Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április 30. De Gaulle után — Világvisszhang Moszkvától Ottaváig Tegnap esti heyiasetkép A világsajtó első helyén természetesen még mindig Franciaország áll. Érdekesek a francia kommentárok is. Tabouis asszony például a Paris Jourban arról ír, hogy a kis és nagy országok diplomatáit egyaránt megdöbbentette De Gaulle lemondása. A tábornok politikája mindig világos volt, visszavonulása tehát újabb bizonytalansági tényezőt hoz a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldásába. Ellenkező véleményen van Maurice Ferro, a France Inter rádióállomás kommentátora, aki szerint bárki legyen is De Gaulle utóda, legfeljebb a stíluson változtathat, de nem folytathat más külpolitikát, mint az eddigi De Gaulle-it. Vagyis: nem mondhat le az ország függetlenségéről, nem hagyhat fel az önálló atomütőeerő kiépítésével, nem szakíthatja meg a kelet-európai országokkal kialakított jó viszonyt, nem hagyhat fel a harmadik világ támogatásával, nem mondhat le a béke keresésének előmozdításáról a Közel-Keleten s Vietnamban. így látja-e a külvilág is? Nézzük a nemzetközi visszhangot. A szovjet lapok egyelőre inkább csak tudósításokat közölnek a pillanatnyi francia helyzetről, mintsem kommentárokat. Arra mindenesetre felhívják a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali erők De Gaulle lemondását szeretnék a francia külpolitika megváltoztatására, az „atlantizmus” visszaállítására kihasználni. A nyugatnémet lapkommentárokban a De Gaulle lemondása feletti megkönnyebbülés aggodalommal párosul. A Süddeutsche Zeitung szerint egyelőre a népszavazásnak csak a vesztesét — De Gaulle-t — ismerjük, a győztest senki sem és mindert! attól függ, ki lesz a győztes. Mindenesetre, ha sok nyugatnémet lap örül is De Gaulle bukásának, ugyanakkor attól félnek, hogy a francia helyzet bizonytalanná válik és ez nekik is árt. De Gaulle a baloldal LONDON (MTI) A keddi londoni lapok vezércikkben foglalkoznak De Gaulle távozásával. A Times szerint az új francia külpolitika színtelenebb lesz, mint az eddigi volt. s például csökkenni fog Franciaország befolyása az arab világban „bár az izraeliek alighanem túl hamar örülnek”. A Közös Piac kérdéséről a Times, hasonlóan a többi lapokhoz, egyelőre nem mer jóslásokba bocsátkozni, viszont biztosra veszi, hogy meg fog gyorsulni Franciaország és az Egyesült Államok kapcsolatainak javulása. A Sun szerint De Gaulle — bár nagy ember volt és valódi szolgálatokat tett hazájának — csupán ideiglenes megoldást jelentett, „ugyanis” Franciaország a súlyos problémák megoldása helyett egy féldiktátor karjaiba menekült.” Az igazi problémák továbbra is megvannak, s Franciaország nagyon is rászorul egy olyan kormányra, amely nemcsak szilárd, hanem a gyökeres reformok híve is —, véli a Sun. A Daily Mirror elismeri, hogy De Gaulle nagy ember volt, aki kétszer is helyreállította Franciaország egységét, de hibáztatja a táHarc O'Neill veresége győzelme homokot azért, hogy míg Franciaországot naggyá akarta tenni, „a nyugati világot, egészében véve kisebbé tette”. A Morning Star megállapítja: De Gaulle tábornok veresége a francia baloldal és a többi demokratikus erők fontos győzelme. A győzelmet elsősorban a kommunisták a baloldali szocialisták, a haladó erők és a szakszervezeti mozgalom erői vívták ki. Ha Francia- ország most ki akar jutni a tekintélyuralomból és a reakciós politikai kormányzásból, akkor elsősorban a baloldali erők egységére van szüksége. A Daily Express, amely évek óta élesen De Gaulle — és Közös Piac-ellenes vonalat követ, keddi vezércikkében mégis De Gaulle-t állítja példaként az angol politikusok elé: „Minden nemzetnek — Angliát is beleértve —•, olyan hazafias, odaadó és ha lehet — olyan értelmes vezetőkre van szüksége, mint Charles De Gaulle” — írja. A lap első oldalán bíráló kommentár jelent meg arról, hogy az angol kormány már is megteszi az első óvatos lépéseket a Közös Piac-i belépési kampány újabb elindítására. utódlásáért LONDON A hétfőn lemondott észak- írországi miniszterelnök, Terence O’Neill kormányfői bársonyszéke körül máris megindult az utódlási küzdelem. A kormányon levő Unionista (konzervatív) párt vetélkedő vezetői közül valószínűleg csütörtökön vagy pénteken választják ki az új vezért; a legesélyesebb jelölt a 48 éves Brian Faulkner, a januárban lemondott kereskedelemügyi miniszter. Jó esélyekkel indul O’Neill saját jelöltje, James Chi- chester-Clark mezőgazdasági miniszter is. Maga O’Neill kedden bejelentette, hogy nem kíván végleg távozni a politikai életből és pártja képviselőjeként továbbra is a helyi parlament tagja marad. Ülést tartott a csehszlovák kormány PRÁGA Hétfőn Prágában Oldrich Cemik miniszterelnök vezetésével ülést tartott a csehszlovák szövetségi kormány. A miniszterek részletes tájékoztatást hallgattak meg a KGST rendkívüli ülésszakának eredményeiről és jóváhagyták a csehszlovák küldöttség ott kifejtett tevékenységét A sajtó és tájékoztatási bizottság miniszteri rangú elnöke beszámolt a tömeghírközlési eszközök helyzetéről; a kormány elhatározta azoknak az alapelveknek a kidolgozását, amelyek révén megvalósulhat az állami hirst^ szervek hatékony irányítása. Annak érdekében, hogy tevékenységük maradéktalanul megfeleljen az ország kül- és belpolitikai érdekeinek. A kormány — hangzik az ülésről kiadott közlemény — meg fogja követelni, hogy a CTK hírügynökség, p rádió és a televízió vezetői teljes felelősséget viseljenek az állami tájékoztatási szervek tev kenységéért. Megvitatta a kormány a március 28-ról 29-re virradóan végbement bűncselekmények kivizsgálásának eddigi eredményét és megbízta a főügyészt, hogy május végéig terjessze elő a nyomozás részletes eredményeik Londonnak minden oka meglenne az örömre — hiszen a Közös Piac-ba való bejutást mindig De Gaulle akadályozta meg — az angol lapok kommentárjait mégsem a diadalmámor jellemzi. A Times szerint az új francia külpolitika színtelenebb lesz. A Sun szerint De Gaulle nagy ember volt és valódi szolgálatokat tett hazájának, de csupán ideiglenes megoldást jelentett, s az igazi problémák továbbra is megvannak. A Daly Mirror is lényegében elismeréssel búcsúztatja a tábornokot, a Daily Express, amely évek óta a leginkább De Gaulle-ellenes volt, most a tábornokot állítja példaként az angol politikusok elé, a pénzügyi körök lapja, a Financial Times elsősorban a frank sorsáért aggódik. A kommunisták lapja, a Morning Star szerint De Gaulle veresége a francia baloldal győzelme. Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a jövőben megjavulnak Kanada és Franciaország kapcsolatai. A Közel-Kelet térségében Izrael óvatos hallgatásba burkolózott. Tel Avivban az a legfontosabb kérdés: az új francia elnök is fenntartja-e a De Gaulle által elrendelt izraeli fegyverszállítási embargót. A kairói sajtó csaknem bizonyosra veszi, hogy Franciaország közel- keleti politikájában változás áll be majd. A félhivatalos jugoszláv állásfoglalást a Tanjug hírügynökség kommentárja közli, amely méltatja De Gaulle 11 éves kormányzásának eredményeit. Magában Franciaországban egyébként kedden Pompidou hivatalosan is bejelentette, hogy jelölteti magát az elnöki tisztre. A baloldal tárgyalásai még folynak. Mitterand felajánlotta, hogy hajlandó vállalni a baloldal közös elnökjelöltségét. Lehetséges azonban^ hogy a kommunisták és a szocialisták nem tudnak megegyezni és külön-külön jelöltét indítanak. (KSl MINDENFELŐL VARSÓ Kedden délelőtt Varsóban összeült a lengyel nemzet- gyűlés. A keddi egynapos plénum az 1965, május 30-án megválasztott Szejm utolsó ülése, mivel négyéves megbízatása lejár és június elsejére kiírták az új választásokat. A napirenden három törvénytervezet megvitatása és elfogadása szerepel. Közülük a dolgozók évi rendes szabadságát szabályozó új törvény a legjelentősebb. Ez minden fizikai és szellemi dolgozó számára azonos elveket érvényesíttetve, az évi szabadságidőt három esztendei szolgálat után 14 napban, három és hat év között 17 napban, hat és tíz év között húsz napban, tíz szolgálata éven felül pedig 26 napban állapítja meg. ☆ P. Jaroszewicz lengyel mi- niszterelnökhelyettes hétfőn ünnepélyes külsőségek között adta át a forgalomnak az új varsói polgári repülőteret, amelyet a legkorszerűbb berendezésékkel láttak eL A repülőtér jelenleg 22 ország összesen 40 repülőterével tart fenn rendszeres forgalmat BELGRAD A kelet-szerbiai Kladovo- nál — mintegy 70 kilométerre a most épülő vaskapui erőműtől — még egy közös román—jugoszláv vízierőmű építését tervezik. A mintegy 2,5 millió kilowattóra teljesítményű erőmű — ez negyede a készülő vaskapui erőmű kapacitásának — körülbelül 200 millió dollárba fog kerülni. TOKIÖ Háromszázan megsebesültek, 230o diákot letartóztattak hétfőn Tokióban, annak a tüntetésnek során, amelyet a szakszervezetek és az egyetemi diákszövetségek rendezték Okinawa amerikai megszállásának 17. évfordulóján. Az országszerte megtartott tiltakozó megmozdulásokban 130 000-nen vettek részt BELFAST Brian Faulkner, aki januárban vált ki a most lemondott O’Neill miniszterelnök kormányából, hétfőn bejelentette, hogy megpályázza Észak-írország miniszterelnöki tisztségét. A 48 éves volt mdniszfcerelnökhelyettest a protestánsok _ olyan képviselőjének tartják, aki hajlandó engedményeket tenni a katolikusoknak. LAGOS A nigériai szövetségi kormány közvetve megerősítette a szakadár Biafrának azt az állítását, hogy csapatai visz- ezafoglaiták Owerrit. A lago- si kormány hivatalos közleményben jelentette be: a szövetségi csapatok taktikai okokból kivonultak Owerri- ből, hogy jobb védelmi állásokat foglaljanak ©h LONDON Hétfőn rendes ülést tartott a Nyugat-Európai Unió állandó tanácsa. Az ülésen Franciaország képviselője — De Gaulle lemondása ellenére — ismét nem. vett részt. HEIDELBERG Kedden Heidelberg közelében lezuhant egy amerikai katonai repülőgép, öt utasa közül három szörnyethalt. MOSZKVA Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter kedden Moszkvában fogadta az algériai katonai küldöttséget, amely Abdel Kader Sabu őrnagy, a nemzetvédelmi minisztérium főtitkára vezetésével hétfőn ér. kezik a szovjet fővárosba. VARSÓ A lengyel világi iskolák egyesületének, valamint az ateisták ég szabad gondolkodásúak szövetségének Varsóban megtartott közös kongresszusa elhatározta a világi kultúrát terjesztő lengyel társaság megalapítását. A társaság elnökévé Jerzy Sztachelskit választották meg LOS ANGELES Óriási riadalmat, de csaknem jelentéktelen károkat okozott egy földrengés, amely hétfőn, a helyi idő szerint délután (gmt 23,22) okozott a földlökéseket San Diego térségében Dél-Kalifomiá- ban. A riadalmat az váltotta ki, hogy különféle rendű és rangú jósok és javasasz- szonyok áprilisra nagy-nagy földrengést ígértek, amelynek ketté kellett volna vágnia a kaliforniai félszigetet. SAN FRANCISCO San Francisco néger negyedében hétfőn este néger tüntetés volt, tiltakozásul amiatt, hogy a rendőrség be akart hatolni a „fekete párduc” mozgalom helyi székházába. A rendőröket több száz néger támadta meg, a karhatalom könnygáz-gránátokat használ t ellenük és 11 tüntetőt letartóztatott. LA PAZ Hétfőn este küíönrepülő- gép vitte La Paz-ba a helikopterszerencsétlenség áldozatául esett Barrientos elnök holttestét. A volt diktátort a La Paz-i Miasszonyunk bazilikában ravatalozták fel. PORT AU PRINCE A Haiti képviselőház hétfőn olyan törvényt fogadott el. amely a „kommunista tevékenységet” és a „marxizmus, valamint az anarchista doktrínák terjesztését” az állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekménynek minősíti. Akit ennek alapján helyeznek vád alá, azt statá- riális bíróság élé állítják és halálbüntetéssel sújthatják. Vezető párt, vagy a vezér pártja ? Két esztendővel fennállásának félévszázadik jubileuma előtt rendkívüli állomásához érkezett a Kínai Kommunista Párt. Sajnos olyan állomáshoz, amely a párt többévtizedes forradalmi vívmányait veszélyezteti. A napokban befejeződött IX. párt- kongresszusról van szó, —«■ amely külsőségével és tartalmával egyaránt kiérdemelte a rendkívüli jelzőt Titkolódzás Kezdjük a megrendezés körülményeinél. A kínai vezetők hosszú előkészítő munka után szánták el magukat a kongresszus összehívására. S ebbe a lélektani előkészítésbe beletartozott a féktelen szovjetellenesség felszítása, ami már sejtetni engedte, milyen irányvonal elfogadtatásához próbálnak közvéleményt teremteni. — Sem a párttagság, sem a nép körében nem törekedtek valamiféle kostruktív program kikristályosítására; a kongresz- szus céljai között ilyen program kidolgozása nem is szerepel. Minthogy a kongresz- szus nem kívánt az egész párttagsághoz, Kína dolgozóihoz szólni, nem is keltett meglepetést, hogy a kijelölt küldötteket nagy titokban Pekingbe szállították és megkezdődött a tanácskozás. A résztvevőket végig falak, katonák, figyelő őrök zárták el légmentesen a lakosságtól, — a kongresszus munkájáról csak gondosan „preparált” közleményekből értesülhetett a külvilág* s benne az egész kínai nép is. A többnapos tanácskozás érdemi munkájáról, mindeddig nagyon gyérek a megbízható információk, s nem valószínű, hogy egyhamar teljesebb képünk lesz a vitáról. — Ezen még egy-két „szalonképessé” tett beszéd nyilvánosságra hozatala sem változtatna lényegesen. Éppen ez a titokzatosság jelzi azonban, hogy a kongresszus nem a kommunista párt- kongresszusok megszokott funkcióját látta el, hanem más feladata volt. Minden bizonnyal azok járnak közel az igazsághoz, akik a maoisták hatalmi harcának szükségszerű követelményeként értékelik, amelynek á „proletár kulturális forradalom’5 után rá kellett tennie a pecsétet a maoizmus, a maoisták egyeduralmára. Erre utal mindaz, ami a kongresszusról kiszivárgott, vagy amit a kiadott közleményekben olvashattunk. Mivel állhait- tak elő a maoisták a kongresszuson? Távol a marxizmustól Gazdasági téren egy újabb „nagy ugrás” sejtelmes elképzeléseivel, — amely már szakított a korábbi fogalmazásokkal, miszerint Kínában a szocialista építés támasza a tervgazdaság és a baráti országokkal való együttműködés. Ehelyett olyan távlatokat körvonalazott, amely „marxista elméletekre és a permanens forradalomra” épül. Mindennek persze semmi köze sincs a marxizmushoz, — inkább a trockizmus egyik kései visszhangja és alkalmas további kalandok „elméleti megalapozására”. — Nagyon jellemző, hogy a kínai vezetés a szocializmus felépítését a „világforradalom” győzelmével hozza ösz- szefüggésbe, vagyis a meghatározatlan jövőbe helyezi. Ideológiai téren a kongresszus teljes szélességében kibontotta a maoizmus zászlaját. Mao Ce-tung eszméit korunk marxizmusának kiáltotta ki. Így jelenti ezt az Üj Kína hírügynökségnek a kongresszusról kiadott hivatalos közlemény is: „A kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításának és még nagyobb győzelmek elérésénei! alapfeltétele, hogy az egész párt, az egész hadsereg és az országban élő minden nemzetiség Mao Ce-tung eszméjének nagy vörös zászlaja alatt egységet teremtsen a gondolkodásban, a politikában, a tervezésben, a harcban és a cselekvésben.” A maoizmusnak, mint a „proletárdiktatúra időszakában a forradalom elméletének” az elfogadtatása arra kényszeríti a kínaiakat, hogy vezérfonalnak tekintsenek olyan gondolatokat, amelyek a kínai forradalom bizonyos időszakában talán helytállóak lehettek, de ma már túlhaladottak, s nacionalista, soviniszta irányban egyre mesa- szebb távolodnak a marxizmustól. A társadalom életében a kongresszus megerősítette a mostani sémát: A katonai segédlettel fenntartott bürokratikus diktatúrát. Továbbra is a hadsereg játssza a vezető szerepet, de nemcsak a honvédelem, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a tömegek átnevelésének területén is* A személyi hatalom eszköze A párt számára sem nyitott más távlatokat a kongresszus. Egyszerűen Mao Ce- tung személyének engedelmes eszközévé tette a pártot, hátat fordítva a kommunista pártokban uralkodó minden normának, a demokratikus centralizmus elvének, a kollektív vezetésnek. S arra sem volt még példa, hogy a pártelnök a párt szervezeti szabályzatában kijelölte utódját, mint ahogy ezt Mao Ce- tung Lin Piao esetében tette. A külpolitikában a maoisták a jóismert veszélyes A történelem A IX. kongresszus arra utalt, hogy Pekingben a Kínai Kommunista Párt régi és dicső elnevezése alatt új politikai szervezet született, — új elmélettel és új szervezeti szabályzattal. Az egykori, sok sok forradalmi harc tüzében edződött és a kínai népet győzelmekre vezető pártból a vezér pártja lett, amely Mao Ce-tung és csoportjának korlátlan szellemi és tényleges egyeduralmát hivatott leplezni és erősíteni. Ezt a folyamatot a szocialista Kína minden barátja a testvéri párt, a testvéri nép sorsa iránti aggodalommal szemléli. Nyilvánvaló azonban az is, bogy, amit ma a maoisták platformra helyezkedtek. —; Megerősítették szovjetelle- nességük hivatalos politikai rangját, nagy szolgálatot téve ezzel az imperializmusnak. Nem hagytak kétséget atekintetben, hogy a Szovjetuniót és a szocialista világot egyik fő ellenségüknek tekintik. A nemzetközi munkásmozgalomban szintén a marxista—leninista pártokétól eltérő stratégiát vallottak, s elszánták magukat az egység ellen törő szakadár tevékenység folytatására. figyelmeztet mondanak és tesznek, teljes ellentétben áll a történelmi realitásokkal, a történelmi tendenciákkal. — S ez hosz- szú ideig nem tartható. A személyi kultusz ideje lejárt* a szocializmus és a kapitalizmus harca korunk vitathatatlan fő ellentéte, a szocialista építés általános törvényszerűségei tartósan nem hagyhatók figyelmen kívül, a nemzetközi munkásmozgalomban erősödnek az egységtörekvések. A történelem pedig kérlelhetetlen tanító- mester és a realitások makacs tények. Velük szemben a maoizmus dogmái végül is erőtlennek bizonyulnak. tv. St
