Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április 30. Érdekes kísérletet végeztek Japánban. Az egyik áüatkertben * Csendes-óceán Palan- szigetéről 20 krokodiltojást gyűjtöttek be és keltetőgépbe helyezték. 33 nap múlva 7 kis krokodil bújt ki a tojásokból. A krokodilusok feltehetően a Délkelet-Ázsiában és az ottani szigeteken honos bordáskrokodil fajhoz tartoznak. — (MTI Külföldi Kép- szolgálat) Négy hónap alatt 9000 kocsi A év első négyhavi gépkocsiforgalmának alakulását a további beszerzési és értékesítési lehetőségeket ismertette keddi sajtótájékoztatóján Orha István, a MERKÚR Vállalat kereskedelmi igazgatója. Erre az évre 25 500 személygépkocsi beszerzését tervezik magánjogi szerződésekkel eddig mintegy 20 000 kocsit kötöttek le, s a folyamatban levő tárgyalások szerint az előirányzatot valószínűleg túl is teljesíthetik. Próbálkoznak ugyanis a lengyel Pamer-től a beszerzés növelésére, s Jugoszláviából 1000 Zastava megrendelését készítik elő. A BNV-n ugyancsak várhatók olyan tárgyalások, amelyek eredményeként nőhet az idei gépkocsi import. Április végéig mintegy 8500 személygépkocsit szerzett be és kilencezret adott el a vállalat. Mit rejt a Föld mélye? II. Egyre többet, egyre mélyebbre A „kincset" érő ócskavas idén országszerte április 21-tól június 10-ig tart a vases alumínium hulladékok gyűjtési kampánya. Ezalatt a 19 nap alatt körülbelül 30 ezer tonna vas, illetve 140 tonna alumínium gyűjtését tervezik. Megyénkben az első héten 1800 mázsa vas és 45 mázsa alumíniumot szedtek össze, elsősorban az iskolások. Szol- _ cokon, illetve a szolnoki já- I rásban eddig 8 vagon vas és 2500 kilogramm gyűlt össze. Döntés született, hogy május 5-ig felváltva minden megyei iskolában lesz egy vasgyűjtő nap. Ezeken a napokon a tanítás előtt, illetve «tán indulnak „gyűjtő portyára” a gyerekek. Eddig legszorgalmasabban a Tiszavár- kony-vasúttanyai és tószegi általános iskolások, illetve a szolnoki Zagyva-parti és a Beloiannisz úti iskolák tanulói dolgoztak. A tavalyi Vasgyűjtő Hetekhez hasonlóan idén is bocsátottak ki ajándéksorsjegyeket — megyénkben jelenleg 30 ezer várja, hogy gazdára találjon. Sorsjegyet minden 10 kilogramm vas, illetve 1 kilogramm alumínium után — az ellenértéken felül — kapnak a gyűjtők. Mostanában jó pár „állati” hír emelte hazafiúi büszkeségemet. A múltkoriban — többek közt — azt olvastam, hogy Nyugat-Németország- ban dicsekednek sokan házi ebeik származásával: valamennyi magyar kutyák utóda. Most meg attól az értesüléstől dobbant meg a szívem, hogy Svédország elismert lótenyészetét adják egy Judit, illetve Szellő nevezetű lópár ivadékai, s erre a svédek nem kevésbé büszkék, mint mi: „Gondolta” ezt valaha a két ló-ős — akkor, 1926-ban — amikor Aaby Eriksszon űr a Budapesti Gellert Szálló előtt meglátta őket, amint éppen kocsiba fogva kellették magukat. A két szürkét meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. A svéd úr kinyitotta a bukszáját, Judit és Szellő elhagyta az óhazát, s nekilátott az északi hon lóval való benépesítésének. Idegenbe szakadt hazánklo- vai nem hoztak szégyent magyar lótársaikra. Lóhírük bejárta a világot és hat ma is szüntelenül. A történelem előtti korokról keveset tudunk teljes bizonyossággal megállapítani, de tudjuk, hogy az első rézfeldolgozó „műhely” Egyiptomban már az időszámításunk előtti 5. évezredben működött és a 3. évezredben ugyanott már a vas előállítása és feldolgozása is ismert volt. Ugyancsak az egyiptomiak már i. e. 1370- ben üveget gyártottak és a szírek feltalálták az üvegfúvást. India szintén már az időszámítás előtt ismerte a vasgyártást. Mindezekhez az ércet és egyéb ásványi anyagot a már altkor ismert kis mélységű bányák adták, ahol rabszolgák dolgoztak még állati sorban, a dinasztiák dicsőségéért, Helyüket nem igen jegyezte fel a történelem, a rabszolgákkal meg ki törődött? A középkor emberére különösen az aranybányák voltak nagy hatással, mert az aranyból már akkor sem volt elég. E ritka nemesfém hajtotta, űzte a hadvezéreket és felfedezőket, újabb és újabb hódításokra, a már kialakulóban lévő tradicionális bányászatot, pedig egyre mélyebbre, a föld alá. Az 1500-as években már megjeNemcsak hogy azóta is megvásárolják a jó járású, szép magyar állatokat, hanem seregestől áramlanak hozzánk a külföldiek, hogy részt vegyenek lovastúráinkon. A május elejétől október végéig tartó szezonra az idén is 30 csoport érkezik. Jönnek Dániából, Finnországból, Svédországból, Hollandiából, az NSZK-ból, Svájcból — és Amerikából, hogy személyesen üljék meg eredeti környezetükben az eredeti magyar lovakat. Milyen forgandó is a történelem kereke... Alig ezer esztendeje, amikor kuktafazék helyett nyereg alatt puhítottuk a húst, mi kalandoztunk el világot látni Nyugatra. Annyira megkedveltük azonban ezeket a külföldi kiszállásokat, hogy az akkori nyugati vámőrök végül is fegyvert szegeztek őseinknek, mondván: „Hadd lám csak, mit visztek magatokkal?!” Szabadsághoz, kószáláshoz szokott eleink önérzetét mélyen sértette ez a bizalmatlanság. Megtagadták 9 szajré visszaadását, tenik az első bányászati szakkönyv is, amelyet Chemnitz város polgármestere és „hivatalos fizikusa” Baver, Agricola néven jelentet meg, „De re metallica” címen. Ez a könyv már teljes írásos keresztmetszetét adja az akkori bányászatnak és kohászatnak, de alig mond valamint a bányászok keserves sorsáról. J. Watt 1778-ban felfedezi a gőzgépet és ezzel bekövetkezik a technika első robbanásszerű fejlődési szakasza. Az épülő gyárak fokozatosan széntüzelésre térnek át és a Pulton által 1807-ben szerkesztett első gőzhajó sikeres próbaútja után a tengeri hajózás is új energiahordozóra tért át. A világ lázasan kutat a szén után, ércek után. a föld mé- he még gazdagon ontja ezeket. Ekkor jön létre és alakul ki a munkásosztály leg- elnyomottabb, de egyben a legforradalmibb bázisa, a bányászság. A szilárd ásványbányászat létrehozza a szédületes mélységi rekordokat is. A Ruhr vidéki bányák 600 m-es mélysége után a csehszlovákiai Pribram környékén már 1311 méter mélységgel Európa legmélyebb bányáját tárják fel, sőt Dél-Afrikában a amin aztán úgy összebalhéztak, hogy aztán azért se mentünk Nyugatra... Ügy is vehetjük tehát ezekből az idegenforgalmi mozgalmakból, hogy több mint ezer év múltán felenged a fagy irányunkban. A nyugati atyafiak bizonyára elmeditálgatnak azon, hogy elég sok romantika, izgalom nevelő hatás volt abban a kalandozásban, amit honfoglaló őseink műveltek az akkori magyar természetjáró mozgalom keretében... Kezdik hát mind intenzívebben visszaadni a vizitet. Persze valamivel kulturáltabbak a vendéglátási, érintkezési formák, mint akkoriban — 900 táján — a szűkösebb viszonyok között dívott. Mi is „rájuk rontunk”, — azonban ez csak játék. Állami megbízólevéllel hitelesített betyárokkal ijesztgeti őket a vendéglátóipar, s a miss-ek, mister-ek gavallé- rosan megfizetnek minden talpalatnyi bő gatyáért, minden falat pirospozsgás csárdás kisangyalért. s ez nekik is jó, nekünk is jó. Mi pedig élünk a konjunktúra-lehetőségekkel, s azt mondjuk: miért ne, ha megfizetik? Úgy látszik, igaz, hogy amíg lő van — addig veréb is mindig akad hozzá. Tóth István világ legmélyebb bányája, a Village Deap-Mine, már 2500 métert ér el. Ebben az időben a bakui olajelőfordulás termékeit világító és kezdetleges kenőolajként ismerte a világ; A benzintartalomnak, csak 1876 után, a robbanómotorok megjelenése és elterjedése adott különös jelentőséget. A kis terjedelmű, nagyobb teljesítményhatárú, négyütemű motorok fokozatosan szorítják ki az iparból a „behemót” gőzgépeket, de ezzel bevonultat egy új energiabázist is, korunk „folyékony aranyát”, a kőolajat. Megindul az ipar szervezése, technikai fejlesztése és a széleskörű kutatás. Mindenütt „olajláz” tor ki. — Pennsylvániában (USA) kősó után kutatva 21 méter mélységből feltör az olaj. A kötélfúró berendezésük alig volt korszerűbb egy alföldi gémeskútnál. A kötélre akasztott súlyos vésőt, egy rugalmas szálfára erősítve, a „fúrósok” még emberi erővel rángatták. De nem sokáig. Az ipar telhetetlen volt, egyre több olajra volt szükség. Ehhez több és több olajkút kellett, egyre mélyebbre hatoltak a fúrók, amelyeket már öblítéssel és forgatással működő ún. Rotary- berendezések forgattak. És ma már New Orleans mellett (USA) 6879 méteres rekord mélységből is termelnek olajat Magyarország mindebből hosszú ideig kimaradt, nem akar a szénbázisról áttérni, aminek elsősorban financiális okai vannak. Böck Hugó 1919-ben Eötvös Lóránd zseniális találmányát, az Eöt- vös-ingát felhasználja első ízben kőolaj-felhalmozódásra alkalmas földalatti szerkezetek kimutatására. Talán ettől az időtől számíthatjuk a hazai kőolajkutatás történetét. A módszer természetesen világszerte gyorsan elterjedt, ha a hazai kutatás lassan haladt is. A magyar szakemberek szívós munkával 1919—23-ig a délzalai dombvidéket „vallatták”, ahol több földalatti boltozatot mutattak ki. (Ezeket a későbbi, korszerűbb mérési technikával végrehajtott mérések is pontosan igazolták.) Az első zalai fúrás nyugati tőke segítségével indu't meg a Zala megyei Budapusztán, ahol az 1737 méterig lefúrt lyukban olaj és gáznyomokat találtak csak. Ez a fúrás a később, 1937- ben felfedezett első komolyabb hazai olajmező szélétől alig 1000 méterre volt!! Fekete Imre (Folytatjuk) LÓ-HIRÜNK a nagyvilágban KÉPERNYŐJE ELŐTT Mi. is volt az elmúl* héten? Üj ifjúsági sorozat első adása a filmforgatókönyv csínja- bínjáról egy dramaturgiai tanácsülés keretében. Kinyitott a Tv-Mintabolt háztartási gépek ügyében. A Péntekesti Színházban eredeti magyar tévéfilm mutatkozott be. — Szombaton este Így mulattak nagyapáink, ezt megelőzően lírai riport Vas Istvánnal.— Vasárnap többórás Telesport, este NDK-krimi. És még sok más. Valamivel több, mint az utóbbi „hét szűk esztendős” hetek programja. Igazi csalódást csak az A kanadai férfi, a kriminek beharangozott német tévéfilm okozott: alatta maradt a szokásos átlagnak is. Arról persze nincs szó, hogy az említett többi produkció hibátlan lenne, vagy vitán felül állna. A Súlyfürdő Halász Mihály írta és fényképezte, s ha visszagondolunk a valóban artisztikus képi megoldásokra, s ugyanakkor végiggondoljuk a film drámai cselekményét, történéseit, azt kell mondanunk: az operatőr mesterségben föléje nőtt az írónak. Amilyen eredeti egy-egy kép meg- komponálásában, és kifejező is az egyes részletekben, olyannyira bizonytalan az egész mondanivalójának megfogalmazásában. A Súlyfürdő kétségtelenül szatíra; a kép, — amely kibontakozik előttünk az írói görbe tükör műve. Az író a szatíra és a komédia groteszk elemeivel operál* hogy nevetségessé tegye az egykori hős külsőségekben tetszelgő, valójában megha- sonlott életű gondnokot, aki veteránokkal veszi körül magát az általa igazgatott gyógyfürdőhelyen. A lazán szerkesztett cselekmény, az áttételes kapcsolások a felesleges részek közbeiktatásai azonban olykor zavarják a nézőt, s már-már az fenyegeti, hogy a bonyolult összefüggések erdejétől nem látja a „fát”: a lényeget* Pedig mondanivalója nem szokványos, s nagyon is elevenbe vágó. „Furulya” annak idején bajtársával együtt hősiesen helytállt, később azonban korántsem bizonyult hősnek; kicsinyes önző érdekből a személyi kultusz idején nem állt ki azért, akivel együtt részt vett az illegális mozgalomban. „Lebuk. tatta” — s most, hogy újra találkoznak a régi tettek színhelyén, nem hagyja lelkiismerete. Alkalmi emlékművet állítanak a régi hősiesség emlékezetére, de „Furulya” már nem állhat oda tiszta szívvel a tisztelgők közé. Keserűen gondol azokra, akik meghaltak, g így nem mocskolhatták be emléküket* mint ő. Halász Mihály tehát egy negatív „példás disszonáns akkordjaival akarja kimondani: vigyázzunk, a legszebb, a legszentebb emlékeink is eltorzulhatnak, ha bemocskoljuk őket; mert ha az emlék meg is marad, más nem tudunk vele tiszta szívvel elszámolni. A filmet Sző- nyi G; Sándor rendezte jó ritmusérzékkel. A színészek közül Agárdi Gábor játéka volt a legszínesebb. A békebeli sanzonénekesnő szerepében Tolnay Klárira, az öreg harcosok közül Szendrő Józsefre és Bánhidy László ízesen megformárt figurájára figyelhettünk fel. Pesti Kabaré Geszty Péter szerkesztésében jelentős televíziós vállalkozás öltött testet: feltámadt az 50 év előtti kabaré. Majdnem úgy, mint rég, ahogy öregapáink élvezhették, ösz- szes kellékeivel és sajátos századeleji hangulatával. — Régi kupiék szólaltak meg újra, s már rég elfelejtett jelenetek támadtak ismét életre. Némelyiken meglátszott a „sírban” eltöltött 50 esztendő, s még a feltámasztok igyekezete sem tudta feledtetni, hogy egy letűnt kor „szórakoztatására” születtek. Horváth Tivadar rendezői varázsvesszejének intésére, s a korhű közönség nagy ovációi közepette gyorsan peregtek a számok, s a legjobb kabarészínészek léptek fel, hogy a magyar kabaré kiasz- szikusait ismét megszólaltas- sák. Á televízió e tiszteletre méltó összefogása illő a vállalkozás igényéhez és színvonalához. Van tehát már színvonalas kabarétörténet a tévében, de mikor lesz a hagyományokhoz méltó televíziós kabarénk? Röviden Két nagy vers és néhány mondatos ars poetica — ez adta a puritán kiállítású, de mégis bensőséges hangulatú riport lényegét, amely Vas Istvánnal, a mai magyar líra érdekes képviselőjével készült. Mensáros László ideálisan szólaltatta meg Az anyag megjelenési formái részeit. A többórás Telesport igen sokat vállalt magára: egy időben követte figyelemmel és tudósította nézőit a hazai és a külföldi sporteseményekről. Kisebb technikai hibákat nem tekintve, ezúttal az összeköttetés is tökéletes volt: minden „klappolt”. Tovább kellene tökéletesíteni ezt a komplex adást, s akkor alighanem a legtelevíziószerűbb programot lehetne kikovácsolni belőle, A Nő Fórumának péntek esti száma kissé elnyúlt, össze- fogottabb riportokkal és rit- musosabb vágással talán izgalmasabban lehetett volna tálalni a szolgáltatásokkal foglalkozó vitaprogramot — Mostani formájában hosszadalmas volt. V. M. F orgalomkorlátozás Szolnokon Május elsején kilenc órától tíz éráig, illetve tizenkét óráig az ünnepi nagygyűlés miatt a 4-es számú főútvonalon forgalomkorlátozás lesz. A Budapest felől érkező járműveket a Sallai, az Ady Endre és a Dózsa György úton, a Debrecen felől érkezőket pedig a Dózsa György, az Ady Endre és a Sallai úton terelik el az ünnepség színhelyétől. A Mártír«* útján s tovább a Költői úton közlekedő járműveket a Ságvárj körútra terelik* /
