Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1969. Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 i ' .. * - ' * Hl fii i% BOKROS LÁSZLÓ: TANULMÁNY A példaképről Lorca: VÉRNÁSZ Bemutató a Szigligeti Színházban Társadalmunk fejlő­dése olyan szakaszhoz érke­zett, amelyben nem fe­szülnek robbanással terhes ellentmondások. Érthető, hogy másféle helyzetben más lett a társadalom hős-esz­ményképe. Más lett, de nem szűnt meg az a társadalmi szükségesség, hogy legyenek hősi példaképek fiataljaink előtt. Néhány évvel ezelőtt film­híradóban láttam: amerikai fiatalok szinte önkívületben táncoltak, ugráltak Bob Ken­nedy érkeztekor. Nálunk beat zenét hallgató, sikon­gató fiatalok körében látni ilyen arcokat. Nekünk nem fanatizált if­júságra van szükségünk, ha­nem reális társadalmi, tör­ténelmi feladatokért küzde­ni, dolgozni s lelkesedni tu­dó fiatalokra. A felfokozott érzelmek árja ne sodorja el a logikus gondolkodást, ha­nem segítse, támogassa azt. Ha megvizsgáljuk a mai helyzetet pedagógiai gya­korlatunkat akkor azt kell látnunk, az érzelmek neve­lésében, a reális célokat tá­mogató s ehhez szükségsze­rűen társuló érzelmek ki­alakításában van. még tenni­valónk. Sokszor — attól való fé­lelmünkben, hogy a vezetők történelmi szerepét eltúloz­zuk, — nem merünk az em­ber, a személyiség történel­mi szerepéről, felelősségéről szólni. Ma már egyre több­ször hangzik el annak sür­getése, hogy a szocialista ha- zafiság kialakítása nemcsak tényismeretet, hanem ér­zelmi s akarati nevelést is igényel. Az általános iskolá­ba járó gyermekek életkori sajátosságai is megkívánják, hogy hősök, nagy egyénisé­gek álljanak előttük példa­kép gyanánt. A gyermek szá­mára a történelmi személyek demonstrálják a kor jelle­gét, törekvéseit, eszményeit, mert a történelem törvény- szerűségeit logikai elvonat­koztatás útján még nehezen vagy éppen az egyépi élet­utak, vonások tükrében ké­pesek csak felismerni. A fiatalok mindig válasz­tanak maguknak példaképe­ket Kezdetben egy-egy me­sehős, a közvetlen kömye- ■teS&S. valaki, az óvó neat' később tanár vagy ismerős. Aztán egyre többször tör­ténelmi személyiség, egyéni­ség. Üjra és újra hangsúlyoz­nunk kell, hogy a szocialista hazafiságra nevelésben a munkásmozgalom kiemelke­dő alakjainak eszményké­pül állítása a legfontosabb. De a mai iskolásoknak a Tanácsköztársaság, az ille­gális kommunista mozgalom s a felszabadulás eseményei és szereplői éppen úgy tör­ténelem már, mint az 1848- as forradalom és szabadság- harc, vagy akár Rákóczi ko­rának eseményei, alakjai, mivel személyes élményük már nincs erről az időszakról. Ezért számukra különösen fontos, hogy minél többet találkozhassanak veteránok­kal, a párt idős harcosaival, akik még szemtanúként szól­hatnak a gyermekekhez. Ugyanakkor szükséges, hogy a hősöket gyermekeink emberközelben is megismer­jék. A túlontúl általános és így kevés újat, konkrétat mondani tudó életrajzok ne­velési ereje, hatása nem nagy. A veteránokkal való találko­zás is akkor élményszerű, ha beszélgethetnek vele, nemcsak „messziről láthatják” az is­kolai ünnepségen, a dobo­gón helyetfoglaló idős har­cost Erre a vendéglátó is­koláknak. úttörőcsapatoknak külön ügyelniük kell a prog­ram összeállításakor. Az utóbbi időben mind több, — de még mindig nem elég — regény, élet­rajzi album, regényes élet­rajz jelenik meg a munkás- mozgalom kiemelkedő har­cosainak életéről. Több kel­lene, másrészt a már eddig megjelenteket is jobban s többször fel kellene hasz­nálni az oktatásban, neve­lésben. Gyakran a meglévő irodalom felhasználása sem eléggé „élő”. Lehet, hogy olykor egy- egy feldolgozás irodaimi, művészet színvonalban nem remekmű. De ha nem ilyen kalandos történeteké' olvas a fiatal, hanem szokványos krimiket, akkor sem jutot­tunk előbbre, sőt még idáig sem. Ezen is érdemes gon­dolkodni ,;. & A. A Béke és Szocializmus januári számából A folyóirat most megjelent számában a kommunista é3 munkáspártok nemzetközi ta­nácskozását előkészítő bzott- ság budapesti ülésének közle­ményét olvashatjuk■ Waldó Atlas, a Chiliéi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja pedig külön cikkben elemzi a budapesti találkozó eredményeit „A kommunista és munkáspártok képviselői kiala­kították a megfelelő légkört... Az előkészítő bizottság ülésén újabb pártok vettek részt, és remélhető a tanácskozáson résztvevő pártok számának to­vábbi növekedése... Megállapo­dás jött létre a tanácskozás időpontját és helyét illetően. 1969' májusa, Moszkva... A most elfogadott határozatoknak megfelelően az előkészítő mun­ka áthelyeződik Moszkvába, a nagy Lenin hazájának főváro­sába, akinek születése 100 év­fordulójára készül az egész ha­ladó emberiség” — olvashat­juk. A vietnami fejleményekről, a Német Kommunista Párt 50 éves történetéről szóló cikk il­letve interjún s a görögországi helyzet elemzésén kívül közli a folyóirat annak a kerekaszlal- konferenciának rövidített jegy­zőkönyvét, amely a múlt év végén Berlinben, a Béke és SzoclalIzmus rer\dez sében folyt s „A jelenkori kapitalizmus, a tudományos-technikai forra­dalom és a munkásosztály” című kérdést vitatta meg. Ha­zánkból Gedő András vett részt e konferencián, de a felszóla­lók többen idézték a kérdés vitájában Szántó Györgynek több megállapítását, helyzet- elemzését a vitatott kérdésekre vonatkozóan­Több cikk a latin-amerikai t az afrikai társadalmi fejlődés sajátosságait elemzi. <CS) Cirkusz­művészet Népszerűek, keresettek kül­földön a cirkuszművészet ma­gyar művelői. Az idén már 42 fős magyar csoport lép fel az amerikai Ringling cir­kuszban. Romániába készül a tavaly az NDK-t járt együt­tes, s fél-fél műsoridőt ki­töltő számokat kértek Len­gyelországba és a Szovjet­unióba. Elsőízben vendégsze­repei magyar együttes Dél- Amerikában az 50 tagú cso­port március 5-én mutatko­zik be Buenos Airesben. Az öt-hat hónaDos turné alatt Argentínát. Brazíliát, Chilét és Kolumbiát keresik fel mű­sorukkal. Üj miniszteri utasítás jele­nik meg rövidesen az óvo­dák, az alsó és középfokú ok­tatási intézmények pedagógus állásainak pályázat útján tör­ténő betöltéséről. A Mű­velődésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, az oktatási intézmények felett felügyeletet gyakorló más tárcákkal, a Pedagógus Szak- szervezettel s a Művészeti Szervezetek Szövetségével egyetértésben módosítja a pedagógus állások pályázati rendszerét. Az utasítás kimondja: a pedagógus állásokat általá­ban pályázat útján kell be­tölteni. A pályázatokat az ok­tatási intézmények szükség­leteinek megfelelően hirdetik meg. Minden évben március 21-ig a Köznevelésben jele­nik meg a már alkalmazás­ban levők részére hirdetett pál vázat. Ekkor kérhetik át- I helyezésüket a valahol már 1 szolgálatban levő nevelők. Ok egy helyre pályázhatnak Be­nyújtott pályázatukat április Lorca magyarországi ját­szásának már vannak ha­gyományai. Mégsem állíthat­ja senki sem, hogy a Vér­nász, a talán legösszetettebb és legkülönfélébb elemeket sajátos költői egységbe ol­vasztó Lorca-tragédia ne len­ne mindenkor izgalmas és egyben komoly erőpróbát is jelentő művészi feladat, szí­nésznek, rendezőnek egy­aránt. Hiszen Lorca erőteljes drámai világának színpadra állítása még a nagy gyakor­latú rendezőknek is jelent­het megoldhatatlan feladatot. Példaként éppen a Nemzeti Színház Vérnász-előadását említhetem. Ment-e elébb a Vérnász ügye ahhoz a nevezetes be­mutatóhoz képest? A válasz egyértelmű nem. Sőt, a szol­noki előadás egyéb problé­mákat is felvet Színpada a nagy, szinte emberfeletti szenvedélyek színtere, de a szenvedélyek gyökerei mindig mélybe nyúl­nak, le egyenesen a spanyol társadalom eleven talajába, s sötét lombjukkal az eget ve­rik. Lorca szerint a színház „a sírás és a nevetés isko­lája; szabad ítélöszék, ahol az emberek ósdi és téves er­kölcsi tételeket tehetnek nyil­vánvalóvá”. S ez számára nem csupán elmélet drámaírói gyakorla­tában testet is ölt. Mint a Vérnászban is. Kettős gyil­kossággal végződő vétkes sze­relemről szól, egy lázadó leányról, aki bár nem tuda­tosan, csupán ösztöneinek en­gedve a bűnös szerelem ör­vénylő vonzásába kerül. Ott­hagyja saját lakodalmát, hogy megszökjön haidan volt Je- gvesével, az időközben már házas emberré lett Leonar- dóval. A messzi földön szép­ségéről híres leány tragikus vétke, akárhogy nézzük, lá­zadás is» az évszázadok óta élet-halál urat játszó zsarno­ki törvények, s megrögzött társadalmi szokások ellen, amelyek a feudális elmara­dottság sötétségével járnak jegvben. A szerelmi tragédi­ának tehát nagyon is konk­rét társadalmi — ,ha úgy tet­szik, átvitt értelemben poli­tikai mondanivalója van. A Menyasszony egy nálánál szegényebb valakivel szökött meg, olyan valakivel, akit holdak választottak el a va­gyonosnak számító leánytól. Leonardónak csak hét ökre és egy viskója van. Ismerős ez a konfliktus, s a tragikusba forduló szerel­mi történet; a múltban ná­lunk is történhetett volna (meg is történt) bármelyik 20-ig kell elbírálni s dönteni ügyükben. A tanulmányaikat befeje­zők körében május 5-ig kell az óvónő- s tanítóképzőkben, a felsőfokú pedagógusképző intézményekben (főiskolákon, egyetemeken) meghirdetni az igényeknek megfelelő pályá­zatokat. Tájékoztatni kell a végző növendékeket, hogy az állást hirdető helységeknek mik a leglénvegesebb jellem­zői (közlekedési, csatlakozási viszonyok, a helység kulturá­lis ellátottsága stb.), s közöl­ni kell azt is. hogv a pályá­zatot hirdető iskolában mi­lyen a tanerőelláíottság. melv szakjait fogja tanítani alkalmazása esetén az új tanerő, a végző hallgatók két helvre nyújthatnak be oá'vá- zatnt máius 14-lg. Az ő ese­tükben június 12-ig kell dönteni. A végző fiata'ok számára két lépcsőben történik a oá- Ivázat meghirdetése, áz üre­sen maradt álláshelyekre ugvanis a munkáltatóknak még egy alkalommal, legké­sőbb június 30-ig az egyete­faluban. A tragikus spanyol szerelemben tehát nem nehéz a magvar „főd a főddel há­zasodik’’ tiran-szobás sok bajt okozó testvér-párjára is­merni. Konkrét, társadalmi­lag meghatározott konfliktus­ról van tehát szó. A meg­oldás? A „kicsi éles kés”, amelv pontot tsz a dolgok végére; mint már annyiszor, ezúttal is életeket olt. s ha az előbbiekben ítótös^őVi-ól szóltam, akkor az ítéletről is beszélni kell. Ugvanis ab­ban a vitában, hogv ki a bűnös a véres történtekért, az utolsó szó. a döntő szó a nézőé. Nekünk kell kimon­danunk. ha a fő vétkes az ellentmondásokkal teli spa­nyol társadalom. Meg azért is érzem szén drámának a Vérnászt, véresen is. végze­tesen is. mert tisztitó ereje van. s a tisztulás örömével ajándékozza meg az embert, bár az érzelem szabadságá­ért ösztönösen fellázadt em­ber számára nem ad pers­pektívát A szolnoki előadás — érzé­sem szerint — ennek a lé­nyeges drámai tartalomnak a kibontására és megszólaltatá­sára összpontosította erejét Ezt a döbbenetesen realista világot igyekezett feltárni a néző előtt. Lorca világát idé­zi; a szikár, napégette spa­nyol földet, hőségmarta sár­ga-barna hegyeivel és kövei­vel. és még inkább meg­perzselt lelkű embereit, akikben az érzelem vissza­fojtva parázslik, és hogvha előtör, olykor pusztító lavina­ként önt el mindent. Fojtó, nyomasztó világ, háttérben leselkedő suhogó szárnyú, zöld szemű szörnnyel, a vég­zettel. A nagy szenvedélyek, a végzetes indulatok színpa­da a Lorcáé, és a szolnoki előadásból is többé-kevésbé ez világlott ld. Legteljesebben GvSnayössy Katalin Menyasszonyéban és Hegedűs Agnes Anyájában élhettük át és érhettük tet­ten ezt a jellegzetesen lorcai drámaiságot. Igaz, ez a két női szerep is a legteljesebb. Hegedűs Ágnes kőbe zárt fájdalmú, befelé síró Anyája kellően is szól a gyűlölet al­só regisztereiben éppúgy, mint az egetverő fájdalom magas pontjain. Hasonlóan megrendítsen igaz Gyöngyös- sy Katalin virágzó széoségű Menyasszonya, aki dacos büszkeségében, gyötrődő ma­gamegadásában és „bűnének” eltökélt vállalásában egy­aránt meggyőző. Egy-egy re­akciója, szemvillanása, gesz­tusa pontosan tükrözi a ben- sejében dúló emberfeletti har­meken. főiskolákon, tanító- s óvónőképzőkben újra meg kell hirdetni a pályázatot Erre július 15-ig kell benyúj­tani a kérelmeket s augusz­tus 5-ig történik döntés Pályádat nélkül alkalmaz­hatók. illetve helyezhetők át viszont államigazgatási vagy társadalmi szerveknél műkö­dő pedagógusok. oktatási in­tézmények vezetői vagv ve- zetőhelvettesei. átszervezés miatt áthelvezettek, a társa­dalmi ösztöndíjasok, valamint a szakmunkásképző Iskolák oktatói. Az új miniszteri rendelke­zés igyekszik az iránvban hatni, hogv a tanév megkez­dése után már csak a leg- szüksZcfosebb mozgásra ke­rül iön sor és esv-effv tan­év időszakára stabil! zéiúü ion a tantostüle*»k állománya A Szolnok megvei 'anáos vb művelődésügy! osztálya a iárásl és városi tanácsok vb műv®1 őöésügvi osztályainak vezető’vel már ismertette az úi módosító rendelkezést, a miniszteri utasítás a Műve­lődésügyi Közlöny február 1-i számában kerül közzétételre. cot: Leonardo ellen Leonar- dóért. El tudja hitetni ve­lünk, hogy megejtő szépsé­gén túl Menyasszonya „le­ány” is a talpán, s ha kel­lene, bizony a kötelet is el tudná harapni, pusztán a fo­gaival. Biztosan és nagy át­éléssel játszik az érzelmek skáláján. (Valamivel több tartás és méltóság talán még tovább növelné az általa megformált Menyasszony lá­zadásának jelképes tartal­mát.) Egyébként a székely Gábor rendezte Vérnász az egyélű teljesítmények előadása. Ki­csi szereneiben az említettek­hez Andaházy Margit is so­rakozik. A Halált megjelenítő koldúsasszonya például a harmadik felvonás „kritikus” erdő jelenetében egyenesen dermesztő hideget lehelt O az, aki maradéktalanul szó­laltatta meg az előadásban másutt talán halványabban megnyilvánuló lorcai költé­szetet is. (Illyés Gyula fordí­tása.) Valamennyi megjelené­se drámai történés és egyben színpadi esemény. A komor színek olvan gazdag árnya­latával állítja színpadra a különböző nőalakokat amelyre csak Ilyen vérbeli művész képes. A fiatal rendező munkája is éppen azokban a jelene­tekben érvényesül leginkább, ahol a dráma erőtere össze­szűkül és kemény dialógu­sokba sűrűsödik. Ezekben a részekben határozott érzék­kel teremti meg a kemény drámát. A tömegjelenetek megkomponálásában azonban már jóval bizonytalanabbnak látszik. Például a második felvonás lakodalmát éreztem a kelleténél erőtlenebbnek és kevésbé feszítettnek. Talán ha tudatosabban él a derű­sebb, színesebb felszín és as alatta munkálkodó komo- rabb, sötétebb erők kifejező kontrasztjával, akkor az egy-egy időre kissé elbágvadt drámai feszültséget maga- saöh hőfokon tudja életben tartani. Lorca színpada nemcsak az erőteljes dráma színhelye, de a költészet világa is. S a köl­tői részek nem csupán ékít­ményként díszelegnek a drá­ma homlokán. Sajátos sze­repük van a dráma kirajzo­lódásában és végkifejletében, s sajátos hangulatának meg­születésében. Ez a költészet — sajnos — nem mindig szólt egyforma erővel, és nem mindig ragyogott tiszta ra­gyogással Például az Anyós és a Feleség közösen elmon­dott balladája a fekete pari­páról. nem kapott szerepének megfelelő hangsúlyt, pedig közvetve a küszöbön álló tra­gikus eseménvek baljós köl­tői előrevetítése, a már em­lített Andaházy Margiton kí­vül a költői szöveg, a költői dikció előadásában Szomba- thy Gyula vetette észre ma­gát; áldozatra éhes. szisze­gő Holdja nemcsak tiszta és kidolgozott, de hangulatilag is helyén volt. Az előadás során felfigyel­hettünk a törékeny, vergődő Feleség szeretjében Káldi Nórára, a vőlegény karakte­risztikus és illúziót keltő megformálásával Kránitz La­josra. maid a Leonardót ala­kító Huszár Lé sztár a, egv- egy szerenben Bókay Mária és Sebestyén Fva alakítására és Kürtös Istvánra, aki a Menyasszony aniát iá's-mtta. A darabhoz Sulyok Tamás írt stiluses és tartalmas ze­nét. Török Iván tervezett ökonomikus díszletet, jól szolgálva a realisztikus igé- nvű stilizált előadást, bár az utolsó kép nyomasztóan ün­nepélyes hangulatát egy, a T orca szándékai szerinti fe­hérre meszelt. boltozatos, vastag falú szoba talán job­ban szolgálta volna. ..Szomszédasszonyok- egy késsel, egy kicsi késsel két és három óra körött, mint meg­íratott eav éjiéi, két szere­lemre való férfi meggyilkol­ta egymást.” Hogy miért? Meg kell nézni. VaJkó Mihály Hódosul a pedagógusok pályázati rendszere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom