Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
líflt. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 • 9 • • TÜKÖRBEN A TŰKOR — Lapnézőben újsá író inasokkal — A Gyulai Pál utcai szerkesztőségi épület kapuján vagy kéttucat látogató lépett be. Valamennyien az Újságíró Akadémia hallgatói. Lap nézőbe mentek a Tükör szerkesztőségébe. Ez ugyan tantervbe iktatott foglalkozás volt számukra, mégis izgatctt „magánemberi” érdeklődéssel telt egész délelőttjük. Hiszen az újság mindenkié, tehát semmiképp sem kell föltétlenül újságírónak lennie ahhoz, aki születése körülményei iránt érdeklődik. Lap mint előfizető Milyen munka testesül meg ebben a 32 oldalas, — csaknem 100 000 példányban megjelenő képesújság egyetlen számában? A Hír-tükör rovat 5 híre ma, 5 világlapból származik: — a Neue Züricher Zeitungból, — az International Héráid Tribünéből, — a Sempreből, a Quickből és a Frankfurter Rundschauból. A kívülálló nem igen sejti, hány újságot kell figyelemmel kisémiök egy lap munkatársainak ahhoz, hogy biztos tájékozottságot sugalló lapot állíthassanak elő. A Tükör szerkesztőségébe csaknem 30 magyar napilap, 16 hetilap, 36- havilap jár, — Ezenkívül 8 szovjet, 7 amerikai, 6 angol, 6 nyugatnémet, 4 svájci — összesen 47 külföldi újság. Megkapják természetesen a Magyar Távirati Iroda minden jelentését és friss képanyagát, köztük a világ távoli tájairól képtávírón érkező riportképeket Úgynevezett rotációs mélynyomással — négy színben — készülő lap Vasárnap reggel kerül az utcára, tehát a legkésőbben megjelenő hétvégi képesújság. Ez nem kevés izgalommal is jár — péntektől kezdve a munkatársak (akkor már a nyomdáé a szó Izgatottan veszik kézbe a távirati jelentéseket, nem történt-« valami világraszóló, amivel sajtónyelven szólva, „lelövik’! őket a lapok. Mit tükröz a Tükör — Milyen a Tükör? — teszem föl a sok értelmű kérdést Vető József főszerkesztőnek. i,Veszi a lapot?*. — Hazai tükör akar lenni Ha ezt a hivatását teljesíti, akkor még az is elviselhető, ha olykor görbe tükör. — A görbe tükör la az életet tükrözi. Mosolyogva legyint. — Rendes tükör naponta kell az embernek, görbe tükröt csak néha áhlt. Mi az ország életét akarjuk tükrözni. Persze ez a tükrözés humor ia (sokan küldenek be az olvasók közül vicceket, továbbá karikatúrákat is az OTP és a Tükör közös karikatúra pályázatára); ez a tükrözés művészeti kritika is; krimi is, mint a Markó utca 27 című sorozatnak az életből vett bűnesetei; kereskedelmi információ — akár Halasi Mária népszerű levelei; heteken keresztül minden számban megjelent képes olimpiai sporttudósítás is; színes riport és Molnár Aurél és más jeles riporterek tollából; — vagy éppen folytatásos regény, mint Fejes Endre hétről hétre most megjelenő új műve; lakberendezési tanács is; divat is, vagy a hetilapok esetében szokatlanul részletes tv-mű- sor. A keresztrejtvény, a korábbi írásokra vonatkozó olvasói hozzászólások, a sakk csak látszatra „mellékanya- gok” az olyan szenzációk mellett, mint a „Láttam a huszadik századot’’ sorozat, vagy a Panoráma című nemzetközi oldal és az olyan nagy külföldi magazinokból átvett fotók mellett, mint a Stern, a Life, a Japan vagy a Soviet Life képei. ...A Tükör — fut neki a toliam egy új mondatnak, de hirtelen megtorpan. Egy régi tartozásom jut eszembe. Külső munkatársként elfelejtett embereikről szóló sorozatot írok e lapnak. Most Lázár Gyula, a Ferencváros legendáshírű balfedezete következik. Hol él; hogyan él; milyen most a harmincas esztendők Bozsákja? Már keresem is őt, hiszen az olvasót mégis csak az érdekli, ami belekerül a lapba, nem pedig, amit ír valaki a lapról. B. N. E. Egy „magyar Edison” sorsa a múlt században 1826-ban Palmer angol mérnök bemutatta az első —■ nyeregrendszerű — egyvágányú vasút terveit. Az egyvágányú vasútépítés csak nyolcvan—kilencven évvel később, az Alweg-rendszer változatában terjedt el, — így épült a tokiói függővasút és számos vonal Amerikában, — de Magyarországon már a múlt század negyvenes éveinek végén tervezett saját rendszerű egyvágányú vasutat az életében mellőzött halála után méltánytalanul elfeledtt ..magyar Edison”: Kliegl József 1848-ban könyvet is adott ki Figyelmeztetés az új egy- sínrendű vaspályára” címmel, amelyben — főképpen a pesti vasútépítési terveikre válaszolva — kimutatta, hogy az egysínű vasút építési költsége a tervbe vett vasutak épitési költségének felét sem érné el. Kliegnek ez a találmánya éppen úgy elkallódott, mint egyéb eredeti találmányai: az 1839-ben Pesten kiállított szedőgép, számológépe, gőzmozdonya, amely rézsútos pályán is minden ponton megállítható volt, és vasútja, amely magával horda sínjét. Feltalált egy olyan készüléket, amely lekottázta a zongorán lejátszott hangokat, improvizált darabokat* De Kliegl találmányai senkit sem érdekeltek, vagyona elúszott a kísérletezésen, modellek építésén, és a legnagyobb nyomorban halt meg 1870-ben. A magyar Edison keserű sorsáról felháborodott szavakkal írt Petőfi Naplójában, kegyetlen támadást intézve a Batthyány kormány közlekedési minisztere; Széchenyi István ellen, aki „még csak pillantásra sem méltatta a gépet (Kliegl vasútját). Ha valahol Angliában született volna Kliegl, Széchenyi másképp fogadta volna”, — írta Petőfi. jj Palicz József: TANULMÁNY i| Még sötétebb piros lesz az alma „divatszíne“ Európában idén ismét sok az alma, — kényesebbek az exportáru átvevői. A téli almáknál igen szigorú a szabvány: a gyümölcsfelület 70 százalékának pirosnak kell lennie, és csak 30 százalékban engedélyeznek némileg sár- gásabb árnyalatot, de ennek is a piros felé keli tendálnia. A zöld színeződésről szó sem lehet, az ilyen áru csúfosan megbukik az átvételnél. Persze a magyar gyümölcsre, a híres Jona titánra nem is az a jellemző, bár a szakemberek igazán csak a megmondhatói, mennyi vesződséggel jár a pompás piros szín elérése. Döntő szerepe van a fajtának, de a gyümölcstermesztők ismernek bizonyos „kozmetikai trükköket”. Ilyen például a színező öntözés, amikor is időnként kevés mesterséges csapadékkal látják él az alma felületét. Az is ismert dolog, hogy nem egyszerre szedik le a fát, haném először a korona külső szélén levő gyümölcsök kerülnek a kosárba, a belül levő almákat csak egy-két hét múlva szedik, miután ezekhez is „hozzáfért” a napsugár* < Elsejénként a felesége « sarki korcsmárossal versenyt fut ,, marka felé, melyben a havi gázsiját szorongatja, A verseny egyenlőtlen, mert a korcsmárosnak csak fél utat fceö megtennie. lévén, hogy 6 is mindig afelé tart. Mégis, valószínű, „ hosszú és alapos tréning következtében, többször a feleség győz. Igaz, fiatalabb a korcsmárosnál. ö mindig a korcsmárosnak szurkol, mert ha ö győz, ketten győznek Amúgyis össze vannak beszélve, de az az 6 titkuk, abból az asszony semmit sem sejt. Természetesen a korcsmá- ros modern fickó, aki az állami italbolt alkalmazottja és minden negyedévben betervezi barátját a megfelelő keretszámok közé. Egyszer ez a lump férfi barátjával, Nagy Károllyal, jelent meg a korcsmában. Kérdi a barátja, hogy „Sanyi bátyám, most mit igyunk?” Ezt azért kérdem, mert volna egy javallatom. Próbáljuk ki magunkat két hónapig, megálljuk-e? Az asszony nagyon balhézik már nálam, és az sem árt. ha „ saját jellemünket méregetjük: bírjuk, nem bírjuk? Szóval mostan nagy rendelést csináljunk, mert szomorú rzűk hónapok következnek ránk. — Jól van, öcsi _ szólt K áder bácsi —, de szóljunk a korcsmárosnak. Pistának is. Mert jól sikerült fickó a Pista. A mi vércsoportunk. Kár volna becsapni, jelentse csak a központnak, hogy a tervét vegyék le* mert két hónapig kimaradunk, másképp ugrik „ prémium. A következő elsején bandukol hazafelé, rohan a felesége. Az utcán, ott. mindenki szeme láttára hiánytalanul az asszony kezébe számolja „ pénzt. Felesége csodálkozik, a férfi vigyorog, de egy szót se szól. „Még azt mondaná, hogy Nagy Karcsi kedvéért, vagy talán éppenséggel az ő kedvéért teszem”, morfondírozik magában, aztán: „Egyik se volna jó. Engem ne becsüljön le senki, és az sem jó. ha elbízza magát az asz- szony. Hát nem. Szeretem mindkettőjüket, de nem ő- ér ettük...” Sándor bácsinak volt egy régi barátja, Karácsonyfa Benőnek hívták. Ez a Benő valamikor úgy be tudott rúgni. hogy ott a, korcsma kövén, amikor „ nőkkel beszélt szép csendben spárgába csúszott a lába. mint n háromnapos barikáé. Egyszer „ kalapját is ott felejtette részegen a templom padján, hetekig kereste őt a sekrestyés, mert értékes nyúlszőrkulap volt, meg aztán n sekrestyés jól ismerte Benőt és tudta, hogy mindig részegen jár imádkozni a templomba. 'Aztán egy szomorú napon az orvosok megállapították, hogy Benő választhat az ital vagy a koporsó között, és Karácsonyfa Benő úgy döntött, hogy még él néhány évecskét Közben elég érdekes átalakuláson ment át. Olyan volt ez a metamorfózis, mint amikor „ prostituáltból apácává lép elő valaki. Es hónapok óta a korcsmáros ellen drukkolt, mintha ebben n korcsmában sohasem csúszott volna szét a lába spárgába. Eltelt már másfél hónap az absztinens világból és három nappal voltak szilveszter nehéz próbája előtt. Sándor azt mondta élete párjának, hogy ö egy karakter és szilveszterkor sem iszik, egy kortyot sem. — Valóban? — kérdezte vissza az asszony hogy bősz- szántsa férje urát. — Hej, asszony nem szép ez tőled, hogy így, szilveszter előtt, is így beszélsz velem, ahelyett, hogy boldog, szesz nélküli esztendőt kívánnál nekem és magadnak. Hiszen ismerhetnéd emberedet. — Ismerlek — válaszolta ttz asszony és ebben több volt VIDÁM NAPLÓ 1. A PÓK Izgatott férfi hang hívja az orvosi rendelőt. — jaj. Doktor Űr! Tessék azonnal jönni! Egy pók megcsípte a feleségem lábát, nagyon megdagadt! — Most nem mehetek. — mondta az orvos — de hózza be. Várom. Fél óra múlva megjeleni a férj és hozta a pókot. 2. FÉRJI HŰSÉG Vajon hűek maradnak-e .a férfiak távoli utazásnál? — erről folyt a vita társaságban. Sokféle nézet hangzott el. Egy tapasztalt feleség kacagott: — Még hogy távoli utazásnál? 100 km-ig sem lehet bennük megbízni! — Én nem félte—' a férjemet, akármilyen messzire menne — szólt a vitába magabiztosan egy csinos fiatal- asszony. Majd hozzátette: — Feltéve, hogy űrhajón utazik. 3. HIVATAL Sokáig faggatja a látogatót az e'i'"ik tisztviselő, hogy miért pont most akar a főnökkel beszélni? Az idegen végül elveszti a türelmét és rá mordul: — Vezessen a főnökhöz, maga idiótal — Hogyan, nem értem mit mondott? — dadogta a tisztviselő. A látogató megismételte: Azt. hogy vezessen a főnökhöz, maga idióta! A tisztviselő felragadta a telefont, hogy így panaszkodjon feletteseinek. — Nahát ez tényleg hallatlan — háborodott fel a főnök — és honnan jött az az ember? — A minisztériumbői. — Ügy, a minisztériumból — szólt a főnök és lecsapta a kagylót, hogy azonnal fogadja ttz érkezőt. Miközben így morgott magában: — Miért nem vezeti be hozzám azonnal ez az idióta.» E. R. a mélység, mint amennyit az ember várt. Ezért kijátszotta végső aduját: — Vedd tudomásul édes fiam, hogy Nagy Karcsival együtt Karácsonyfa Benőéknél szilveszterezünk Őbenne csak bízol, ő már évek óta... Karácsonyfa Benőéknél töltöttkáposzta volt, füstölt csülökkel és kenyér helyett kirántott húst ettek az ételhez. A zsíros káposztára ásványvizet ittak n lumpabbak bambit. Benő és felesége megmutatta az új tévét, az ötezer forintos magnójukat, ügyes kis kvarclámpájukat és kórusban mondták: — Ezt azóta vettük, mióta Benő nem iszik. — Azután Benő: — Ennyit vitt el a korcsma évenként. Palotám lehetne, ha nem ittam volna. Ekkor Nagy Karcsi leikéből kisistergett az irigység, és megjegyezte gúnyosan, hogyha majd Karácsonyfa Benő nyolcvanéves lesz. és a KGST- központban vezérigazgatóként működik, és karácsonyra öttonnás teherautók hordják lakására a kobaltágyúkat, kétszemélyes helikoptereket és egyéb apróságokat, szóval, amikor Karácsonyfa Benő kisfia éppen aspiránst értekezését készíti, nos Karácsonyfa Benő akkor is kölcsön fog kérni 1 forint 20 fillért. mert éppen annyi hiányzik maid akkor is' a dupla feketéjéhez. Nagy Karcsi mindezt azért mondta, mert igaz volt Legalábbis annyi, hogy Karácsonyfa Benő fűnek, fának tartozott 1 forint 20 filléres tételektől, egészen a 10 ezer forintos tételekig, legalábbis, ami az OTP-t illeti. Megittak még egy üveg bambit, aztán elbúcsúztak. Hiába minden, Nagy Karcsi mégis elbukott Lehet. a szomorúságtól, hogy neki nincs tévéje és kvarclámpája lehet azért, hogy útközben a sarki korcsmárossal találkoztak. Sándor felesége, ahogy meglátta a korcsmáros vörös orrát, dühbegurult, elkezdte emberét rángatni és fűiébe sziszegte: — Ez megint téged vár? — Nem szivi — hebegte a férfi és egy hirtelen gyermekes ötletnél fogva a felesége arcába tartotta a kvarclámpát. melyet csínytevésből Karácsonyfa Benöéknél emelt el. — Nem jönnek be hozzám? — kérdezte a korcsmáros szesztől rekedt hangján és elmondta a varázsigét: — Finom kocsonyám van, korhelyleves káposztából, füstölt kolbászból és forralt borom. Sándor is elmondta n varázsigét. — Karácsonyfa Benőiknél voltunk. — Érjem — szőtt a korcsmáros falhoz dőlve, megtörtén. Ekkor Nagy Karcsi megsajnálta és így szólt: — Én beugrók magához, Béla bátyám, egy kis kor- helylevesre. jólesik egy meleg kanál az ember gyomrában így hajnaltájt — s amíg ezt mondta, arcán látszott rettenetesen szégyellt ezt a korhelylevest. Másnap délután ötkor a felesége az egész várost végigkajtatta. mégsem találta meg Károlyt. Senki sem tudta, hova bújhatott a gézengúz és, hogy tud annyi korhelylevest megenni. ' — Kár ezért a Karcsi gyerekért — mondta Sándor, azzal elment keresni öt, a korcsmákba. Arról igazán nem tehetett, hogy két nap, két éjjel nem találta meg a barátját, a harmadik nap regnálón ugyan találkoztok a Bélához ,-címzett korcsmában de arról egyikőjük sem tud. mert már nem ismerték meg egymást. Si|ha Andut Szilveszterkor
