Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. január 4. Koszioln-inferjú egy japán lapnak — Nasszer válasza Husszeinnek — Egy asztal-forma és ami mögötte van Tegnap esti Világszerte nagy visszhangot váltott ki az az interjú, amit Koszigin miniszterelnök adott az újesztendő máso­dik napján a Mainicsi című japán lapnak, a szovjet kor­mányfő a világbékét veszélyeztető nemzetközi feszültség­ről, pontosabban arról a parancsoló szükségességről szólt, hogy ezt a feszültséget enyhíteni kell. „Napjainkban — jelentette ki a többi között — egy új világháború kirob­banásának veszélyét úgy lehet elhárítani, hogy felszámol­juk a világ legveszélyesebb tűzfészkeit.” Koszigin okfej­tése a lényegre, a legfontosabbra egyszerűsíti le a mai bo­nyolult világhelyzetet. Világos, hogy a tűzvész kialakulá­sát a fenyegető tűzfészkek megszüntetésével lehet és kell — megelőzni. És az is közismert, hogy napjainkban a két legfenyegetőbb tűzfészek: a Közel- és a Távol-Kelet. Most már nemcsak izraeli—jordániai, hanem izraeli— libanoni tűzpárbaj is jelzi a közel-keleti tűzfészek veszé­lyességét. Világszerte tért hódít a meggyőződés, hogy a nagyobb robbanás megakadályozására, valamit tenni kell ebben a térségben. Nyilvánvalóan ennek a felismerésnek a jegyében fogadta el Nasszer elnök Husszein jordániai királynak azt a javaslatát, hogy hívják össze az arab ál­lam- és kormányfők csúcstalálkozóját. „Nincs más út, mint a közös arab cselekvés útja” —. hangsúlyozta válaszában Nasszer. A nyugati fővárosokból is élénk diplomáciai te­helyxethép vékenységről érkeznek hírek. Londonban bejelentették, hogy Roberts brit külügyminiszterhelyettes rövidesen Kai­róba utazik. Egyes kommentátorok a döntést összefürHésbe hozzák azzal az eszmecserével, amelyet Stewart angol kül­ügyminiszter folytatott Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövettel. Ez a kombináció persze lehet megalapozat­lan is, annyi azonban bizonyos, hogy Stewart és Szmir­novszkij tanácskozásának témája a közel-keleti feszült­ség volt. A távol-keleti tűzfészek, Vietnam körül is sok min­den történt az elmúlt órákban mind politikai, mind ka­tonai értelemben. Bár a harcok hevessége vis’n*'vVi«*,>~"-- kent, Dél-Vietnam számos összecsapás színhelye volt, Pá­rizsban pedig négyórás megbeszélésre ke'rült sor a négyes konferencia előkészítésével foglalkozó tárgyalásokon. To­vábbra is á tárgyalóasztal körül folyt a vita — a való­ságban azonban természetesen ennél sokkal többről van szó. Politikai kérdésről, arról, hogy már a formai elemek­nek is tükrözniök kell a konferencia szigorúan négyes jellegét. Ugyanakkor a Washington—saigoni megbízottak szeretnék kétségbe vonni a DNFF önálló státuszát. Ez az, amivel baj van Párizsban, nem az asztal formájával, amely ennek a lényeges kérdésnek csak egyik megnyil­vánulási formája. (KS) MAGHERA Az észak-írországi Maghe- ra városikéban csütörtökön heves összetűzés támadt pro­testánsok és katolikusok kö­zött. Az összetűzést megelőz­te, hogy 90 belfasti diák fel­vonult az utcán, több jogot követelt a katolikus kisebb­ségnek. Hamarosan két cso­port összeverekedett, gépko­csikat borított fel és ablako­kat tört be. Komolyabb se­besülés nem történt. ATLANTA Csütörtökön este eltérítet­ték útirányától a New York­ból Miamiba tartó egyik utasszállító gépet. A D—8— 61-es gép 138 utassal és 10 főnyi személyzettel a fedél­zetén, Havanna felé vette út­ját. Részletek még nem is­meretesek. GEORGETOWN A volt Brit-Guayana déli részén felkelés tört ki. A kormány jelentős katonai és rendőri erőket vezényelt Ru- pununi térségébe. A felkelést egy észak-amerikai testvér­pár (Hart fivérek?) irányítja, a lázadás oka és jellege nem ismeretes. DAKAR Urho Kekkonen finn ál­lamelnök kétnapos hivatalos látogatásra Dakarba érkezett, BELGRAD Miso Pavicsevics, akit Mar- kő Nikezics helyére a napok­ban neveztek ki Jugoszlávia megbízott külügyminiszteré­vé. ebben a minőségében tett első nyilatkozatában^ — a Medjunarodna Politika című külpolitikai folyóiratban — kijelentette, nyilvánvaló, hogy nincs más alternatíva, mint az enyhülés politikája, vagy pedig a visszatérés a hidegháborúhoz. A jugoszláv diplomácia új — ideiglenes — vezetője szerint az enyhü­lés politikája és az Európán belüli együttműködés folyta­tására csak valamennyi eu­rópai ország közős erőfeszí­tésével van lehetőség, tekin­tet nélkül az országok tár­sadalmi-politikai rendszerére és külpolitikai irányvonalára. Pavicsevics hozzátette: az enyhülési politika Európában nem lehet részleges vagy szelektív, azaz enyhülés és békés politika néhány ország irányában és bizalmatlanság vagy nyomás más országok irányában: BERLIN Néhány figyelemre méltó adatot közöl a Német De­mokratikus Köztársaság kül­kereskedelméről a „Hori- zont”-nak. az NDK külpoli­tikai hetilapjának legújabb száma. Eszerint 1950 és 1967 között a Német Demokrati­kus Köztársaság nyolcszoro­sára növelte külkereskedelmi forgalmát. A külkereskedelmi forgalom tekintetében az NDK ma a világon a 13. he­lyen álL Január 6-ra tárgyalást javasol a YDK küldöttsége Nem az asztal alakja a lé­nyeges — jelentette ki pén­teki párizsi sajtóértekezletén Tran Hoai Nam, a DNFF küldöttségének szóvivője —, hanem az, hogy választ ad­janak az alapkérdésre. Az alapkérdés pedig az, hogy az amerikaiak és a saigoni hatóságok képviselői le akamak-e ülni a tárgyaló­asztalhoz vagy sem. szabo­tálni akarják a párizsi meg­beszéléseket vagy sem, kí­vánják a békét vagy pe­dig folytatni akarják a gyilkos háborút. Mint Tran Hoai Nam ki­jelentette, eddig azt lehetett volna gondolni, hogy a sai­goni bábkormány gördít egyre-másra akadályokat a konferencia megtartásának útjába. Ma már azonban vi­lágos, hogy az amerikai kor­mány az, amely a saigoni hatóságokkal egyetértésben, a legkülönfélébb manőverek­kel akadályozza a konferen­cia megtartását, miközben egyre nagyobb erővel foly­tatja gyilkos, pusztító ag­resszív háborúját a dél-viet­nami nép ellen. Az így elő­álló helyzetért a felelősséget teljes mértékben viselniök kell. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége egy­idejűleg sajtóközleményben adott tájékoztatást a csütör­tök délután Párizsban Ha Van Lau és Cyrus Vance nagykövet között lezajlott tanácskozásról. A sajtóközle­mény szerint a tanácskozá­son a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság küldöttsége, egyetértésben a DNFF kép­viselőjével, abból a célból, hogy a konferencia minél hamarabbi megkezdését le­hetővé tegye és újra bizo­nyítékát adja jószándéká­nak, a következő nyilatko­zatot tette. 1. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elfogadna egy megosztatlan kerékasz­talt, amelynél minden kül­döttség kedve szerinti hely­re ülhet, másszóval egy olyan formát, amelyik egy­általán nem testesíti meg sem a „két oldal”, sem a „négy tárgyalófél” álláspont­ját. a) Annak ellenére, hogy a tárgyalóasztalra minden delegáció elé rá kellene ten­ni saját zászlaját és a nevét jelző táblácskát, a VDK és a DNFF elfogadja, hogy eze­ket a táblákat és zászlókat ne helyezzék el az asztalon, b) Ami pedig az első ülés felszólalási sorrendjét illeti, a VDK azt javasolja, hogy képviselője és az Egyesült Államok képviselője szabad akaratukból, utolsóként Szó­laljanak fel és engedjék meg a DNFF és a saigoni ható­ságok képviselőinek, hogy csak ketten vegyenek részt a sorshúzásban és amelyik­nek kedvez a szerencse, az szólaljon fel elsőnek. 2. A fentemlített javasla­tok alapján a VDK azt in­dítványozza, hogy a négy küldöttség első tanácskozá­sát 1969. január 6-án vagy az azt követő napok vala­melyikén tartsák meg. A VDK küldöttsége által ki­adott sajtóközlemény szerint Cyrus Vance, az Egyesült Államok képviselője még nem fogadta el ezt az ész­szerű javaslatok Nasszer közös cselekvést hirdet Nasszer elnök Húszéin jor-1 dániai király üzenetére vá­laszolva kijelentette: támo­gatja az uralkodó kezdemé­nyezését. hogy a lehető leg­rövidebb időn belül hívják össze az arab állam- és kor­mányfők újabb értekezletét. „Szeretném, ha tisztóban len­ne vele. hogy álláspontunk változatlan: számunkra nincs más út, mint a közös arab cselekvés útja; A veszély az [egész arab nemzetet fenye­geti. A Libanon elleni ag­resszió is erre figyelmeztet bennünket”. Az egyiptomi ál­lamfő sok sikert kíván Husz- szedn király kezdeményezésé­hez, hangsúlyozva, hogy az araboknak együtt kell fel­lépniük a közös izraeli ellen­séggel szemben, amelynek „arroganciája olyan fokot ért el, hogy azt képzeli, bárhol és bármikor lesújthat ránk”. Vilnius, az ősi város Ötven évvel ezelőtt, 1918 decemberében Lit­vánia fővárosában, Vil­niusban kikiáltották a szovjethatalmat. A Litván SZSZK főváro­sa kereken 80o éves. Litvánia hárommillió lakosából pontosan 300 000 a főváros, Vil­nius polgára. Milyen a város, s milyenek lakói? Kedves, szép — s e két jelző egyformán alkal­mazható, joggal a városra, s a lakosságra is. A dombok, hegyek völgyében elterülő Vilnius a litván nép gazdag történelméről, a jelen s a jövő harmóniájáról ad mind­untalan bizonyítékot a láto­gatónak. Az első kőépítmény, mely ma is megvan 1503-ból való. A nemzetközi kereskedelmi utak mentén ekkor építettek védelmi falat: mintegy 3 km hosszúságban, 9 méter ma­gasan, s három méteres vas­tagságút a litvánok. A len­gyel—litván fejedelemség ha­talmas volt akkor: a Bal­ti-tengertől a Fekete-tengerig terjeszkedett. a hatalmat védeni kellett: erre bizonyí­ték a védelmi fal: sok hódí­tó járt a fontos kereskedelmi utakon. Vilniusban az első, s a legszebb középületnek ma is az ősi egyetemet tartják. A nagy fejedelem, Báthori Ist­ván engedélyével épült. Két fakultás: a filozófiai és a teológiai működött akkor: ma 9 tanszéke van, s 13 000 hallgatója. Az ősi egyetem mellett 11 főiskolán tanul­hatnak a köztársaság fia­taljai. Ezerkilencszáznegyvenegy- ben — időzünk még az ősi egye­temen 9 udvaros házának történelménél: — Litvánia szép földjét megszállták a náci csapatok. A németek első ténykedé­se az ősi egyetem bezárása volt Ellenálló professzorait, legjobb hallgatóit kivégez­ték, felszerelését széthord­ták ... Vilniusban nemcsak az emberi emlékezet, a törté­nelem őrzi ezt a szörnyű időt. A hősök temetője is. 100 000 — különös náci kegyet­lenséggel meggyilkolt _ lit­ván állampolgárt takar a közös sír. 1945 januárja után hozták ide a hősi halottakat s az első tavaszon ültették virággal, bokrokkal teli a hatalmas térséget. S ettől az első tavasztól fejlődött igazán a litván fő­város. Először a gyárakat, lakóházakat kellett újra fel­építeni. Jól csinálták-e? Húsz év alatt az ipari termelés a négyszeresére nőtt. S nem akármilyen ez az ipar! Euró­pa legnagyobb fúrógép-gyára Vilniusban dolgozik. Egyre nagyobb nemzetközi tekin­télyre tesz szert elektrotech­nikai ipara — az elektromos fogyasztómérő- és a magne­tofongyártás. Könnyűipará­ból ugyancsak híres a bú­tor- és cipőipar, — exportra dolgoznál?. Legfiatalabb ipar­ág: a vegyi és cementipar. Sokat sétáltam Vilnius óvárosában. Nagyon közeli, ismerős — kedves ott az ut­cák képe. Ősrégi, emelkedő, vagy lejtős macskaköves utakban, kovácsoltvas ka­pukban, óbudai hangulatot sugárzó házacskákban gyö­nyörködtem. És az óváros után az új: a csupaüveg, erkély, sokeme­letes lakóházak kerületnyi sokasága. Mint Pesten a Jó­zsef Attila lakótelep. A litván főváros lakói? Nagyon vendégszeretők. Ezt már talán le sem kell írni. Egy kedves epizódot csupán: mínusz 6 fokos hidegben szép szekfűvel várták kül­döttségünket a vilniusi repü­lőtéren. Sóskúti Júlia Vizsgálják az Ápolta Bot Az Apollo—8 űrkabint csü­törtökön a kaliforniai Rock­well üzembe szállították, ahol két hónapon át beható vizsgálatnak vetik alá. Az elkövetkező két hónap fo­lyamán az űrkabinból bizo­nyos felszereléseket eltávo­lítanak és megvizsgálják, hogy a holdkörüli utazás milyen hatással volt az egyes műszerekre. A Rock- well-cég mérnökei minden­esetre örömmel állapították meg, hogy az űrkabin alján elhelyezett hőszigetelő paj­zsot igen csekély mértékben „égette meg” a visszatérés­kor keletkezett iszony: tos hő. Miközben az Apollo—8 műszereit vizsgálják, az Apollo—9 űrhajót pénteken már elhelyezték a kilövő- állványon. Az Apollo—9 ka­binjában február 28-án há­rom amerikai űrhajós — Ja­mes McDivitt, David Scott és Russel Schweickart — tesz tíznapos utat földkö­rüli pályán. A jövő havi űr­repülés alkalmával akarják kipróbálni a Holdra történő leszállásra és felszállásra szolgáló berendezéseket. No­ha az Apollo—9 útja kevés­bé lesz látványos az Apol­lo—8-énál, mégis az egyik legveszélyesebb és legnehe­zebb kísérlet lesz, Brit légehárító rakéták Jordániának Londonban ismeretessé vált, hogy az észak-írorszá­gi Short Bros and Harland cég Tigercat típusú légelhá­rító rakétákat szállít Jor­dániának. A rakéták előre­láthatólag még az év folya­mán rendeltetési helyükre jutnak A cég szóvivője is megerősítette a hírt, ame­lyet a brit hadügyminiszté­rium nem volt hajlandó kommentálni. Mint az UPI hírmagyará­zója megjegyzi, a Tigercat rakéták elsősorban repülőte­rek védelmére használhatók fel eredményesen. A brit cég, amely részben állami tulajdonban van, több mil­lió dollár értékben szállít ilyen védelmi rendeltetésű fegyvereket Jordániának. — Mint ismeretes, tavaly az Egyesült Államok is szállí­tott fegyvereket Jordániá­nak, amely — más arab or­szágoktól eltérően — mind­eddig nem vett igénybe szovjet fegyverszállítási se­gítséget Tüntetések Olaszországban Az Olasz Kommunista Párt irányításával csütörtö­kön az egész országban tün­tetések kezdődtek, tiltakozá­sul a rendőrség brutális be­avatkozása ellen. Szilvesz­terkor ugyanis a közép­olaszországi Viareggioban a rendőrök golyója súlyosan megsebesített egy diákot, aki társaival együtt tünteté­sen vett részt. A rendőrség a szemtanúk vallomásai el­lenére azt állította, hogy nem lőtt a tüntetőkre. Viareggioban csütörtökön az egyik helyi lap szerkesz­tősége előtt tüntetést szer­veztek a rendőrség brutali­tása ellen tiltakozók. Pisá­ban, amelynek egyik kórhá­zában a sebesült diákot ápolják, néhány ezer tünte­tő a vasúti síneken tartott ülősztrájkot, s így feltartot­ta a forgalmat. Ancona-ban a neonáci párt székháza előtt volt tüntetés, Rómában pe­dig a televízió épülete előtt tiltakoztak a diákok, az el­len, ahogyan az olasz tele­vízió az incidensről hírt, adott. „ Alkotmánytörvényt kap a jugoszláviai Koszovo tartomány Alkotmánytörvényt kap a jugoszláviai Koszovo auto­nóm tartomány, ahol októ­berben és novemberben több helyen nacionalistának, so­vinisztának ítélt tüntetések­re került sor. A Szerbiához tortozó, Albániával határos terület mintegy 1,2 millió lakosának, 67 százaléka al­bán nemzetiségű, a többi pedig szerb, montenegrói és török. Az alkotmánytörvény ter­vezete az autonóm tarto­mányban élő valamennyi nemzetiség egyenlőségét hir­deti, kiemelve minden nem­zetiség jogát a szabad fejlő­désre, a nemzeti jellegzetes­ségek kifejezésére, a nyelv, a kultúra, a történelem, az irodalom és a művészet ápo­lására, valamint a nemzeti zászlók használatára. Az ősi egyetem bejárata |^indenfeSl|

Next

/
Oldalképek
Tartalom