Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
HP9. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Miért csak az embereknek? A képen látható telefon- készüléket tulajdonképpen a stuttgarti „Wilhelma” állatkert elefántházának őrzője és gondozója számára állították fel. Nincs szükség tárcsázásra, mindössze a kagylót kell felemelni és máris jeleiífkezik a központ. Elképzelhető a telefonos kisasszony csodálkozása, amikor a minap, az elefántház telefonlámpácskájának felvillanása után a leemelt kagylóban csupán zilált lélegzést hallott. S miután ez a misztérikus felhívás még kétszer megismétlődött, értesítette a hibabejelentőt A tett színhelyére kisietett technikus fáradozása azonban hiába valónak bizonyult, — a „meg nem értett” felhívó, a fiatal elefántcsemete, ormányával már szétverte a készüléket. Hasonló sors érte azt a telefont is, amit másnap egy kíváncsi fényképész helyezett el ugyanarra a helyre. A Vatikán vagyona A római katolikus egyház pénzügyi helyzete ma is ugyanolyan kifürkészhetetlen, mint a legsötétebb középkorban volt. A Vatikán pénzügyeit ugyanis titokban tartják, képviselői nem hajlandók adatokat közölni. Mint ismeretes, a világon több mint félmilliárd katolikus él. Közülük sokan úgy vélik, hogy az amerikai Fort Knox mellett Rómában van a világ második legnagyobb kincstára, ötmillió pap, a sokféle rend tagjai, apácák és laikusok, akik valameny- nyien az egyháznak dolgoznak, ugyanolyan keveset tudnak a Vatikán vagyonáról, mint a Wallstreet tőzsdei alkalmazottai. Így aztán különféle találgatások látnak napvilágot. Az emberek meavróbálják összegezni a kiadásokat és bevételeket, s ezáltal évente milliárdokra rúgó összegeket kapnak. Sok pénzre van szüksége egy államnak, ha élni akar, és ha nyolc akadémiája, saját rádióállomása, újságja, kísérleti laboratóriuma, .hadserege”, rendőrsége, diplomáciai kara, tűzoltói, postája, pénzügyi és egészségügyi szervezete van. Húszmillió diákot ingyen nevelnek a katolikus iskolákban, tizenhárommillió felnőtt rendszeres anyagi támogatásban részesül. Az egyház a középkorban adókkal és vámokkal gyarapította jövedelmét. A jezsuiták érdekes ötletet agyaitok ki. Az első és legjelentősebb jövedelemforrás a Szent Péter krajcár volt. Manapság önkéntes adományok növelik a Vatikán bevételét. Az adományokat rendszerint egy napon, Péter-Pálkor gyűjtik. Csak az Egyesült Államokban ötmillió dollár is összegyűlik ezen a napon. A Vatikán 7967-ben 140 millió dollárért vásárolt részvényeket. Ezáltal mintegy négymilliárd líra évi jövedelemre tett szert. Ez a jövedelem nem esik megadóztatás alá. Szinte felmérhetetlen értékűek azok az üzletkötések, amelyekről csak Cicog- nani és Testa bíborosoknak van pontos áttekintésük. A mindennapi pénzügyek intézésével tizenhét könyvelő foglalkozik. Az egyház tehát nagy ősz- szegekkel rendelkezik. Az angol egyház költségvetése két évvel ezelőtt 21 234 000 font sterling volt, Nyugat-Német- országból 1965-ben csak egyházi adó címén 3,2 milliárd márka folyt be. (STERN) Hallgatózás a világűrben Felvételünk a bochumi világűr- és bolygókutató intézet félgömb alakú épületéről készült. Itt dolgozik szinte három esztendeje Heinz Kaminski, aki időközben a világ egyik legjelentősebb megfigyelő állomásává építette ki az egykori bochumi csillagvizsgáló intézetet ö volt az, aki az első szovjet mesterséges holdbolygó jelzését — az Intemacionálé néhány taktusát — felfogta. Ma már egyetlen világűrből jövő jelzés, egyetlen asztronautának a beszélgetése sem kerüli el Kaminski és kiválóan kiképzett munkatársainak fülét. A Hold első körülrepülését, az amerikai Apolló—8 pályáját is figyelemmel kísérte. Felhőlakó élőlények a Vénuszon? Száguld célja felé a Vénusz 5 és 6, szovjet bolygóközi állomás; síma leszállásuk május közepére várható. Bizonyos, hogy sok új információ birtokába jut segítségükkel az ember, sok eddig ismeretlen jelenségre adnak választ Az eddig, különféle mérésekkel, csillagászati megfigyelésekkel szerzett adatok alapján a kutatókat egyre jobban foglalkoztatja^ a kérdés; . lehetnek-e élőlények a Vénuszon? A bolygók légköre fejlődésük egy szakaszában ciánhidrogént, metánt, hidrogént, ammóniát és széndioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek a vegyületek már nincsenek jelen. Kísérletek sokasága bizonyítja, hogy ezek, élőlények közreműködése nélkül, sugárzások, elektromos kisülések, hőmérséklet vagy pusztán állás hatására olyan vegyületekké — aminósa- vakká, fehérjékké, cukrokká, nukleinsav-származékokká — alakulnak, amelyekből az élővilág épül fel, s amelyekről korábban feltételezték, hogy csak életműködés eredményeképpen jöhetnek létre Éppen az élet kialakulása következtében légkörünk két fő alkotórésze a nitrogén és az oxigén lett; az utóbbi fotoszintézis útján keletkezett. A Jupiteren még uralkodik az ammónia és a metán. A Vénuszon — a szovjet Vénusz—4 és az amerikai Mariner—5 mesterséges bolyA január 5-én felbocsátott Vénusz—5 automatikus űrállomás jelzéseit vevő antenna-rendszer. (A felvétel az „Izvesztyijádban jelent meg). (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Ezeréves a Fátimidák városa Ebben az évben ünnepli Kairó a város megalapításának ezredik évfordulóját, Gohar Eli Szakili hadvezér, Eli Muzzi kalifa csapatainak parancsnoka időszámításunk 969. esztendejében foglalta el Egyiptomot és Al-Kaharia néven várost alapított; később ez lett a Fátimidák ka- lifátusának fővárosa. Kairó az évszázadok során jelentős kulturális központtá fejlődött. A világhírű Al-Azhar mecsetet, amelyet a Fátimidák eredetileg a Korán tanulmányozásának szenteltek, 970-ben, Al-Aziz kalifa rendelkezése alapján egyetemmé alakították át, s az idők folyamán tovább fejlesztették, bővítették. A Fá- timida kalifák híres könyvtárat alapítottak — a Paíita Könyvtárát —, ahol a világ minden tájáról hozzávetőleg 200 OOo kötetet őriztek ebben a maga módján világviszonylatban is egyedülálló könyvtárban. Emellett egy könyvkiadó vállalatot is alapítottak — Dar Al-Hikma (a bölcsesség háza) elnevezéssel, s ez igen nagy mértékben elősegítette a tudományos kutatásokat, különösképpen a csillagászat, a matematika és az orvostudomány fejlesztését Kairó millenniumi jubileumának ünnepségei egész évben tartanak. Március 26 és április 15 között nemzetközi kbllokviumot rendeznek s ennek során a világ minden tájáról idesereglő egyiptológusok értekezéseket olvasnak fel Kairó szerepéről az izlárn és az egyetemes civilizációban. A kulturális-művészeti megnyilvánulások programjában a többi közt szerepel az arab zenének szentelt nemzetközi konferencia, az izlárn művészetet bemutató kiállítás, a Kairó város műépítészete és tervezése című nemzetközi kollokvium. A millennium kapcsán több arab országban rendeznek folklórelőadásokat, továbbá művészeti és történeti vonatkozású műértékeket, kéziratokat bemutató kiállításokat. A Kairói Opera balettidénye mellett a millenniumi ünnepek műsorán olyan világhírű együttesek szerepelnek, mint a moszkvai Nagyszínház, a Mojszejev folklóregyüttes, a Comédie Fran- caise, a párizsi Nagyopera és a londoni Covent-Garden Királyi Opera. Holdlakók dilemmája: — Vajon kik érkeznek; a szovjetek vagy az amerikaiak? gók mérései szerint — a légkört túlnyomó részt széndioxid alkotja, de — bár kis mennyiségben — már megjelent az oxigén is. Lehet, hogy ez már élettevékenység eredménye? Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a Vénusz felszínén a hőmérséklet mintegy 300—400 °C a szovjet mesterséges bolygó talajkö- zelben 280 °C-ot mért Ez eleve kizárja, hogy felszínén földi típusú élet legyen. A Vénuszt állandó felhőtakaró borítja. Ebben a felhőtakaróban azonban már koránt sincs olyan meleg: felső része jégkristályokból, alsó része vízcseppekből áll. Az optikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak magukba A légkörnek ez a zónája, ahol a stabil felhőréteg van, kb. 0.5—1 atmoszféra nyomású és —70— +10 °C hőmérsékletű, tehát földi típusú élet kialakulására már alkalmas lenne, ha az élőlények le nem esnének onnan a Vénusz felszínére. Éppen erre állított fel nagyon érdekes hipotézist két amerikai kutató. Szerintük a Vénusz felhőrétegében elképzelhető az ottani légkör fajsúlyával azonos fajsúlyú lények lebegése. Hiszen a vízi szervezetek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján lebeg a különböző vízmélységekben. A szerves anyagok fajsúlya természetesen lényegesen nagyobb, mint a Vénusz légköréé. Eíz azonban kiegyenlíthető egy kisebb fajsúlyú anyaggal töltött hólyag segítségével, mint azt a halak esetében az úszóhólyag teszi. A kutatók kiszámították, hogy ha a Vénusz felhőlakó élőléoveit olyan gömbnek képzeljük, amelyet egyetlen vékony hártya borít, és belsejében hidrogén van, akkor 4 cm átmérő szükséges ahhoz, hogy az ilyen lény a Vénusz-felhő ..kellemes” szféráiban lebegjen. A hidrogént a lény fotoszintézissel termelheti a vízből, erre a földi élőlények esetében is van példa (bíbor-baktériumok). A feltételezés elképzelhetőnek látszik, a közvetlen mérések minden bizonnyal rövid időn belül választ adnak arr j is, hogy valóban léteznek-e ilyen felhőlakó lén>ek. H. 1. Hamis szőr a divat Az amerikai férfiideál, amelyhez hasonulni akarván évekig bőrápoló szerek és kölnik illatfelhőjébe borultak a férfiak, — megváltozott. Az új divat a szőrös mellkas - és ha a férfit nem áldotta meg a természet ilyennel, akkor szerez magának. A bajusz gyárosok hónapok óta óriási üzleteket csinálnak a mesterséges szőrzet eladásával. Egy újság kiszámította, hogy június és november vége között összesen 200 millió dollárért vásároltak az amerikai férfiak hamis bajúszt és szakállat. Az átlag-amerikai, aki napközben, munkaközben simára borotválva jelenik meg, estére szívesen ékesíti magát hamis bajüssza! és szakállal. Aki megteheti, még tovább megy: nemcsak mesterséges bajúszt szerez, hanem többé- kevésbé bozontos mellszőrzétet is. A mellszőrzet alapja vékony plasztikréteg, amelyet a bőrre ragasztanak. Még elegánsabb és drágább dolog azonban igazi szőrszálakat átültetni a mellkasra. Egy New York-i orvos, aki évek óta foglalkozik azzal, hogy hajszálakat ültet át kopasz férfiak koponyájára, és ezzel vagyont keresett, most áttért a mellkas szőrösí- tésére. A művelet ára 500 dollár körül van. A „mellkas-poróka” természetesen jóval olcsóbb. A felragasztható bozontos mellszőrzet mindössze 50 dollárba kerül és »»egész életen át eltart”, mint az eladók hirdetik. A szőrös mellkas divatja felkeltette a pszichológusok és szociológusok figyelmét is. Nézetük szerint a férfiak megértették, hogy az Amerikában végbement „deszexualizálódás”, amely a másodlagos nemi jelleget érintette — (a hosszúhajú» nőies férfiak divatja), korántsem szolgált előnyükre. „A bozontos mellkas az agresszív férfiasság jelképe és ez tetszik a nőknek” — állapítják meg a pszichológusok. Ami a hamis bajúszt dleti, ez egészen más kérdés. — Bajúszt akármelyik férfi növeszthet magának, miért viselnek tehát hamisat. A magyarázat az, hogy sok üzletember attól tart: a bajusz, akármilyen ápolt és csinos is, komolytalanságra vall. Ezért hivatalukban inkább borotválta« jelennek meg, estére viszont szívesen ragasztanak bajússt*
