Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. február ISI Cselgáncsverseny 116 indulóval Ä Szolnok megyei Csel­gáncs Szövetség vasárnap Szolnokon, az Áchim úti ál­talános iskola tornatermében országos meghívásos csel­gáncsversenyt rendezett Részt vettek Békéscsaba, Sze­ged, a Szolnoki MTE és a Ki­lián FSE versenyzői. Felnőt­teknél 22, ifjúságiaknál 36, serdülőknél 58 volt az indu­lók száma- Először mutatko­zott be, tegyük hozzá sikere­sen, a Békéscsabán működő egyetlen vidéki bírói testület A jól sikerült verseny egv- egy összecsapása a jelenlevő 116 versenyző falrengető hangorkánja mellett került sorra, s ez izgalmassá, vonzó­vá, érdekessé tette az egész napos küzdelemsorozatot Biztatóan szerepelt Szolnok két szakosztálya. Eredmények. Serdülők. 49 kg: 1. Uhrin (B.-csaba) 2. Vi­rágos (Kilián FSE). 48 kg: 1. Lankrinyecz (B.-csaba) 2- Bencsik (KFSE), X Héjjá (KFSE, és Fazekas (KFSE). 52 kg: 1- Kocsis (SZMTE), 2. Magyar (KFSE). 56 kg: 1. Bo- zsó (KFSE) 2. Mitre (MTE), 3. Elekes (KFSE). 64 kg: (18 ind.): 1. Fazekas (KFSE). 2. Török (MTE), 3. Szegedi (MTE) és Nagy (KFSE). Ifjú­sági. 58 kg: 1- Miklós (B.- csaba), 2. Döme (B-csaba), X Zsivin (KFSE) és Szalay (MTE). 65 kg: 1. Szántó (B.- csaba), 2- Csákvári (Szeged), X Dim<5 (MTE) és Oláh (KFSE). 75 kg: 1. Balogh (Szeged), 2. Sípos (MTE), X Jobbágy (KFSE). 85 kg: 1. Kovács (B.-csaba), 2. Zöld (MTE). Nehézsúly: 1. Budai (MTE), 2. Pályi (MTE) Felnőtt, 63 kg: 1. Kőkai (Szeged), 2. Novák (MTE) X Mátyás (KFSE) és Nagy (KFSE)- 70 kg: 1. Révész Zs. (KFSE). 2. Kovács (MTE), 3. Kozák (MTE) és Szabó (KFSE)- 80 kg: 1. Kertész (MTE), 2. Varga (MTE), 3. Sípos (KFSE) 93 kg: 1. Révész B. (KFSE). 2. Laczkó (KFSE), X Németh (KFSE)« Szépen kidolgozott gyakorlatok Jól sikerült a középiskolás tornászbajnokság Szolnokon« a közgazdasági szakközépiskola tornatermében . rendezték meg a megyei közép- iskolás leány egyéni és csapat« I. és n. osztályú tomászbajnok- ságot. A bajnokság a korábbi évekéhez képest színvonal emel­kedést hozott, ami meglátszott a csapatok munkájában és az . egyéni teljesítményekben. Most nagyobb volt a harc a helyesé. , sekért, egyéniben a szabadon választott gyakorlatok nehézsé­gi foka emelkedett. Egyéniben Karakas Juliannád nak, a Törökszentmiklósi Ber­csényi Gimnázium tanulójának a szabadon választott gyakorlata j emelkedett kL Ha az összekötő részeket Jobban csinálja, esélye van az országos döntőbe jutád­ra. Az L osztályú csapatver- » fienyt, mint eddig is, a közgaz- , dasági szakközépiskola nyerte. Minden szeren első helyezést értek el, különösen jól sikerült gerenda gyakorlatuk és ssekrény- ! ugrásuk. A n. helyért szoros versenyt vívott a Verseghy és a sr Tiszaparti Gimnázium. A n. osztályú csb. első helye a Varga Katalin és a Verseghy Gimnázium között dőlt eL Eb- , bői a harcból Ismét a Varga ■ Katalin Gimnázium került ki győztesen. Első ízben fordult elő és új kezdeményezés, hogy a Magyar Tomaszövetségtől kér­tek pontozókat, akik közmeg­elégedésre végezték munkájukat. Az I. osztályú csb. végeredmé­nyén módosítani kellett, mert ellenőrzéskor derült ki, hogy hiba csúszott az összeadásba. A Verseghy és a Tiszaparti helyet cserélt. Eredmények: I. o. egyéni: 1 Karakas Júlianna (Tm Bercsé­nyi G., testnevelő: Szabó Imre), 71.8, 2. Polgár Agnes 71. 3. Hor­váth Ildikó 69.8 (mindkettő Ver­seghy G., tn.: Kanizsa Tlvadar- né), 4. Nagy Katalin (Varga K. G., tn.: Fábián Pétemé), 5. Adám Erzsébet (Jászapáti, tn : Korsós Miklós), 6. Bíró Katalin (Verseghy, tn.: Kanizsa Tiva- darné). Csapatban 1. Szolnoki Közgazdasági Szakközépiskola 181.8 (Bényi Erzsébet, Korim Éva, Makai Márta, Bana Erzsé­bet, Szolnoki Agnes, Simon Ag­nes, tn.: Hagymást Imréné), 2. Szolnoki Verseghy Gimnázium 176.1 (tn.: Kanizsa Tivadamé), 3. Szolnoki Tiszaparti G. 175.6 (tn : Szabó Zoltánná), 4. Mező­túri Teleki Blanka Gimnázium 173.8 (tn.: Mérai Istvánná), 5. Karcagi Gábor Áron Gimnázium 173 (tn.l dr. Hazai Béláné), 6. OjszászL Gimnázium 170.8, (tn : Diószegi Sándomé), 7. Jászbe­rényi Lehel Vezér Gimnázium 170.7, (tn.: Szántai József), 8. Szolnoki Varga Katalin Gimná­zium 163.2, (tn.: Fábián Pétemé). n. o. csapatbajnokság: 1. Szol­noki Varga K. G 176.9, 2. Szol­noki Verseghy G. 175.7, 3. Jás*> árokszáliási G. 169.9, (tn.: Sza­bó Béla), 4. Mezőtúri Teleki B. G. 169, 5. Mezőtúri Dózsa Gy. G 166.7, <tn.: Csorna Mihályné), Karcagi Gábor A. G. 165.5. Mai műsor Előkészületi labdarúgó mérkő­zések: Szolnoki MTE—Török­szentmiklósi Vasas, Cukorgyári- pálya, 15. Előtte: SZMTE II.-* Tiszasüly 13.15. Jászberényi Lehel —Mátraaljai Bányász Jászbe­rény, 14. MAFC—Tiszai öldvár, Mezőtúr, 15. Kézilabda sportunk ígérete Szőlősi Mátyás berobbant az élvonalba. Jánoshidi, há­rom évvei ezelőtt jött Szol­nokra ácstanulónak, Csohány Pál testnevelő tanár tanította kézilabdázni a 194 centiméter magas, 82 kilogramm súlyú fiatalembert. Rohamosan fej­lődött, ideális felépítésű nagyszerű izomzata, óriási lövőereje van. A 605-ös ITSK kézilabda csapatának jobbke­zes átlövője hamarosan a ka­pusok réme lett, s ma már mint Szolnok megye egyik legtehetségesebb kézilabdá­zóját tartják nyüván. Tavaly Gyöngyösön öt vá­ros ipari tanulóinak bajnok­ságán figyelt fel rá az után­pótlás válogatott edzője és meghívta az Olimpiai Re­ménységek Tornájára készülő 22-es kibővített keretbe. Tag­ja maradt a leszűkített ke­retnek is, a fővárosba járt edzésre, majd a magyar csa­pat tagjaként részt vett az NDK városaiban lebonyolított kéthetes ORT-n. Játékával elégedettek voltak, amit kö­zöltek is vele és az ő, vala­mint egy várpalotai és egy ózdi játékos adatait megkér­ték, mert számítanak rájuk a jövőben is. Kitűnő tanuló, esélyes a „jó tanuló, jó sportoló” cím elnyerésére. Szorgalmas, csön­des, tisztelettudó. edzéseken zokszó nélkül dolgozik* Az át­igazolások során a Szolnoki Olajbányász megyei L o. csa­patához került és heti négy edzéssel készül a bajnokság­ra. Terve, hogy az új csapa­tában jól játsszon, ég meg­pályázza az utánpótlás keret­tagságot* Persze ehhez foko­zottabb edzésre van szükség. Adottságai megvannak, ha tehetsége szorgalmával páro­sul, még nagyválogatott is lehet Csak rajta múlik­—KI. Kupa krónika Grazban is győzött a Vasas és tovább jutott a KK-ban Kedden délután végre sor kerülhetett Grazban a de­cember 18-án esedékes Sturm Graz—Vasas Középeurópai Kupa visszavágó labdarúgó mérkőzésre. Mint ismeretes december 4-én, a Vasas 4:3- ra nyerte a budapesti első találkozót, a december 18-i visszavágót a pálya használ­hatatlansága miatt nem le­hetett megtartani és ezért maradt el az összecsapás va­sárnap is. A graziak hókot­rókkal takarították le a pá­lyát, le is hengerelték a já­tékteret, hogy végre sor ke­rülhessen a visszavágóra. — Horváth jugoszláv játékve­zető küzdelemre alkalmas­nak találta a pályát, és há­romezer néző előtt, hóbuckák között megrendezhették a mérkőzést A Vasas akárcsak Buda­pesten, Grazban is egy gól­lal győzött, így bekerült a legjobb nyolc közé. Vasas—Sturm Graz 2:1 (2:1) Góllövők: Puskás, Fister, illetve: Tesourinha KOSÁRLABDA Kunszentmártoni Gimn.—Szegedi Radnóti Gimn. 101:88 (44:41) KunszenUnárton, 130 néző. JA. ték vezetők: Velkey, Kápolnai. Hatalmas iram, fej-fej melletti küzdelem, és magas színvonal jellemezte az Országos Középi»- kolai középdöntő kosárlabda mérkőzés első találkozóját Kun­szentmártoniján. Az első percek kapkodása után a vendégek dobták az első kosarat, de ha­marosan átvették a vezetést a hazaiak Az első félidő nagyon szoros volt. A második félidő nagy taktikázással .kezdődött éa olyan hajrával fejeződött be, amilyet ritkán látni középisko­lás csapatoktól. Az eredmény reális. — Visszavágója Szegeden február 23-án lesz. Reméljük Kunszentmárton méltóképpen képviseli megyénket, és sikerül az elődöntőbe bejutni. Az előny 13 pont. Ez azonban kosárlabdában nem nagy. A visz- szavágóra talán teljes csapattal fog tudni utazni Kunszentmár­ton — mondotta Kárpáti Zol­tán edző. DOLGOZÓKAT ALKALMAZNAK A kunszentmártoni Ruházati Ktsz azonnali belépéssel fel­vételre keres szabó szakmun­kásokat és gyakorlott varró­nőket. Fizetés TELJESIT- MÉNY BÉR. A Szolnoki Sütőipari Válla­lat felvesz pék iparitanuló­kat, villanyszerelő szakmun­kást, valamint legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező beruházásban jártas, építő­ipari vagy gépipari techni­kumot végzett dolgozót. Fi- setés megállapodás szerint. Gyakorlattal rendelkező ér­tékkönyvelőt, gyors- és gép­írót és a szászbereki gyár­egységünkhöz anyagkönyve­lőt azonnal felveszünk. Je­lentkezni lehet a Vasipari Vállalat Szolnok,. Hunyadi n. 4. szám alatt. A MEZÖTÜR Városi Tanács V. B. költségvetési üzeme felvételre keres kőműves szakmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írás­ban: Mezőtúr, Kossuth téri. sz. alatt. Tőrökszentmiklós és Vidéke Körzeti Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet felvesz: rádió és televí­zió javító szervizébe szak- képzettséggel rendelkező mű­szerészt. Jelentkezni lehet személyesen, — levélben a fenti címen. — Űtiköltséget csak felvétel esetén térítünk. A szajoli ládagyár azonnali belépéssel felvesz 2 éjjeliőrt és 2 anyagmozgató férfi se­gédmunkást. Szolnok megyei Építőipari és Javító Vállalat azonnali belépéssel felvesz kőműves, épületlakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő bádogos és asztalos-szakmunkásokat, to­vábbá férfi segédmunkáso­kat szolnoki munkahellyel. 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. —• Felvételre jelentkezni lehet: Szolnok, Kossutb tér I. sz. Irodaház, I. em. 12. sz. alatt. Közgazdasági technikumot végzett fiatal munkavállalót könyvelésben alkalmaz a Tisza Bútoripari Vállalat 4, sz. gyáregysége, Szolnok. Alkalmazunk azonnali belé. péssel gépkocsikísérőket, férfi és női segédmunkáso­kat, hűtőgép kezelőket és ma-; gasnyomású kazánhoz fűtő­ket. Fizetés megegyezés sze­rint. Felvételre jelentkezni lehet: Szolnok megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat Termelő Üzeme, Szol­nok, Vágóhíd n. 70. Gyors- és gépírót — kezdőt is — felvesz a törökszent­miklósi városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya. Jelentkezni lehet az osztály vezetőjénél. APRÓHIRDETÉSEK INGATLAN: MÉSZÁROS Lőrinc utcában 3 szobás, 2 családnak is alkal­mas tégla épület el­adó. — Ajánlatokat: Szolnok” jeligére a szolnoki hirdetőbe. HAROMSZOBÁS tár- aasházrészt kész­pénzért átveszek. — ,,1969” jeligére — a szolnoki hirdetőbe. MONORON eladó 964 n-öl szőllő 3.30x2.80 épülettel 16 000.— Ft­ért. — Érdeklődni: Rácz Sándor Szan- daszőllős, Gátőr 17 Elcserélném Szolno­kon városszéli ker­tes, garázsos kettői és félszobás össz­komfortos főbérleti lakásomat, belváro­si kettő és fél, vagy háromszobás­ra. Érdeklődni Szol­nok, Málna u. 32. ELADÓ 153 n-öl te­lek. Szolnok, Rózsa Ferenc u. 2/a. Egy-* szintes ház építésé* re alkalmas. Érdek­lődni Szolnok, Ab04 nyi u. 2. Elcserélném földszint tes nagy méretű — szoba, konyha, gázos lakásomat,, hasonló­ra, vagy másfélszo­básra. (II. emeletig) Szolnok, ör u. 1. — (Tisza mozi mögött.) »•imám» 0 Ezekre a régi dolgokra talán már senki sem emlékszik pon­tosan. Ha visszagondolok, csak Jani bátyámat látom; vörösen és izzadva kiabál az alacsony szobában, atán hirtelen kérés­be hajlik a szava, hogy újra felcsattanjon. — Mindent neked! Mindent csak neked! Űr lettél! Mit akarsz még? Apám Csak ül az asztal sar­kán, ha szól, hangját elnyeli Jani bátyám kiabálása, ilyenkor megigazgatja daróc Beszkárt- zubbonyát, szája sarkában hal­vány mosoly, s igazán nem tu­dom, hogy ez a beleegyezést jelenti-e, vagy a lemondást, mert fáradt, s nincs kedve vi­tatkozni. Két napja halt meg öreg­apám, az asszonyok a szomszéd szobában ülték körül a ravatalt, valamelyik időnként felnyögött, valószínűleg csak illendőségből, ők meg idebent osztoztak. Tíz éves lehettem, a temetésre hosszú pantallót kaptam; időn­ként végiglépkedtem a szobán, hogy Jani bátyám is méltányol­hassa büszkeségemet, de észre sem vette. — Nézd, Jóska — s hangja most kéréssé szelídült — úgy gondoltuk, mi itt maradunk a házban, nektek úgyse kell. A földet továbbra is mi bírjuk. A mama a mi gondunk, neked meg adunk az örökrész fejében kétszáz pengőt. Jóval később, a visszatérd beszélgetésekből tudtam meg, hogy nevetségesen csekély ösz- szeg volt, mert a ház, akármi­lyen is, csak ház, s két hold szántó tartozott hozzá. Ahogy múltak az évek, ez a két hold egyre nőtt apám képzeletében, s álmomban én is hatalmas búzatáblákat láttam, a szélben erdők hajladoztak, a hegyoldal­ban mindig szüret volt, s a lá­Csányi László: Órát nyok örökké énekeltek. — Igazságtalan vagy, Jani — mondta apám, s igazgatta rosz- szul szabott Beszkárt-zubbo- nyát. Jani bátyám fölemelke­dett, arca vörösen tüzelt. — Én igazságtalan? Neked sikerült, te úriember lettél, mi meg alant maradtunk, paraszti sorban, hegyen istened, Jóska! — Nem bánom — s apám kedvetlenül igazgatta a Besz- kárt-zubbonyt. — hegyen ne­ked, Jani. Ne mondjátok, hogy mi áll’ink utatokba. Csak egyet kérek. Az órát. Apánk óráját, a tula-ezüst óráját. Ennyi em­lékem legyen róla. A következő pillanatban fel­csattant Jani bátyám hangja: — Soha! Még azt is? Hát ilyen kapzsi vagy? A zsebórának története volt, nem is egy, tulajdonképpen annyi, ahányszor öregapám el­mesélte. Szép óra volt, tula- ezüst, kettős fedéllel. A bosz­niai okkupáció idején szerezte; kapitányától kapta, mondta egyszer, máskor azt mesélte, hogy Mosztarban vette, s ami­kor valaki azt mondta neki, hogy biztosan agyonütött miat­ta egy gazdag bosnyákot, csak mosolygott, sokat sejtetően. öregapám büszkesége ooR, amikor kinyitotta kettős fede­lét, s azt mondta, „tudjátok, az úgy volt", bosnyák hegyek je­lentek meg a láthatáron s mintha nem is őt hallottuk volna, hanem hegyi patakok zúgását. Az óra nélkül utaztunk haza, még aznap, a temetőből egye­nesen a vasúthoz mentünk. Apám soha nem bocsátotta meg az órát. Jani bátyját sem látta, soha többé. 0 Most pedig itt van a levél, Jani bátyám levele. A boríté­kon iromba betűkkel a nevem, meg a város, de utca házszám már nincs rajta; soha nem le­veleztünk, honnan is tudhatná címemet? öt napig bolyongott a levél, míg megtaláltak. Azt ír­ja, siessek, ha még látni aka­rom, mert „az Űrhoz készül, végső számadásra A papos fordulat megmoso­lyogtat, mert Jani bátyám min­dig úgy jelent meg emlékeim­ben, mint azon a napon, kivö­rösödve és izzadton, amint or­dítva ragaszkodik földhöz, ház­hoz és 'a tula-ezüst órához« Hosszú pantallómban végigme­gyek a szobán, de nem vesz észre, kezében a tula-ezüst óra, vastag nikkel láncon. Apám fá­radtan legyint s a következő pillanatban már a koporsó mö­gött lépked, a Bsszkárt-zub- bony életuntán lötyög rajta. A többire csak homályosan em­lékszem, s most, a hosszú fa­lusi utcában többször is meg kell kérdeznem, hol laknak, Rézi nénit sem ismerem meg, de ő tudja, hogy ki vagyok, félénken megölel, s nehéz lép­tekkel kísér végig az udvaron. — Meggyöttél, Laci, nahát, meggyöttél — mondja folyton. — MegembeTesedtél — áll meg egy pillanatra, mert emlékei­ben ma is tíz éves vagyok. — Szegény Jani bátyád — és só­hajtva enged előre az ajtóban. Jani bátyám pedig ott Cl a tűzhely mellett, ünneplőben, mintha állandó készenlétben lenne, hogy bármikor indul­hasson az Űr elébe. 0 Csak este szólt, erre a pilla­natra várt egész nap. Még min­dig ott ült a tűzhely mellett, ünneplőben, — Köszönöm, hogy eljöttél. Nehéz napok ezek. Bevégezte­tett, indulnom kell immáron az Űr elejbe. Szeretném rendezni földi dolgaimat. — Szeretnék megbékélni apáddal — mondta végre, s bort töltött egy korsóból. — Mindig bántott, hogy apánk koporsó­jától haraggal váltam el az édes testvéremtől. Gondolom, te szólj neki. Megmondod, hogy a szívemben nincs harag. — Nem tudom, mi történt akkor — mondtam végre. — Gyerek voltam még. De ahogy hallottam, talán nem is volt más oka a haragnak, mint az óra, öregapám órája. Mindig ez fájt apámnak, nem is felejtette soha. Még ma is mondja, hogy őt illette volna, mert emléke se maradt öregapámról. Ha iga­zán meg akar békélni vele, küldje el neki az órát. Legalább most, amíg nem késő. Nem szólt, csak nézett a sem­mibe vagy az örökkévalóságba. Mellényzsebéből kihúzta az órát, fölkattintotta fedelét, né­zegette, visszatetle a zsebébe, aztán sokáig, fontoskodva igaz­gatta a nikkel láncot, — Azt nem, — Dehát az Űristen elejbé* készül. Oda nem kell. Meg aztán apámat illette volna. — Akkor sem. így fogok az Űristen elejbe állni. Hallgatott, a nikkel lánc sze­meit pörgette öreg ujiai között. Aztán fölállt, átballagoit a má­sik szobába, ahol annak idején a ravatal állt, ö is ott fekszik majd, ünneplőben, kitonás me­revséggel, ahogy a hajdani őr- vezetőhöz illik. Vele lesz az óra is,' a vastag lánccal, úgy mint most. Mert csak az c néhány pillanat szépítette meg az éle­tét, amikor vasárnap délelőt­tönként, a templom előtt, kí­váncsi és irigy pillantások gyű­rűjében, fölkattintotta fedelét, s megmondta a pontos időt. Mindenki hallgatta, mint a ki­nyilatkoztatást, pedig nem is volt rá kíváncsi senki. Ezek a pillanatok a titokzatosba, a boldogság kékségébe emelték, mert a pontos idővel az élet ér­telméről is vallott a tula-ezüst óra. Mindenki tudta ezt. Ami­kor fölkattintotta fedelét, mint varázslatra, bosnyák hegyek körvonala derengett fel a lát­határon, s az időtlen tengerek a falu határáig nyúltak. Zúgtak a messze erdők, s mindenki is­meretlen tájakra emlékezett. Apám ma is hallja az erdő- zúgást, de minden nappal távo­labbról hangzik, az idők mé­lyéből. ] az Úristennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom