Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

Ötvenéves a Pártn A kiskörei Vízlépcső az ország egyik legnagyobb beruházása. Az ember keze nyomán megváltozik az alföldi táj arculata. A hatalmas vállalkozás már a művészeket is megihleti. Képünk: Gácsi Mihálynak, a szolnoki művésztelep kitűnő művészének a kiskörei munkálatokról készült rézkarca. Magyarország felfedezése — Az „Olvasó Népért" Beszélgetés Darvas Józseffel, az írószövetség elnökével A közelgő 50. évfordulóra a Kossuth Könyvkiadó fény­kép- és dakumentgyűj tö­ményt adott közre album formájában. A szép kiállítású kötet — Jóllehet fél évszázad törté­netének képes dokumentuma — első részében csaknem egy évszázaddal ezelőtti idők­re tekint vissza. Arra az időre, amikor a magyaror­szági proletariátus létre­hozta önálló szocialista szer­vezeteit és pártjait; 1868- ban az Általános Munkás- egylet, 1880-ban a Magyar- országi Általános Munkás­pártot, majd 1890-ben a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Pártot Láthatjuk az I. Intemaciönálé magyarországi főmegbízottjának. Farkas Ká- rolynak fényképét, Farkas Károlynak, Frankel Leónak Marx Károlyhoz fűződő szer­vezeti és személyi kapcsola­tainak dokumentumait. így feltárul az albumot átlapozó előtt; a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja a magyar s a nemzetközi munkásmoz­galom legtisztább hagyomá­nyaiból nőtt ki. Gyökerei idáig nyúlnak vissza. De — ugyancsak az album első képei közt — láthatjuk Táncsics Mihály portréját s a szűcssegédeknek egykori ládáját, mélyben az 1848-as honvédsereg felállításához gyűjtötték pénzüket; így előttünk áll annak dokumen­tuma ia néhány képben; a magyar forradalmi munkás­párt története nemzeti tör­ténelmünk legszebb hagyo­mányainak kiteljesedése ia egyben. Egy nagy nemzetközi front­nak egyik osztagaként Jött létre a magyar munkásosz­tály kommunista pártja fél évszázaddal ezelőtt. S éppen, mert e forradalmi párt az osztályellenséggel való küz­delemben igyekezett felsora­koztatni maga mellett szö­vetségesként a dolgozó osztá­lyokat; a magyar proleta­riátus a nemzet hatalmas ereje legnemzetibb osztálya. A párt által vezetett harc­ban „egymással szövetségre lépő munkások és falusi sze­gények korábban sok eset- ben ösztönös szülöföldszere- tete.„ tudatos szocialista haza- szeretetté” vált ennek nyo­mán. E folyamatnak doku­mentuma is ez a kötet S annak is, hogy a hősök, a harcosok — mint idézi a kötet előszava Julius Fucik egykor írt sorait — a mi pártunkban, pártunknak tör­ténetében sem voltak név­telenek. „Emberek voltak, névvel, vágyakkal és remé­nyekkel.” A kötet fényképet közöl a Bolsevik Párt Magyar Cső- port-jának megalakulásáról a szociáldemokrata baloldali ellenzék a a Forradalmi Szo­cialisták működéséről, a ma­gyar internacionalisták har­cairól. Közreadja a Kommu­nisták Magyarországi Pártja első Központi Bizottsága tag­jainak névsorát, fényképét. Ötvenkét képet, fotókópiát tartalmaz az album a Ta­nácsköztársaság időszakából A két háború közti évekből pedig egész sor eddig isme­retlen képanyag; Kun Béla beszél a keleti népek kong­resszusán Bakuban. 1920-ban ur. Hamburger Jenő Ggy egészségű gvi értekezleten a Szovjetunióban. Azután fényképek követ­keznek a kommunisták le­tartóztatásáról s a perekről; Vagi István, Rákosi Mátyás Ory Károly, Szántó Zoltán a bíróság előtt. A munkás sport-, eszperantó- s termé­szetjáró körök életéről do­kumentumok s a Gyermek- barátok Egyesületének mű­ködéséről. Idéződnek a spanyolországi harcoknak emlékei; Szalvai Mihály és Dolores Ibarruri egy gyűlésen, Zalka Máté s a tőr, amit Lenintől kapott még egykor ajándékba, Raik László, a spanyol polgárhá­borúban küzdő magyar ala­kulat párttitkára. ' Képek abból az időszak­ból, — 1933 és 1936 között- ről. — amikor Nemes Dezső a hazai pártmunka egvik iránvítója. Az ifjú Apró An- tal fényképe, ki „az illegális párt munkása” a nagy sztráj­kok idején. A háborúellenes mozgal­mak emlékei. Tüntetés a Pe­tőfi szobornál, Kállai Gyula, a Történelmi Emlékbizottság kommunista szervezője, a KMP 1943 áprilisi harci programjának szövege. Ká­dár János és Szirmai István a Békepárt Központi Bizott­ságának létrejötte idején. S néhány sor emlékezés a ké­peik között: „A háború utolsó időszakában, az 1944 szep­temberétől újjáalakult Ma­gyar Kommunista Párt vezeté­sével az ország különböző részein fellángol „ partizán­harcoknak tüze. De a magyar kommunisták és antifasiszták „ határokon tál is hullatták vérüket... Ott voltak a szov­jet partizánosztagokban, a jugoszláv névfelszabadító hadsereg soraiban, részt vet­tek a szlovákiai felkelésben csakúgy, mint a francia és belga ellenállási mozgalmak­ban.” A kötetnek több mint egy- harmada a felszabadulás utáni élet s a szocializmus építésének dokumentumait tartalmazza. Ülésezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés a debreceni Nagytemplomban. A földosztás, az újjáépítés. Aztán megindul a közlekedés. A „Földet vissza nem adunk' harcainak emlékei. Aztán az államosításokról, a falujárás­ról fényképek. Ék Sándor egykori plakátja: „Gyökeres­től tépi ki a reakciót a Ma­gyar Kommunista Párt”. S a két munkáspárt egyesü­lése. U j városok épülnek, szo- dalista ipart teremt népünk munkájával, S * örvénysér­tések áldozatainak fényké­pei. Aztán az 1956-os ellen­forradalom leverésének idő­szakából ismert valamint most először publikált fény­képek. hEbben a harcban döntő szerepe volt a Párt újjászervezésének, a Magyar Szocialista Munkáspárt meg­alakulásának. Á konszolidá­cióhoz jelentős mértékben hozzájárult a Szovjetunió és más szocialista országok in­ternacionalista segítsége” _ o lvasahtjuk. Azután ismét újabb em­lékek; Marosán György egy május elsejei felvonuláson, Münnich Ferenc beszél egy munkásgyűlésen, megalakul a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség A Munkásőrség bu­dapesti felvonulása. Majd képek pártunk nemeztközi kapcsolatairól. A IX. kong­resszus ülésezik s az ott megválasztott Politikai Bi­zottság tagjainak fényképe. S egy újabb kép; Nyers Rezső ismerteti a népgaz­daság irányításának új rend­szerét. Az új irányítási rendszer alapelveit. S zárul az album; Frankel Leó hamvainak hazahozata­la. Kiss Lajos, az idős in­ternacionalista harcos, — kit Lenin-renddel tüntettek ki, — fiatalok között beszél­get... Végezetül — Würtz Adám illusztrációjával — Váci Mihály „Még nem elég!” — című verse: „Nem elég célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell: Nem elég elindulni De mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer!” És ezt az utat kereste — sokszor nehéz történelmi időkben — s jelölte meg fél évszázadon át mindig pár­tunk. Küzdelmekkel telt idő­szaknak, fél évszázadnak do­kumentumai a kötetben. S ahogy az album bevezető soraiban is olvashatjuk: „Né­ha egy-egy átmeneti vissza­vonulás vagy vereség kilá­tástalan és sötét hátteréből a mozgalom eszméi áthatób- ban és erősebben világítottak ki Egyesek meghalhattak, el­sodródhattak. félreállhattak, de „ mozgalom halhatatlan­nak bizonyult...” Ezt dokumentálja ez a kötet is. (Cs) • ötvenéves a Párt.. (írta és szerkesztette Csatári Dá­niel és Esti Béla. a képeket válogatta Stemler Gyuláné és Ambrus József). Kossuth Könyvkiadó, 'Iá#* A meteoritok múzeumában Földünk minden nap 15 000 tonna súlyú anyaggal növeke­dik. Ennek oka a meteoritok, amelyek a Föld vonzóereje következtében eltérnek koz­mikus útjukról. Az egymillio­mod gramm és a néhány ton­na között váltakozó egyes meteorok térfogata és sebes­sége miatt (másodpercenként 8 és 75 km között) a légkör­ben elégnek, vagy a Föld fel­színére érkeznek. A meteorok egy része nap­rendszerünkhöz tartozik, má­sok pedig a sok fényévre esp világegyetem részeiből érkez­nek. Koruk 60 millió és 6 milliárd év között mozog. Az eddig legsúlyosabb, mintegy 60 tonnás meteoritot Groot- fontainban (Délnyugat-Afri- ka) találták. A mohamedánok „szent köve” a Kába, szintén galaktikus eredetű. A történelemelőtti időkben keletkezett legnagyobb mete­orkrátert a tudósok Arizona államban (USA) találták meg. Ez az úgynevezett Ördög ka­nyon, amelynek átmérője 126 méter, mélysége pedig 175 méter, A legérdekesebb a tunguz- kai meteor, amely 1908-ban zuhant le a szibériai tajgára. Nagysága miatt igen nagy krátert kellett volna maga után hagynia. Minthogy azon­ban ez nem történt meg, né­mely tudós úgy véli, hogy va­lamilyen földönkívüli civili­zációval kapcsolatos dolog­ról van szó. Ezt azonban konkrétan semmivel sem erő­sítették meg. A világ legnagyobb meteo­rit gyűjteményét Pulsnitz vá­rosban (NDK) találjuk. Ennek a múzeumnak kereken 280 db meteorit példányát az el­múlt évben sok országból kö­rülbelül 8000 szakértő tekin­tette meg. Műemlékvédelem és fotogrammetria A fotogrammetria az a tu­domány. amely lehetővé teszi, hogy két sztereosztopikus fénykép segítségével pontosan megállapíthassuk egy tárgy térfogatát és dimenzióit, s akár eredeti nagyságban, akár maketten vagy rajzon a legaprólékosabb részletekig hű másolatát készítsük el. A Nemzetközi Műemlékvé­delmi Tanács párizsi értekez­lete legutóbb állást foglalt amellett, hogy valamennyi történelmi műemlékről foto­grammetriai kartotékrend­szert kell felfektetni. Sajtó és rádió hírt adott a Magyarország felfedezése cí­mű sorozatról, az Írószövet­ség vállalkozásáról, amelynek első köteteit hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójá­ra kívánják megjelentetni. A sorozat céljáról és körvona­lairól kérdeztük Darvas Jó­zsefet. — Szeretnénk írói eszkö­zökkel feltárni, — mondta az írószövetség elnöke — milyen a mai magyar valóság. Cé­lunk; reális számvetést ten­ni arról, hogy mik az ered­mények, a hiányok, mulasz­tások, hol tartunk a szocializ­mus építésében s mik a fel­oldandó ellentmondások? Te­hát: seg’teni a jövő megter­vezését. A vállalkozás, amely­ben mintegy huszonöt író vállalt részt, valamelyest kap­csolódik a két világháború közötti falukutató mozgalom hagyományaihoz. Valame­lyest, mondom, mert a ma­gyar valóság, amelyet ma vizsgálunk. megváltozott. Megváltoztak a történelmi körülmények Is. A falukuta­tó mozgalom főleg csak a parasztság sorsával foglalko­— Az írószövetség másik nagyszabású kezdeményezése az „Olvasó népért” mozgalom• Tájékoztatna haladásáról? — Az elmúlt húsz év nagy és szép eredményeire építő társadalmi mozgalom az „Ol­vasó népért” visszhangja igen biztató. Mi csak őszre tervez­tük felhívásunk kibocsátását, ám a munka már a nyáron megindult. Az örvendetes spontaneitás arról győz meg, hogy időben szóltunk erről a kérdésről. Mondanék néhány konkrétumot. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem illetékes tanszéke felajánlotta; felméréseket vé­gez, segit feltárni az olvasás, a kultúra fehér foltjait. A — Tartózkodást érzünk a pedagógus fórumokon, — folytatta Darvas József. — Holott egyik legfontosabb cé­lunk a fiatalok megnverése, a felnövő nemzedékek olva­só kedvének felkeltése. Nem gondolunk tantervi változta­tásokra, de úgy érezzük: he­lyes volna módszeresen meg­zott, ami már akkor is egy­oldalúságot jelentett. Most természetesen a társadalom valamennyi számottevő réte­gének feltérképezésére te­szünk kísérletet, hogy a va­lóság hű feltárása segítsen a mi politikánknak, a mi rend­szerünknek. Munkánkban ar­ra törekszünk, hogy érvénye­süljön a marxista tudatosság, a sokoldalú, ha tetszik tudo­mányos igényű elemzés. Per­sze, írók Írják ezeket a köte­teket. nem tudósok. Ahány író, annyiféle stílusban. A készülő sorozat híre jó vissz­hangra talált. Országszerte megértették; a társadalmi ön­ismeret elmélyítésére törek­szünk, segíteni akarunk, anélkül, hogy az irodalomnak kizárólagos, vagy akár soron kívüli szerepet tulajdoníta­nánk múlt és jelen megisme­résében. A szerzők dolgoz­nak. megfelelő támogatást kapnak. Két megyében adód­tak ugyan nehézségek, de re­méljük, hogy mielőbb szót tudunk érteni itt is a helyi vezetőkkel. Azt szeretnénk, ha az írók munkájának ered­ménye győzné meg őket tö­rekvéseink azonosságáról. SZÖVOSZ könyvterjesztő apparátusa a most zajló őszi könyvheteket már célkitűzé­seink szellemében rendezi, író-olvasó találkozókat ren­dez olyan falvakban és tele­püléseken, ahol még soha nem járt senki írástudó. Fel­ajánlotta közreműködését a KISZ, a SZOT, a televízió, a rádió, segít a sajtó és sok más intézmény, szervezet. Ezért joggal remélhetjük, hogy mozgalmi felhívásunk, kiváló írók, képzőművészek, zeneszerzők és előadóművé­szek felhívása, amely a kö­zeljövőben jelenik meg, tár­sadalmunk legszélesebb kö­reiben megértésre és támoga­tásra talál. A sok jó után gondjainkról is szólnék. vizsgálni az irodalomoktatás módszereit, a javítás lehető­ségeit. Ez sokévtizedes prob­léma. A helyzet sokat javult, de ma sem mondhatjuk még, hogy az iskola mindent meg­tesz az irodalom, az olvasás megszerettetéséért. — A közéleti ember után az írót kérdezzük- Néhány hete jelent meg műveinek soroza­tában az író vizsgája című kö­tet, 1936 és 196 7 között írt, vagy elmondott cikkeinek, kritikái­nak, tanulmányainak és beszé­deinek gyűjteménye. Milyen élmény az ilyen dokumentu­mokkal való találkozás? — Fájdalmas, mert az el­végzett dolgok furcsa módon az elvégzetlenül maradtra fi­gyelmeztetnek. Én elsősorban regényírónak tartom magam. Ehhez mérten elég kevés re­gényt írtam. Adós maradtam nemzedékem, a két világhá­ború közötti küzdelmes ifjú­ság szélesebb ölelésű ábrázo­lásával. Amit a korról írtam, csak töredék. Ezt éreztem; amikor Az író vizsgája cik­keivel újra találkoztam. Sze­retem ezeket az írásokat, vál­lalatom a vitatkozó, ország és világ dolgaiba beleszólást igénylő író attitűdjét. Nem állítom, hogy véleményem mindig pontos és helyes volt. De ebben az attitűdben még­is olyan írói program össze- geződött, amely nemcsak áb­rázolni, hanem elsősorban megváltoztatni akarta az ak­kori valóságot. — Említette, hogy a Kortárs szeptemberi számában megje­lent riport anyagát és tapaszta­latait általánosító drámán dol­gozik. Miskolci premier — Ha minden jól megy, nemsokára be is fejezem, és átadom a miskolci Nemzeti Színháznak, amely jövő év elején kívánja bemutatni. Darabom fiktiv falu, fiktiv embereit viszi a színpadra. A dráma műfaji követelményei szerint alakított sorsok és jel­lemek ütközése kerül a nézők éjé. Kicsengése persze nem akar eltérni a folyóiratban megjelent írás állásfoglalásá­tól. Másik drámán is dolgo­zom. Amint befejezem a mis­kolci színháznak írt darabot, folytatni szeretném a mun­kát Bajcsy-Zsilinszky drámá­mon. Ennek egy változatát befejeztem már. de nem elégít ki. Átdolgozom, vagy talán újra írom. Zrínyi darabom is két változatba^ készült. Könyvalakban mindkét vál­tozat az olvasó elé kerül. — Regény? — Folytatni szeretném a Részeg esőt, de erről nem mondok többet... A Örvendetes spontaneitás Gondok az iskolával

Next

/
Oldalképek
Tartalom