Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
flUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? SZOLNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA uems XX évfolyam, S, szitu Ara: 70 fillér 1969. jauuar i., szombat. Kockáztatva kereskedni A kishatűr menti árucsere- forgalomban 1968 közepéig csak a szocialista országokkal közvetlen szomszédos megyék kereskedelme vehetett részt. Ezt a tilalmat az illetékes kormányzati szervek július táján feloldották. A Szolnok—Békés megyéi Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat (a továbbiakban FÜSZÉRT) igazgatója tavaly novemberben tárgyalt a jugoszláv Koopera. Liva céggel, majd aláírta az alsó, eseti jellegű árucsere szerződést. Két vagon jugoszláv gyártmányú Vegeta levesporért hazai szárított vöröshagymát adnák cserébe. |.gy eggyel kevesebb élelmiszer lesz a megyei hiánycikk listán. Az ilyen üzlet kétségkívül a fogyasztók javára szolgál. A kölcsönös szállításokra még most januárban sor kerül. Az űj gazdasági mechanizmus első évében számos újszerű kereskedelmi vállalkozásra nyílott alkalom. önként adódik a kérdés: szű- kebb hazánk kereskedelme hogyan aknázta ki a termékforgalmazás új rendjét? Lássuk milyen volt az üzleti élet az élelmiszerpiacon? A MÉK az ó-mechan 1 zmus- ban felvásárlással, zöldség-, g5TÍmolcsexporttal és sok minden mással foglalkozott, csak kiskereskedelmi értékesítéssel nem. Tavaly viszont huszonnégy gyümölcs-zöldség boltot hyitott, és ötvennégy mozgóárust foglalkoztatót); a vállalat B’őként olyan helyeken. ahol az állami és az Emsz-i kereskedelem nem biztosította a lakosság ellátását A MÉK árudái 9, mozgóárusai 11,5 millió forintot forgalmaztak 1968-ban. A helyi tanácsok is felismerték a MÉK vállalkozásainak piaci jelentőségét. Például a szolnoki bontásanyagokat adott a vállalatnak, másutt ked- vezménves területfoglalási díjat állapítottak meg. és a ionosnál kevesebb héiypénst, szedtek tőle. Örvendetes volt az is, hogy mind több mezőgazda- sági termelőszövetkezet kezdett tei értókesí tésbe. — Az öcsödi Kossuth Tsz legalább harminc begyűjtő helyét állította át kiskereskedelmi forgalmazásra. Ugyancsak a termelőszövetkezetek üzleti kedvének köszönhetően sokat javult Martfűn az élelmiszerellátás, — és még sorolhatnánk példákat A konkur- rencia fellépése nyilván meg- sarkairtyűzza az állami, illetve szövetkezeti kereskedelmet És ez a jó a vevőnek. Annak is tanúi voltunk, milyen nagy erőfeszítéseket tett 1968-ban a Surján! és a Mezőtúri Állami Gazdaság Szol. nők húsellátásának megjavításáért. A mezőtúri gazd- ág az idén húsz vagon foluoí- 3030tt húsárut szállít az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak, A FÜSZÉRT — számos bátor üzleti akciója mellett — sajátos módon teremtett versenyt a tlszaföldvárt. kisújszállási. mezőtúri és a tiszafüredi fmsz-ek üzletei között. Egy-egy boltot saiát belátása szerint lát el áruval, kockázati alappal; az íbisznek különböző kedvezményeket ad. továbbá a „mintaboltban” felhalmozódó készleteket minden további nélkül visszaveszi. Az eddigiekből is kitűnik, hogy élelmiszerpiacunkon 1968-ban elsősorban a nagykereskedelem, illetve a termelők vitték a prímet, vállaltak üzleti kockázatot. Az állami és a szövetkezeti élelmiszer kiskereskedelem — a megyei tanács vb illetékes osztályának megállapítása szerint is — egyelőire aluszé- kony, bártortalan. Beszerzéseinek döntő hányadát változatlanul a nagyker. kínálatra alapozza. Az új termékforgalmazási csatornákat alig csapolta meg. Az iparcikk kereskedelemben szintén számos, újszerű ás eredményes vállalkozás látott napvilágot. Anélkül, hogy üzleti titkokat árulnánk el, megemlítjük, hogy n megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat 1968. első félévi árufedezetének körülbelül a harmadát megyén kívüli •nagykereskedelmi cégeiktől, illetve közvetlenül a termelő vállalatoktól szerezte be. Üzleteiben így nagyobb kínálatot,. bővebb választékot tudott kialakítani. A kockázató alap terhére rendezték meg megyeszertc az árkedvezménye® vásárokat. Például a nyárin az iparcikk ldsker. az eredeti fogyasztói áron számítva ■ 8,8 millió forintot forgalmazott Árengedményeinek követkéz, tében tényleges bevétele csak 5,5 millió volt. A két összeg közötti különbséget a fogyasztó tette zsebre. Hasonló akciókat többször is kezdeményezett a Centrum Aruház és az fmsz-i kereskedelem. Jól beváltaik, jelentős forgalmat hoztak a szolnoki volt 39-es üzletben megtar- , tott nagykereskedelmi árubemutatók is. A vegyesipari és a vas- műszaki cikkek piaca még magán viselte a régi mechanizmusból ismert jegyeket. A fogyasztói igényeket ezeknek a cikkeiknek a körében nem sikerült teljes mértékben kielégíteni. Ez elsősorban a szűk ipari kapacitásra vezethető vissza, és csak másodsorban okolható érte a kereskedelem. Az új mechanizmus a megyei kereskedelmet újszerű üzleti vállalkozásokra ösztönözte. A kereskedelem kísérletei zömben jő eredménnyel zárultak, egyben módot adtak arra. hogy a vállalatok, szövetkezetek megismerjék saját adottságaikat. Azok, akik mertek vállalkozni, közelebbről megismerték az űj mechanizmus üzleti lehetőségeit. A tavalyi tapasztalatok biztatóak, f isszük még nagyobb bátorságot öntenek a kereskedőkbe. Reméljük, az idén a vállalkozó kedv jobb lesz. mint 1968-ban volt. Az elméit évben az is bebizonyosodott: érdemes kockáztatva kereskedni. Fábián Péteu Lassan halad az erdősítés Kevés a zöldövezet — Az idén 12,6 millió forintot fordítanak telepítésre — Tsz tiatalokat küldenek erdészképző iskolába Szolnok megye egyike az ország legkevesebb erdőterülettel rendelkező vidékének. Néhány évvel ezelőtt a megye területének csak 2,8 százalékát borította erdő. (Az ország erdősültsége 15,5 százalék.) Megyénkben nagy erőfeszítések történtek az erdőtelepítésre. Jelenleg 3,9 százaléknál tartunk. A megyei párt- és tanács vb együttes ülésén 1967-ben öt évre szóló telepítési programot hagyott jóvá. A határozat alapján a megyei tanács vb 1969. évre 2221 katasztrális holdat jelölt ki erdősítésre. Ennek azonban csak alig több, mint fele valósult meg. A lemaradásnak több oka van. Egyes helyeken a földhivatalok nem javasolták bizonyos területek betelepítését (a művelési ág változását), másutt a MÉM utasította azt el. Egyes mező- gazdasági üzemek is visszavonták erdősítés iránti kérelmüket. Néhány községi tanács — Cserkeszöllő,. Szájai — nem bocsájtottak rendelkezésre betelepítendő területet. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén értékelte az erdőtelepítési terv végrehajtását, s rámutatott a gátló tényezőkre. Felhívta a mezőgazdasági szakigazgatási szervek, a tanácsok és a tsz-ek figyelmét, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a telepítés érdekében. A földhivataloknak is meg kell gyorsítaniuk a művelési ág változási kérelmek intézését Lassú ütemben halad a városokban a zöldövezet létesítése is. A megyében tavaly telepített erdő 59 százaléka nyár, a többi fenyő, akác, tölgy és egyéb fajta. A Jászságot közös gazdaságában 563 kát. hold cellulóznyárt telepítettek. Az érvényben lévő rendelkezések lehetővé teszik, hogy a művelési ág változás engedélyezése nélkül is ültethetnek cellulóz nyárt a mezőgazdasági területeken; A megyei tanács vb 1967. évi határozata erre az évre 2158 kát. hold erdősítését írta elő. De ebből csak 1016 kát. hold terület áll rendelkezésre. Az erdősítésre az idén 12,6 millió forintot fordítanak. A kivitelezést a Szolnok megyei Erdőgazdaság végzi. A közületek 26 kát. holdon telepítenek fát, a közös gazdaságok pedig 352 kát. holdon ültetnek cellulóz nyárt. A szükséges csemetéket az erdőgazdaság a tsz-ck és a közületek rendelkezésére bocsájtja, Megyénk több szövetkezetében — kunhegy esi Vörös Október, jászberényi Vörös Csillag, tiszabői Petőfi — foglalkoztatnak erdészt. Ez azonban elenyészően kevés. Az utánpótlás és az erdők szakszerű kezelése érdekében a megyei tanács vb segítségével a tsz-ek az idén 15 általános iskolát végzett fiatalt küldhetnek az Ásotthalmi Erdőgazdaság szakmunkásképző iskolájába. Ma: Fellegek • felett ül Félév előtt ül Az Egri csillagok itt Foci és fokozat ifi Merre indulsz fiatalember ? Események sorokban A székesfehérvári Könnyűfémmű készáru üzemét ez évben új csarnokkal bővítik. A gyors ütemben növekvő keresletnek kívánnak eleget tenni azzal, hogy az alumínium készáru termelést értékben a múlt évi 16—18 millió forintról 32 millió forintra növelik. A Tatabányai Szénbányák és a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötőt); a török állami szénbányákkal két Hal- dex rendszerű meddőhányó tepfmbé: berendezés szállításáról E berendezések alkalmasak arra, hogy az évtizedek során felhalmozódott meddőhányók 14—18 százalékos széntartalmának nagy részét kivonják; az így nyert szén fele annyiba kerül, mintha azt a föld mélyéből hoznák fel. •£? A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége január tl-én rendezi meg a hagyományos sváb bált n Marx Károly Közgazdaságtudomá. nyi Egyetemen. >fr Sátoraljaújhelyen a tanács és az üzemek anyag támogatásával és a lakosság társadalmi ösz- szefogásávaj több mint tíz esztendővel ezelőtt kezdték meg a magashegyi síparadicsom építését. Azóta az 612 méteres Magashegy csúcsán kilátótornyot, ösvényein sífutópályákat. valamint melegedőházakat létesítettek. Az utóbbi években a lakás- építkezésekhez. a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok területeinek öntözéséhez valamint a városok és községek vízhálózatának bővítéséhez nem. lehetett elegendő nyomócsövet kapni Ezt a gondot igyekeznek enyhíteni azáltal, hogy Selypen n cementgyár területén profil- bővítésként új azbesztcsőayá. rat építenek. A salgótarjáni síküveggyárban 1967-ben kereken 110 ezer, tavaly pedig . 175 ezer négyzetméter, úgynevezett műszaki táblaüveget készítettek, az autóbuszok. hajók, gépkocsik és vonatok üvegezéséhez, Standunk a világpiacon Mezőgazdasági exportkilátásaink 1969-ben A külkereskedelemben jártas szakemberek egybehangzó véleménye; könnyebb értékelni egy mögöttünk levő időszak kereskedelmi tapasztalatait, mint prognózist készíteni a következő 1 évre. Am az is igaz, hogy ilyen előre mutató számvetések nélkül nem lehet helyesen irányítani a külkereskedelmi tevékenységet, s ezek a számítások nélkülözhetetlenek a hazai termelés és az export összehangolásában. Ismeretes, hogy hazánk mezőgazdasági termelvé- nyeínek egyrészt jó piacai a KGST-hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően el tudjuk adni európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leginkább figyelemreméltó, hogy az egyes termékeknek jelenleg milyen a helyzetük a világpiacon. 1968 utolsó negyedévéről a következő képet kaphatjuk; Európaszerte jó termés volt olajos magvakból és így a növényi olajok és zsírok piacán bőséges a kínálat, viszont a kereslet eléggé mérsékelt és az árak ,— kisebb ingadozásoktól eltekintve — az előző évinél alacsonyabbak. a csak ipari célokra használt olajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tendencia. Ugyanis csaknem mindenütt igen kevés termést adott például a len- ’ mag. Ezért nagy a kereslet és az árak is emelkednek. Nem kapós a cukor A cukor világpiaci ára a legutóbbi néhány évben rohamosan esejt; változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra. Ezért tovább erősödött az a tendencia, hogy már répacukrot egyáltalán nem, vagy csak nagyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. Hazánk mezőgazdasági exportjában jelentős tétellel szerepelnek a különféle primőr zöldségfélék és egyes gyümölcsök, különösen a bo- gyósgvümölcsűek. 1968-ban ezekből sikeres exportot bonyolítottunk le Természetesen az ennyire idényjellegű cikkek esetében sokat számít az európai országokban a szezon idején levő pillanatnyi helyzeti Tehát nehéz a tehetőségeket pontosan kalkulálni, De több év tapasztalata alapján bizonyosnak látszik, hogy 1969-ben is számolhatunk a meggy, a málna, a keményhúsú cseresznye, a ribizke és a kajszi barack kedvező exportjára. Vágómarha exportunk 1968-ban néhány kritikus időszakkal küzdött De végüli* az ingadozások kiegészítették egymást és lényegesen több marhahúst adtunk el külföldi piacokon, mint a megelőző években. Az év utolsó részében azt figyelhettük meg, hogy a vágómarha termelése növekvő, az exportkfnálat, valamint az imnortkereslet változatlan, viszont az árak kissé növekvőéit. A helyzetet tehát úgv értékelhetjük, hogy ! 969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehetőségeink és gondjaink lesznek, mint voltak 1968-ban. A vágósertések termelése is növekvő, de a kínálat és a kereslet változatlan. A legutóbbi hetekben a nyugateurópai piacokon kisebb áremelkedés kezdődött, de ez feltehetően csak szezonális jellegű. És az árak ezzel együtt is alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi- piacoti Ám a legutóbbi hetekben a Német Szövetségt Köztársaság piacain fokozódott a megélénkülés, s így az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a levestyúk, amelyek ára kissé emelkedett. Végeredményben: számottevő javulásra nem számolhatunk a vágottbaromfiak piacán. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlésekhez igazodó és korszerű, tetszetős csomagolású konyhakész árufélék piacra dobásával. * Sláger: az extraminőségű tartósított élelmiszer Élénkülő érdeklődés tapasztalható különféle piacokon az extraminőségű tartósított élelmiszerek; hús és evümölcskonzervek, valamint különféle zöldség-készítmények iránt. Ilyen vonatkozásban tehát lehetőségeink úgy javulnak, ha a jó minőségű mezőgazdasági termék alapanyagból feldolgozó iparunk egyre nagyobb választékkal kínál késztermékei. H, U.
