Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

1969. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A fiatalok pártja a KMP volt Egy titkár az elsők közül A háború miatt föloszla­tott szakszervezetek újjá­szervezésére 1916-ban moz­galom indult. A vezetők kö­zött ott volt egy Szolnokról Budapestre került fiatal fod- rászségéd is: Jászi Ferenc. Igaz, a vezetőségben csak mint könyvtáros helyettes dolgozott, de mégis jó alka­lom volt ez arra az alig 16 esztendős fiúnak, hogy olvas­son, tanuljon, képezze magát. Akkoriban Klincsák Józsel volt a fodrász szakszervezet vezetője. Sokat beszélgetett az ifjú Jászival. Egyszer pél­dául megkérdezte: — Mit olvastál legutóbb? — Adler perét és Marxtól: Polgárháború Franciaország­ban. — S neked melyik tetszett jobban? — Az Adler pere... Klincsák József mosoly­gott a fiú válaszán. Kétség­telen izgalmas olvasmány volt az osztrák miniszter meggyilkolásának, a gyilkos perének története. Ám akkor magyarázni kezdett a fiúnak Marx könyvéről, műveiről, arról mi az értékes iroda­lom. Abban az időben történt, hogy egy vezetőségi ülésen az ifjú Jászi úgy érezte, ne­ki is el kell mondania a vé­leményét. Ott állt a szoba egyik ablakánál, izgalmában a párkányt szorongatta, a lámpaláztól elfulladt a hangja, de elmondta beszédét. Az idősebbek felfigyeltek az ér- tejmes fiúra. Talán akkor jegyezte el magát Jászi Fe­renc végérvényesen a szak- szervezeti-, a munkásmozga­lommal. * A szakszervezet vezetősége 1917 elején Nagyváradra küldte őt azzal; szervezze meg a városban a fodrász szakszervezet helyi csoport­ját. A fiatalember — aki korábban már tagja lett a szociáldemokrata pártnak, s annak baloldali szárnyához tartozott — kereste és meg is találta a kapcsolatot a munkásotthonban a balolda­li érzelmű emberekkel, a párt baloldali szárnyának vezetői­vel. Nemcsak a fodrászok szakszervezeti csoportját hívták életre, sikeres bér­mozgalmakat is vívtak. Ké­sőbb háború ellenes agitáeió- kat rendeztek, összehívták azokat a fiatalokat, akik ka­tonai behívót kaptak és be- ' szélgettek velük arról, miért igazságtalan az a háború. Beszéltek arról, hogy egy idejétmúlt társadalmi rend­szer s annak vezetői érdeké­ben hullatják vérüket a ma­gyar fiatalok ezrei. Nagyváradon már rendsze­res előadója volt politikai gyűléseknek a fiatal Jászi Ferenc. S beszédében egyre többet hangzott el: a válasz­tójog kiharcolásával a mun­kásosztály még nem oldja meg saját problémáját. Bör- radalom kell! Erőt adott ne­ki e szavakhoz, hogy egyre- másra érkeztek a hírek Oroszországból, ahol érlelő­dött a világot alapjaiban megrengető esemény. unni Estéről estére nagy viták zajlottak a szolnoki munkás- otthonban is: az októberi for­radalom jelentőségéről, Le­nin szerepéről, a proletariá­tus diktatúrájáról, a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet szükségességéről, s arról, ho­gyan mehetne az végbe Ma­gyarországon. a munkásott­honban kialakult egy meghitt baráti kör, melynek tagjai F. Bede László, Dozwald Gáspár, Ecseki István és Já­szi Ferenc — a viták állandó résztvevői voltak. Budapesten 1918 novembe­rében megalakult a Kommu­nisták Magyarországi Pártja, majd országszerte megkezdő­dött a párt szervezése. Egy nap F. Bede László így szólt Jászihoz: — Este gyere el a hadikór­házba. Megbeszélést tartunk az alagsori helyiségben. Dr. Guth Antal, a forra­dalmár orvos, a kórház pa­rancsnoka fogadta őket, s bemutatta Kun Bélát, aki néhány perccel később mi­közben nagy léptekkel fel, s alá járt a szobában, a kom­munista párt vezető szerepé­ről, a párt programjáról be­szélt: államosításról, földosz- tásróL A gyűlés után Kun Béla, dr. Guth Antal, F. Bede László, Dozwald Gáspár, Ecseki István és Jászi Ferenc még sokáig beszélgetett: mi­lyen feladatokat kell megol­dani Szolnokon, hogy itt is megalakuljon a kommunista párt. Néhány nap múlva kibé­relték egy volt magánbank helyiségeit. Egyébként annak az épületnek a földszintjén volt a Balaton-kávéház is. Jászi Ferenc ezután sokat járt Budapestre a Visegrádi utcába különféle anyagokért, nyomtatványokért. És 1918. december 12-én Szolnokon is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja a volt magánbank helyiségében. Önöknek F. Bede Lászlót, titkárnak Já­szi Ferencet választották. A vezetőség tagjai lettek: Ecse­ki István, Dozwald Gáspár és Bohács István. S mivel Jászi már korábban az Ifjúmunká­sok Országos Szövetségének szolnoki titkára volt, tovább­ra is tagja maradt az IOSZ vezetőségének. Az események gyorsan kö­vették egymást: Budapesten feldúlták a Vörös Űjság szer­kesztőségét, a párt nyomdá­ját, s a Népszava előtti pro­vokációért a kommunistákat okolva letartóztatták a KMP vezetőségét. Szolnokon dr. Guth Antal éjszaka hívta megbeszélésre a pártvezetőség tagjait. Neki Budapestre kellett utaznia, mivel a párt úgynevezett második vezetőségéhez tarto­zott. Intette a szolnokiakat: vigyázzanak, vidéken is vár­ható ezek után megtorlás. Az éjszakákat ezután hol itt, hol ott töltötték a KMP szolnoki vezetői. Jászi Ferenc továbbra is följárt Budapest­re iratokért, utasításért, röp­cédulákért. Akkor is ő utazott Buda­pestre utasításért, amikor győzött a Tanácsköztársaság és a két párt — a KMP és a Szociáldemokrata — egye­sült. Az egyesülésnél Szolno­kon a szociáldemokrata be­folyás érvényesült — s bár Jászi Ferencet is jelölték az egyesült párt végrehajtó bi­zottságába, a szociáldemok­raták kihúzták nevét a listá­ról. Ezután mint agitátor járta a falvakat, előadásokat tartott. Volt ahol szívesen fogadd ták, s volt ahol a helybeli földbirtokos uszítására vas­villával köszöntötték. A Munkás-, Földműves-, és Katona Tanács választása április 7-én zajlott Szolno­kon. A 72 tagú tanácsnak ő is tagja lett. Tanácsülést tar­tottak, éppen amikor várat­lanul nagyváradi elytársak érkeztek a nyomasztó hírrel: a románok intervenciós tá­madása megindult, elfoglal­ták Nagyváradot, ők Buda­pestre mennek jelentéstétel­re. Jászi Ferencet megrendí­tette a hír! A tanácsülésén felállt és a következőket mondta: „Veszélyben a pro­letárhaza. Indítványozom, hogy a tanács, határozatilag mondja ki: a tanácstagok fe­le fegyvert fog a haza védel­mére.” És másnap reggel már Jászi Ferenc is a menetszá­zad egyenruhájában masíro­zott együtt a többiekkel a szolnoki utcán. A 68-as Jász- Kun Vörösezred katonája­ként indult a frontra. Mint egyszerű közkatona kezdte, aztán lett agitátor, iskolaparancsnok, politikai biztos, dandár politikai meg­bízott helyettes. A hatalmas ellenséges, túl­erő, a belső ellenforradal­márok árulása romba döntöt­te a munkások álmát. Akkor kezdődtek meg Jászi Ferenc számára is az illegalitás ne­héz esztendei. Álnév alatt bujkált Szegeden, egy uszá­lyon szökött Belgrádba, élt Kuffsteinben, Berlinben, s csak 1930-ban tért vissza végleg Budapestre. Ma 68 évesen és mégis fia­talon — a Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosaként — még mindig mint munkás­őr szolgálatot teljesít. Egyéb­ként nyugdíjas, felesége, aki é’etének hűséges társa volt, meghalt. Lányával lakik Bu­dapesten, s néha ellátogat Szolnokra fiához, menyéhez. — Sokan kérdezték tőlem — mondta találkozásunkkor — miképpen lehetséges az, hogy én olyan fiatalon már tagja voltam Szolnokon a KMP vezetőségének. Sínnek csak egy magyarázata van: a párt maga is fiatal volt. A fiatalok pártja volt a KMP. Kun Bélát mi akkor a nagy öregnek tartottuk, pedig ő is mindössze 33 éves volt. — Nem gondolt még arra, hogy írásba foglalja emlé­keit? — De igen... azt hiszem el kellene készítenem emlék­irataimat. Talán egyszer hoz­zá is kezdek, örökségül hagy­va azt az unokáimnak. Hűtőtorony Jászberény­ből Ismét igazolta létjogo­sultságát a Heller—Forgó féle hűtőtorony. A jászberényi Hűtőgép­gyárnak évente 60—80 millió forint jövedelme van különböző nagyságú hűtőtornyok gyártásából. Megnőtt a külföld érdek­lődése a magyar talál­mány iránt. Az idén csu­pán a Szovjetunió meg­rendelése mintegy 9 millió rubel értékű. A magyar ipar is egyre na­gyobb megrendelésekkel látja el a Hűtőgépgyárat. Többek között a Gyön­gyösi Hőerőmű hűtőtor­nyának blokkjai is itt ké­szülnek. Családipótlékra 88 millió Hagyomány, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Szolnok megyei Igazgatósága évről évre el­készíti a társadalombiztosí­tási juttatások számvetését. A most megjelentetett terje­delmes könyv, az 1968-as esztendőről ad hű képet, s egyben ismerteti a gazdasági reform első évében megje­lent új társadalombiztosítá­si rendeleteket, szabályzato­kat, illetve azok forint ki­hatásait. A jelentést vizsgálva ki­derül, hogy megyénkben is emelkedett az 1968-as esz­tendőben az egv biztosítottra jutó egészségügyi és társada­lombiztosítási költség. Míg 1967-ben ez a szám 5051 fo­rint volt, tavaly már 5406 forint. Ha azt számoljuk, hogy megyénkben — a csa­ládtagokat és a MÁV dol­gozókat nem számítva — mintegy száznyolcvannyolc­ezer volt tavaly a társada­lombiztosításra jogosultak száma, kiszámíthatjuk mi­lyen óriási jelentőségű csu­pán megyénkben a dolgozók ilyenirányú ellátása. Néhány figyelemre méltó adat példának a könyvből: Nőtt a megyében, év alatt mintegy négy százalék­kal a táppénzre jogosultak száma: pontosan száíháronv ezerötszázhuszonnyolc em­ber jogosult megyénkben táppénzre (vasutasok ebben •) számban nem szerepelnek). Ennél nagyobb méh! ékben emelkedett —- csaknem tíz százalékkal '— a ’ napi átla­gos beteglétszánV'> termé­szetesen a táppénzes napók száma is. Ez utóbbi, a leg­magasabb a papír és nyom­daiparban foglalkoztatottak között volt Terhességi és gyermekágyi segélyként tavaly a megyé­ben csaknem 16 millió ke­rült kifizetésre. Családipót­lékként több mint 88 millió forint. A megye lakéi tar valy SZTK alapom több mint 66 millió forint értékű gyógyszert kaptak, a csecse­mők részére a társadalom­biztosítási igazgatóság mint. egy egymillió forint érté­kű anyatejet biztosított, -r- Meghaladja a Károm milliót az az összeg, amelyet gyó­gyászati segédeszközök jut­tatására fordítottak.- ••••> -..v. , .»s-jí •; Siker Frankfurt Am Mainban Látogatás a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében Varga Viktoria A kis irodában, ahol Csí­pés István műszáki vezető és Gonda Géza párttitkár tájékoztattak a szövetkezet munkájáról, életéről — dú­san tömött polcokon, a fala­kon, a földön festői zsúfolt­ságban állnak egymás mel­lett a szebbnél szebb népi kerámiák. A falon a legkü­lönbözőbb színű és oma- mentikájú tányérok kínálják magukat a gyönyörködőnek. Zsinóros hasú, vidám Mis- ka-kancsók, pityókára invi­táló, ízes szövegű butellák, söröskorsók, pálinkás hor­dók, boros és feketés készle­tek, sőt a legfrissebb igény­nek megfelelő népi díszítésű padlóvázák várják a látoga­tókat. — Hol lehet ezekből a termékekből vásárolni? — Néhány kerámia kap­ható a népművészeti bol­tokban, azonban igen sok munkánk exportra készül. Tavaly is cca. 45—50%-ban exportra dolgoztunk. Ezen­kívül készítünk egy-egy egyedi darabot, amely a Vá­ci utcai népművészeti kiállí­tóteremben kerül bemuta­tásra. — Az itt látható darabo­kon többféle tájegység népi motívuma, technikája fellel­hető. Az ősi mezőtúri kerá­mia hagyományos témakö­rétől, jellegzetes zöld máz­zal készített, vésett mintájú edényeitől a vásárhelyi író- teás technikán keresztül az erdélyi kék-fehér megoldá­sú technikáig találunk kan­osokat, tálakat. Milyen meg­gondolás szerint alkalmaz­zák a különböző stiláris és technikai jegyeket? — Szövetkezetünk egyik célja, hogy felkutassuk és edényeinken megőrizzük a különböző tájegységek ha­gyományait. Ez stílusra, mo­tívumkincsre, technikára egyaránt vonatkozik. így újí­tottuk fel a sárospataki fe­kete alapú ecsetfestés tech- n'káját, amelyeket tányéro­kon alkalmaztunk, vagy a gömöri 'kerámia rusztiku- sabb hagyományát, amely inkább készletekre kívánko­zott. Természetesen nem másolásról van szó, hanem a hagyományok lényegének átvételéről, és továbbfejlesz­téséről. — Milyen módon kutatják fel a hagyományokat? — Szabó Kinga keramikus művész, aki a Népi Iparmű­vészeti Tanács megbízásá­ból patronálja szövetkeze­tünket, a múzeumok nép­Szépül Karcag főtere. A régi földszintes házak helyén egymásután emelkednek modern, többszintes épületek rajzi gyűjteményeinek anya­gából, eredeti népművészeti kerámiák formáját. Stílusát, technikáját segít elsajátíta­ni tervezőinknek, ájiik sa­ját fantáziájuk szerint fej­lesztik tovább a régi motí­vumokat. — Hány tervezője van a szövetkezetnek? ­— Hivatalosan három ter­vezőnk van, de minden dol­gozónknak adva ván a le­hetőség, hogy akár mintá­ban, akár formában, vagy technikában újíthatnak, fan­táziájukat szabadon elenged­hetik. A tervező műhelyt házon belül „tanműhelynek” is hívjuk, mert a fiatalok ott tanulják a kerámia ké­szítés módjait, ott próbál­koznak új módszerekkel. — Hány dolgozója van a szövetkezetnek? — 120 dolgozónk van, mindehhez 16 kéri koron­gunk és 9 kemencénk. Nem- résiben kísérleteztünk zöld­mázas, kétfülű tűzálló lá­bassal, amely iránt jelentős kereslet lenne, de nincs meg a kapacitásunk a gyártásá­ra. Több és magasabb hő­fokú kemencék kellenének mindenek előtt. . ’ ­— Melyek az exportőrök fő igényei? — Ez. év márciusában Frankfurt am Mainban volt nemzetközi kerámia-edény bemutató, amelyen mi ig sze­repeltünk cca. 70—80 cik­kel. Ezek közül jelenleg már 28 témára kaptunk jelentő« szériára megrendelést, s 8 rendelések között majd' min­den esetben szerepel A két- füles tányérokból és fonott füles tálból álló bográcsós- készlet. — Milyen spíjiqket, mintá­kat igényel a külföld? — Sajnos nem minden esetben fogadják el a hagyó mányos színmegoldasokat, és olyan variációkat kérnek, amely a jellegzetes magyar népi kerámiának sosem yolt sajátja. — Hány színben tudják teljesíteni a megrendelő kí­vánságát? — Festékben és mázban egyaránt 12 színvariációval és ennek árnyalataival dol­gozunk. Természetesen a hazai közönség számára mind- motívumokban, mind színek­ben. formában igyekszünk megőrizni a magvar tájegy­ség“'- '■'"Mi«*,, •- -lásajt. Egri Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom