Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
1969. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A fiatalok pártja a KMP volt Egy titkár az elsők közül A háború miatt föloszlatott szakszervezetek újjászervezésére 1916-ban mozgalom indult. A vezetők között ott volt egy Szolnokról Budapestre került fiatal fod- rászségéd is: Jászi Ferenc. Igaz, a vezetőségben csak mint könyvtáros helyettes dolgozott, de mégis jó alkalom volt ez arra az alig 16 esztendős fiúnak, hogy olvasson, tanuljon, képezze magát. Akkoriban Klincsák Józsel volt a fodrász szakszervezet vezetője. Sokat beszélgetett az ifjú Jászival. Egyszer például megkérdezte: — Mit olvastál legutóbb? — Adler perét és Marxtól: Polgárháború Franciaországban. — S neked melyik tetszett jobban? — Az Adler pere... Klincsák József mosolygott a fiú válaszán. Kétségtelen izgalmas olvasmány volt az osztrák miniszter meggyilkolásának, a gyilkos perének története. Ám akkor magyarázni kezdett a fiúnak Marx könyvéről, műveiről, arról mi az értékes irodalom. Abban az időben történt, hogy egy vezetőségi ülésen az ifjú Jászi úgy érezte, neki is el kell mondania a véleményét. Ott állt a szoba egyik ablakánál, izgalmában a párkányt szorongatta, a lámpaláztól elfulladt a hangja, de elmondta beszédét. Az idősebbek felfigyeltek az ér- tejmes fiúra. Talán akkor jegyezte el magát Jászi Ferenc végérvényesen a szak- szervezeti-, a munkásmozgalommal. * A szakszervezet vezetősége 1917 elején Nagyváradra küldte őt azzal; szervezze meg a városban a fodrász szakszervezet helyi csoportját. A fiatalember — aki korábban már tagja lett a szociáldemokrata pártnak, s annak baloldali szárnyához tartozott — kereste és meg is találta a kapcsolatot a munkásotthonban a baloldali érzelmű emberekkel, a párt baloldali szárnyának vezetőivel. Nemcsak a fodrászok szakszervezeti csoportját hívták életre, sikeres bérmozgalmakat is vívtak. Később háború ellenes agitáeió- kat rendeztek, összehívták azokat a fiatalokat, akik katonai behívót kaptak és be- ' szélgettek velük arról, miért igazságtalan az a háború. Beszéltek arról, hogy egy idejétmúlt társadalmi rendszer s annak vezetői érdekében hullatják vérüket a magyar fiatalok ezrei. Nagyváradon már rendszeres előadója volt politikai gyűléseknek a fiatal Jászi Ferenc. S beszédében egyre többet hangzott el: a választójog kiharcolásával a munkásosztály még nem oldja meg saját problémáját. Bör- radalom kell! Erőt adott neki e szavakhoz, hogy egyre- másra érkeztek a hírek Oroszországból, ahol érlelődött a világot alapjaiban megrengető esemény. unni Estéről estére nagy viták zajlottak a szolnoki munkás- otthonban is: az októberi forradalom jelentőségéről, Lenin szerepéről, a proletariátus diktatúrájáról, a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet szükségességéről, s arról, hogyan mehetne az végbe Magyarországon. a munkásotthonban kialakult egy meghitt baráti kör, melynek tagjai F. Bede László, Dozwald Gáspár, Ecseki István és Jászi Ferenc — a viták állandó résztvevői voltak. Budapesten 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, majd országszerte megkezdődött a párt szervezése. Egy nap F. Bede László így szólt Jászihoz: — Este gyere el a hadikórházba. Megbeszélést tartunk az alagsori helyiségben. Dr. Guth Antal, a forradalmár orvos, a kórház parancsnoka fogadta őket, s bemutatta Kun Bélát, aki néhány perccel később miközben nagy léptekkel fel, s alá járt a szobában, a kommunista párt vezető szerepéről, a párt programjáról beszélt: államosításról, földosz- tásróL A gyűlés után Kun Béla, dr. Guth Antal, F. Bede László, Dozwald Gáspár, Ecseki István és Jászi Ferenc még sokáig beszélgetett: milyen feladatokat kell megoldani Szolnokon, hogy itt is megalakuljon a kommunista párt. Néhány nap múlva kibérelték egy volt magánbank helyiségeit. Egyébként annak az épületnek a földszintjén volt a Balaton-kávéház is. Jászi Ferenc ezután sokat járt Budapestre a Visegrádi utcába különféle anyagokért, nyomtatványokért. És 1918. december 12-én Szolnokon is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja a volt magánbank helyiségében. Önöknek F. Bede Lászlót, titkárnak Jászi Ferencet választották. A vezetőség tagjai lettek: Ecseki István, Dozwald Gáspár és Bohács István. S mivel Jászi már korábban az Ifjúmunkások Országos Szövetségének szolnoki titkára volt, továbbra is tagja maradt az IOSZ vezetőségének. Az események gyorsan követték egymást: Budapesten feldúlták a Vörös Űjság szerkesztőségét, a párt nyomdáját, s a Népszava előtti provokációért a kommunistákat okolva letartóztatták a KMP vezetőségét. Szolnokon dr. Guth Antal éjszaka hívta megbeszélésre a pártvezetőség tagjait. Neki Budapestre kellett utaznia, mivel a párt úgynevezett második vezetőségéhez tartozott. Intette a szolnokiakat: vigyázzanak, vidéken is várható ezek után megtorlás. Az éjszakákat ezután hol itt, hol ott töltötték a KMP szolnoki vezetői. Jászi Ferenc továbbra is följárt Budapestre iratokért, utasításért, röpcédulákért. Akkor is ő utazott Budapestre utasításért, amikor győzött a Tanácsköztársaság és a két párt — a KMP és a Szociáldemokrata — egyesült. Az egyesülésnél Szolnokon a szociáldemokrata befolyás érvényesült — s bár Jászi Ferencet is jelölték az egyesült párt végrehajtó bizottságába, a szociáldemokraták kihúzták nevét a listáról. Ezután mint agitátor járta a falvakat, előadásokat tartott. Volt ahol szívesen fogadd ták, s volt ahol a helybeli földbirtokos uszítására vasvillával köszöntötték. A Munkás-, Földműves-, és Katona Tanács választása április 7-én zajlott Szolnokon. A 72 tagú tanácsnak ő is tagja lett. Tanácsülést tartottak, éppen amikor váratlanul nagyváradi elytársak érkeztek a nyomasztó hírrel: a románok intervenciós támadása megindult, elfoglalták Nagyváradot, ők Budapestre mennek jelentéstételre. Jászi Ferencet megrendítette a hír! A tanácsülésén felállt és a következőket mondta: „Veszélyben a proletárhaza. Indítványozom, hogy a tanács, határozatilag mondja ki: a tanácstagok fele fegyvert fog a haza védelmére.” És másnap reggel már Jászi Ferenc is a menetszázad egyenruhájában masírozott együtt a többiekkel a szolnoki utcán. A 68-as Jász- Kun Vörösezred katonájaként indult a frontra. Mint egyszerű közkatona kezdte, aztán lett agitátor, iskolaparancsnok, politikai biztos, dandár politikai megbízott helyettes. A hatalmas ellenséges, túlerő, a belső ellenforradalmárok árulása romba döntötte a munkások álmát. Akkor kezdődtek meg Jászi Ferenc számára is az illegalitás nehéz esztendei. Álnév alatt bujkált Szegeden, egy uszályon szökött Belgrádba, élt Kuffsteinben, Berlinben, s csak 1930-ban tért vissza végleg Budapestre. Ma 68 évesen és mégis fiatalon — a Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosaként — még mindig mint munkásőr szolgálatot teljesít. Egyébként nyugdíjas, felesége, aki é’etének hűséges társa volt, meghalt. Lányával lakik Budapesten, s néha ellátogat Szolnokra fiához, menyéhez. — Sokan kérdezték tőlem — mondta találkozásunkkor — miképpen lehetséges az, hogy én olyan fiatalon már tagja voltam Szolnokon a KMP vezetőségének. Sínnek csak egy magyarázata van: a párt maga is fiatal volt. A fiatalok pártja volt a KMP. Kun Bélát mi akkor a nagy öregnek tartottuk, pedig ő is mindössze 33 éves volt. — Nem gondolt még arra, hogy írásba foglalja emlékeit? — De igen... azt hiszem el kellene készítenem emlékirataimat. Talán egyszer hozzá is kezdek, örökségül hagyva azt az unokáimnak. Hűtőtorony Jászberényből Ismét igazolta létjogosultságát a Heller—Forgó féle hűtőtorony. A jászberényi Hűtőgépgyárnak évente 60—80 millió forint jövedelme van különböző nagyságú hűtőtornyok gyártásából. Megnőtt a külföld érdeklődése a magyar találmány iránt. Az idén csupán a Szovjetunió megrendelése mintegy 9 millió rubel értékű. A magyar ipar is egyre nagyobb megrendelésekkel látja el a Hűtőgépgyárat. Többek között a Gyöngyösi Hőerőmű hűtőtornyának blokkjai is itt készülnek. Családipótlékra 88 millió Hagyomány, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Szolnok megyei Igazgatósága évről évre elkészíti a társadalombiztosítási juttatások számvetését. A most megjelentetett terjedelmes könyv, az 1968-as esztendőről ad hű képet, s egyben ismerteti a gazdasági reform első évében megjelent új társadalombiztosítási rendeleteket, szabályzatokat, illetve azok forint kihatásait. A jelentést vizsgálva kiderül, hogy megyénkben is emelkedett az 1968-as esztendőben az egv biztosítottra jutó egészségügyi és társadalombiztosítási költség. Míg 1967-ben ez a szám 5051 forint volt, tavaly már 5406 forint. Ha azt számoljuk, hogy megyénkben — a családtagokat és a MÁV dolgozókat nem számítva — mintegy száznyolcvannyolcezer volt tavaly a társadalombiztosításra jogosultak száma, kiszámíthatjuk milyen óriási jelentőségű csupán megyénkben a dolgozók ilyenirányú ellátása. Néhány figyelemre méltó adat példának a könyvből: Nőtt a megyében, év alatt mintegy négy százalékkal a táppénzre jogosultak száma: pontosan száíháronv ezerötszázhuszonnyolc ember jogosult megyénkben táppénzre (vasutasok ebben •) számban nem szerepelnek). Ennél nagyobb méh! ékben emelkedett —- csaknem tíz százalékkal '— a ’ napi átlagos beteglétszánV'> természetesen a táppénzes napók száma is. Ez utóbbi, a legmagasabb a papír és nyomdaiparban foglalkoztatottak között volt Terhességi és gyermekágyi segélyként tavaly a megyében csaknem 16 millió került kifizetésre. Családipótlékként több mint 88 millió forint. A megye lakéi tar valy SZTK alapom több mint 66 millió forint értékű gyógyszert kaptak, a csecsemők részére a társadalombiztosítási igazgatóság mint. egy egymillió forint értékű anyatejet biztosított, -r- Meghaladja a Károm milliót az az összeg, amelyet gyógyászati segédeszközök juttatására fordítottak.- ••••> -..v. , .»s-jí •; Siker Frankfurt Am Mainban Látogatás a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében Varga Viktoria A kis irodában, ahol Csípés István műszáki vezető és Gonda Géza párttitkár tájékoztattak a szövetkezet munkájáról, életéről — dúsan tömött polcokon, a falakon, a földön festői zsúfoltságban állnak egymás mellett a szebbnél szebb népi kerámiák. A falon a legkülönbözőbb színű és oma- mentikájú tányérok kínálják magukat a gyönyörködőnek. Zsinóros hasú, vidám Mis- ka-kancsók, pityókára invitáló, ízes szövegű butellák, söröskorsók, pálinkás hordók, boros és feketés készletek, sőt a legfrissebb igénynek megfelelő népi díszítésű padlóvázák várják a látogatókat. — Hol lehet ezekből a termékekből vásárolni? — Néhány kerámia kapható a népművészeti boltokban, azonban igen sok munkánk exportra készül. Tavaly is cca. 45—50%-ban exportra dolgoztunk. Ezenkívül készítünk egy-egy egyedi darabot, amely a Váci utcai népművészeti kiállítóteremben kerül bemutatásra. — Az itt látható darabokon többféle tájegység népi motívuma, technikája fellelhető. Az ősi mezőtúri kerámia hagyományos témakörétől, jellegzetes zöld mázzal készített, vésett mintájú edényeitől a vásárhelyi író- teás technikán keresztül az erdélyi kék-fehér megoldású technikáig találunk kanosokat, tálakat. Milyen meggondolás szerint alkalmazzák a különböző stiláris és technikai jegyeket? — Szövetkezetünk egyik célja, hogy felkutassuk és edényeinken megőrizzük a különböző tájegységek hagyományait. Ez stílusra, motívumkincsre, technikára egyaránt vonatkozik. így újítottuk fel a sárospataki fekete alapú ecsetfestés tech- n'káját, amelyeket tányérokon alkalmaztunk, vagy a gömöri 'kerámia rusztiku- sabb hagyományát, amely inkább készletekre kívánkozott. Természetesen nem másolásról van szó, hanem a hagyományok lényegének átvételéről, és továbbfejlesztéséről. — Milyen módon kutatják fel a hagyományokat? — Szabó Kinga keramikus művész, aki a Népi Iparművészeti Tanács megbízásából patronálja szövetkezetünket, a múzeumok népSzépül Karcag főtere. A régi földszintes házak helyén egymásután emelkednek modern, többszintes épületek rajzi gyűjteményeinek anyagából, eredeti népművészeti kerámiák formáját. Stílusát, technikáját segít elsajátítani tervezőinknek, ájiik saját fantáziájuk szerint fejlesztik tovább a régi motívumokat. — Hány tervezője van a szövetkezetnek? — Hivatalosan három tervezőnk van, de minden dolgozónknak adva ván a lehetőség, hogy akár mintában, akár formában, vagy technikában újíthatnak, fantáziájukat szabadon elengedhetik. A tervező műhelyt házon belül „tanműhelynek” is hívjuk, mert a fiatalok ott tanulják a kerámia készítés módjait, ott próbálkoznak új módszerekkel. — Hány dolgozója van a szövetkezetnek? — 120 dolgozónk van, mindehhez 16 kéri korongunk és 9 kemencénk. Nem- résiben kísérleteztünk zöldmázas, kétfülű tűzálló lábassal, amely iránt jelentős kereslet lenne, de nincs meg a kapacitásunk a gyártására. Több és magasabb hőfokú kemencék kellenének mindenek előtt. . ’ — Melyek az exportőrök fő igényei? — Ez. év márciusában Frankfurt am Mainban volt nemzetközi kerámia-edény bemutató, amelyen mi ig szerepeltünk cca. 70—80 cikkel. Ezek közül jelenleg már 28 témára kaptunk jelentő« szériára megrendelést, s 8 rendelések között majd' minden esetben szerepel A két- füles tányérokból és fonott füles tálból álló bográcsós- készlet. — Milyen spíjiqket, mintákat igényel a külföld? — Sajnos nem minden esetben fogadják el a hagyó mányos színmegoldasokat, és olyan variációkat kérnek, amely a jellegzetes magyar népi kerámiának sosem yolt sajátja. — Hány színben tudják teljesíteni a megrendelő kívánságát? — Festékben és mázban egyaránt 12 színvariációval és ennek árnyalataival dolgozunk. Természetesen a hazai közönség számára mind- motívumokban, mind színekben. formában igyekszünk megőrizni a magvar tájegység“'- '■'"Mi«*,, •- -lásajt. Egri Mária
