Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

w SZOLNOK MEGVÉI NÉPLAP T969. február t. KÜLPOLITIKA! Miniszoknyás parlamenti képviselő I etie Christensen dáo lány mesébe illó karriert esi- Ji nált. Kezdetben Koppen­hágában a dán rádió és tévé titkárnője volt, 1968. ja­nuár 23-a óta azonban már a parlamenti képviselők soraiban foglal helyei. A csinos megjelenésű szociál­demokrata képviselőnő bat év­vel ezelőtt ment férjhez Bent Chrtstensen filmrendezőhöz. Mi­után két gyerekük valamelyest fölcseperedett, Lene most már több időt fordíthat házon kívüli tevékenységre. — Különösen a kommunális és városrendészeti problémák Lránt érdeklődik. A 32 éves, miniszoknyás Lene Christensen nyomatékosan han­goztatja: — Eddig az volt az általános vélemény, hogy a lányoknak csak arra az esetre kell szakmát és pénzkereső foglalkozást meg­tanulniuk, ba házasságuk fel­bomlik, vagy férjük meghal és pénzt kell keresniük. Azt aka­rom, hogy a lányok is ta­nuljanak, függetlenül attól, hogy férjhez mennek-e vagy sem. Hogyan várhatjuk el, hogy a feleség egyenjogú legyen, ha nem készült fel a közös teher­viselésre. Sajátságos véleménye van a házasság intézményéről is: — A Jelenlegi házassági tör­vények értelmetlenségek. Azzal, bogy szakértők kísérleteket és tanulmányokat folytatnak és felülvizsgálják a házasságot, még nem sokat változtatnak a helyzeten. (Stern) Ördögűzés a huszadik században Nem mindenapi tárgyalás kezdődött a zürichi esküdt­széken. Ha az ember nem tudná, hogy 8 XX. század utolsó harmadában, az a töm­és rakétakorszakbam vagyunk, azt hihetné, hogy a középkor elevenedett meg újra. A vád: halált okozó súlyos testi sér­tés. A fővádlottak Josef Stoc­Hillikon faluban egy jámbor parasztcsalád, Josef Wasler ég felesége menedéket nyúj­tott nekik. A naív és bigott emberekkel hamarosan elhi­tették, hogy ők kiválasztot­tak, akik a nemsokára bekö­vetkező világvégét túlélik majd. Persze csak az esetben, ha az ő utasításaikat minden­ben betartják. Hamarosan nagyonig világi dolgokra tere­lődött a szó, és Stockerék kö­zölték a házaspárral, hogy nagyobb összegű pénzre van szükségük a szekta számára. Josef Hasler ma erről így be­szél; „Szentül hittük, hogy Josef Stocker volt szerzetei, a szekta feie kér, volt szerzetes és szere­tője Magdalena Köhler. Mind­ketten német származásúak, mellettük négy svájci ül a vádlottak padján. A vádiratból elképpesztó történet bontakozik ki. Stoc­ker és Kohler Dél-Németor- szág egyik kis helységében szektát alapított, amely az „ördögűzést és a világvége túlélését’’ tűzte ki céljául. Mikor különböző manipuláci­ók' miatt a nyugatnémet rend­őrség érdeklődni kezdett a szekta dolgai iránt, a szekta­főnök Stocker és helyettese Svájcba tette át a székhelyét. ánykáját is a szektaíőnökök rendelkezésére bocsátotta, hogy azokat a Németország­ban levő „Noé bárkájában” minden bűntői megszabadít­sák- A rendőrség újra a nyo­mukban volt, mire Kohler és Stocker a svájci Ringwill- be tette át ismét a székhelyét. Itt folytatták aztán az ördög­űzést, amelynek során a fia­tal lányokat a legsúlyosabb lelki gyötrelmeknek vetették alá, majd miután — szerintük — vezeklésíik nem járt ered­ménnyel, áttértek a „testi ne­velésre”. Ebben különösen Kohler asszony járt az élen, akinek parancsára Stocker és négy szektatárea rendszeresen verte a 17 éve^ csinos Ber­nadette Hasiért Hogy a fia­tal lányt megóvják „a végső kárhozattól”, az ütlegelések egyre kegyetlenebbek lettek, s végülis kioltották a fiatal lány életét A zürichi esküdtbíróságon rendkívül nagy az érdeklö­Magdalena Kohler a bíróság előtt még mindig arra próbál hivatkozni, hogy „az ég paran­csára” cselekedett Magdalena Kohler rendszere­sen üzenetet kap az égből. Mint jámbor emberek tisz­tességes életet akartunk élni.” Először csak a készpénzü­ket szedték el, majd amikor az elfogyott, Hasler eladta a földjének a nagyobb részét. Végül két fiatal és csinos le­Az áldozat, a 17 éves Berna­dette Hasler dés a per kimenetele iránt A tárgyalásra egy egész sor világlap küldte el képviselő­jét A vádlotakra, a svájci törvények szerint, 20 évig terjedő fegyházbüntetés szab­ható ki. — gáti — Fény­elektromos erőmű A napenergia közvetlen villamosenergiává való át­alakítására érdekes munká­latok folynak az áramforrá­sokat tanulmányozó össz- szövetségi Tudományos Ku­tató Intézet jereváni bázis­laboratóriumában. Itt már folyamatban van a világ első napenergia be­rendezésének próbaüzemel­tetése. A berendezésben, amelyet az intézet dolgozott ki és készített el, szilícium fényátalakítókat használnak. A berendezést kiszolgáló személyzet nélküli huzamos munkára szánták, önműködő irányító rendszerrel látták el, amely biztosítja, hogy állandóan a Nap felé for­duljon, a napsugárzás szint­jétől függően bekapcsolja, vagy kikapcsolja az energia­fogyasztó berendezéseket, s visszaállítsa a készüléket ere­deti helyzetébe. A napsugárral működő energetikai berendezés két „Kama” márkájú szivattyút működtet, amelyek vizet emelnek ki és nyomnak a szükséges magasságba a ku­takból. A fényelektromos erőmű eredményesen felhasználható a pusztai legelőkön és az aszályos vidékeken. Világűrállomásnak is beillő lakóház Februárban nyitja meg kapuit Essenben az építke­zési Kiállítás. „Futuro” né­ven itt lesz majd látható a felvételünkön bemutatott szállítható lakás. A világűr- állomáshoz hasonló épület 16 részből tevődik össze. Anya­ga: üvegrostokkal megerősí­tett polyesztergyanta. Né­hány műszaki adat: a ház súlya 2,5 tonna, szélessége 8 méter, magassága 4 méter, alapterülete 50 négyzetmé­ter. A belső falakat tetszés szerint lehet összeállítaná Második évszázad, első év A modem Japán megkezd­te második évszázadát 1968- ban volt száz éve. hogy a 15 esztendős Mucsuhito csá­szár nyilvánosságra hozta a világtól elzárt, feudális Ja­pán modernizálásának ter­vét. Ezzel megnyitotta or­szága történetének új kor­szakát Ezt az időszakot a Meiji, „a felvilágosult kor­mány” uralmának nevezték. Később maga a császár is a Meiji nevet vette fel. A tőkés világ második ipari hatalma 1969 ilymódon — a má­sodik évszázad első eszten­deje! A január első felében nyilvánosságra hozott ada­tok azt mutatják, hogy Ja­pán továbbra is a tőkés or­szágok gazdasági növekedési statisztikájának élén áll. A legutóbbi tíz évben évi 10 százalékos termelésnövekedé­si átlagot ért el. tehát gaz­dasági hatalmát kereken megkétszerezte Ugyanebben az évtizedben Nyugat-Né- metország csak 60, Olaszor­szág és Franciaország 50, Nagy-Britannia és az Egye­A nemzdközSsség A Nemzetközösség Lon­donban megtartott legutóbbi crtekeZletén a rhodesiai prob­lémán kívül a bevándorlás, a nigériai helyzet és egyes világgazdasági kérdések te­kintetében sem sikerült a résztvevőknek megállapod- niok. Mind inkább nyilván­valóvá válik, hogy Nagy- Britannia egyre kevésbé ve­szi figyelembe a Nemzetkö- zösség tagállamainak érde­keit és magára a közös-égre is egyre inkább a széthúzó erők a jellemzők. A folyamatot jól szemlél­teti a Nernzetközöss-'g és Nagy-Britannia külkereske­delmének alakulása, különö sen ha az elmúlt tíz é\ keresztmetszetében vizsgál jxdk ezeket a kapcsolatokat, — TERRA — « Nemtetkózosség tagországa 19ST j??hy DÉL-AFRIKAI KÖZT. * nenueikozösségl országok exportjának Nagy-Britanniába irányuló részs (%-ban) UJ-ÍELAND sült Államok 30 százalékkal növelte termelését. Ez ter­mészetesen eltolódásokat ho­zott létre a tőkés országok gazdasági erőviszonyaiban. Ila a növekedés üteme az egymással versengő orszá­gokban továbbra sem vál­tozik, akkor — a statiszti­kusok számítása szerint — 1969 március—áprilisa tó­ján éri be Japán Nyugat- Németországot. s válik az Egyesült Államok után a tőkés világ második ipari hatalmává. És amiben már első Már a századik évforduló évében, 1968-ban elkészítet­tek a japán gazdasági szak­értők egy másik összehason­lítást is, amely nem veszi figyelembe az összes ipar­ágak termelését, hanem csak a legmodernebb, legdinami­kusabb. a technikai tovább­fejlődés szempontjából leg­haladóbb iparágakat tartja számon. Ez a statisztika már tavaly azt mutatta, hogy ha a szóbanforgó iparágakban Japán termelését 100-nak vesszük. — akkor a nyugat­német szint csak 68, az an­gol 48, a francia pedig 42. A tanulság világos. Japán éooen a legmodernebb, a jövő fejlődését meghatározó inarágakban a legerősebb. 8 ezekben — az Egyesült Ál­lamok kivételével — már korábban lekörözte verseny­társait. Japán kirobbanó gazdasá­gi fejlődésének általános irányvonalán belül néhány számadat Villonodén látvá­nyosan illusztrálja a fejlő­det. lo=n-V>»n néldául Ja- nán rnZ« csak 5 mliliő ton­na acélt termelt; 13 évvel VZ-XM, at miinó tonnával e'ér+e Nvueot-Németország akkori termelését s ma már P2 millió terma fele+t van a janán acéltermelés. 1955- ben összesen 70 ezer autót ».-xr+ot+ak .TaDánban. Ta­valy már több m;nt 3 mil- 'Jöt s ezzel Japán lett a vüáe második aotó-emórtó országa. Amerika mögött a máeeófk bel ven áll az elekt­ronikát iparban, a félvezetők és szintetikus fonalak gyár­tásában is. A hajógyártás­ban pedig abszolút világel­ső: tonnatartalomban szá­molva Japánban gyártják a világ összes hajóinak felét. A konzervált múlt Ez az előretörés azonban sajátos japán módón ment Jégbe. Mélyen megváltoztat­ta és átalakította ugyan a japán társadalmat, de né­hány alapvető ellentmondá­son nem változtatott. Sőt, sok óriást problémát még ki is élezett. A legfontosabbak ezek közül a következők: Az ipari világhatalommá fejlődött Japán megőrizte és konzerválta a régi feudális fejlődés számos vonását. Az az ország, amely március­ban a tőkés világ második ipari hatalma lesz. az egy főre eső nemzeti jövedelem rangsorában csak a 23. he­lyen áll az országok között. Az előretöréssel párhuzamo­san érzékenyebbé és sebez­hetőbbé vált a japán gazda­ság. Japán az exporttá) áll vagy bukik — és külkeres­kedelmének több mint egy- harmadát bonyolítja le a.z Egyesült Államokkal. Tlv- módon erősödésével egyidő- ben sajátos gazdasági füg­gésbe került a tőkés v’lég vezető hatalmátől. Végül, de nr-m utolsósorban: a po­litikai szerkezet fejlődése még tőkés mércével mérve sem követte nvornon a ro­hamos iparosodást. Japán ilymódon az ellentétek és a kibontakozó társadal- rríi-nólitikai feszültségek or­szága A második világháború ideién, amikor Japán már kétségkívül nagyhatalomnak számított, a fából énült Mei- ji-szentélvt nem védték lég- elhárftó áevúk. mert a kor­mány „meg volt gvőződve”, hogv az ősi gerendákat ..nem főéig a tűz”. Ma már talán nem ennyire látvá­nyos a szakadék az ország gazdasági fejlettsége és <B kormányzás filozófiája zőtt, •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom