Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

1969. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s LVASÖINK Munkásvédelem a tsz-ben Termelőszövetkezetünk mű­szaki irodája kicsinek bi­zonyult február 7-én. Har­mincán — vezetők, méreg- raktár-kezelők, telepvezetők, raktárosok — vitatkoztak iz­galommal a munkásvédelmi előírásokról, a balesetek el­hárításáról. A szomszéd szo­bában a biztonságtechnikai vizsga lebonyolításáról tár­gyalt a vizsgabizottság. A 45/1968. MÉM sz. utasítás előírása szerinti vizsga le­bonyolítása okozta az iz­galmat. A tanfolyamra kötelezet­tek kijelölésénél, a konzul­tációk szervezésénél haté­kony segítségei nyújtott az 1967-ben megalakult munka- védelmi bizottság. Mint kiderült, az izgalom nem volt felesleges. A bi­zottság tagjai „kitettek ma­gukért”, csak úgy záporoz­tak a kérdések. A kapott vá­laszok többségükben meg­nyugtatóak voltak, igazolták: a bizonyítványok birtokosai tisztában vannak munkavé­delmi feladataikkal. Na­gyon szép, gördülékeny vá­laszokat adott Sántha Sán­dor, Koller István, Hoppál Miklós, Lőrinczi Imre, Sze­keres Béla, Simon István. Néhányan viszont itt döb­bentek rá: felkészültségük még hiányos. A tsz-ben elkészült az 1969. évi munkavédelmi in­tézkedési terv, valamint a szövetkezeti munkavédelmi szabályzat is. Ez egyébként a vizsga anyagát is képezte. A tsz vezetői most a traktor- vezetők, építőmunkások, mű­helyi dolgozók — mintegy 112 személy — részére ter­vez előadásokat a szakmá­ban előforduló sajátosságok­ról. Ügy vélik, ha ezen fá­radozásaik hatására az idén csak eggyel is csökken a balesetek száma, erőfeszíté­sük nem volt hiábavaló. Hinkó Vilmos Törökszentmiklós Alkotmány Tsz ,Műemlék”-víztorony Hatodik éve már, hogy ki­épült az újfalui Dózsa György út és környéke. Szinte azóta ígérgeti nekünk a tanács, hogy járdát, víz­vezetéket kapunk, de ez egyelőre még csak ígéret ma­rad. Értékes „műemlékkel” víztoronnyal is gyarapodott két éve Újfalu, csak éppen vízellátásunk maradt a ré­gi. Hiába építünk így fürdő­szobás lakást, az ivóvízért is 400—500 méterre kell jár­nunk. Nagy Imre Cserkeszőllő Az első kerületiek gondjai Ügy vélem, a várostól szá­mítva a volt Alcsi vasútállo­máson túl lakók nevében javasolhatok néhány témát a szerkesztőségnek. Megva­lósításuk Soltunknak örömet jelentene, illetve fáradság­tól kímélne meg bennünket. Vegyük sorra. 1. A Verseghy úton van egy TÜZÉP-telep. Talán a telepvezető feladata lenne, hogy árjegyeket függesszen ki, mert most nincs. 2. Nagyon örülnénk, ha a Tuliván utca végén lenne egy postaláda. Epv-egy levéllel ennek hiányában elég sokat kell bandukolnunk. 3. Viszonylag messze van a városközvont ahhoz, hogy egy film kedvéért bemen­jünk. Egyszer-kétszer — ta­lán az Achim úti iskolában — lehetne filmet vetíteni. Meg kellene próbálni, bizo­nyára sikere lenne. 4. Szívesen vásárolnánk cukrászkészítményeket az fmsz vendéglátó egységénél. Forgalma a vasúti megálló megszűnésével amúgy is megcsappant, miért nem használják fel ezt a lehető­séget is? igaz, most még bor­zongatóan süvít a szél, de nem tart örökké a tél. A meleg napokon felnőttnek, gyermeknek egyaránt jól es­ne egy hűsítő fagylalt. 5. A Határ utcai boltnak nagyon örültünk. Kár, hogy sok árucikk hiányzik belőle. Például: szódavíz, zöldségfé­le, tojás. Az üzlet 13 órakor bezár. Nem lehetne két- műszakos? 6. Van a Verseghy úton egy fodrász, amely előtt a gyengébb vem képviselői fá­jó szívvel mennek el. Jól el­kopik a tűsarkújuk, mire női fodrászt találnak, legköze­lebb a Vörös Csillag úton, vagy a Kossuth téren. Ta­lán lehetne ezen is változ­tatni. K. I. Szolnok Mi örömük telik benne? Napjainkban elég sűrűn találkozunk az utcán cso­portokba verődő diákokkal. Viselkedésük megbotránkoz­tatja a járókelőket. Csoda ..passziójuk” van. Minden ok nélkül veszekednek, tépik- ribálják egymást. Cégtáblá­kat. utcai villanyé,"őket vesz­nek célba parittyáikkal, vagy ami éppen eléjük ke­rül. Az újonnan meszelt, festett házakra előszeretettel kreálnak „műalkotásokat”, megnyitják a kiskapukat, be­csengetnek a házakba, majd elrohannak. Útban van nekik kis fa, cserje, bokor, még a betonvázák is. Mindezeket ipari tanulók, gimnazista fiúk teszik. Sokszor elgondolkozom, hogyan nevelik ezeket a fiú­kat otthon? Hallanak ők va­lamit a tanács erőfeszítései­ről, az állampolgárok adófi­zetéséről, mindarról, ami le­hetővé teszi, hogy városunk utcái, terei egyre szebbek, hangulatosabbak legyenek? A társadalmi és magántulaj­doni-ól? Nem sok. vagy egy­általán nincs fogalmuk ezek­ről. mert úgy hiszem, hogy ezek ismeretében még ka- maszos vagánvságból sem rombolnának oktalanul. Szü­lők, pedagógusok egyaránt felelősek azért, hogy ezek a kárt okozó gyerekek hasznos tagjai legyenek társadal­munknak. S. L. Karcag Mindenki érdeke .. hogy becsületesen, jól és selejtmentesen, tudása legjavát adva dolgozzon és alkotókészségét a legmesszebbmenőkig bizonyítsa. — A bútorgyár igazgatója erre hívta fel az év elején valumeny- nyiünk figyelmét és biztosított bennünket arról, hogy a jó mun­ka eredménye nem is marad el. Megértettük, hogy a kollektíva összefogása aktív részvétele a termelésben, a fegyelmezett munka, s nem utolsó sorban a munkaidő jó kihasználása szük­séges ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjük, hogy hazai és külföldi piacainkat megtartsuk. A vállalat vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy zavartalanul dolgozhassunk. Előfordul az anyagellátásban néha zökkenő, de igyekeznek azt elhárítani. Így rajtunk múlik, hogy több, szebb, jobb bútort gyártsunk — saját érdekünkben is. Balázs György Szolnok Víziparadicsom — másfél millióért Szolnokon, a Zagyva-tor­kolatnál egy duzzasztót kel­lene építeni körülbelül két méter magasságban felhúzó zsilippel. A duzzasztó hatása szerintem Űjszászig észlel­hető volna. A folyóparton öntözhetővé válnának a tsz- ek földjei. A két Zagyva-híd (közúti és vasúti) között al­kalom nyílna csónakverse­nyek rendezésére. A „lelátó” a két gát lenne. A Dózsa csónakházát át lehetne épí­teni a Tabánba, a jelenlegi helyén úgyis elviszi a víz. Megoldódna a mintegy há­romezer sporthorgász vízte- rület-problémája is. Elgondolásom szerint a duzzasztó építése körülbelül másfélmillió forintba ke­rülne. A tanácsnak persze sokkal fontosabb dolgokra sincs pénze, de ha öt-hat Zagyva menti termelőszövet­kezet betársulna 200—200 ezer forinttal, a Dózsa SE szintén annyival, a háromr ezer sporthorgász hatezer munkaórával, eredményes lehetne az elképzelés. Csabai István Szolnok Fedett buszváró kellene A Vörös Csillag, Vosztok úton és környékén több ezer család lakik, akiknek nagy többsége autóbusszal jár munkába. Nem mondom, elég gyakran jár autóbusz a városba, de esetleg késés, járatkiesés miatt előfordul, hogy várakoznunk kell több-keve­sebb ideig. Kellemetlen ez ilyen zord, hideg időben, mert nincs módunkban elhúzódni az eső, a hó, a szél elől. Nagy megelége­déssel fogadnánk ezért, ha fedett autóbuszváró létesülne a vég­állomáson. „Elkelné” hírlap-, könyvárusító pavilon is ezen a lakótele­pen, ahol trajikárut, totó-lottószelvényt is lehetne vásárolni, s Vram bocsa’, esetleg néhány szál virágot is. Gulyás Istvánná Szolnok Február 12-i számunkban „Ismét a Vosztok útról” címmel közöltük Molnár Elemérné szolnoki olvasónk panaszát, aki kifogásolta az utak tisztántartását. Feb­ruár 14-én kaptunk rá vá­laszt Csényi Lászlótól, a Városi Tanács V. B. Vá­rosgazdálkodása vezetőjétől. ..Az intézmény műszála vezetőjével együtt rendsze­resen ellenőrizzük a kérdé­ses terület tisztaságát. Az! utóbbi hetekben a rendkí­vüli időjárás nehézségeket okozott az utak sártalanítása és hóeltakarítása szempont­jából. A Vosztok út térsé­gében a szokványostól elté­rő szennyeződés miatt a je­lenlegi időszakban rendsze­resen két úttisztító munká­sunk dolgozik. Letakarítják az átjárókat és közterületi járdákat, a síkosság csökken­tésére sóval hintik fel azo­kat. Tudjuk, hogy ez nem kielégítő. Jelenleg erre a te­rületre több erőt nem tu­dunk biztosítani, csak a vá­ros más területének a rová­sára, ahol hasonló problé­mák jelentkeznek. Ami lehetőségeinktől és úttisztító munkásaink mun­kafegyelmétől kitelt, megtet­tük a Vosztok úti terület ér­dekében. A továbbiakban is megpróbáljuk úgy enyhíteni a helyzetet, hogy más, talán , kevésbé fontos terület rová­sára is igyekszünk gondo­sabb tisztítást végezni. Szá­molnunk kell azonban az­zal, hogy az általunk kevés­bé fontosnak ítélt területről jelenik meg hasonló észre­vétel ...” A fenti válaszból kiderül, hogy a Városgazdálkodás nem képes a feladattal meg­birkózni. Ez azonban a szol­noki lakosoknak nem szol­gálhat magyarázatul. Java­soljuk, hogy a városi tanács vb vizsgálja meg a helyzetet és» tegyen intézkedéseket a város köztisztaságának javí­tása érdekében. (A szerk.) Ki a felelős? Jól esik a fáradt, idős embereknek nagy havazás idején is nyugodtan és biztonságosan végig gyalogolni a rendben tartott Ságvári körúti szeles járdákon. De kié az északi csomópont: a Várkonyi István tér, a Szántó úti vasúti bérházak előtti, szélesre kiépített gyalogjáró, kinek a feladata az átjárók tisztántartása, hótól való letakarítása? Ügy látszik, hogy sem a házfelügyelők, sem a köztisztasági emberek nem tartják azt még kötelességüknek. Ki felel azért, ha ott lábtörések lesznek? Tóth Péter Szolnok Üzemi balesettel kapcsolatos kár megtérítése Az ügy szereplői egy kő­műves brigádban dolgoztak. Munkavégzés közben P. I. úgy akarta munkatársát meg­tréfálni, hogy annak kalap­ját leütötte. Ebből a célból egy marék homokba hen- gergetett meszet vett a ke­zébe, majd odahívta munka­társát. Amikor az rövid be­szélgetés után távozni ké­szült, utánaszólt, s annak kalapját célozva eldobta a mészcsomót. A mész a visz- szaforduló ember balszemét találta el, akinek a szeme megsérült, majd látását el­vesztette. A sérült a balesetből szár­mazó kárának megtérítése végett előbb munkáltatójá­hoz, a munkaügyi döntőbi­zottsághoz, majd a járásbíró­sághoz fordult. A járásbíró­ság álláspontja szerint a fenti esetben nincs helye fe­lülvizsgálati kérelemnek, — mert nem munkajogi, hanem polgári jogi kártérítési fele­lősségről van szó. A mun­káltató ugyanis bebizonyítot­ta, hogy a kár a vállalat működési körén kívüleső el­háríthatatlan ok miatt kö­vetkezett be. A baleset a munkaviszony keretén belül történt, s az a dolgozó ját- szadzására vezethető vissza, így a sérültnek a munka­társa ellen kell polgári pert indítania. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a felülvizsgálati kére­lemnek, megállapította a vállalatnak az üzemi balese­tért való felelősségét. A vál­lalat felelősségének elbírálá­sa szempontjából nem hagy­hatók figyelmen kívül az Ál­talános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály előírásai, amelyeket egyaránt köteles betartani mind a munkáltató, mind a dolgozó. Ennek 3.21 pontja szerint a munkáltató köteles gondos­kodni arról, hogy a munka­helyen rend és fegyelem le­gyen. A 3.14 pont szerint pedig a munkahelyen tilos minden olyan magatartás (fe­gyelmezetlenség, játék, zava­rás, munka közben), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A bizonyítás anyaga arra utal, hogy P. I. kárt okozó magatartására a sérült bal­esetét megelőzően semmi­lyen okot nem adott, a vic­celődést, dobálózást nem kez­deményezte és olyan maga­tartást sem tanúsított, amely P. I. tréfálkozását kiválthat­ta volna. A balesetet kizáró­lag P. I. óvórendszabályt sértő magatartása okozta. Ha pedig a balesettel oksági kapcsolatban lévő, a munka­helyen, munkaidő alatt ta­núsított óvórendszabály sér­téséből eredő kár oka nem zárható*ki a vállalat műkö­dési köréből, a munkáltató felelőssége — tekintet nél­kül az elháríthatóságra —* fennáll. Gépkocsiveietés álfal okozott baleset fizemi jellege Az egyik vállalat gépko­csivezetője homokot szállított a szolnoki kertvárosba, ma­gánosok részére. — Amikor ugyanarra az udvarra a 7. fuvart vitte és a megrakott tehergépkocsival a közútról be akart tolatni, a gépkocsi megsüllyedt. A gépkocsive­zető a továbbhaladás bizto­sítása érdekében a tolatásból előremenetbe, majd ismét tolatásba kapcsolta a gép­kocsit. A tolatásnál azonban az első kerék meg­akadt, a kormánykerék en­nek következtében visszapör- gött és a gépkocsivezető bal­kezének ötödik ujját le­ütötte. A gépkocsivezető kártérí­tési igényét a vállalat eluta­sította. a döntőbizottság vi­szont elmarasztalta a válla­latot. A döntőbizottság hatá­rozatát a vállalat a járásbí­róságnál megtámadta arra való hivatkozással, hogy a balesetet kiváltó okot — a közút meghibásodását — el­hárítani nem tudta, de a közút karbantartása nem is tartozik működési körébej Ennek alapján a járásbíróság a gépkocsivezető panaszát elutasította. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a gépkocsivezető pa­naszának és megállapította, hogy a balesetet munkavég­zés közben, a vállalat által üzemeltetett tehergépkocsi kormányberendezése okozta. A dolog természete szerint a tehergépkocsi kormányának a kezelése a gépkocsivezető munkaköri kötelessége volt, következésképpen a baleset oka a vállalat által a gépko­csivezetőnek a feladatai tel­jesítése érdekében átadott és használt jármű működéséből eredt, az tehát nem zárható ki az alperes működési köré­ből. Ilyen helyzetben viszont közömbös, hogy a baleset oka a vállalat részéről objektiven elhárítható volt-e vagy sem. Dr. V. N. Miért van szénhiány? ... címmel cikket írtunk feb­ruár 6-i lapszámunkban. Orom hóembert építeni, húgé!yózni, szaladgálni a frissen esett hóban. A képen lát­ható gyermekeknek boldogság. A járókelőknek bosszúság, a tanács illetékeseinek gond a hó a tisztításra váró járdák, utak miatt Ennek kapcsán a MÉSZÖV és a TÜZÉP Vállalat ille­tékeseit kérdezte meg mun­katársunk a szén-ellátásról, írásunkra Kézsmárki László öcsödi olvasónktól kaptunk észrevételt. Idézünk sorai­ból: „Sajnos, a szerkesztőség csak a felsőbb szerveket kérdezte meg a szénhiány- nyal kapcsolatban ... A prob­léma ott kezdődött, hogy 1967 óta teljes egészében a TÜZÉP Vállalat látja el az fmsz-eket és ezen nagyke­reskedelmi tevékenységért 0,4 százalékos árrést kap. Ez persze eléggé minimális, fő­leg ahhoz viszonyítva, hogy egy mázsa szén kereskedelmi haszna 3,70 forint és a TÜ­ZÉP Vállalat ebből 14 8 fil­lér hasznot élvez. Ebből adó­dik. hogy a TÜZÉP termé­szetesen először a saját te­lepeit látja el, mivel ott is el tudja adni a tüzelőt. A la­kosság igényeinek felméré­sével vagy a késedelmes ren­deléssel sem lehet probléma, melyet azzal bizonyítunk, hogy már 1968. agusztus 22- én megküldtük a TÜZÉP Vállalatnak 1969. évi meg­rendelésünket. sajnos, a 3480 tonna szén helyett csak 2280 tonnát biztosított éves szinten a vállalat...” ES,llEraK*í* Megtették, amit lehet postájából

Next

/
Oldalképek
Tartalom