Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. január 15. Újabb szovjet űrhajós a Föld körül (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatot létesítette! Sata- lov alezredes űrpilótával. — Batalov jelentette, hogy a felszállást ég a pályára té- , rést jól elviselte, az űrhajó berendezései kifogástalanul működnék. Az űrhajó pályára térése tatán kapott közlések sze­rint Satalov megkezdte űr­repülési programjának tel­jesítését. Kézi berendezés se­gítségével elvégezte az űr­hajó tájolását a napra. Sata­lov kitűnően érzi magát. Az útja során létesített rádió­kapcsolatok útján küldött jelentése, valamint a tele- metrikus méréseik adatai szerint az űrhajó berendezé­sei kifogástalanul működ­nek. Az űrhajós állapotát és tevékenységét televízió útján figyelemmel kísérik. — Az űrhajóról a Földre érkező képek jó minőségűek. A moszikvai központi tele­vízió közvetítést adott a Szojuz—4 elindulásáról. A Szojuz—4 űrhajó folytatja útját. Megígérte továbbá a tv- nézőknek. hogy a „kozmo- vízió” következő adásaiban bemutatja az űrhajó más fülkéit is. Külföldi visszhangok Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség külföldi tudósí­tói jelentik, a Szojuz—4 fel­bocsátásának híre pillanatok alatt bejárta az egész vilá­got. Az amerikai hírügynöksé­gek gyorshírben számoltak be az új szovjet űrsikerröl. Az AP rámutat arra a követ­kezetességre. amely a szov­jet űrkutatási program tel­jesítésében tapasztalható, — majd hangsúlyozza, hogy három hónap sem telt él Be­regovoi űrrepülése óta, A TASZSZ hírügynökség legfrissebb jelentése szerint a Szojuz—4 űrhajó január 14- ón, moszkvai idő szerint 18 óra 16 perctől január 15-én 4 óra 12 -percig a szovjet te­rületről végzett rádióvétel zónáján kívül repül. Satalov, az űrhajó pilótája január 14- én 20 órától január 15-én 3 óráig alvással tölti idejét. A Szojuz—4 kedden 18 óráig öt fordulatot végzett a Föld körül. A legutóbbi rádiókapcsolat során Satalov jelentette, hogy a repülés programját sikere­sen teljesítette. Közérzete jó. Az űrhajó fedélzeti rendsze­rei normálisan működnek. A program szerint az űr­hajós a negyedik fordulóban tájolást hajtott végre. Ezt kö­vetően az ötödik fordulóban 16 óra 31 perckor hajtómű bekapcsolásával pályakorrek­cióra került sor. Az űrhajó állandó televíziós adást su­gárzott, amelynek során a pi­lóta részletesen ismertette fülkéjének szerkezetét és an­nak berendezéseit. Vissza­tekintés a szovjet űrprogramra Jurij Gagarin szovjet űr­hajós 1961. április 12-én megnyitotta a pilóta által irányított űrrepülések kor­szakát. Az azóta eltelt nyolc évben a szovjet űrhajósok több száz órát töltöttek föld- körüli pályán és több tízmil­lió kilométert tettek meg. A szovjet űrprogram króni­kájának legkiemelkedőbb fe­jezetei közé tartozik az első csoportos űrrepülés, amelyet Pavel Popovics és Andrian Nyikolajev hajtott végre 1962 augusztusában Vosztok—3 és Vosztok—4 űrhajón, Valen- tyina Nyikolajeva Tyeresko- va, az első női űrpilóta útja 1963 júniusában, az első több személyes Voszhod űrhajó repülése 1964 októberében Vlagyimir Komarovval, Konsztantyin Feoktyisztovval és Borisz Jegorovval a fe­délzetén, s a világűrbe tör­tént első kilépés, amelyet 1965 márciusában hajtott végre Alekszej Leonov. Vlagyimir Satalov startja két és fél hónappal követte Georgij Beregovoj négynapos űrrepülését. Beregovoj útjá­nak legfontosabb eredménye az volt, hogy kidolgozta az űrhajóval való többszöri ma­nőverezés folyamatait a kü­lönböző tájékozódási és irá­nyító rendszerek segítségével. Az 1969-es esztendő rend­kívül mozgalmas hetekkel kezdődött a szovjet űrkuta­tás számára. Január első két hetében két bolygóközi auto­matikus űrállomást bocsátot­tak fel a Vénusz irányába, amelyek májusban érik el céljukat. Kedden pedig fel­bocsátották a Szojuz—4 űr­hajót. Riport az űrrepülőtérről Kedden délelőtt — a Szov­jetunióban milliók és milliók kapcsolták be érdeklődéssel tv-készüléküket, amikor hírül vették, hogy a Szovjetunió újabb űrhajót bocsátott fel emberrel. A televízió riportere, aki Satalowal való interjúját el­halasztotta leszállás utánra, Georgij Beregovojt nyilatkoz­tatta meg. A Szojuz—3 űrpi­lótája elmondta, hogy Satalov a dublőrje volt. Együtt ké­szültek fel űrprogramukra, s ezeknek során Vlagyimir Sa­talov kiváló tulajdonságokról tett tanúbizonyságot. A képernyőn megjelent a Kozmovízió az űrből A szovjet televízió folya­matosan sugároz riportokat a Szojuz—4 fedélzetéről. A legutóbbi adásban Vlagyi­mir Satalov alezredes űrri­porterként mutatkozott be. Elmondotta, hogy az űrka­binban egy, a leszálló ka­binban két tv-kamera van (az egyik hordozható) és két kamerát helyeztek el az űr­hajó külső falán is. Ez utóbbiak segítségével be lehet mutatni a Földet és alkal­mazni lehet a Szojuz—4 térben való orientálására is. Satalov elmondotta, hogy hatalmas rakéta, majd rob­banásszerű hang hallatszott: a Szojuz—4 elindult Vlagyi­mir Satalov űrpilóta alezre­dessel útjára, hogy végrehajt­sa felelősségteljes programját. A rakéta már csak apró pontként látszott a kazasztá- ni égbolton, amikor televíziós kamera újból az űrkabint mutatta. Az űrpilóta jelezte, hogy „vette” a „földiek” sze- rencsekívánatait, majd rövid jelentésében közölte, hogy minden rendben van, közér­zete kitűnő, jól bírja a túl­nyomást. A Szojuz—4 prog­ramja az előre megállapított ütemterv szerint valósul meg. a pályára-vezérlés idején jól viselte el a túlnyomást és azóta már hozzászokott a súlytalanság állapotához is, jó étvággyal megebédelt, közérzete kiváló. Ezt egyéb­ként megerősítette a milliók által nézett tv-kép is. Az űrpilóta nemcsak egészsé­gesnek. hímem vidámnak is látszik, és olyan hétközna­pi természetességgel végzi feladatait, mintha csak a földön volna. Satalov hangsúlyozta, hogy az összes berendezések ki­fogástalanul működnek. — Bemutatjuk a Szojuz űrhajót A Szojuz-típusú űrhajók a Föld és atmoszférája sokol­dalú kutatására szolgálnak: A Föld-körüli kozmikus tér­ség viszonyainak megállapí­tására (mint pl. a nagy lég- ritkaságú terek tulajdonsá­gai, a súlytalanság állapota, a radioaktív sugárzás stb.) az űrhajókról meg lehet figyel­ni továbbá a Napot, a boly­gókat és égitesteket, vala­mint azok bolygóit. A Szojuz űrhajók a koz­mikus térben irányított moz­gásra képesek, meg tudnak közelíteni más kozmikus tes­teket, közelükben különféle manővereket hajthatnak vég­re. Mindez nagy jelentőségű, ha a keringési pályára jutta­tott önálló egységekből tudo­mányos kutatóállomást kell az űrben összeszerelni. Az űrhajó tökéletes konstrukció­ja és berendezése, valamint nagymérvű manőverező kész­sége azt is lehetővé teszi, hogy hosszú időtartamú űr­repülések során Föld körül keringő önálló tudományos laboratóriumként működjék. Az űrhajó egy úgyneve­zett orbitális fülkéből, ahol a legénység dolgozik és pi­hen, a leszálló rész pilótaka­binjából, amelynek az a fel­adata, hogy az űrhajó sze­mélyzetét a keringési pályá­ra juttassa, illetve onnan visszahozza, továbbá műszer- és gépegység fülkéből áll. Az orbitális fülke az űr­hajó elülső részén helyezke­dik el, és egy hermetikusan záródó nyílás köti össze a leszálló résszel. Az űrhajó munkafülkéinek t térfogata mintegy tíz köbméter. Ez elégséges ahhoz, hogy a sze­mélyzet jó munkafeltételeit és pihenését biztosítsa. A keringési pályára jutta­táskor jelentkező aerodina­mikai és hőhatás csökkenté­sére az űrhajót különleges burkolat védi, amely az at­moszféra sűrűbb rétegein va­ló áthaladás után leválik. Az orbitális fülkében a pihenő- és hálóhelyek mel­lett az irányító- és távközlő beredezéseket, a televíziós kamerákat, filmfelvevőket és a tudományos felszerelést szerelték fel. A tudományos megfigyelés és fényképezés a fülke négy kerek ablakán keresztül végezhető. A leszálló kabinban az űr­hajósok le- és felszállásnál, valamint az űrben történő helyváltoztatásnál foglalnak helyet. A kabint kívülről hő­védő anyag borítja, hogy védje a leszálláskor kelet­kező Intenzív aerodinamikus felmelegedéstől. Ennek és a belső hőszigetelő rétegnek köszönhető, hogy a kabin hő­mérséklete leszálláskor sem haladja meg a 25—30 C fo­kot. Itt helyezték el az ösz- szeköttetést biztosító rádió­készüléket, a leszállást irá­nyító berendezéseket és az élettevékenységet biztosító felszerelést. A szék két oldalán helyez­ték el az űrhajó irányítását végző két kart. Az űrhajó berendezése le­hetővé teszi a földi irányító­központ részvétele nélküli teljesen önálló repülést is. A fülkében találhatók a víz- és élelmiszertartálvok is. A hőszabálvozó és hőregenerá­tor az űrrepülés minden sza­kaszában biztosítja a nor­mális légnyomást, a levegő páratartalmát és megfelelő hőmérsékletet. Ez lehetővé teszi, hogy az űrhajó sze­mélyzete mindennapi ruhá­zatban, különleges öltözék nélkül tartózkodjék az űr­hajóban. A leszálló berendezés for­mája az atmoszférán való áthaladás ideje alatt bizto­sítja a szükséges aerodina­mikai felhajtóerőt. A leszál­ló berendezés formájának változtatásával az atmoszfé­rában irányítani lehet a berendézés mozgását. A le­szállási pálya változtatása az aerodinamikus tulajdon­ságok felhasználásával lehe­tővé teszi, hogy az űrhajó személyzetének megterhelé­sét ebben a szakaszban több mint a felével csökkentsék. A készülék lefékezése után az atmoszférában 9 km-nyi magasságban kinyílik a fé- kezőemyő, majd az ernyő­rendszer főernyóje. Közvet­lenül a földet érés előtt, a földtől I m-re működésbe lépnek a lőportöltetű hajtó­művek. Ennek következté­ben a földetérés pillanatá­ban a leszálló rész sebessé­ge 2—3 m/sec-ra csökken. A földetérést biztosító egész szerkezetet különleges auto­mata irányítja. A műszer-, és gépegység fülkében helyezték el az alapvető fedélzeti műszere­ket és a hajtóműveket, ame­lyek keringési pályán mű­ködnek. Itt találhatók a hő­szabályzó berendezések, az egységes elektromos energia- szolgáltató berendezés, — a nagytávolságú rádióösszeköt­tetést biztosító- és telemetria készülékek, az űrhajó tájo­lását és mozgását irányító számológép egységek. A fülke nem hermetikusan elzárt részében található a folyékony üzemanyagú reak­tív hajtómű, amely a kerin­gési pályán történő hely- változtatást és a leszállást biztosítja. A berendezés két részből áll, egy alap- és egy tartalék hajtóműből, — amelyek súlya egyenként 400 kg. Ezenkívül az űrhajó helyváltoztatásának bizto­sítására és repülési pályájá­nak korrigálására kissúlyú hajtóművekkel is rendleke- zik. Az űrhajó egyik legfonto­sabb berendezése a tájéko­zódását és mozgását irányí­tó berendezés. Az űrhajó helyének az űrben történő meghatározását, a hajtómű­vek működésekor és a pá­lyamódosításkor való stabili­zálást, más kozmikus testek­hez való közledését és a mellettük való manővereket mind automatikusan, mind kézi irányítással meg lehet oldani. A rendszer több impulzá- torból és irányzókészülékből, hidroszkópiai műszerből, — elektromos számító—irányí­tó egységből, rádiós kereső- készülékből, irányzóberende­zésből áll. Ezenkívül a be­rendezéshez tartoznak a vég­rehajtó rendszerek, a kissú­lyú hajtóművek. A napelemek állandó meg­világítását az űrhajó másod- percenkénti néhány fokos elforgatásával biztosítják. A rádiótechnikai berende­zések biztosítják a pálya elemeinek meghatározását, a földi irányító utasítások fel­dolgozását a földdel való kétoldalú rádiótelefon- és távíró összeköttetést külön­böző hullámhosszakon, az űrhajó fülkéi és egyéb be­rendezéseinek televíziós be­mutatását. A televíziós adás a szokásos normák szerint történik: mp-ként 25 kép, 625 soros bontásban. A Szojuz űrhajók felépí­tése megbízható és biztosít­ja a legénység teljes védel­mét: Colotka válaszai a CTK tudósítójának kérdéseire Azzal kapcsolatban, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége, mint a szlovák nép képviselőjét, Peter Colotkát javasolta a szövetségi gyűlés elnöki tisztségére, a CTK két kérdéssel fordult Colotkához. 1. Hogyan fogadta ön ezt a lejölést? — Ez a jelölés rendkívül meglepett, ugyanúgy, mint egész közvéleményünket, sőt talán még jobban. Arra szá­mítottam, hogy a kormányban fogok tisztséget betölteni, hi­szen nem sokkal korábban neveztek ki kormányelnök­helyettessé. őszintén szólva már legközelebbi munkatár­saimmal kezdtem is terveket készíteni és nagyon szívesen meg is valósítanám azokat. Ilyen formán nem lehet azt mondani, hogy személyes óha­jomra jelöltek a szövetségi gyűlés elnöki tisztségére. Je­lölésem azért történt, mert szlovák vagyok — mondotta többek között, majd folytatta: — Hangsúlyozni kívánom hogy bár természetesen büsz­ke vagyok népemre és magam is azon munkálkodtam, hogy valóban egyenjogúvá váljék államunkban, elvileg mindig előnyben részesítettem az olyan embereket, akik becsü­letesen, aktívan tevékenyked­nek a szocializmus érdeké­ben — még akkor is, ha a másik néphez vagy más nem­zetiséghez tartoznak — saját népem azon képviselőivel szemben, akik teljesen ellen­kező tulajdonságokat mutat­nak. A kérdésre adott további válaszában Colotka kijelen­tette, hogy a legmagasabb ál­lami tisztségek betöltése vé­leménye szerint valamilyen mértékben szimbolizálja a csehek és a szlovákok állam­jogi kapcsolatát, vagyis föde­rációs szövetségét. — őszintén hiszem — fűz­te hozzá —, hogy a szövetségi rendszer bevezetése lehetővé teszi a népeink között múlt­ban tapasztalt komoly hiá­nyosságok leküzdését. Az el­múlt hónapokban tanúi lehet­tünk az államunk polgárai kö­zötti egység közvetlen meg­nyilatkozásának, tekintet nél­kül nemzeti hovatartozásuk­ra. Szilárd meggyőződésem, hogy le tudjuk küzdeni az át­meneti félreértéseket, ame­lyek gyakran a mostani ide­ges légkör miatt keletkeznek. 2. Mit mondhat ön Smrkovsky elvtárssal való viszonyáról, akit — mint is­meretes — a népi kamara el­nökévé és a szövetségi gyűlés első elnökhelyettesévé jelöl­nek? Colotka így válaszolt; — Smrkovsíky elvtársat, mint nagy érdemeket szerzett pártszemélyiséget és állam­férfit, mélyen tisztelem. Őszintén sajnálom, hogy ama körülmények miatt, amelyek során engem a szövetségi gyű­lés elnöki tisztségére jelöl­tek, olyan benyomás támad­hat, hogy én Smrkovsky elv­társ ellenjelöltje vagyok. Biz­tosíthatom önöket, hogy én többek között azért is fogad­tam el jelölésemet, mert ő maga fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy ne utasítsam el ezt a döntést, amely kive­zető út a jelenlegi bonyolult helyzetből. Olaszorsz az atomsororr Az olasz kormány, amely szeptemberben meghatározat­lan időre elhalasztotta az atomsorompó-szerződés alá­Havi fizetés 30 jüan A pekingi rádió hírt adott arról, hogy a falvak­ul ban tevékenykedő kínai tanítók bére ezentúl attól függ, mennyire tartják magukat Mao elnök tanítá­saihoz. •Egyes tanítók ugyanannyi fizetést kapnak, mint a munkások. Ezenkívül állami támogatásban is részesül­nek, amelynek mértékéről a falu lakossága dönt — asszerint hogy a tanító milyen mértékben és ered­ménnyel' hirdeti Mao Ce-tung eszméit. Az egyik is­kolában mind a hat tanító havi 30 jüant keres. Egyikük azonban 44 jüant. Mert ő mindegyiknél jobban és eredményesebben forgatja a Nagy Vezér vörös bibliá­ját, s forgattatja a kis nebulókkal is. Lehet, hogy ez a lelkes „Mao-vallás hívő” ma még jól jár, hisz csekélyke kis jövedelmét valamelyest megemeli ezzel. (100 jüan = 587,— forint; szabad ár­folyamon = 1016,80.) A kínai nép érdekeit mégis job­ban szolgálná, ha a Mao Katekizmus ’ helyett olvasni, írni tanítaná a gyerekeket. És számolni. Mert amire ók felcseperednek, a kétszer kettő újra négy lesz Kí­nában is. A miniszterelnök úr már nem veri a feleségét Az elmúlt napokban To­kió közvéleményét leginkább Szato miniszterelnök felesé­gének nyilatkozata foglal­koztatta. A hatvanegy éves asszony egy hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy férje — akivel házasságát a szülök még kisiskolás korá­ban eldöntötték, s akivel házassága előtt egy szót sem váltott — már a jegyesség idején viszonyt tartott egy gésával. Az ügy miatt sokat sírtam — panaszolta az új­ságírónak. A házasság megkötése után nem mutatott különösebb gyengédséget a férj. Több­ször meg is verte a felesé­gét, tört, zúzott a lakásban, amikor az asszony szóvátet- te, hogy a keresetének felét szórakozásra, gésákra költi. Az idő azonban változást hozott. A miniszterelnök úr megszelídült. — Boldogan mondja a feleség, hogy ma már mind többször vágyik gyengédségre, ha az állam­ügyektől gondterhelten ha­zatér. Ilyenkor szívesen hajt­ja nyugalomra a fejét, a föl­dön ülő feleség térdeire. Arról nem szól a minisz­terelnök asszony, hogy mi ennek a változásnak az oka. Mennyiben részes ebben a Japánban is megváltozott fel­fogás, mely csak az utóbbi évtizedekben tette egyen­rangú házastársi — a ko­rábban csak szolgálni kény­szerülő — asszonyt. Véle­ményünk szerint a férj úr miniszterelnöki rangja is hozzájárult ehhez. — de nem utolsósorban az élet­kor — Szato úr hatvankét éves — mely az ifjúkor he­ves tüzét lassan az érett bölcsesség hamujává égeti. — V — ág aláírja ipószerződést írását, megváltoztatta néze­tét ás úgy határozott, hogy január folyamán aláírja a szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom