 30­íg ismét meghirdetnek a ta­nácsok. S amelyik új diplo­más még nem talált magá­nak megfelelő helyet, július 15-ig az újabb pályázatát Is benyújthatja. A második fordulóban tehát a pálya­kezdők csak egymás között versenyeznek és személyen­ként két, illetve végső eset­ben három helyért. Ez méltá­nyos és jogos előny szá­mukra. A tavalyi és az idei pályá­zatokból az derült ki, hogy amíg a városokban a szakis­kolai hálózat és általában a természettudományos és mű­szaki oktatás viszonylag ke­vés nevelőt keres, addig nagy számban minden fokon és minden szakon elsősorban a vidék, a falu kínál álláso­kat, főleg a kisebb helységek. A nyílt pályázati rendszer verseny a pedagógusokért, de a versenyfeltételek ma még nem mindenütt azonosak. Az előny ott van, ahol jobb életkörülményeket, kényelme­sebb lakást, étkezést, jobban felszerelt iskolát tudnak biz­tosítani. A versenyfeltételek különbözőek Tavalyi tapasztalat, s bizo­nyára jellemző lesz az idén is, hogy a feltételek biztosítá­sával a kisebb falvak a főút­vonalaktól távolabb eső köz­ségek és körzeti iskolák, a tanyatelepülések vannak hát­rányban, s önerejükből ezt nem tudják kellően ellensú­lyozni. így a pályázati rend­szer, amelynek előnyei nem vitathatóak, egyúttal azt is megköveteli, hogy ezek a ki­sebb helységek és iskolák kapjanak több segítséget: vonzóbb körülmények, egyen­lő esélyek közepette fogad­hassák ők is gyermekeik ne­velőit, a régi és új pedagógu­sokat. Se. S. Töltse szabadidejét Berekfürdőn ! A Karcagi Városgazdálkodási Vállalat értesíti a kedves fürdőzö vendégeket, hogy a bereki gyógy- és strandfürdőt május 1-én megnyitja. Magyarázom a (telek) mechanizmust — Drágán vettem a portát, ötezer forintért. Az ottha­gyott telkem kétszer ekkora volt és ingyen kellett átad­nom — így kezdi a panaszát egy belterületre költözött volt tanyasi ember. A brigádszálláson többen helyeselnek. Egy jövendőbeli beköltöző aggodalmaskodva hallgatja a beszélgetést — Tényleg becsapnának bennünket? — fogalmazódik benne, a kétség. Az embere­ket sokat foglalkoztatja ez a kérdés. Pedig az eljárás tör­vényes. Az idevonatkozó tör­vény érthető. És magyaráz­ható... Ezeknek az embereknek azonban nem magyarázta eddig senki. — Amikor a tanyáit lebont, ják. az addigi telek meg­szűnik tanyaudvar lenni és mezőgazdasági jellegűvé vá­lik, — mondja Bene Lajos, a megyei földhivatal vezető­je. — Amennyiben a tulaj­donos tsz-tag. úgy ez a szán­tóföld a szövetkezet ingyenes és örök használatába megy át Ezért a tulajdonost élete vé­géig földjáradék illeti. Ha nem tsz-tag hagyja el a ta­nyáját, úgy a művelhetővé változott földdarabját a tsz szántóföldként megváltja. Ezt a megváltást a tsz-tag is kiérheti; erről a közgyűlés dönt A végtelen zöld tengerből fogynak, ha lassan is a piros cserepes tetők, nádfedelek, a volt tanyasi emberek faluba, városba telepednek. Nehéz a döntés. Tegyék könnyebbé az illetékeseik az­zal, hogy a gyanakvókat megnyugtassák: senki nem akarja őket becsapni. P. B. Segít a szocialista brigád A szolnoki Papírgyár cel­lulóz üzemrészében működő Petőfi szocialista brigád vál­lalta, hogy a szolnoki Cent­rum Aruház helyreállítását 70 órai társadalmi munkával segíti. Egyben kezdeményezi, hogy a többi szocialista bri­gád is kövesse példájukat s ezzel Is csökkentsék az ele­mi csapás okozta anyagi veszteséget. Műszaki fejlődésünk kiemelt témái Tizenhatezer tudományos munkatárs összehasonlításban Ada’ok nemzetközi Az elmúlt másfél évtized alatt hazánk kutató-fejlesz­tő kapacitásai több mint hat­szorosára növekedtek. Ez az ütem nemzetközi összehason­lításban is igen intenzív fejlődésről ad számot. Érdemes megemlíteni, hogy 1960 és 1967 között a kuta­tásokra és fejlesztésekre for­dított kiadások összege meg­kétszereződött. 1960-ban a nemzeti jövedelemnek 1,05 százalékát költöttük tudomá­nyos és fejlesztő kutatások­ra, 1965-ben már 1,5 százalé­kát, 1967-ben pedig 2,2 szá­zalékát. A nemzetközileg használatos módszerrel, a bruttó “ nemzeti termékhez való viszonyítással Magyar- országon a kutatásokra és műszaki fejlesztésre fordí­tott kiadások 1,9 százalékkal szerepelnek. Ez az arány kö­rülbelül megegyezik a fej­lett tőkés országokéval. — Svájcban például a bruttó nemzeti terméknek 1,9 száza­lékát, az NSZK-ban 1,8 szá­zalékát, Franciaországban 2 százalékát, Japánban pedig 1,7 százalékát fordítják ilyen célokra. Négymillióid forint kutatásra és fejlesztésre Egy év alatt összesen négy- milliárd forintot költünk ku­tatási, fejlesztési ráfordítá­sokra, s ezen kívül az ilyen irányú beruházások értéke is meghaladja a fél milliárd fo­A LEGFIATALABBAK BOLTJA A tanulók gyakorlati okta­tása? Üzletekben foglalkoz­tatják őket. De van egy tan­boltunk is Szolnokon, — mondta Borbély Mihály a kereskedelmi-. és vendég­látóipar; tanulók iskolájának igazgatója — a Zagyva-parti ABC áruház." A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, a Szolnok —Békés megyei Élelmiszer-, és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat és a közgazda- sági szakközépiskola tanulói ott munka közben, egymást segítve tanulják meg mind­azt, amit egy kereskedőnek tudnia kell. 30 fillért százassal A raktárom keresztül jön­nek be az öltözőbe kibontott dobozok között, óvatosan. Az ott dolgozók figyelő szern- mel kísérik lépteiket. Ügye­sem manővereznek, semmi nem törik. A sor mögött hir­telen kuncogás hangzik fel. — Megint százassal fizet­nek — hallom egy bőit felé forduló, pisze kislány meg­jegyzését A hátul állók láb­ujjhegyen. kifelé figyelnek. — Három napja jár ide két kisfiú. Mindennap vesz­nek egy öcsi-csokoládét 30 fillérért, és százassal fizet­nek. Nem is tudom, hogy jut. nák a nagy pénzhez, — for­dul felém a sor végéről a kis pisze. — Sok ilyen nehéz vevő van? — Nem nehezek. — hang­zik a válasz. — Ä gyerekek szeretnek bolondozni. — Hány évesek vagytok? — Tizenhat Tizenhét — Sok dolgotok van? — Mint más boltokban a felnőtteknek — csupa büszke­ség a copfos kislány válasza — 50—60 ezer forint forgal­mat csinálunk naponta. De szombatonként a 110—120 ezret is elérjük. Leggyengébb a hármas — Hogy tanulnak a fiata­lok? — kérdezem a tanul­mányi felelőstől, aki „már” Annus néni fái A rögök kemények. A semmi, rossz kubikföld ne­hezen veszi be a kapát. A madárcsontú öregasszony birkózik a hantokkal. Vele beszélgettem tegnap. Pihe­nésként a kapanyelére tá­maszkodott. — Vetek még egy kis ezt- azt... Ára lesz az idén is a zzöldnek. Beviszem a piacra, megveszik. Egy orvosasszony már 40 éve, hogy mindig nálam veszi a zöldséget. Meg is köszöni. Nagyon régen ismerem özv. Kovács Antalnét, An- nuska nénit. Amióta eszem tudom, tavasztól késő őszig mindig a földjén látom. Két­százötven négyszögöl kis porta... — Még ’16-ban vettük az urammal. Építeni akartunk rá, hogy ne lakjunk a má­séban. Nem tudtunk, hiába gyűjtögettünk. Aztán az uram, szegény, az isten nyu­gosztalja, elment. Végignéz a rögökön. A nagy házat keresi? A gür­cölő kisember álmát, a ve­randas, egy szoba-konyhás, spejzes életcélt... — Ide építettünk volna. Megművelem, ahogy tudom, meg ameddig tudom. — Hány éves Annus néni? Megigazítja a fejkendője sarkát. Egy kevéske mara­dék a mozdulat Évából? öt­ven évvel ezelőttröl. — Én...? Hetvennyolc. Harminc éve vagyok özvegy. Kapok, kapok valami keve­set! Ez hozzá, ez a kis föld­haszon, megvagyok. Nem kérdeztem meg, hogy mennyi nyugdíjat kap. Azt hiszem szégyelltem... — Vettem az őszön hat őszibarack csemetét. Elültet­tem, három-négy év múlna termőre fordulnak. Szépen megfogták, nézze... Beszél, beszél a fáiról. Hét vennyolc éves. A szomszéd­jaitól tudom, hogy az urá­nak szép síremléket csinál­tatott. Oda megyek majd én is, abba... mondogatja néha. A leánykori neve van fel­írva a sírkőre, az ura neve alá; meg a születési éve, egy aranyozott kötőjel és egy harmadik szám: 19... Csak oda kelt majd írni a hátra­maradottaknak az utolsó két számot. Fát ültetett, őszibarackot, mert azok hamar termőre fordulnak. Amikor elköszönök tőle, már vágja a rögöt. Nagyot nyelek a tavaszi szélből, hagy vigye ki belőlem a bő­beszédű, értéktelen locsogá­sokat, az élet értelméről mélázgató szócsépléseket, özv. Kovács Antalné két­százötven négyszögöles por­táján gyökeret eresztett hat fácska mindennél többet mond. —ti—" három éve végzett, termé­szetesen kitűnően. — Nem baj, hogy hallják, úgyis tudják, hogy általáhan elégedettek vagyunk a szor­galmukkal. Négyes átlaggal dicsekedhetünk. Nálunk a hármas a leggyengébb osz­tályzat, Nagy gondot fordí­tunk arra. hogy jól képzett eladók kerüljenek ki tőlünk. Sándor Gézáné boltvezető hetenként kétszer a gyakor­lati munkával kapcsolatosan külön oktatást tart Minden munkakört megismernek a tanulók. Meghatározott idő­közönként más-más osztályra osztjuk be őket és az árut közösen veszik át a raktá­rossal. Tamási Erzsébet eb­ből a boltból került megyei elsőként a kereskedelmi ta­nulók versenyének országos döntőjébe. Nagyon jól. Rossz lesz... Ez volt az egyetlen név, amelyet hallattam a tanulók boltjában. De a szerénység­nek itt aranyfedezete van: a szép eredmények. — Hogy kerestek? — Tanulmányi átlagunktól függ, mennyit kapunk. 400— 430 forintot és jutalékot. — Jól érzitek itt magato­kat? — Nagyon jót Rossz lesz elmenni, ha végzünk. — Rossz lesz, hogy nem le­hetünk együtt, _ Semmi problémátok ni ncs? — A vidékieknek edég ko­rán kell felkelni, de ez min­denhol így van — felel kis hallgatás után egy piros ar­cú kislány. P. J. rintot A ráfordításoknak körülbelül 80 százaléka mű­szaki kutatásokra és fejlesz­tésekre jutott. A műszaki kutatásokon belül legna­gyobb arányban a gépipar részesedik, mégpedig 58 százalékkal, míg a második helyen álló vegyipar 16 szá­zalékkal képviselteti magát. A korszerű, nagyobb ka­pacitással rendelkező ipari kutatóhelyek — kutatóinté­zetek és ipari vállalatok, kutató-fejlesztő laboratóriu­mai — száma meghaladja a 230-at. a kutatás, fejlesztés területén több mint 45 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s ezek közül csaknem 16 ezer a tudományos munkatársak száma Ennek „ meglehető­sen nagy létszámnak körül­belül kétharmad része a műszaki tudományok és fej­lesztés területén működik. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság az elmük évek során többszáz fejlesz­tési koncepciót dolgozott ki, s ezek közül a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat tartalmazó koncepciók ki­terjednek például az energia- gazdálkodásra, a kohászatra, az automatizálásra, a hír­adástechnika, a gépipar és a közlekedés különböző te­rületeire. A tudományos és műszaki fejlesztés sokszáz témája közül néggyel, mint kiemelt témával, vagyis meg­különböztetett fontosságú feladattal foglalkoznak szak­embereink. Ezek: a jármű­program, az energiabázis strukturális megváltoztatása., nak programija, a számítás- technikai program és a fe­hérjekutatás programja. A járműprogram Amj az első témát illeti; már a konkrét végrehajtás időszakához érkeztünk. Meg­kezdte próbaüzemelését a győri Magyar Vagon- és Gépgyár új motorgyára. Az IKARUS gyárart Európa leg­nagyobb autóbusz üzemévé fejlesztik, s jövőre már mintegy hétezer autóbuszt bocsájt ki a bel- és külföldi kereslet kielégítésére. Másik nagy téma az ener­giabázis műszaki fejlesztése, amely már szintén megkez­dődött, de teljes megvalósu­lásához még hosszú évekre van szükség. Energia mérlegünkben a nagy fordulatot a földgázt készletek széleskörű hasz­nosítása és a Szovjetunióból érkező nagymennyiségű kő­olaj népgazdasági felhaszná­lása jelenti. Fokozatosan a gazdaságosabb szénhidrogé­nek felé tolódik el az ener­gia mérleg, s jellemző erre, hogy míg 1960-ban a földgáz és a kőolaj nem egészen 22 százalékkal jelentkezett az energiamérlegben, addig a jövő évben már több mint 37 százalékkal képviselteti ma­gát. Ezzel egvidőben a gyen­ge hatásfokkal felhasználha­tó szenek aránya csaknem 15 százalékkal csökkent. A fehérjekutatás Az új gazdaságirányítási rendszerben a kötelező terv- utasítások megszüntetése és a közgazdasági szabályozók kiterjesztése következtében különösen nagy jelentősége van a gyors és sokoldalú in­formáció szolgáltatásnak, s a nagy számú információ fel­dolgozásának. E célok érde­kében jelentős számítógép- fejlesztés; programot valósí­tunk meg és nagyértékű kül­földi számítógép vásárláso­kat eszközlünk. A tudományos és műszaki fejlesztés igen fontos, ki­emelt témája a fehérjekuta­tás, amelynek alapvető cél­ja : az ország élelmezési struk­túrájának korszerű átalakí­tása. Nagy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom