Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

4 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, SprfBs a, Ötletpályázat Harminchatan egy szobában Látogatóban özvegy Blau József né szolnoki olvasónk javaslatára az öregek napközi otthonában am eaaffl Szalagként ér Dél felé már gyakran nyi- tódik-csukódik az ajtó. Az öregek elhelyezkednek az asztaloknál, mindegyikük a megszabott helyen. Ülnek, beszélgetnek, bóbiskolnak. Ebédre várnak. Szolnokon, a Sütő utcában van az öregek napközi ott­hona. Az utcáról — lefelé két-három lépcsőfok — rög­tön az ebédlőbe jutunk. Tu- lojdonképpen ez amolyan „mindenes hely”. Itt pihen­nek, itt szórakoznak, itt ét­keznek, egyszóval itt töltik napjaikat az öregek. Reggel 9—10 felé már megjelennek a közelben lakók, s mire ebédre kerül a sor, együtt vannak mind a harmincha­tan. Harminchat idős ember egy szobában, reggeltől estig. Egy-egy szék a portájuk és egyhatod asztal. Van még két kényelmes fotel is, meg egy heverő, ami mindenkié. Azo­kért harc folyik. De azért jobb itt, mint otthon. Leg­többjüknek senkije sincs, egyedül kellene otthon len­ni a hidegben, a magányban. Nem is panaszkodnak. Hi­szen mindaz, amit itt kap­nak, legtöbbjüknek ajándék, ingyenes. Sűrű Dezsőné a gondno­kuk. Sorolja, mi mindent ál­dozott már a városi tanács, a Vöröskereszt, a nőtanács a napközire. Hat évvel ez­előtt sok-sok huzavona után — hely nem volt — kapták meg ezt a termet és vele — még lentebb két lépcsővel — egy kis konyhát. Társadalmi munkával hozták rendbe, in- nen-onnan szedték össze a berendezést. Később azután fokozatosan gyarapodtak. Most már van rádió, lemez­játszó, 60—70 kötetes kis­könyvtár, folyóiratok, sakk, dominó. S akinek ez is kevés a szórakozáshoz, bérlettel színházba, moziba mehet. A városi tanács évente több mint százezer forintot fordít a napközi fenntartására, fej­lesztésére. Persze vannak azért problémák: a kis kony­ha teljesen fűthetetlen, salét- romos a fala, a vakolat lepe­reg. Jó lenne egy kis kert is, ahol az öregek nyáron kiül­hetnének a friss levegőre. Ha itt kinyitják az ajtót, abla­kot, csak az Utca pora, füst­je jön be. Azonkívül, csak kicsi ez a hely. Nem ennek a harminc­hat embernek, hanem azok­nak, akik kiszorulnak innen. Jelentkező állandóan van, hi­szen a városban száz közse­gélyes él, s közülük csak hú­szán kaptak itt helyet. Ké­zenfekvő lenne a megoldás: új helyet kell adni az idős embereknek, kényelmeset, egészségeset. De vajon van-e erre lehetőség? A városi tanácsnál dr. Orbán Péter adott erre választ: saj­nos, nincs. Legalábbis egyelő­re. Óriási gondja a városnak a közületek elhelyezése, fon­tos intézményeknek is szük­ségmegoldásokkal kell ki­egyezni. Azonkívül, ott van a szociális otthon. Az is elavult, korszerűtlen. Egyelőre eme­letráépítéssel segítenek a helyzeten, s majd 1971—1975. között építenek új otthont De addig is, lesznek örege­ket érintő fontos beruházá­sok. Az idén kezdik meg pél­dául a hetvenhét lakásos garzonház építését, amelyet kimondottan idős, egyedül­álló emberek, nyugdíjas há­zaspárok számára terveztek. Természetesen a napközi' is sorrakerül egyszer. Talán az is a negyedik ötéves terv­ben.« D. M. SZOT- szabályzat a gyermekgon­dozási segédről A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az illetékes mi­niszterekkel egyetértésben szabályzatot adott ki a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendeletek végrehajtásáról. Mivel a gyermekgondozási segélyben részesülő egyedül­álló anyának ezentúl műn-’ kaviszonyának megszűnése esetén is jár a betegségbiz­tosítás, utolsó munkáltatója köteles számára biztosítási igazolványt kiadni. Ez az igazolvány a gyermekgondo­zási segély tartama alatt s utána még 15 napig érvé­nyes. Azoknak az anyáknak a részére, akiknek a munkavi- ’szonya megszűnik, előnyös az az intézkedés is, hogy a családi pótlékra való jogo­sultság szempontjából ezen­túl figyelembe veszik a gyermekgondozási segély ide­jét. Családi pótlék ugyanis csak bizonyos mennyiségű munkanap ledolgozása után jár. A jövőben azonban ilyen ledolgozott napnak számít a munkaviszony megszűnése után a gyermekgondozási se­gély ideje is. A SZOT-szabályzat ked­vező helyzetet teremt azok­nak a mezőgazdasági, ter­melőszövetkezeti tagoknak a számára, akik a gyermek­gondozási segélyt követően ismét szülnek. Az anyasági segélyre eddig csak akkor tarthattak igényt, ha két év alatt legalább 270 napot kö­zös munkában töltöttek. A 270 napra szükség lesz ugyan ezután is. de ebbe be­le kell számítani azokat a napokat is, amelyekre gyer­mekgondozási segélyt folyó­sítottak. . Ha a munkaviszony meg­szűnése után a gyermekgon­dozási segélyt a nyugdíjfo­lyósító igazgatóság folyósít­ja, annak időtartama alatt a családi pótlék megállapítá­sának és folyósításának ügy­viteli feladatait is ez az igazgatóság látja eL A SZOT-szabályzat április 1-én lépett hatályba. Az Egyesült Államokban úgynevezett „szalagkenyér”- gyártási technológiát szaba­dalmaztattak. Ennél a tech­nológiánál az egyik oldalon megszakítatlanul viszi a ke­nyértésztát a szállítószalag a A piackutatások adatai sze­rint a közeljövőben szarvas- marhahúshiány várható. Az Egyesült Államokban, a ter­melők máris reagálnak erre, s mindenekelőtt marhaállo­mányuk növeléséhez teremtik meg a feltételeket. Arra tö­rekednek, hogy racionálisan, viszonylag kis takarmányfel­A legújabb összeírások és becslések szerint Európában mintegy 44,7 millió fekete­tarka szarvasmarhát tarta­nak, s ennek a fajtának a hányada az egész európai szarvasmarhaállományban kemencébe, ahonnan ezután a másik oldalon végtelen szalag formájában lép ki a friss kenyér. Ezt egy auto­mata megfelelő súlyú da­rabokra vágja. használással egyidejűleg több ezer darabot hizlaló telepe­ken hizlaljanak. Tekintve, hogy 1955—1965 között a szarvasmarhaállo­mány n százalékkal nőtt. és elérte a 107 millió darabot, arra számítanak, hogy az állomány 1975-ben el fogja érni a 130 millió darabot. 31,6 százalékot tesz ki. Ez tehát a legelterjedtebb fajta, amely a legkülönbözőbb termelési feltételek között tö­kéletesen bevált és egyre jobban elterjed, főleg azért, mert magas a tej hozama. Ausztrália átértékeli búzatermőié»! politikáját? Ausztráliának át kell ér­tékelnie búzatermelési poli­tikáját, jelentette ki Sidney- ben dr. Allan Callaghan, az Australian Wheat Board szervezet elnöke. Figyelmez­tetően utalt arra, hogy a bú­za tavalyi világtermelése 10 Nőtt Nyugatnénietország faimportja Az NSZK gömbfa- és fű- részeltáru behozatala tavaly 10 százalékkal, vagyis 2,4 millió tonnával nőtt. Az északi fenyőfaáruk árai nem változtak jelentősen, ezzel szemben a piacon Az NDK Az NDK-ban működő 48 000 méhészet mintegy 525 000 méhcsaláddal rendel­kezik. Az utóbbi két évben az ország méztermelése 250 tonnával 4860 tonnára emel­irányadó szovjet faáruk árai az angol font devalválása kö­vetkeztében valamivel ala­csonyabbak, mint tavaly vol­tak. (79 font sterling fob Le­ni ngrád és 73 font sterling fob Arhangelszk.) méhészete kedett A méhészet a nép­gazdaságnak évente 505 mil­lió bevételt jelent Az el­múlt évben családonként 9 kg mézet termeltek. millió tonnával nagyobb volt mint az 1966-os rekordév­ben. Ausztrália szintén „bú- zaexplóziót” él át s ezért korlátoznia kell búzatermés lésének növekedését, mon­dotta az AWB elnöke. Az Egyesfiit Államokban fellendül a szarvasmarha hizlalás Európa feketetarka szarvasmarha­állománya , ’ f * >■ Burgen lanefi utijegyzefetc 4.1 lónapot, szomszéd! Kismarton főterén, bolt­íves öreg házban' székel az Osztrák Kommunista Párt burgenlandi tartományi bi­zottsága. Itt van a párt bur­genlandi lapjának, a Freies Burgenland című hetilapnak a szerkesztősége is. A kopott épület egyik bolt­íves, polcokkal, szekrények­kel zsúfolt szobájában, kézi­sajtó mellett találtam Vin­zenz Böröcz elvtársat, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ját, a tartományi pártbizott­ság elnökét. Mellette össze­tolt íróasztaloknál férfiak és nők ültek, s baráti beszélge­tés közben serényen hajto­gattak, számoltak egy röpla­pot. A Seeblick című gépírá­sos, kőnyomatos újság készült Neusiedler-See község számá­ra. A szomszéd szoba, hason­ló az előbbihez, Franzz Schimmert birodalma, aki a Freies Burgenland című la­pot írja, szerkeszti — egyedül. A kisformátumú, heti 24 ol­dalon megjelenő lapot külön­ben Becsben, a Volkstimme nyomdájában nyomják és igen népszerű Burgenland- ban. Heti 5—6 ezer példány­ban jelenik meg, lényegesen nagyobb az olvasótábora, mint a burgenlandi kommu­nisták száma. Munkaerő-tartalék Vinzenz Böröcz egyébként jól hangzó magyar neve el­lenére, egy szót sem tud ma­gyarul. — A nagyapám volt magyar — mondja, de ő ma­ga is többször járt hazánk­ban, a IX. kongresszuson részt vett osztrák pártkül­döttségnek is tagja volt. Ve­le beszélgettem azokról a problémákról, amelyek a burgenlandiakat foglalkoz­tatják. — Burgenland nemcsak a legkisebb, hanem a legszegé­nyebb tartománya is Auszt­riának. Amíg a nemzeti jö­vedelemből való részesedés átlaga Ausztriában minden lakosra évi 19 320 schilling, addig a burgenlandi átlag csupán 13 000 schilling. Hogy még közelebbről szem­léltessem a problémát, az osztrák lakosságnak 4 száza­léka lakik Burgenlandban, de a tartomány részesedése a nemzeti jövedelemből csupán 2,6 százalék, az átlagkereset Ausztriában évi 31180 schil­ling, Burgenlandban csupán 24 470 schilling. Harminc ezer burgenlandi kényszerül arra, hogy családjától távol, ingázva keresse meg kenyerét és majdnem ennyien hagyták el végleg a tartományt az utóbbi 15 évben, mert nem nyílt számukra lakóhelyükön munkaalkalom. Mindezen csak úgy lehetne változtatni, ha a kormány segítséget nyújtana új üzemek alapítá­sához, mindenekelőtt az ál­lami ipar számára. A kom­munisták és a baloldali szo­cialisták ezzel a programmal is léptek fel az 1968-as tava­szi tartományi választásokon. Első helyen áll követeléseink­ben a földbirtok-reform. A mágnások és elsősorban Esz- terházy évente sok milliót visznek ki a tartományból. Képzelje el, ba csak ezeket az összegeket Burgenlandban ruháznák be, vagy a lakosság gyarapítására használhatnák fel! A tartomány gazdasági életének fellendítését szolgál­ja harcunk az üzemek léte­sítéséért, az átlagkeresetek­nek az osztrák átlagra való emeléséért, a kőolaj- és föld­gázkutatások ütemének gyor­sításáért, az oktatási intéz­mények fejlesztéséért. Auszt­riában a tőkés érdekek azt követelik, hogy Burgenland maradjon meg az olcsó mun­kaerő-tartalék területének. Mint mondják, Becs minden építkezése megbénulna, ha a burgenlandiak lakóhelyükön vállalnának munkát. Bécsett ugyanis ez a tartomány lát­ja el építőipari munkással. Az osztrák kommunisták harca — Vajon milyen lesetősé- gei, eszközei vannak az Oszt­rák Kommunista Pártnak ar­ra, hogy hatást gyakoroljon a gazdasági élet menetére? Tudvalevő, hogy kislétszámú párt ez, parlamenti képvise­lete nincs, a burgenlandi kommunistáknak sincs kép­viselőjük a tartományi gyű­lésben. — Állítom — mondja Bö- röcz elvtárs — hogy szám­arányuknál sokkal jelentő­sebb a szerepünk az osztrák közéletben. A dolgozók is és a kormányban levők is fi­gyelnek szavunkra, és bár a kapitalista állam minden eszköze rendelkezésükre áll, hogy a lakosságot a saját ér­dekeik szerint befolyásolják és elnyomják véleményünket, azért a dolgozók és a tőké­sek is érzik, hogy jelen va­gyunk és döntéseik megho­zatalánál nem hagyhatnak figyelmen kívül bennünket. Száz és ezer olyan dolgozó van, aki szimpatizál velünk, egzisztenciális érdekekből azonban nem lesz pártunk tagja, de számtalanszor ki­fejezésre juttatják, hogy munkánkat értékelik, szük­ségesnek és hasznosnak tart­ják életkörülményeik, mun­kakörülményeik javításához. Lényegében a kormányzó párt egyetlen reális, valósá­gos ellenzéke vagyunk és felhasználjuk eszközeinket, hogy szüntelenül leplezzük a tőkés rendszert, / rávilágít­sunk a nehézségek valódi okaira, amelyek hazánk fej­lődését akadályozzák. A beszélgetés befejezéséül Böröcz elvtárs lakásán ürí­tettünk poharat az osztrák és a magyar kommunisták barátságára, a két ország jobb együttműködésére. — Viszontlátásra, szom­széd! Hári Sándor Az Eszterházy kastély Eisenstadtban. Egyelőre még itt székel a tartományi bíróság. —» Rövidesen új épületbe költözik és akkor a kastélyt bezárják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom