Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

1969. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fejfák köxelképben Kettőt is láthattunk az elmúlt héten; az egyiket va­sárnap este Mocorgó ideig­lenes sírhantján, egy temp­lom közelében, ahol utolérte az alattomos halál — erről, ennek történetéről már szá­mot adtunk a tévéjáték ér­tékelésekor. Most a másik titkáról szólnék, amelyet egy falusi temető síremlékei kö­zül emelt ki Fehéri Ta­más kamerája, a mindössze 7 éves Nagy Lacika „fejfá­járól”. Miért került ily ko­rán a szőke hajú, mosoly­gós képű Lacika a holtak sorába? Mi már csak a fény­képét láthattuk és a síró édesanyát; Lacikát elpusztí­totta az alkohol. A tény ön­magában is döbbenetes, de még inkább azzá vált, ami­kor a szerkesztő-rendező fel­tárta és filmszalagra rögzí­tette a tragikus esemény társadalmi hátterét. Képek­ben dokumentálta, hogy szü­lők, felnőttek jóhiszemű tu­datlansága a gyermekek szeszfogyasztását illetően, milyen károkat okozhat. Hallhattunk nagymamáról, aki unokája vérszegénységén napi rumadaggal kíván se­gíteni. Szülőkről, akik reg­gelente a zsíroskenyérhez egy negyedliteres bögre bort szol­gálnak fel a gyereknek, mert úgymond, attól erősödik. Jó­kedvű lakodalmasokat, akik itallal kínálgatják az apró csöppségeket S minderről mosolygós képpel, olykor büszkélkedve általános iskolások, negyedi­kesek és ötödikesek vallot­tak. Volt, aki a sörre csak megjegyezte; „aztat nem szoktam”. Akadt, aki emlé­kezetes dátumként tartotta számon azt a napot, amikor 13 pohárral ivott meg egyet­len este. A másik bevallottan csak a pálinkát szereti, de nem is suttyomban nyúl hoz­zá; ugyanis, ha kér, szülei mindig adnak neki. Termé­szetesen van eset, amikor a gyerek az első igazi rosszul- lét után feléje sem néz töb­bé semmiféle italnak; de mi a biztosíték, hogy nem jár-e úgy, mint a 10 éves Marika, aki annyira megszokta a rumorvosságot, hogy a végén már kívánta, s alkoholista lett. Fehéri Tamás „látlelete” a riporteri hivatás szép példá­ja. Éles szemmel figyelt fel olyan lappangó veszedelem­re, amely a gyermekhalan­dóság kedvező statisztikáját könnyen elronthatja, de ami ennél még sokkal fontosabb, okozója lehet nem egy fia­tal élet tragédiájának is. A dokumentumfilm szavára va­lamennyi érintett félnek fel kell tehát figyelnie; szülő­nek, iskolának, orvosnak — tágabb értelemben véve az egész társadalomnak. A Benedikt-motor * Neves találmány, alkotó­járól, Benedikt Ottó akadé­mikusról nevezték el. A ta­lálmányt nem láttuk a kép­ernyőn, csak alkotója ült ve­lünk szemben, és beszélt. Arról az életútról, amelynek lavináját egy, a katonákhoz rögtönözve intézett „lázító” beszéd kavicsa indította el, s''amely olykor egyetlen szá­lon függött, mint Bécsben a villamosmérnöki diploma megszerzésekor, s amelyet a már említett találmány ha­jója vitte végül is a halha­tatlanság felé. A magyar tu­domány nagy öregei című sorozat Benedikt-portréja is­mét igazolta Kardos Istvánt, a film készítőjét: a beszélő ember is lehet érdekes. Igaz, ehhez olyan alany kellett, akinek életművéből „három is kitelne”. Villámagy — Dr. Agy Nem a Magyarázom a me­chanizmust című rajzfilm szemüveges kis tudósának agyáról van szó, az nem csap villám módjára a köz- gazdaságtan rázós kérdései­be. Okosan, bölcsen, és ami a fő, világosan boncolgatja a bonyolult problémákat A villámaggyal a Fekete-fehér, a kerületek közötti verseny­ben találkozhattunk: a XV. kerületiek „kollektív” agya működött úgy, mint a vil­lám. A kérdések még jófor­mán el sem hangzottak, s máris csattantak a válaszok. A játék mechanizmusával te­hát legalább annyira tisztá­ban voltak, mint dr. Agy a gazdasági élet új mechaniz­musával. Tökéletesen és hi­bátlanul működött a „gépe­zet”. Egyszerűen bámulatos volt! Ennek köszönhető, hogy a nagy ellenfelet, amelynek egyetlen megingása volt csu­pán, fejhosszal, azaz percek hosszával előzték meg. Ezt a teljesítményt aligha lehet már túlszárnyalni. A sakko­zók produkálhatnának még ehhez hasonló villámmattot! Visszatérve az említett rajzfilmsorozatra, nyugodtan állíthatjuk: az utóbbi idők legsikerültebb ismeretterjesz­tő műsora született meg, és dr. Agy alighanem máris a tévé népszerű alakjai között foglal helyet A szellemes rajzok nemcsak érthetőbbé, de egyúttal szórakoztatóvá is teszik az okos magyarázatot Egy a kár: hogy dr. Agy olyan rövid ideig marad min­dig. Szívesen látnám hosz- szabban is. Egyetlen megjegyzés A Kecskemétről felvételről közvetített Országos Nép­zenei Találkozó megérdemel­te a képernyő nyilvánossá­gát de nem kellett volna-e körültekintőbben és talpra­esettebben eljárni az idős résztvevők rokonszenvesebb riporteri bemutatásában? V. M. Tsz vezetők tanácskoznak (Tudósítónktól) A nagykunsági tsz-elnökök és párttitkárok a megyei ta­nács, a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának, vala­mint a nagykunsági tsz te­rületi szövetség szervezésé­ben tegnap három napos ta­nácskozásra gyűltek össze a mezőtúri felsőfokú mezőgaz­dasági technikumban. Madarász Dániel igazgató- helyettes üdvözölte a megje­lent vendégeket, majd Dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Tanácskozás célja, a tez- vezetőkkel megismertetni a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vb gazdaságpoli­tikai és személyzeti jellegű elképzeléseit. Megfelelő in­formációt adni az 1969-es évi gazdasági felkészüléshez. Ezután Sári Mihály, a me­gyei pártbizottság mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője „A terme­lőszövetkezeti mozgalom és gazdálkodás eddigi fejlődése és a további fejlesztésnek irányelvei’’ — címmel tar­tott előadást. Beszélt a mező- gazdaság eddigi eredményei­ről, a tsz-ek fejlődésének szakaszairól és az 1989. évi tervekben érvényesülésre ke­rülő intézkedésekről, rendel­kezésekről. Végezetül a mel­léküzemági és kiegészítő te­vékenység lehetőségeiről, a továbblépés szükségességéről, majd a mezőgazdasági üzem továbbfejlesztéséről szólt. A tanácskozás három napig tart. Algyő 168... A szerda (január 8) esti munkaértekezlet után szinte valamennyien visszatértünk szegedi szállásunkra. Kivéve azokat, akik már a félig- meddig megzabolázott kutat őrizték éjszaka is. 8. te kezdetét az akkor utolsó­nak hitt és remélt művelet. Az agregátközpont (onnan nyomatták az iszapot) és a kút közötti több kilométeres távolságot a honvédség se­gítségével, rádió adó-vevő ké­szülékekkel hidalták át. Már úgy látszott, munká­hoz kezdhetnek, amikor... Anélkül, hogy előre megbeszéltük volna, később jónéhányan összeverődtünk a Tisza Szálló eszpresszójában. Tóth Zoltán (az Alföldi Kő­olajfúrási Üzem volt igazgató­ja), aki az olajipari kutatóinté­zetben dolgozik, Göcz Tibor, Simdn Norbert, a bányamű­szaki felügyelőség főmérnö­ke, dr. Bán Ákos, és még sokam mások. J-'ideig mindenről szó volt, csak a 168-asról nem. Tóth Zoltántól aztán csak meg­kérdeztem, érdemes-e ennyi áldbzatot hozni a kútért. — Feltétlenül. Az algyői olajmedence ezen az egyet­len. kúton is elvérezhetne. A 16^-as nyílt seb... Meg kell gyógyítanunk. — Huszonegy napja ... — Bármeddig tartson is, Métvállra kell fektetnünk — SEólt közbe a vezérigazgató. — Holnap vége. — Remélem. Rendnek kell ienni. Ezt Újváritól hallottam először. Nem a véletlen já­téka, hogy ők ketten ugyan­arról ugyanúgy gondolkod­nak. Ketten? Nem. Algyőn mind a félezren. 10. dik napon is. Göcz Tibor vette észre, hogy az egyik gyórscsatlakozó könyököt el­roncsolta a gáz. Azon visz- szajön az iszap. A könyök kicserélése harminc percbe került. Ennyi idő alatt a kút játszva kitermeli a beléje nyomott iszapot. A kísérlet nem sekerült Mindent elöl­ről kell kezdeni. Pedig már csak másfél órányira voltak a teljes sikertől. Dunai Pál r dór alezre­des lélekszakadva rohant be — Az egyik kiskatona le­ejtette a rádióját. Használha­tatlanná vált. Azonnal sze­reznünk kell egy másikat. Telefon jobbra, balra. Az­tán szirénázva robogott el a rendőrségi autó. Kényszerű várakozás, jéghideg csend. Amint meghozták a rádiót, újból megindult a vérke­ringés az egész mezőn. Kilenc óra előtt néhány perccel lezárták a kameront (elzárószerkezet), s ötven köbméter melegvizet injekci­óztak a termelő csőbe. Pach Ferenc, az OKGT fúrási fő­osztályának vezetője kiadta a parancsot. — Iszap indult 13. Nem szabadultak el az in­dulatok. Gólt kapott a csa­pat, de nem szenvedett ve­reséget. Sőt. Itt a kiegyenlí­tés nem egy, hanem két pon­tot ér. Győzelmet. Dr. Bán Ákos visszavo­nult a szobájába. Félezer ember várta, mit dönt. Nem sokkal később közölte: — Nem adjuk fel■ a re­ményt. a továbbiakban víz besajtolásával próbálkozunk. Gyérünk munkára! És elkezdték a második kí­sérletet. Mintha nem történt volna semmi, reggel hét és déli tizenkettő között. 11. 14. 9. A kút kitörését követő hu­szonkettedik napon reggel hatkor indultunk ki az olaj­mezőre. Feszült volt a lég­kör. Párbaj ozás előtt érez­hették így az emberek, ami­kor nem az első sebig, ha­nem életre-halálra ment a vívás. Fél óra alatt értünk ki, mert a hódmezővásárhelyi út lezárása miatt nagy ke­rülőt kellett tennünk. A ve­zérkar nyomban asztalhoz ült. Meghallgatták az éjsza­kai ügyelet vezetőjének je­lentését. E szerint mindenki és minden készen áll a kút elfojtására. Pontosan hét órakor vet­A főhadiszálláson Pápa Aladár nagyon bizakodó volt. — Tizenkettőre lefekszik nekünk a kút — mondta ma­gabiztosan. Juratovics Aladár, az al­győi üzemvezető megrázta a fejét — Nem hinném. — Fogadjunk. Rangli Istvánnak felcsil­lant a szeme. — Sörben fogadjatok, mert akkor én mindenképpen iszom. Juratovics összekacsintott Pápával. — Mibe? Hát tíz krémes'oe. Pista bácsi olyan arcot vá­gott, mint aki keményre ha­rapott. A tréfa telibe talál­ta. Pápa újból kinyújtotta a kezét és ezt mondta: „Na, öí üveg sör, Jura!” Ez fél tizenegykor történt Az Algyő 168 a huszon­kettedik napon sem adta meg magát, ötszáz ember­nek sem. Pénteken reggel hatkor a Tisza Szálló hali­jában találkoztam velük utoljára. Olejnyikov, amikor meglátta a kezemben a bő­röndöt, odajött hozzám. — Aztán hősökről ne ír­jon. Itt csak emberek dol­goznak. Férfiak. Ért engem, ugye? A kezét nyújtotta. Öt so­sem látom többé 15. 12. És fél tizenegykor kint a kútnál már tudták, a 168-as élve marad a huszonkette­Vasárnap az éjféli hírek­ben arról számoltak be, hogy a kutat nem sikerült elfojtani a huszonötödik na­pon sem. De rend lesz Algyőn. Előbb, vagy utóbb, de rend. Félezren akarják. Vége. Fábián Péter SZAKKÉPZETT VIRAGKERTESZT vezető beosztásba fel­vesz Városgazdálkodá­si Vállalat Jászberény, Hatvani út 3. Ugyanott segédmunkások, rakodók felvétele talajerő részlegünkhöz, jó kere­seti lehetőséggel! Tegnapelőtt még... ...mínusz 10—15 fokos hidegben dideregtek a Szolnok megyei falvak. Hétfő estére azután megenyhült a lég és téli eső per­metezte a fagyos földet. Tegnap viszont már tavaszi nap­sütés söpörte el a tél fagyos leheletét. Ha a szemek vidár mabban is csillogtak a verőfényben, azért senki sem biza­kodott el túlságosan. Az ajándék enyhe idő nagyon jól jött, de tudjuk, még tél vein. Holnap nagyobb hideg lehet, mint tegnapelőtt volt. s hogy erről ne feledkezzünk meg, idézzük fel a falusi élet két mozzanatából az elmúlt napok kemény hidegét. A nagyrévi Béke és Barátság Tsz-ben a hó tetejére szórják a műtrágyát. A meghibásodott gépeket a szerelőknek a hely­színen kell megjavítani. Brrr... Ezt a felvételt a nyáron is szeretné megismételni a fotóriporter. Hol lesz akkor mar a jég...?! Ezért tegnapelőtt kereste fel a cibakház] Holt-Tiszan ezt a két jégvágét ACTY|KéPERNY5JE ty ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom