Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-15 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA AfÁéxleux­XIX. évfolyam, 268. szám. Ára 70 fillér 1968. november 15., péntek. BOSZPORUSZ Kisegítő kereskedelem a fogyasztók szolgálatára Mozgóárusítás — Lakásra megy az ügynök — Házibolt a tanyán A Belkereskedelmi Mi­nisztérium októberben irányelveket adott ki a ki­segítő kereskedelmi tevé­kenység fejlesztésére a ko­rábbinál szélesebb körben való alkalmazására. Az in­tézkedés időszerűsége aligha vitatható, hiszen a kiskeres­kedelmi hálózat bővítéséért tett minden eddigi erőfeszí­tés ellenére az ország terü­letének mintegy 10 százalé­kán még ma is hiányos a lakosság ellátása számos fo­fehér foltok az üdűlő-öveaetekben, pá­lyaudvarok és nagyüzemek környékén, sport- és kultúr- rendezvények helyein, a tö­megközlekedési eszközökön, vagyis olyan helyeken, ahol egyidőben nagyobb számban fordulnak meg az emberek. A kisegítő kereskedelem ed­digi korláta! riak 'féloldása lényegesen javíthat az em­lített területek helyzetén és a korábbi inézkedésekkel együtt észrevehetően hozzá­járul majd a lakosság jobb ellátásához. A kisegítő kereskedelem különböző formái közül a mozgóárusítás eddig is is­mert volt, de csak szűkre szabott határok között lehe­tett gyakorolni. Az új ren­delkezés szerint a mozgóárus az utcán, közlekedési eszkö­zön, piacokon, vásárokon és rendezvényeken korlátozás nélkül árusíthatja az állami vagy szövetkezeti kereskede­lem elszámolására átvett áruját A mozgóárus tevé­kenységét előre meghatároz­hatják állandó, vagy idény­nek megfelelően fejlesszék. — Zs — Budapestre érkezett A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter Sikeres bemutatkozás Budapesten gyasztási cikkből. Szolnok megyében, számolva a ta­nyai településekkel, ez az arány még nagyobbra be­csülhető. A kis lélekszámú települések érthető okokból jórészt kívül rekednek a ke­reskedelmi hálózat hatósu­garán, jóllehet az itt élő em­berek számára egyre terhe­sebb a naponta szükséges árucikkek beszerzéséért ki­lométereket fáradozni. Az ellátás szempontjából talál­hatók jelleggel- Mindkét esetben az egész országban árusít­hat játék, bazár, bizsu, pi­pere, képes levelezőlap, élel­miszer zöldség, gyümölcs, trafik, virág, lottó és egyéb árucikkeket. A mozgóbolt kielégítheti az üzletektől tá­vol eső munkahelyek, isko­lák, lakótelepülések igényeit, de esetenként fontos kiegé­szítő szerepet tölt be még az üzletek közvetlen köze­lében is például nagyobb ünnepek előtt, leltározások idején stb. A kiskereskedelmi ügynök elsősorban magával vitt ár­jegyzékek vagy áruminták alapján a fogyasztó lakásán, vaey munkahelyén működik. Vállalhatja a házhozszállí­tást is az őt megbízó válla­lat bonyolításával, sőt a ma­gával vitt árat azonnal el­adhatja a fogyasztónak. üj rendszer a házibolt, ami az eddigi kísérletek á~h lyan ez a Szolnok, mint a Boszporusz! — mon­dotta valamelyik nap az egyik ismerősöm. S nem csak azért, mert itt is nagy az átmenő forgalom, hanem in­kább a keleties mindenbe belenyugvás, a tétlen szem­lélődés miatt. Lehet ezen vitatkozni, el­lenérveket felhozni, tényék­kel bizonyítani a megye- székhely rohamos, a ritkán errejáróknak különösen szembetűnő fejlődését Egy viszont tagadhatatlan: Szol­nok évszázadok során csak az átjáróház szerepét töltötte bá Itt pihenték ki fára­dalmaikat a sóutak fuvaro­sai. itt szálltak meg a posta­kocsik vándorai, itt adták át a kormányrudat a Kárpátok­ból érkező tutajok legényei. Nem sokat változott a helyzet az ötvenes évekig. Igaz. a tutajok szinte telje­sen eltűntek a Tiszáról, a sóutak szekereit kiszorította a vasút. — de a sok ezer vasutas életútja inkább a végtelenbe fűtő sínpályák­hoz kötődött, s nem a vá­roshoz. Hiányzott — leg­alábbis tömegméretekben hiányzott — „ város jó érte­lemben vett polgársága- — Hiányzott a lokálpatriotiz­mustól fűtött munkástöme­gek, értelmiségiek soka­sága, olyan emberek, akiknek szívügye lett volna ez a vá­ros. Még azok sem törődtek ve­le. akiknek hivatalból kel­lett volna előmozdítani a «'áros fejlődését. Városszerte közismertek a felszabadulás előtti idők nagy panama- ügyei, a közpénzen épített magánvillák sokasodása és az egyéb visszaélések. Szolnoknak talán ezért !b nincs olyan dicső múltja, olyan gazdag hagyománya, mint néhány nála kisebb városnak. Ennek a megye­székhelynek inkább a jele­ne, s méginkább a jövője figyelemre méltó. S nem is annyira mind számottevőbb Ipara, gyarapodó modem 1a- kóépületei miatt. Ezek csak külsődleges jelei annak, hogy nálunk is egyre inkább olyan lakosság alakul ki, olyan emberek kerülnek kulcspo­zíciókba, akik az otthonukat itt akarják megteremteni, itt akarnak élni. dolgozni, tő­lük telhetőén gyarapítani a város hímevét Az a húszezer ember, «W a felszabadulás óta került Szolnokra, jórészt már benn­szülöttnek érzi, szolnokinak vallja martát. S nemcsak szó­ban. tevőlegesen is. Ugye, emlékeznék még arra, hogy a tavaszi és őszi áradáskor mindig víz borította a Tisza- íigetet? Nem központi be­ruházásként. hanem a mun­kások és a fizikai munkához kevésbé szokott hivatalnokok keze nyomán épült ott a gát, új strandot kempinget, kel­lemes kirándulóhelyet jelent­ve a város lakóinak. Sokáig tartana felsorolni azt is, hány új létesítmény tervei készültek társadalmi munkában, az üzemek, vál­lalatok mivel segítették, s kí­vánják elősegíteni a megye­székhely fejlődését. Az olaj­bányászok például jónéhány millióval „szállnak he” az új városközpontban épülő művelődési házba. örömmel hallunk hírt egyre több új kezdeménye­zésről. öntevékeny vállalko­zásról. Olyanokról, melyekre máshol is felfigyelnek. A ®oIndki papírgyár például új cikként kórházakba szánt papírlepedőket. a minden­napi életben jól használható papírzsebkendőket és törül­közőket kíván gyártani. A Tiszamenti Vegyiművek a meglévő három kénsavgyára mellé megépíti a negyedi­ket A megyeszékhely másfél milliárdos vasúti rekonstruk­ciója is szépen halad. Mondhatná valaki erre: központi támogatásból köny- nyű. Nos, központi beruhá­zásként más városok is fej­lődnek. Némelyik niég na­gyobb mértékben mint Szol­nok. Nálunk azonban nem­csak erről van szó, hanem a lokálpatriotizmustól fűtött emberek számának talán az átlagosnál nagyobb mérvű gyarapodásáról. S ha ez megvan, biztosított a jövő­beni fejlődés is, hiszen szo­cialista társadalmi kereteink ontják a kiaknázatlan lehe­tőségeket. „Csák” olyan em­berek kellenek, akik felis­merik azokat, s tudnak is velük élni. Ez utóbbi kézenfekvőnek tűnik. Azt hinné az ember, hogy ha adott valamilyen lehetőség, azt ki is hasz­nálják. Nos, nem egészen így van minden esetben. Jóné­hány évvel ezelőtt a most készülő épületelemgyár előd­je került volna például Szol­nokra. Csupán olyan helyet kellett volna biztosítani, ami sík területű, közművesíthetö s .ipán vagányt lehet oda vezetni. Hosszú hónapokig „nem került” ilyen hely a város határában. Ezért nem lett az építkezésből akkor semmi. Pedig a mostani pél­da bizonyítja: van a gyár­telepítésre alkalmas terület. Megemlíthetnénk azt is. hogy az országban egyetlen olyan megyei újság a Nép­lap. aminek nem áll rendel­kezésére helyben Miséüzem. Pedig a közreműködésünkkel beszerzett berendezésének 80—90 százaléka évek óta ott porosodott a szolnoki nyomdában. , „Csak” olyan nyomdai vezető kellett vol­na. akinek ez szívügye. Sajnos, ilyen példákat is tudunk még felsorolni. Isme­rünk például pgy igazgatót, akinek vállalatára nézve sze­rintünk hasznos javaslatot tettünk. s csak annyiban reagált rá, hogy megkérdezte: -s mennyivel lesz akkor több a fizetésem?" 7%7 oe, aki csak ennyiben L ’ érdeklődik új, a fejlődést elősegítő tényezők iránt, aki­ben nem él hivatástudat, a szakmaszeretet, az nem való semmilyen vezető posztra. Most olyan emberek kellenek, akik ügyszeretettől vezérelve mernek a megszokottól el­térő. de feltétlenül eredmény­nyel kecsegtető utat válasz­tani. Valamelyik nap beszél­gettem például a debreceni Alföldi Nyomda vezetőjével. Elmondta, sokan helytelení­tik a náluk kialakított szak­ember utánpótlási rendszert, mert „ilyen sehol nincs az országban”. Mégsem szakit vele. mert szerinte a kor­szerű nyomdatechnikával nem tart lépést a szakember­képzés. ö ipari tanulók he­lyett egyetemet, főiskolái végzetteket vesz fel szakmai gyakornokként. Szokatlan, s merőben új módszer? Az, tagadhatatlanul. De — ahogy mondani szokás — van ben­ne fantázia. S mennyi mindenben volna még itt Szolnokon is. Simon Béla Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására csü­törtökön hivatalos baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett A. A. Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere. Út­jára elkísérte felesége is. A. A. Gromiko kíséretében van a Szovjetunió külügy­minisztériumának több veze­tő munkatársa: V. M. Falin, a 3. európai osztály vezetője, Sz. T. Asztavin, az 5. európai osztály vezetője, F. F. Mo- locskov, a protokoll osztály vezetője. N. M. Lunykov, a kulturális kapcsolatok osztá­lyának vezetője. I. I. Ippoli- tov személyi titkár, N. I; Szemjonov tanácsos és V. L Fjodorov, az 5. európai osz­tály referense. A szovjet vendégeket a fe­rihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter és fe­lesége. Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter, Erdélyi Ká­roly külügyminiszterhelyet­tes, Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, s a Külügymi­nisztérium vezető munkatár­sai fogadták. Jelen voltak a fogadtatásnál F. J. Tyitov nagykövet vezetésével a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tagjai Péter János üdvözlő sza­vaiban elmond táj — Szeretném nagyon me­legen megköszönni, hogy el­fogadták meghívásunkat, s vállalták á fáradtságot, hogy ellátogassanak Budapestre. Magyarországra. Központi bi­zottságunk, kormányunk nagy fontosságot tulajdonít e látogatásnak. Nagy várako­zással tekintünk megbeszélé­seink elé. Az ilyen találkozó mélyíti, gazdagítja barátsá­gunkat s javítja a nemzet közi viszonyokat is: Nagy örömmel üdvözöljük Gromi­ko elvtársat, feleségét. s a többi kedve* szovjet vendé­günket. A. A. Gromiko válaszában elmondta: — Nem első ízben jöttem Budapestre, e baráti szocia­lista ország gyönyörű főváro­sába. Minden alkalommal nagy megelégedéssel jövök ide. Meggyőződésem, hegy megbeszéléseink nagyon hasznosak lesznek, s a test­véri egység jegyében zajla­nak le. Azon egység jegyé­ben amely a pártjaink, kor­mányaink. népeink közötti kapcsolatokat jellemzi. Kö­szönöm a meghívását és a meleg fogadtatást. Csütörtökön délután a Külügvmjnisztériumban meg­kezdődtek Péter János kül­ügyminiszter és A. A. Gro­miko szovjet külügyminiszter tárgyalásai (MTI) alapján bevált és általáno­sabban alkalmazható. A há­ziboltos lehet otthon levő háztartásbeli, vagy akárki, aki otthon tartózkodik és gondoskodik — elsősorban a községek külterületein, hogy a fontosabb élelmiszereket, napi háztartási cikkeket a fogyasztótól megvá'I Tolhas­sák. A háziboltos típuscso­magokat is árusíthat, ame­lyek a háztartásokban leg­gyakrabban szükséges cukor, liszt, fűszer és egyéb áru­kat tartalmazhatja, emellett foelal kozhat esetleg kölcsön­zéssel is. Várjuk a megszervezését A vásározó mozgóbolt és a házibolt vezetéséhez műkö­dési igazolvány szükséges, amiket az I. fokú kereske­delmi szakigazgatási szerv ad ki. Igen lényeges pontja a rendeletnek, hogy a bizo­mányos mozgó- vagy házi­boltos és vásározó is csak a vállalatának áruiával keres­kedhet azon az áron, amit a kóznontja meghatároz. Más vállalat áruját csak saját igazgatósága engedélyével árusthat és saját árujával nem kereskedhet. Az irányelveket a minisz­térium meghatározta. Most már a megyei, városi és já­rási tanácsok segítségével, a vállalatokon és a vállalkozó szellemű jelentkezőkön mú­lik. hogy a kisegítő kereske­delem rendszerét Szolnok megyében is a szükségletek* A Szonda 6 körülrepülte a Holdat Moszkva (TASZSZ) A Szonda—6 jelzésű auto­matikus űrállomás, amelyet november 10-én bocsátottak fel a Szovjetunióban.,folytat­ja útját. November 14-én az űrállomás körülrepülte * -a Holdat, legkisebb távolsága a Hold felületétől 2420 kilomé­ter volt. A programnak megfelelően november 12-én, moszkvai idó szerint 8 óra 41 perckor módosították a Szonda—6 pályáját. A betájolás és a programban előírt fordulatok után működésbe lepett a hajtómű, amely megadta a pálya módosításához szüksé­ges impulzust. Ennek ered­ményeként az űrállomás olyan pályára tért, amely biztosította a Hold korül re­pülését a megadott távolság­ban: (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: , A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül-«. ügyminiszter beszámolt a* Finn Köztársaság külügymi­niszterével Budapesten foly­tatott tárgyalásaitok A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. > A belkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a lakosság áruellátásáról, valamint a ke­reskedelmi vállalatok műkö­déséről. A kormány a beszá­molót megvitatta és elfo­gadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az Urbanisztikai Világna­pok gondolatához kapcsoló­dóan rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság, a TIT. a Magyar Építőművé­szek Szövetsége és Szolnok Város Tanácsa ezt a két na­pos programsorozatot, amely­nek összefoglaló címe: ..Szol­nok bemutatkozik „ főváros­nak". A program tegnap délután két órakor kezdő­dött Budapesten az Urbanisz­tikai Társaság klubjában, ami kőris Csorna Kálmán, a szolnoki városi tanács vb- elnöke köszöntötte a megje­leli telket Ott voltak természetesen megyénk több városának képviselői. Fodor Mihály a Szolnok megyei tanács vb- elnöke. Sipos Károly, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, megyei tervező mérnökök, tanácsi dolgozók is. Tegnap délután négy refe­rátum hangzott el, dr. Per- czel Károly, a VÁTI igazga­Események Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta V. V. Mackevicset, a Szovjetunió hazánkban tartózkodó mező­gazdasági miniszterét. -fr Kim Man Kém, a Koreát Népi Demokratikus Köztár­saság mezőgazdasági bizott­ságának elnöke négynapos baráti látogatás után tegnap tóhelyettese Szolnok regio­nális szerepéről, Vörösmarti­né, Tajti Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Föld-' rajztudományj Kutató Inté­zetének munkatársa a Szol­nok népességtömöriilési, földrajzi ismereteiről, Barna Gábor, a Szolnok városi ta­nács osztályvezető főmérnöke Szolnok város fejlesztésének húsz évéről, Láng Tivadar, a VÁTI építészmérnöke Szolnok város távlati fej­lesztésének lehetőségeiről tar­tott értékes előadást. Az el­hangzottak illusztrálására diafilmeket vetítettek, ugyan­akkor bemutatták a Szolnok­ról készült színes filmet, az „Új színek városá’’-t. Lát­hatták a megjelentek a VÁTERV bemutatásában a szolnoki Tisza-parti város­rész rendezésére kiírt kís^p- lets pályázatának nyertes pá­lyamunkáit is. Az előadásokat élénk vita követte, mely késő délutánig tartott ' — sorokban elutazott hazánkból. A KMP megalakulásának fél­évszázadik jubileuma tiszte­letére indított^ munka verseny­ben 1200 ktsz. 24 ezer bri­gádtagja kapcsolódott be és több mint 10 ezer olyan vál­lalást valósítanak meg, amellyel javítják a lakosság ellátását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom