Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-17 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 295. szám. Ara: 70 fillér 1968 december 17., kedd. Módosítanak néhány közgazdasági szabályzót Az indokolatlan előnyök ellen — Csökkenő bérszorzók — Tartalékalapot a bankba Az új irányítási rendszer pénzügyi-gazdasági szabályo­zóinak kidolgozásakor gya­korlati okokból gyakran kel­lett kivételeket tenni s esyes iparágaknak, vállala­toknak különféle kedvez­ményeket nyújtani. (Minden tizedik vállalat valamilyen formában kedvezményezett helyzetben van.) Az 1968. évi vállalati eredmények és a szabályozók működésének, hatásának elemzése arról tájékoztatott, hogy egyik-másik szabályozó ha­tása a vártnál gyengébb s hogy az általános sza­bályok alóli kivételek, a különféle kedvezmények és engedmények számos esetben indokolatlan elő­nyöket biztosítottak. E tapasztalatok alapján 1969. január 1-én plyan — a gaz­daságirányítási rendszer alapelveivel összhangban lé­rő s az általános szabályozó rendszerbe beilleszkedő — intézkedések lépnek életbe, amelyek egyrészt szűkítik a kivételeket, és a kedvezmé­nyeket, másrészt a szabályo­zok ösztönző, befolyásoló erejét növelik. A nyereség'adózásban és a részesedési alap képzésé­ben fontos szerepe van a bérszorzónak. Az átlagos bérszorzó 2, egyes ágazatok számára .azonban magasabb bérszorzót állapítottak meg. (A nagyobb bérszorzó növe­li az R-nyereség-hányadot.) Mivel a bérszorzóval való kedvezményezés számos ága­zatban indokolatlannak bi­zonyult, jövő évtől kezdve a tanácsi gázgyártásban, va­lamint a kő- és kavicsipar­ban, a papíriparban, a TEK- vállalatoknál, a mellékter­mék- és hulladékbegyűjtési ágazatokban a 2-es bér­szorzót, a mezőgazdasági gépjavítóknál pedig a 3-as bérszorzót kell alkalmazni. (1970-ben a mezőgazdasági gépjavítóknál is 2-es bér­szorzó lép életbe.) A kiemelt bérszorzók csökkentése az érintett vállalatoknál módosítja az érdekeltségi alapok ará­nyát, a részesedési alap — az 1968. évihez képest — csökken és emelkedik a fejlesztési alap aránya. A szabályozó-rendszer egyik másik változása viszont min­den vállalatnál a részesedé­si alap képződésének ked­vez 1968-ban az R-nyereség- rész adózásánál a tényle­ges létszám és a bázisbér szorzatát számolták el bér­költségként, 1969-től viszont a tényleges bérszínvonalnak megfelelő bérköltséget le­het, illetve kell figyelembe venni. E módosítás követ­keztében növekszik az R- nveresévrész és csökken az utána fizetendő adó, tehát emelkedik a nyereségből kénződe részesedési alap — 1968-ban a részesedési alap szemnontiaból azok a válla­latok voltak kedvezőbb helyzetben, amelyek nem a bérszínvonalat, hanem a lét­számot növelték. (Nem vé­letlen, hogy a termelékeny­ség "em emelkedett jelentő­sen.) Az új intézkedés viszont a term<>lékenvséget javító és a bérszínvonalat növe­lő vállalatok pozícióit ja­vítja: g&anis a tényleges bérszín­vonalat, illetve bérköltséget kell elszámolni s a maga­sabb bérszínvonal a része­sedési alap arányát növeli. (Félreértések elkerülésére: a bérszínvonal növelésére for­dított összeg továbbra is csökkenti a felosztható ré­szesedést, tehát nem lehet öncélú bérfejlesztést vé­gezni.) A jövő évtől magasabb lesz a tartalékalap kötele­ző szintje. Az továbbra is érvényben marad, hogy éven­te az érdekeltségi alapok 10—10 százalékát kell a tar­talékalapba helyezni, de an­nak kötelező szintjét felemel­ték a bérköltség 8 százalé­kának és a záróeszköz-állo­mány 1,5 százalékának együttes összegére, szemben az eddigi 3, illetve 0,3 százalékkal. A tartalékalappal össze­függő másik módosítás: az eddigi rendelkezések szerint a vállalatok a tartalékala­pot felhasználhatták forgó­eszköz-finanszírozására. Ez viszont azt jelenti, ha ne­tán szükség lenne a tarta­lékalap rendeltetésszerű felhasználására, a vállala­toknak hitelt kellene fel­venniük. Az 1969. január l-én életbelépő rendelkezé­sek értelmében a tartalékalapot tartós be­tétként kell a bankban el­helyezni. Mindezek az intézkedések a vállalati jövedelemelvo­nást, a nyerségadózást és az érdekeltségi alapok kép­zését módosítják. A válla­latok pénzügyi kötelezettsé­gei azonban egyéb vonatko­zásban is megváltoznak. — Nevezetesen: az eszközlekö- téai járulék fizetésében. — 1968-ban a vállalatok esz­közeik egy része után nem fizettek 5 százalékos járulé­kot, a hitelből finanszírozott eszközök mentesítve voltak az eszközlekötési járulék alól. Ez a mentesítés 1969- ben megszűnik, a hitelesz­közök is járulékkötelesek. G. I. Nagyszerűen helytálltak a Szolnok megyei sorkötelesek Amint arról mór koráb­ban beszámoltunk, a KMP és a KIMSZ megalakulásá­nak 50. évfordulója tisztele­tére veresnymozgalmat kez­deményeztek az MHSZ me­gyei gép jármű vezetőképző iskoláinak hallgatói. A sor­Gyülekezés a Tisza-hídnál Szombaton és vasárnap négy megye legjobbjainak találkozójára került sor Deb­recenben. Megyénkből 36 tanuló, 18 gépkocsivezető és oktató vett részt a gyakor­laton. A Debrecenbe utazó három megye „válogatott­ja” szombaton délelőtt a szolnoki Tisza hídnál talál­kozott. A gépkocsikaraván innen indult el. Püspökla­dányban a Hajdú—Bihar megyei küldöttség várta őket. A televízió híradója is beszámolt a sorköteles gép- járművezető tanulók debre­ceni felvonulásáról. A fiatalok a Munkásmoz­galmi emlékműhöz vonul­ták és Hajdú-Bihar, Bács- Kiskun, Csongrád és Szolnok megye MHSZ képviselői megkoszorúzták a munkás- mozgalmi emlékművet. Vasárnap délelőtt az öt­öt fős csapatok lövészverse­nyével kezdődött a prog­Jogositványszerzés — ingyen Az ünnepélyes díjkiosztá­son a szolnoki csapat az el­sőségért járó serlegen kívül egy NDK gyártmányú, tíz- ezerhatszáz forint értékű, az elméleti műszaki okta­tást szolgáló modellt ka­pott. Az egyéni győztest So­kol táskarádióval, a máso­dik és harmadik helyezet­tet egy villanyborotvával, illetve egy karórával jutal­mazták. A verseny vala­mennyi helyezettje tandíj- mentesen végezheti el a gépjárművezető képző isko­lát. Sidó Béla őrnagy, a Szol­köteles fiatalok a korábbi háziversenyeken már eldön­tötték, hogy kik a megye legjobbjai a lövészetből, a KRESZ és politikai témájú kérdésekből álló verseny­ben. ram, majd délután az elmé­leti vetélkedővel folytató­dott Délelőtt még a ver­senyben vezető debreceniek aligha számítottak arra, hogy a délután a Szolnok megyei fiúk teljes sikerét hozza. A KRESZ vetélkedőben már a szolnokiak voltak a leg­jobbak. A talán legszínvo­nalasabb versenyt hozó po­litikai vetélkedőben is ra­gyogóan helytállt a Tóth Endre, Fülöp Béla, Czakó Mihály, Zsigrái Ferenc és Miháczi Sándor összeállítá­sú csapat, amely a műsza­ki kérdésekből összeállított „ki mit tud?”-on előnyét to­vább növelve, az első helyet szerezte meg. Az egyéni versenyben Czakó Mihály, a Tiszaparti Gimnázium ta­nulója az első, Miháczi Sán­dor, a kunszentmártoni tég­lagyár szerelő technikusa a harmadik helyen végzett. nők megyei gépjárműveze­tőképző iskola parancsnoka, e verseny „szövetségi kapi­tánya” volt talán a legbol­dogabb, hiszen a verseny végső soron azt szolgálta, hogy az MHSZ iskoláiban szakmát tanuló sorköteles fiatalok bevonulásuk után a tanult szakma mesterei, jő elmélet'- és gyakorlati szak­emberek legyenek. Amint azt Sidó Béla őr­nagy elmondotta, a versenyt követő megbeszélésen elha­tározták, hogy a vetélkedőt jövőre is megrendezik, Az 1969. évi költségvetés az országgyűlés előtt Most először: két éves tanácsi költségvetés Az országgyűlés ülésszakáról „ rádió szerdán és csütörtö­kön a déli hírekben és a 19 órakor kezdődő esti króniká­ban hangképekben, tudósítá­sokban számol be. A televízió 18-án és 19-én a híradóban, 18-án pedig 19,30 órai kez­dettel külön kiadásban szá­mol be az országgyűlés ülós­Az utolsó munkanap Bensőséges ünnepségre ke­rült sor szombaton a szolnoki Fűtőházi Dolgozók Klubjá­ban. Tizennyolc nyugdíjba vonuló munkatársukat bú­csúztatták a szolnoki állomá? vonatkísérői. A hagyomá­nyokhoz híven a Bajcsy-Zsi- linszky úti általános iskola úttörői rövid műsorral ked­veskedtek az idős vasutasok­nak. Az állomásfőnökség, a cso­móponti pártbizottság és a szakszervezet nevében V. Nagy Ferenc mondott búcsú­zó beszédet, majd átnyújtot­ta a szakszervezet ajándékát, n T»ófiór*1óel Angol személygépkocsikat vásárolunk A MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat szerződést üt alá az angol Ford Motor Company-vel há­romezer Ford személygép­kocsi jövő évi vásárlásáról. A szerződés szerint az angol fél a járművek értékének megfelelő összegben vásárol rriagyar ipari termékeket. A megállapodás magában fog­lalja a vevőszolgálat és az alkatrész-ellátás biztosítá­sát is. Az idei utolsó parlamenti üléssszak fő témája — az 1969. évi állami költségvetés — az egész ország lakosságát, valamennyiünket közvetlenül érint. Ennek különböző vo­natkozásait, fontos részterü­leteit vizsgálták meg az ülés­szakot megelőző hetekben az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjainak ülései, az elmúlt napokban pedig az országgyűlés külügyi, honvé­delmi. ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, jogi, egészség- ügyi, kulturális, s végül: terv- és költségvetési állandó bi­zottságai. Ezeken a bizottsági üléseken az érintett miniszté­riumok vezetőinek bevonásá­val. az ő előzetes tájékozta­tásuk alapján sokoldalúan megvitatták a képviselők az állami költségvetés egy-egy fontos területét, problémakö­rét S bár valamennyi bizott­ság elfogadásra ajánlotta a jövő évj költségvetést, . több figyelemre méltó ész­revétel, indítvány, javaslat is elhangzott » bizottsági üléseken. Ismeretes, hogy az ülés­szak napirendjét maga az or­szággyűlés állapítja majd meg. Ez a napirend — előrelát­hatóan így alakul majd: A képviselők meghallgat­ják a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. — két országgyűlési ülésszak között legfőbb ál­lamhatalmi szervünk — mun­káját ismertető beszámoló jelentést. Ezután kerül sor a pénzügyminiszter expozéjára, amely természetesen — mint­egy az 1969. évi költségvetés indoklása, megalapozásaként — részletesen elemzi az új gazdasági mechanizmus el­ső évének. az 1968. évi gaz­dálkodásnak legfőbb tapasz­talatait, tanulságait is. Az előterjesztett állami költségvetést, amelyhez a pénzügyminisztert követően a terv. és költségvetési bi­zottság előadója is jelentést fűz majd, A gazdasági és pénzügyi helyzet alapos elem­zése alapján, az 1969. évi népgazdasági tervvel össz­hangban dolgozták ki. Már a korábbi bizottsági és csoport- tanácskozásokon is nyilván­valóvá vált, hogy az elő­irányzatok figyelembe veszik társadalmunk fejlődésének követelményeit és a gazdasá­gi tevékenység hatékonysá­gának fokozatos javulását. Így tehát egy részleteiben is jól átgondolt, alapos szám­vetéshez és költségvetési tör­vényjavaslathoz szólhatnak majd hozzál az országgyűlési képviselők. Az ülésszak vitájára ke­rülő 1969. évi költségvetés egyik érdekessége, hogy ab­ban a tanácsok költségvetési és fejlesztési alapja előirány­zatainak részletezése nemcsak 1969-re. hanem 1970-re is megtörtént; vagyis ez lesz tanácsaink első kétéves költségvetése. Ez' annak a' már 'korábban" elfogadott elvnek a gyakor­lati átültetését jelenti, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben — a távlati cél­kitűzések megalapozása és a pénzügyi eszközök hatéko­nyabb felhasználása érdeké­ben ■— a tanácsok részére az igénybevehető bevételek körét, mértékét s az állami hozzájárulás összegét az öt­éves népgzadasági terv idő­tartamára szólóan kell meg­állapítani. XJ. I­Az indulás jó Tolt Események sorokban A nagykunsági tsx-szövetség küldöttértekezlete Karcagon (Tudósítónktól.) A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap küldöttértekezletet tartott Karcagon. A tanácskozáson megjelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Szabó József, a pártfőiskola igazgatóhelyettese, Sári Mi­hály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és dr. Kasza Béla, a megyei ta­nács vb osztályvezetője. A küldöttértekezletnek Suba István, a szövetség titkára adott számot az egyéves munkáról. Majd Méhes Imre, a mezőtúri Bé­ke Tsz elnöke számolt be az ellenőrző bizottság te­vékenységéről. Suba István elmondotta, hogy a területi szövetségben a testületi munka szabja meg az apparátus tevékeny­ségének fö irányát. A szö­vetség vitafórum lett. Az idén negyvenszer találkoz­tak a szövetség munkatár­sai a különböző rendezvé­nyeken a tsz-ek vezetőivel, szakembereivel. Az előadó részletesen elemezte a terü­leti szövetség információs, közgazdasági, szövetkezetpo­litikai munkáját, az árufor­galomban és a termelés fej­lesztésében kifejített tevé­kenységét A beszámoló után hozzá­szólások következtek. Szur- csik István, a túrke vei Vö­rös Csillag Tsz elnöke a tsz-ek társulásának fontos­ságáról, a mezőgazdasági üzemek és az ipar együtt­működésének szerepéről be­szélt. Fábián Márton, a , karcagi Május 1. Tsz elnö­ke és a többi küldöttek is elismerően szóltok a szövet­ség egyéves működéséről. Hegyi elvtárs, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz elnöke és Kurkó Mihály, a kengyeli Mező Imre Tsz elnöke kérte, hogy a szövet­ség fokozottabban foglal­kozzon az állategészségügyi hálózat megszervezésével, az üzemek állatorvosokkal való ellátásával. Csikós elvtárs, a török­szentmiklósi Dózsa Tsz el­nöke és Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke után Csáki István szólt a küldöttértekezlet résztvevőihez. Ügy értékel­te a szövetség munkáját, hogy az indulás jó volt. A szövetségnek azonban to­vább kell kutatnia, hogy hogyan segítheti jobban a tagszövetkezeteket. Igen fon­tos, hogy az első év ered­ményei alapján a szövetke­zetek magukénak vallják a • szövetséget. Végezetül Suba István tit­kár válaszolt » küldöttek kérdéseire. Lakatos Tibor főtitkár nyi­totta meg hétfőn Berlinben a nemzetközi gyermek és if­júsági mozgalmi bizottság (Cimea) kibővített elnökségi tanácskozását, amelyen a ven. déglátó NDK képviselői mel­lett, szovjet, lengyel, magyar, finn. francia és ciprusi kül­döttek vannak jelen, -fr Má­tyás László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára és Wemer Kirchhoff, az NDK nemzeti frontja or­szágos tanácsának alélnöke hétfőn Berlinben megállapo­dást írt alá a két ország népfrontszervezeteinek jövő évi együttműködéséről, -fr Varsóban tartotta végrehajtó bizottsági ülését a pedagógus szakszervezetek nemzetközi szövetsége. -ír Különleges új termékkel — tűzálló fával — jelentkezett a piacon a toko- di fa teli tő üzem, az égést gátló vegyszerekkel telített fa akkor sem kap lángra, ha benzinnel leöntik 'és meg­gyújtják. Kétnapos érte­kezletre jöttek össze hétfőn „ Művelődésügyi Miniszté­riumban a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei és „ művelődésügyi osztályok vezetői. -ír A MÉK békéscsa­bai kirendeltségén az őszi idényben több mint 40 ezer íácánkakast, nvulat. őzet, dámvadat vettek át a vadász- társaságoktól:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom