Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-19 / 41. szám
1969. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s LVASÖINK Munkásvédelem a tsz-ben Termelőszövetkezetünk műszaki irodája kicsinek bizonyult február 7-én. Harmincán — vezetők, méreg- raktár-kezelők, telepvezetők, raktárosok — vitatkoztak izgalommal a munkásvédelmi előírásokról, a balesetek elhárításáról. A szomszéd szobában a biztonságtechnikai vizsga lebonyolításáról tárgyalt a vizsgabizottság. A 45/1968. MÉM sz. utasítás előírása szerinti vizsga lebonyolítása okozta az izgalmat. A tanfolyamra kötelezettek kijelölésénél, a konzultációk szervezésénél hatékony segítségei nyújtott az 1967-ben megalakult munka- védelmi bizottság. Mint kiderült, az izgalom nem volt felesleges. A bizottság tagjai „kitettek magukért”, csak úgy záporoztak a kérdések. A kapott válaszok többségükben megnyugtatóak voltak, igazolták: a bizonyítványok birtokosai tisztában vannak munkavédelmi feladataikkal. Nagyon szép, gördülékeny válaszokat adott Sántha Sándor, Koller István, Hoppál Miklós, Lőrinczi Imre, Szekeres Béla, Simon István. Néhányan viszont itt döbbentek rá: felkészültségük még hiányos. A tsz-ben elkészült az 1969. évi munkavédelmi intézkedési terv, valamint a szövetkezeti munkavédelmi szabályzat is. Ez egyébként a vizsga anyagát is képezte. A tsz vezetői most a traktor- vezetők, építőmunkások, műhelyi dolgozók — mintegy 112 személy — részére tervez előadásokat a szakmában előforduló sajátosságokról. Ügy vélik, ha ezen fáradozásaik hatására az idén csak eggyel is csökken a balesetek száma, erőfeszítésük nem volt hiábavaló. Hinkó Vilmos Törökszentmiklós Alkotmány Tsz ,Műemlék”-víztorony Hatodik éve már, hogy kiépült az újfalui Dózsa György út és környéke. Szinte azóta ígérgeti nekünk a tanács, hogy járdát, vízvezetéket kapunk, de ez egyelőre még csak ígéret marad. Értékes „műemlékkel” víztoronnyal is gyarapodott két éve Újfalu, csak éppen vízellátásunk maradt a régi. Hiába építünk így fürdőszobás lakást, az ivóvízért is 400—500 méterre kell járnunk. Nagy Imre Cserkeszőllő Az első kerületiek gondjai Ügy vélem, a várostól számítva a volt Alcsi vasútállomáson túl lakók nevében javasolhatok néhány témát a szerkesztőségnek. Megvalósításuk Soltunknak örömet jelentene, illetve fáradságtól kímélne meg bennünket. Vegyük sorra. 1. A Verseghy úton van egy TÜZÉP-telep. Talán a telepvezető feladata lenne, hogy árjegyeket függesszen ki, mert most nincs. 2. Nagyon örülnénk, ha a Tuliván utca végén lenne egy postaláda. Epv-egy levéllel ennek hiányában elég sokat kell bandukolnunk. 3. Viszonylag messze van a városközvont ahhoz, hogy egy film kedvéért bemenjünk. Egyszer-kétszer — talán az Achim úti iskolában — lehetne filmet vetíteni. Meg kellene próbálni, bizonyára sikere lenne. 4. Szívesen vásárolnánk cukrászkészítményeket az fmsz vendéglátó egységénél. Forgalma a vasúti megálló megszűnésével amúgy is megcsappant, miért nem használják fel ezt a lehetőséget is? igaz, most még borzongatóan süvít a szél, de nem tart örökké a tél. A meleg napokon felnőttnek, gyermeknek egyaránt jól esne egy hűsítő fagylalt. 5. A Határ utcai boltnak nagyon örültünk. Kár, hogy sok árucikk hiányzik belőle. Például: szódavíz, zöldségféle, tojás. Az üzlet 13 órakor bezár. Nem lehetne két- műszakos? 6. Van a Verseghy úton egy fodrász, amely előtt a gyengébb vem képviselői fájó szívvel mennek el. Jól elkopik a tűsarkújuk, mire női fodrászt találnak, legközelebb a Vörös Csillag úton, vagy a Kossuth téren. Talán lehetne ezen is változtatni. K. I. Szolnok Mi örömük telik benne? Napjainkban elég sűrűn találkozunk az utcán csoportokba verődő diákokkal. Viselkedésük megbotránkoztatja a járókelőket. Csoda ..passziójuk” van. Minden ok nélkül veszekednek, tépik- ribálják egymást. Cégtáblákat. utcai villanyé,"őket vesznek célba parittyáikkal, vagy ami éppen eléjük kerül. Az újonnan meszelt, festett házakra előszeretettel kreálnak „műalkotásokat”, megnyitják a kiskapukat, becsengetnek a házakba, majd elrohannak. Útban van nekik kis fa, cserje, bokor, még a betonvázák is. Mindezeket ipari tanulók, gimnazista fiúk teszik. Sokszor elgondolkozom, hogyan nevelik ezeket a fiúkat otthon? Hallanak ők valamit a tanács erőfeszítéseiről, az állampolgárok adófizetéséről, mindarról, ami lehetővé teszi, hogy városunk utcái, terei egyre szebbek, hangulatosabbak legyenek? A társadalmi és magántulajdoni-ól? Nem sok. vagy egyáltalán nincs fogalmuk ezekről. mert úgy hiszem, hogy ezek ismeretében még ka- maszos vagánvságból sem rombolnának oktalanul. Szülők, pedagógusok egyaránt felelősek azért, hogy ezek a kárt okozó gyerekek hasznos tagjai legyenek társadalmunknak. S. L. Karcag Mindenki érdeke .. hogy becsületesen, jól és selejtmentesen, tudása legjavát adva dolgozzon és alkotókészségét a legmesszebbmenőkig bizonyítsa. — A bútorgyár igazgatója erre hívta fel az év elején valumeny- nyiünk figyelmét és biztosított bennünket arról, hogy a jó munka eredménye nem is marad el. Megértettük, hogy a kollektíva összefogása aktív részvétele a termelésben, a fegyelmezett munka, s nem utolsó sorban a munkaidő jó kihasználása szükséges ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjük, hogy hazai és külföldi piacainkat megtartsuk. A vállalat vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy zavartalanul dolgozhassunk. Előfordul az anyagellátásban néha zökkenő, de igyekeznek azt elhárítani. Így rajtunk múlik, hogy több, szebb, jobb bútort gyártsunk — saját érdekünkben is. Balázs György Szolnok Víziparadicsom — másfél millióért Szolnokon, a Zagyva-torkolatnál egy duzzasztót kellene építeni körülbelül két méter magasságban felhúzó zsilippel. A duzzasztó hatása szerintem Űjszászig észlelhető volna. A folyóparton öntözhetővé válnának a tsz- ek földjei. A két Zagyva-híd (közúti és vasúti) között alkalom nyílna csónakversenyek rendezésére. A „lelátó” a két gát lenne. A Dózsa csónakházát át lehetne építeni a Tabánba, a jelenlegi helyén úgyis elviszi a víz. Megoldódna a mintegy háromezer sporthorgász vízte- rület-problémája is. Elgondolásom szerint a duzzasztó építése körülbelül másfélmillió forintba kerülne. A tanácsnak persze sokkal fontosabb dolgokra sincs pénze, de ha öt-hat Zagyva menti termelőszövetkezet betársulna 200—200 ezer forinttal, a Dózsa SE szintén annyival, a háromr ezer sporthorgász hatezer munkaórával, eredményes lehetne az elképzelés. Csabai István Szolnok Fedett buszváró kellene A Vörös Csillag, Vosztok úton és környékén több ezer család lakik, akiknek nagy többsége autóbusszal jár munkába. Nem mondom, elég gyakran jár autóbusz a városba, de esetleg késés, járatkiesés miatt előfordul, hogy várakoznunk kell több-kevesebb ideig. Kellemetlen ez ilyen zord, hideg időben, mert nincs módunkban elhúzódni az eső, a hó, a szél elől. Nagy megelégedéssel fogadnánk ezért, ha fedett autóbuszváró létesülne a végállomáson. „Elkelné” hírlap-, könyvárusító pavilon is ezen a lakótelepen, ahol trajikárut, totó-lottószelvényt is lehetne vásárolni, s Vram bocsa’, esetleg néhány szál virágot is. Gulyás Istvánná Szolnok Február 12-i számunkban „Ismét a Vosztok útról” címmel közöltük Molnár Elemérné szolnoki olvasónk panaszát, aki kifogásolta az utak tisztántartását. Február 14-én kaptunk rá választ Csényi Lászlótól, a Városi Tanács V. B. Városgazdálkodása vezetőjétől. ..Az intézmény műszála vezetőjével együtt rendszeresen ellenőrizzük a kérdéses terület tisztaságát. Az! utóbbi hetekben a rendkívüli időjárás nehézségeket okozott az utak sártalanítása és hóeltakarítása szempontjából. A Vosztok út térségében a szokványostól eltérő szennyeződés miatt a jelenlegi időszakban rendszeresen két úttisztító munkásunk dolgozik. Letakarítják az átjárókat és közterületi járdákat, a síkosság csökkentésére sóval hintik fel azokat. Tudjuk, hogy ez nem kielégítő. Jelenleg erre a területre több erőt nem tudunk biztosítani, csak a város más területének a rovására, ahol hasonló problémák jelentkeznek. Ami lehetőségeinktől és úttisztító munkásaink munkafegyelmétől kitelt, megtettük a Vosztok úti terület érdekében. A továbbiakban is megpróbáljuk úgy enyhíteni a helyzetet, hogy más, talán , kevésbé fontos terület rovására is igyekszünk gondosabb tisztítást végezni. Számolnunk kell azonban azzal, hogy az általunk kevésbé fontosnak ítélt területről jelenik meg hasonló észrevétel ...” A fenti válaszból kiderül, hogy a Városgazdálkodás nem képes a feladattal megbirkózni. Ez azonban a szolnoki lakosoknak nem szolgálhat magyarázatul. Javasoljuk, hogy a városi tanács vb vizsgálja meg a helyzetet és» tegyen intézkedéseket a város köztisztaságának javítása érdekében. (A szerk.) Ki a felelős? Jól esik a fáradt, idős embereknek nagy havazás idején is nyugodtan és biztonságosan végig gyalogolni a rendben tartott Ságvári körúti szeles járdákon. De kié az északi csomópont: a Várkonyi István tér, a Szántó úti vasúti bérházak előtti, szélesre kiépített gyalogjáró, kinek a feladata az átjárók tisztántartása, hótól való letakarítása? Ügy látszik, hogy sem a házfelügyelők, sem a köztisztasági emberek nem tartják azt még kötelességüknek. Ki felel azért, ha ott lábtörések lesznek? Tóth Péter Szolnok Üzemi balesettel kapcsolatos kár megtérítése Az ügy szereplői egy kőműves brigádban dolgoztak. Munkavégzés közben P. I. úgy akarta munkatársát megtréfálni, hogy annak kalapját leütötte. Ebből a célból egy marék homokba hen- gergetett meszet vett a kezébe, majd odahívta munkatársát. Amikor az rövid beszélgetés után távozni készült, utánaszólt, s annak kalapját célozva eldobta a mészcsomót. A mész a visz- szaforduló ember balszemét találta el, akinek a szeme megsérült, majd látását elvesztette. A sérült a balesetből származó kárának megtérítése végett előbb munkáltatójához, a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a járásbírósághoz fordult. A járásbíróság álláspontja szerint a fenti esetben nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, — mert nem munkajogi, hanem polgári jogi kártérítési felelősségről van szó. A munkáltató ugyanis bebizonyította, hogy a kár a vállalat működési körén kívüleső elháríthatatlan ok miatt következett be. A baleset a munkaviszony keretén belül történt, s az a dolgozó ját- szadzására vezethető vissza, így a sérültnek a munkatársa ellen kell polgári pert indítania. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a felülvizsgálati kérelemnek, megállapította a vállalatnak az üzemi balesetért való felelősségét. A vállalat felelősségének elbírálása szempontjából nem hagyhatók figyelmen kívül az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály előírásai, amelyeket egyaránt köteles betartani mind a munkáltató, mind a dolgozó. Ennek 3.21 pontja szerint a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkahelyen rend és fegyelem legyen. A 3.14 pont szerint pedig a munkahelyen tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék, zavarás, munka közben), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A bizonyítás anyaga arra utal, hogy P. I. kárt okozó magatartására a sérült balesetét megelőzően semmilyen okot nem adott, a viccelődést, dobálózást nem kezdeményezte és olyan magatartást sem tanúsított, amely P. I. tréfálkozását kiválthatta volna. A balesetet kizárólag P. I. óvórendszabályt sértő magatartása okozta. Ha pedig a balesettel oksági kapcsolatban lévő, a munkahelyen, munkaidő alatt tanúsított óvórendszabály sértéséből eredő kár oka nem zárható*ki a vállalat működési köréből, a munkáltató felelőssége — tekintet nélkül az elháríthatóságra —* fennáll. Gépkocsiveietés álfal okozott baleset fizemi jellege Az egyik vállalat gépkocsivezetője homokot szállított a szolnoki kertvárosba, magánosok részére. — Amikor ugyanarra az udvarra a 7. fuvart vitte és a megrakott tehergépkocsival a közútról be akart tolatni, a gépkocsi megsüllyedt. A gépkocsivezető a továbbhaladás biztosítása érdekében a tolatásból előremenetbe, majd ismét tolatásba kapcsolta a gépkocsit. A tolatásnál azonban az első kerék megakadt, a kormánykerék ennek következtében visszapör- gött és a gépkocsivezető balkezének ötödik ujját leütötte. A gépkocsivezető kártérítési igényét a vállalat elutasította. a döntőbizottság viszont elmarasztalta a vállalatot. A döntőbizottság határozatát a vállalat a járásbíróságnál megtámadta arra való hivatkozással, hogy a balesetet kiváltó okot — a közút meghibásodását — elhárítani nem tudta, de a közút karbantartása nem is tartozik működési körébej Ennek alapján a járásbíróság a gépkocsivezető panaszát elutasította. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a gépkocsivezető panaszának és megállapította, hogy a balesetet munkavégzés közben, a vállalat által üzemeltetett tehergépkocsi kormányberendezése okozta. A dolog természete szerint a tehergépkocsi kormányának a kezelése a gépkocsivezető munkaköri kötelessége volt, következésképpen a baleset oka a vállalat által a gépkocsivezetőnek a feladatai teljesítése érdekében átadott és használt jármű működéséből eredt, az tehát nem zárható ki az alperes működési köréből. Ilyen helyzetben viszont közömbös, hogy a baleset oka a vállalat részéről objektiven elhárítható volt-e vagy sem. Dr. V. N. Miért van szénhiány? ... címmel cikket írtunk február 6-i lapszámunkban. Orom hóembert építeni, húgé!yózni, szaladgálni a frissen esett hóban. A képen látható gyermekeknek boldogság. A járókelőknek bosszúság, a tanács illetékeseinek gond a hó a tisztításra váró járdák, utak miatt Ennek kapcsán a MÉSZÖV és a TÜZÉP Vállalat illetékeseit kérdezte meg munkatársunk a szén-ellátásról, írásunkra Kézsmárki László öcsödi olvasónktól kaptunk észrevételt. Idézünk soraiból: „Sajnos, a szerkesztőség csak a felsőbb szerveket kérdezte meg a szénhiány- nyal kapcsolatban ... A probléma ott kezdődött, hogy 1967 óta teljes egészében a TÜZÉP Vállalat látja el az fmsz-eket és ezen nagykereskedelmi tevékenységért 0,4 százalékos árrést kap. Ez persze eléggé minimális, főleg ahhoz viszonyítva, hogy egy mázsa szén kereskedelmi haszna 3,70 forint és a TÜZÉP Vállalat ebből 14 8 fillér hasznot élvez. Ebből adódik. hogy a TÜZÉP természetesen először a saját telepeit látja el, mivel ott is el tudja adni a tüzelőt. A lakosság igényeinek felmérésével vagy a késedelmes rendeléssel sem lehet probléma, melyet azzal bizonyítunk, hogy már 1968. agusztus 22- én megküldtük a TÜZÉP Vállalatnak 1969. évi megrendelésünket. sajnos, a 3480 tonna szén helyett csak 2280 tonnát biztosított éves szinten a vállalat...” ES,llEraK*í* Megtették, amit lehet postájából
