Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

1969. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II FARSANGI ÁLARC A New Orleans-i karne­válnak nagy hire van. „Mar­cii gras” néven emlegetik. Az egyszerű városlakó ál­arcot ölt, s ha ezt tette, ihat, nőkkel szemtelenked- het, ordítozhat és szabadon fetrenghet a Felix nevű bár előtt. A rendőrség még csak ügyet sem vet rá. „Mardi gras” idején ebbe a városba A V-2 Korábban jelent meg eb­ben a városban, mint a többi farsangozó. Sőt, túlsá­gosan is koráh. A farsang tulajdonképpen csak a kö­vetkező nap kezdődött. Az az ember, aki ezt az emlé­kezetes álarcot viselte, egy gépkocsiból szállt ki, ügyet sem vetett a rá várakozó új­ságírókra, tv- és rádióripor­terekre, akik összegyűltek az előtt az épület előtt, amelynek bejárata felé a jövevény törekedett. Jól szabott ruhát viselt, amely semmiképpen nem külöm- böztette őt meg azoktól az üzleti alkalmazottaktól, akik e korai órában munkába siettek. Maga az álarc vala­hogy pontosan olyan volt, mint az amerikai űrhajózási és világűrkutatási hivatal egyik igazgatójának, az űrrepülési központ vezető­jének, Wemher von Braun rakétaszakértőnek az arca. Mi természetesen vala­mennyien tudtuk, hogy az újságírók előtt elhaladó fér­fi nem volt más, mint az SS egykori Oberstrumbann- führere, a hitleri „Reich” legelső rakétaszakértője, a V—2 megalkotója. A V—2- vel bombázták Londont. A jövevény az ajtóhoz lé­pett, amely mellett egy nagy bronz táblán a követ­kező német és angol nyelvű felirat volt olvasható: „A Német Szövetségi Köztársa­ság New Orleans-i főkon­zulátusa”. A jövevényt egyetlen új­ságíró sem követhette. Minden olyan próbálkozá­som, hogy telefonon meg­érkeznek a turisták ezrei, akiket ide vonz a farsangi büntetlenség és büntethetet­lenség, amely februárban több napig tart Ha valaki álarcot ölt, akkor nincs mi­től félnie. Az idei New Orleans-i ál­arcosok közül egy különö­sen bevésődött az emléke­zetembe. atyja győzzem a főkonzulátus tit­kárát hogy feltétlenül je­len kell lennem Wem her von Braun kihallgatásán, s hogy miután az esseni bí­rósági tárgyalás nyílt a sajtónak teljes joga van ar­ra, hogy jelen legyen ezen a kihallgatáson is — mind­ez hiába volt mindannyi­szor csak ezt a nyugodt és udvarias választ kaptam: — Sajnálom, uram, a ki­hallgatás zárt. A sajtó kép­viselői közül senki nem jö­het be. Mint ismeretes, bírósági eljárás folyik Essenben há­rom volt SS-katona ellen, akik sajátkezűleg semmisí­tettek meg száz foglyot a Dora Mittelbau koncentrá­ciós táborban, Nordhausen mellett, a Harz helységben. A foglyok egy föld alatti gyárban dolgoztak, amely a V-rakétákat állította elő. A vádlottak most arra hivat­koznak, hogy a kivégzést megtorlásként alkalmazták a gyárban végrehajtott sza­botázs miatt Az újságírók ott marad­tak a nyugatnémet főkonzu­látus épületének bejáratá­nál, készen tartották mik­rofonjaikat töltőtollaikat a kameráik, valamint fényké­pezőgépeik lencséjét előre rögzítették a bejárat felé. Nem tudom, hogyan ala­kult bent a beszélgetés a német főkonzulátuson, ahol az SS volt Oberstrumbann- führerét Hans Hückel, az esseni esiküdtbíróslág elnö­ke hallgatta ki; külön ezért érkezett a városba. Letépik-e az álarcot? Én természetesen egyálta­lán nem reméltem, hogy a főkonzulátuson letépik az álarcot Wemher von Braun­ról. Csupán az érdekelt, va­jon megváltozik-e ez az ál­arc valamiképp. > Csaknem négy óra hosz- szat kellett várnunk. Wemher von Braun végül kilépett az épületből, s ab­ban a pillanatban a televí­zióhuzalok akadályába üt­között. Gyors és határozott lép­tekkel hagyta el az épüle­tet, az olyan ember járásá­val, akinek a legfontosabb a munka, a munka, a mun­ka... Az álarc alatt a sze­me hideg volt, a tekintete feszült. Maga az álarc azon­ban ugyanaz volt. Semmi­féle változás nem látszott rajta. — Semmi közöm ehhez az ügyhöz! — mondta az álarc. Az álarc alól a szem fürké­szően nézett, elhiszik-e ne­ki ezt, vagy nem. — Nem foglalkoztam ra­kétagyártással. A rakétákat a közelben, egy föld alatti gyárban gyártották. Az én dolgom az ötlet és a rajz volt. — Tényleg nem tudta, hogy a gyárban foglyok dol­goznak? — Tudtam. Ezt tudtam. De a foglyokkal nem volt semmi kapcsolatom. Nem érdeklődtem az iránt, ki és hogyan dolgozott. — Azt sem tudta, hogy a táborban bírói tárgyalás nélkül pusztítják el az em­bereket? Az álarc megmozdult. — Csodálkozást fejezett ki. — Vajon ki tudhatta ak­kor, hogy mi történik a tá­bor drótsövénye mögött?! Nem, erről egyáltalán sem­mit sem tudtam... — De a szabotázsról va­lamit mégis csak tudott? — makacskodtak az újságírók. — Lehetséges, hogy tör­tént szabotázs — fordult fe­léjük. — Ismétlem, semmi közöm nem volt a gyártás­hoz. Az én dolgom az ötlet és a rajz, az ötlet és a rajz volt. Valaki megkérdezte, hogy miért tart olyan sokáig a három SS-katona tárgyalása. — Sejtelmem sincs róla — mondta az álarc, és mo­solygott. Kinek tetszik A hangmérnökök elisme­rően bólintottak — az ál­arc beszéde kitűnő volt. Ta­goltan beszélt, ahogy ez egy ismert amerikai rakéta- szakértőhöz illik. A német akcentus szilárdságot, hatá­rozottságot adott beszédé­nek. Az újságírók fejüket csóválták: az álarc lassan beszélt és az újságírók min­den szavát feljegyezhették. A televízióriporterek ugyan­csak a fejüket csóválták: az álarc nagyon fényképezhető volt, bizonyára tetszeni fog majd a nézőknek. Az álarc is bólintott — Tudta, mit beszél. Ezután Braun beült a gép­kocsiba és minden valószí­nűség szerint kiment a re­pülőtérre, ahonnan az or­szágos űrhajózási hivatal különrepülőgépén a világ- űrkutatási központba szállí­tották. A rendőrök ügyet sem vetettek az álarcos férfira. Senki sem állította meg, senki se vonta felelősségre. Az SS Oberstrumbann- führere, aki az amerikai űr­repülési központ igazgatójá­nak álarcát viselte, érinthe­tetlen személyiség. Ez a farsang törvénye. G. Borovik A Novosztyi sajtóügynökség tudósítója Golyóval a fejében él Húséin Bajramovic 24 éves zenicai fiatalember. Tavaly szeptember 19-én egy rokona fegyvertisztítás közben vé­letlenül megsebesítette. Azon­nal kórházba szállították, egy hétig feküdt eszméletlenül. Utána magához tért, s noha még nagyon gyenge, sokkal jobban érzi magát. Az orvo­sok még nem döntötték el, hogy műtéttel eltávolítsák-e a golyót fejéből. * Norvégia lakossága A norvég statisztikai hiva­tal becslése szerint az or­szágban 3 835 000 lakos él, azaz a lakosság száma egy év alatt 33 000-rel növekedett. Az ország lakosságának egy­negyede 15 évnél fiatalabb, egynegyede pedig 53 évnél idősebb. Sztrájk a gumisapka miatt Sztrájkba kezdtek nemrégi­ben a paviai cipőgyár mun­kásnői. Az igazgatóság ugyan is elrendelte, hogy ezentúl gumisapkát kell hordaniuk, hogy megvédjék magukat a vegyszerektől. A nők azonban fellázadtak, mert mint mond­ták, a sapka tönkreteszi a frizurájukat. Szerencse?! Giuseppe Cinzió 60 éves olasz gépszerelő 1961-ben éppen idejében nyert a lot­tón 150 millió lírát, mert lecsúszott, nagy nyomorban volt és adóhátralék miatt börtön várt reá. Felvette a nagy nyereményt. Először nyomban le kellett fizetnie 25 millió lírát illeték fejé­ben, azután ki kellett fizet­nie 45 millió adóhátralékot a bírsággal együtt, ugyan­ekkor kivetettek reá évi öt millió adót. Ezen kívül még 40 millió líra, városi adót követelnek rajta. A Szovjetunió és az arab világ gazdasági kapcsolatai Eufrátesz-vfrtároló és Annaba Qamesbllya vízarómG (800MW)! p 300-350at./év Ip kapacitású kohó (andariya^^^í,3^ Aswani víztároló és vízerőmű (2100 MW) Aswan­A szovjet-arab gazdasági egyöttműködés keretében épülő, »agy felépült létesítmények: Vegyigyár Vasút A Erőmű <4, Cementgyár út tf Kohászati kombiiét Hajógyár I SS* a KSblajflnomM * * Sff* Hodeidaj jeSeSI A Szovjetunió gazdasági és műszaki együttműködése az arab országokkal igen szé­leskörű. Nyilvánvaló, hogy itt nem csupán a hagyományos kereskedelemről van szó, hi­szen a mai körülmények kö­zött ezek az országok az im­perializmus elleni harc élvo­nalába kerültek. A Szovjet- • unió általában olyan objek­tumok építéséihez nyújt se­gítséget, amelyek elsőrendű szerepet játszanak az illető ország önálló nemzetgazda­ságának megteremtésében. A szovjet—arab gazdasági együttműködés keretében épülő, vagy felépült jelentő­sebb létesítmények orszá­gonként az alábbiak szerint csoportosíthatók: Egyesült Arab Köztársa­ság: A II. ötéves terv be­ruházásainak 15 százalékéit a Szovjetunió finanszírozta, amely az összes külföldi se­gítség 33 százalékát jelentet­te. Kimagasló jelentőségű az Aswan-i víztároló és erőmű, amelyet 2100 MW összkapa- cításra terveztek. Ugyancsak jelentős a Helwan-i vaskohá­szati kombinát, amely éven­te 1,5 millió tonna acélt ké­pes előállítani. Terveit az NDK és Lengyelország készí­tette. El-Iskandriyában (Alexandria) hajógyár (50 000 bruttó register tonna hajó­tér évente) és olajfinomító, emellett vasipari berendezé­sek és rádiótechnikai üzemek épültek. Az olaj feldolgozó kapacitása, a másik szovjet beruházásból épült Es-Su- weis-i (Szuez) finomítóval együtt meghaladja az évi 2 millió tonnát. Itt épült fel a 69 000 tonna évi teljesítmény­re képes kenőolaj gyár is. míg Dumyat-ban egy modern kikötő kiépítése van folya­matban­Algéria: Annabátoan évi 300—350 ezer tonna kapaci­tású kohót építenek szovjet szakemberek. A munkákban Csehszlovákia is részt vesz. A Szovjetunió emellett se­gítséget nyújt az ország nyersanyag kincseinek felku­tatásában is. Marokkó: Djeradában 110 MW-os hőerőmű épül a két ország közötti gazdasági együttműködés keretében. Szíria: Az Eufrátesen épí­tett víztárolón és erőművön kívül (800 MW/év) Homsban műtrágyagyár (110 000 t/év) építése folyik. Ez útóbb'bin' Csehszlovákia is reszt vosz, El-Ladhiqiye és Qameshliye között egy 752 krn-es vasút­vonalat is kiépítettek. Irak: Baghdad és Basra között szovjet segítséggel épí­tették meg az 543 km hosz- szú, gazdaságilag rendkívül fontos vasútvonalat. Jemen: Hódéi dában erő­müvet, cementgyárat és mo­dem kikötőt, San’a közelé­ben pedig repülőteret hoznak létre szovjet segítséggel; Ugyancsak jelentős mérték­ben hozzájárul a Szovjetunió a Hodeida-Ta’izz közötti mű- út kiépítéséhez is. Az arab országokkal ki­alakult gazdasági együttmű­ködés keretén belül szovjet geológusok az Egyesült Arab Köztársaságban kőszén, olaj és vas, Szíriában olaj, foszEo- rit és kősó, Irakban kén. foszforit és üveghomok, Al­gériában pedig higany lelő­helyeket tártak fel. A szak­ember hiány kiküszöbölésé­re nagy jelentősége van az Algériában létrehozott olaj­gázipari technikumnak és a tunéziai 700 férőhelyes egye­temnek­— TERRA — Azért Svédországban sincs szabad szerelem A házastársak többsége hűséges egymáshoz Habár a svédeket nem na­gyon érdekli a szabadszere­lemről keringő sok mende­monda, mégis elégedettek, hogy végre bebizonyosult: a sokat emlegetett „svéd bűn” nem is létezik. A svéd Köz­ponti Statisztikai Intézet ugyanis körkérdést intézett töb mint kétezer 18—60 év közötti svéd nőhöz és férfi­hoz. A válaszok arról tanús­kodnak, hogy a „svenska synden” (svéd bűn) téves hie­delem. Az ankét a többi között a következő kérdéseket tartal­mazza: Véleménye szerint megen­gedett dolog-e a házasság előtti nemi kapcsolat? Élt-e házasság előtt nemi életet? Fontos-e a házasságban a hűség? Hasznos-e a fogamzásgátló szerek használata? Szükséges-e a fiatalokat megtanítani a fogamzásgátló szerek használatára? Nézzük a feleleteket. Nyolcvanöt százalékuk ter­mészetesnek tartja • a házas­ság előtti nemi kapcsolatot, de csak abban az esetben, ha szerelem az alapja. A férfi­aknak 30, a nőknek pedig 59 százaléka nem helyesli a szerelem nélküli házasság előtti nemi kapcsolatot. Arra a kérdésre, hogy fon­tos tényéző-e a házasságban a hűség, a férfiaknak 87, a nőknek pedig 95 százaléka felelt igennel. 90 százalé­kuknak az elmúlt évben nem volt házasságon kívüli nemi kapcsolata. A házasság előtti nemi kapcsolatról Az átlagos életkor az első nemi érintkezéskor tizenhét és fél év. A megkérdezett 14 éveseknek 3 százaléka van túl az első nemi napasztala- tokon, a 18—20 éveseknek pe­dig 20 százaléka teljesen ta­pasztalatlan. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig ismerte partne­rét, mielőtt nemileg érintke­zett volna vele, a válaszok igen eltérőek: a férfiaknak 15 százaléka egyheti, a nőknek nagy többsége viszont leg­alább egy évi ismeretség után kezdett nemi kapcsolatot. Az elmúlt évben az 50—60 évesek 72 százaléka folyta­tott rendes szexuális életet. Életükben átlag három part­nerük volt. A fiatalok egy­negyed része azt vallotta, hogy több mint egy partnere volt az elmúlt hónapban. A gyermekek nemi neveléséről A megkérdezettek 9 száza­léka úgy véli, hogy az iskolá­ban nem szükséges szexuális kérdésekről beszélni, 5 száza­lékuk nem adott világos vá­laszt; 86 százalékuk pedig he­lyesli a nemi nevelést az is­kolában. A 18—25 évesek 65 száza­léka a nemi élettel kapcsola­tos kérdésekre az iskolában kapta meg a választ, az 50— 60 évesek között ez a száza­lékszám mindössze 7. A körkérdés célja tulajdon­képpen az volt, hogy felhívja a figyelmet a mai svéd isko­lákban végzett szexuális ne­velés hibáira. Az oktatók ál­talában erkölcsi prédikáció­kat tartanak arról, hogy mennyire helytelen a korai szexuális élet. A 14—16 éve­sek számára készült tanköny­vekben például ez olvasható: „Mivel serdülő korban egész­ségtelen és tilos a nemi élet, fogamzásgátló szerekre nincs szükségetek.” A pedagógusok többsége mégis azon a véle­ményen van, hogy jobb meg­előzni a bajt. A svédek meg vannak elé­gedve, hogy a körkérdés sze­rint a svéd fiatalok és házas­párok erkölcstelen életmód­járól szóló mende-mondák alaptalanok. Nem igaz, hogy a svéd házastársak úton- útfélen megcsalják egymást és hogy a fiatalok korábban kezdik a nemi életet, mint Európa más országainak if­júsága. ÍApoutikI

Next

/
Oldalképek
Tartalom