Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

líflt. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 • 9 • • TÜKÖRBEN A TŰKOR — Lapnézőben újsá író inasokkal — A Gyulai Pál utcai szerkesztőségi épület kapuján vagy kéttucat látogató lépett be. Valamennyien az Újság­író Akadémia hallgatói. Lap nézőbe mentek a Tükör szer­kesztőségébe. Ez ugyan tantervbe iktatott foglalkozás volt számukra, mégis izgatctt „magánemberi” érdeklő­déssel telt egész délelőttjük. Hiszen az újság mindenkié, tehát semmiképp sem kell föltétlenül újságírónak len­nie ahhoz, aki születése körülményei iránt érdeklődik. Lap mint előfizető Milyen munka testesül meg ebben a 32 oldalas, — csaknem 100 000 példányban megjelenő képesújság egyet­len számában? A Hír-tükör rovat 5 híre ma, 5 világlapból származik: — a Neue Züricher Zei­tungból, — az Internatio­nal Héráid Tribünéből, — a Sempreből, a Quickből és a Frankfurter Rundschauból. A kívülálló nem igen sejti, hány újságot kell figyelem­mel kisémiök egy lap mun­katársainak ahhoz, hogy biz­tos tájékozottságot sugalló lapot állíthassanak elő. A Tü­kör szerkesztőségébe csak­nem 30 magyar napilap, 16 hetilap, 36- havilap jár, — Ezenkívül 8 szovjet, 7 ame­rikai, 6 angol, 6 nyugatné­met, 4 svájci — összesen 47 külföldi újság. Megkapják természetesen a Magyar Táv­irati Iroda minden jelenté­sét és friss képanyagát, köz­tük a világ távoli tájairól képtávírón érkező riportké­peket Úgynevezett rotációs mély­nyomással — négy színben — készülő lap Vasárnap reg­gel kerül az utcára, tehát a legkésőbben megjelenő hét­végi képesújság. Ez nem ke­vés izgalommal is jár — péntektől kezdve a munka­társak (akkor már a nyom­dáé a szó Izgatottan veszik kézbe a távirati jelentéseket, nem történt-« valami világ­raszóló, amivel sajtónyelven szólva, „lelövik’! őket a la­pok. Mit tükröz a Tükör — Milyen a Tükör? — te­szem föl a sok értelmű kérdést Vető József főszerkesztőnek. i,Veszi a lapot?*. — Hazai tükör akar lenni Ha ezt a hivatását teljesíti, akkor még az is elviselhető, ha olykor görbe tükör. — A görbe tükör la az életet tükrözi. Mosolyogva legyint. — Rendes tükör naponta kell az embernek, görbe tük­röt csak néha áhlt. Mi az or­szág életét akarjuk tükrözni. Persze ez a tükrözés hu­mor ia (sokan küldenek be az olvasók közül vicceket, továbbá karikatúrákat is az OTP és a Tükör közös kari­katúra pályázatára); ez a tükrözés művészeti kritika is; krimi is, mint a Markó utca 27 című sorozatnak az életből vett bűnesetei; keres­kedelmi információ — akár Halasi Mária népszerű leve­lei; heteken keresztül min­den számban megjelent ké­pes olimpiai sporttudósítás is; színes riport és Molnár Aurél és más jeles riporte­rek tollából; — vagy éppen folytatásos regény, mint Fe­jes Endre hétről hétre most megjelenő új műve; lakbe­rendezési tanács is; divat is, vagy a hetilapok esetében szokatlanul részletes tv-mű- sor. A keresztrejtvény, a ko­rábbi írásokra vonatkozó ol­vasói hozzászólások, a sakk csak látszatra „mellékanya- gok” az olyan szenzációk mellett, mint a „Láttam a huszadik századot’’ sorozat, vagy a Panoráma című nem­zetközi oldal és az olyan nagy külföldi magazinokból átvett fotók mellett, mint a Stern, a Life, a Japan vagy a Soviet Life képei. ...A Tükör — fut neki a toliam egy új mondatnak, de hirtelen megtorpan. Egy régi tartozásom jut eszembe. Külső munkatársként elfelej­tett embereikről szóló soro­zatot írok e lapnak. Most Lázár Gyula, a Ferencváros legendáshírű balfedezete kö­vetkezik. Hol él; hogyan él; milyen most a harmincas esztendők Bozsákja? Már ke­resem is őt, hiszen az olva­sót mégis csak az érdekli, ami belekerül a lapba, nem pedig, amit ír valaki a lap­ról. B. N. E. Egy „magyar Edison” sorsa a múlt században 1826-ban Palmer angol mérnök bemutatta az első —■ nyeregrendszerű — egyvágá­nyú vasút terveit. Az egyvá­gányú vasútépítés csak nyolcvan—kilencven évvel később, az Alweg-rendszer változatában terjedt el, — így épült a tokiói függővas­út és számos vonal Ameri­kában, — de Magyarországon már a múlt század negyve­nes éveinek végén tervezett saját rendszerű egyvágányú vasutat az életében mellő­zött halála után méltányta­lanul elfeledtt ..magyar Edi­son”: Kliegl József 1848-ban könyvet is adott ki Figyelmeztetés az új egy- sínrendű vaspályára” címmel, amelyben — főképpen a pesti vasútépítési terveikre válaszolva — kimutatta, hogy az egysínű vasút építé­si költsége a tervbe vett vas­utak épitési költségének fe­lét sem érné el. Kliegnek ez a találmánya éppen úgy el­kallódott, mint egyéb eredeti találmányai: az 1839-ben Pesten kiállított szedőgép, számológépe, gőzmozdonya, amely rézsútos pályán is minden ponton megállítható volt, és vasútja, amely ma­gával horda sínjét. Feltalált egy olyan készüléket, amely lekottázta a zongorán leját­szott hangokat, improvizált darabokat* De Kliegl talál­mányai senkit sem érdekeltek, vagyona elúszott a kísérlete­zésen, modellek építésén, és a legnagyobb nyomorban halt meg 1870-ben. A ma­gyar Edison keserű sorsáról felháborodott szavakkal írt Petőfi Naplójában, kegyetlen támadást intézve a Batthyány kormány közlekedési minisz­tere; Széchenyi István ellen, aki „még csak pillantásra sem méltatta a gépet (Kliegl vasútját). Ha valahol Angliá­ban született volna Kliegl, Széchenyi másképp fogadta volna”, — írta Petőfi. jj Palicz József: TANULMÁNY i| Még sötétebb piros lesz az alma „divatszíne“ Európában idén ismét sok az alma, — kényesebbek az exportáru átvevői. A téli almáknál igen szigorú a szab­vány: a gyümölcsfelület 70 százalékának pirosnak kell lennie, és csak 30 százalékban engedélyeznek némileg sár- gásabb árnyalatot, de ennek is a piros felé keli tendálnia. A zöld színeződésről szó sem lehet, az ilyen áru csúfosan megbukik az átvételnél. Persze a magyar gyümölcsre, a híres Jona titánra nem is az a jellemző, bár a szakemberek igazán csak a megmondhatói, mennyi vesződséggel jár a pompás piros szín elérése. Döntő szerepe van a fajtának, de a gyümölcstermesztők ismernek bizonyos „kozmetikai trükköket”. Ilyen például a színező öntözés, amikor is időnként kevés mesterséges csapadékkal látják él az alma felületét. Az is ismert dolog, hogy nem egyszerre szedik le a fát, haném először a korona külső szélén levő gyü­mölcsök kerülnek a kosárba, a belül levő almákat csak egy-két hét múlva szedik, miután ezekhez is „hozzáfért” a napsugár* < Elsejénként a felesége « sarki korcsmárossal versenyt fut ,, marka felé, melyben a havi gázsiját szorongatja, A verseny egyenlőtlen, mert a korcsmárosnak csak fél utat fceö megtennie. lévén, hogy 6 is mindig afelé tart. Mégis, valószínű, „ hosszú és alapos tréning következtében, többször a feleség győz. Igaz, fiatalabb a korcsmárosnál. ö mindig a korcsmárosnak szurkol, mert ha ö győz, ket­ten győznek Amúgyis össze vannak beszélve, de az az 6 titkuk, abból az asszony semmit sem sejt. Természetesen a korcsmá- ros modern fickó, aki az ál­lami italbolt alkalmazottja és minden negyedévben be­tervezi barátját a megfelelő keretszámok közé. Egyszer ez a lump férfi barátjával, Nagy Károllyal, jelent meg a korcsmában. Kérdi a barátja, hogy „Sanyi bátyám, most mit igyunk?” Ezt azért kérdem, mert volna egy javallatom. Próbáljuk ki magunkat két hónapig, meg­álljuk-e? Az asszony nagyon balhézik már nálam, és az sem árt. ha „ saját jelle­münket méregetjük: bírjuk, nem bírjuk? Szóval mostan nagy rendelést csináljunk, mert szomorú rzűk hónapok következnek ránk. — Jól van, öcsi _ szólt K áder bácsi —, de szóljunk a korcsmárosnak. Pistának is. Mert jól sikerült fickó a Pista. A mi vércsoportunk. Kár volna becsapni, jelentse csak a központnak, hogy a tervét vegyék le* mert két hónapig kimaradunk, más­képp ugrik „ prémium. A következő elsején ban­dukol hazafelé, rohan a fele­sége. Az utcán, ott. minden­ki szeme láttára hiánytalanul az asszony kezébe számolja „ pénzt. Felesége csodálkozik, a férfi vigyorog, de egy szót se szól. „Még azt mondaná, hogy Nagy Karcsi kedvéért, vagy talán éppenséggel az ő kedvéért teszem”, morfondí­rozik magában, aztán: „Egyik se volna jó. Engem ne be­csüljön le senki, és az sem jó. ha elbízza magát az asz- szony. Hát nem. Szeretem mindkettőjüket, de nem ő- ér ettük...” Sándor bácsinak volt egy régi barátja, Karácsonyfa Benőnek hívták. Ez a Benő valamikor úgy be tudott rúg­ni. hogy ott a, korcsma kövén, amikor „ nőkkel beszélt szép csendben spárgába csúszott a lába. mint n háromnapos barikáé. Egyszer „ kalapját is ott felejtette részegen a templom padján, hetekig ke­reste őt a sekrestyés, mert értékes nyúlszőrkulap volt, meg aztán n sekrestyés jól ismerte Benőt és tudta, hogy mindig részegen jár imádkoz­ni a templomba. 'Aztán egy szomorú napon az orvosok megállapították, hogy Benő választhat az ital vagy a koporsó között, és Karácsonyfa Benő úgy dön­tött, hogy még él néhány évecskét Közben elég érde­kes átalakuláson ment át. Olyan volt ez a metamorfózis, mint amikor „ prostituáltból apácává lép elő valaki. Es hónapok óta a korcsmáros ellen drukkolt, mintha ebben n korcsmában sohasem csú­szott volna szét a lába spár­gába. Eltelt már másfél hónap az absztinens világból és három nappal voltak szil­veszter nehéz próbája előtt. Sándor azt mondta élete párjának, hogy ö egy karak­ter és szilveszterkor sem iszik, egy kortyot sem. — Valóban? — kérdezte vissza az asszony hogy bősz- szántsa férje urát. — Hej, asszony nem szép ez tőled, hogy így, szilveszter előtt, is így beszélsz velem, ahelyett, hogy boldog, szesz nélküli esztendőt kívánnál nekem és magadnak. Hiszen ismerhetnéd emberedet. — Ismerlek — válaszolta ttz asszony és ebben több volt VIDÁM NAPLÓ 1. A PÓK Izgatott férfi hang hívja az orvosi rendelőt. — jaj. Doktor Űr! Tessék azonnal jönni! Egy pók meg­csípte a feleségem lábát, na­gyon megdagadt! — Most nem mehetek. — mondta az orvos — de hózza be. Várom. Fél óra múlva megjeleni a férj és hozta a pókot. 2. FÉRJI HŰSÉG Vajon hűek maradnak-e .a férfiak távoli utazásnál? — erről folyt a vita társaság­ban. Sokféle nézet hangzott el. Egy tapasztalt feleség ka­cagott: — Még hogy távoli utazás­nál? 100 km-ig sem lehet bennük megbízni! — Én nem félte—' a fér­jemet, akármilyen messzire menne — szólt a vitába ma­gabiztosan egy csinos fiatal- asszony. Majd hozzátette: — Feltéve, hogy űrhajón utazik. 3. HIVATAL Sokáig faggatja a látogatót az e'i'"ik tisztviselő, hogy miért pont most akar a fő­nökkel beszélni? Az idegen végül elveszti a türelmét és rá mordul: — Vezessen a főnökhöz, maga idiótal — Hogyan, nem értem mit mondott? — dadogta a tiszt­viselő. A látogató megismételte: Azt. hogy vezessen a főnök­höz, maga idióta! A tisztviselő felragadta a telefont, hogy így panaszkod­jon feletteseinek. — Nahát ez tényleg hallat­lan — háborodott fel a fő­nök — és honnan jött az az ember? — A minisztériumbői. — Ügy, a minisztériumból — szólt a főnök és lecsapta a kagylót, hogy azonnal fo­gadja ttz érkezőt. Miközben így morgott magában: — Miért nem vezeti be hozzám azonnal ez az idióta.» E. R. a mélység, mint amennyit az ember várt. Ezért kijátszotta végső aduját: — Vedd tudomásul édes fiam, hogy Nagy Karcsival együtt Karácsonyfa Benőék­nél szilveszterezünk Őbenne csak bízol, ő már évek óta... Karácsonyfa Benőéknél töltöttkáposzta volt, füstölt csülökkel és kenyér helyett kirántott húst ettek az étel­hez. A zsíros káposztára ás­ványvizet ittak n lumpabbak bambit. Benő és felesége megmutatta az új tévét, az ötezer forintos magnójukat, ügyes kis kvarclámpájukat és kórusban mondták: — Ezt azóta vettük, mióta Benő nem iszik. — Azután Benő: — Ennyit vitt el a korcsma évenként. Palotám lehetne, ha nem ittam volna. Ekkor Nagy Karcsi leikéből kisistergett az irigység, és megjegyezte gúnyosan, hogy­ha majd Karácsonyfa Benő nyolcvanéves lesz. és a KGST- központban vezérigazgatóként működik, és karácsonyra öt­tonnás teherautók hordják lakására a kobaltágyúkat, kétszemélyes helikoptereket és egyéb apróságokat, szóval, amikor Karácsonyfa Benő kisfia éppen aspiránst érte­kezését készíti, nos Kará­csonyfa Benő akkor is köl­csön fog kérni 1 forint 20 fillért. mert éppen annyi hiányzik maid akkor is' a dupla feketéjéhez. Nagy Karcsi mindezt azért mondta, mert igaz volt Leg­alábbis annyi, hogy Kará­csonyfa Benő fűnek, fának tartozott 1 forint 20 filléres tételektől, egészen a 10 ezer forintos tételekig, legalábbis, ami az OTP-t illeti. Megit­tak még egy üveg bambit, aztán elbúcsúztak. Hiába minden, Nagy Karcsi mégis elbukott Lehet. a szo­morúságtól, hogy neki nincs tévéje és kvarclámpája le­het azért, hogy útközben a sarki korcsmárossal találkoz­tak. Sándor felesége, ahogy meglátta a korcsmáros vörös orrát, dühbegurult, elkezdte emberét rángatni és fűiébe sziszegte: — Ez megint téged vár? — Nem szivi — hebegte a férfi és egy hirtelen gyer­mekes ötletnél fogva a fele­sége arcába tartotta a kvarc­lámpát. melyet csínytevésből Karácsonyfa Benöéknél emelt el. — Nem jönnek be hozzám? — kérdezte a korcsmáros szesztől rekedt hangján és elmondta a varázsigét: — Finom kocsonyám van, korhelyleves káposztából, füs­tölt kolbászból és forralt borom. Sándor is elmondta n va­rázsigét. — Karácsonyfa Benőiknél voltunk. — Érjem — szőtt a korcs­máros falhoz dőlve, megtör­tén. Ekkor Nagy Karcsi meg­sajnálta és így szólt: — Én beugrók magához, Béla bátyám, egy kis kor- helylevesre. jólesik egy me­leg kanál az ember gyomrá­ban így hajnaltájt — s amíg ezt mondta, arcán látszott rettenetesen szégyellt ezt a korhelylevest. Másnap délután ötkor a felesége az egész várost vé­gigkajtatta. mégsem találta meg Károlyt. Senki sem tud­ta, hova bújhatott a gézengúz és, hogy tud annyi korhely­levest megenni. ' — Kár ezért a Karcsi gye­rekért — mondta Sándor, azzal elment keresni öt, a korcsmákba. Arról igazán nem tehetett, hogy két nap, két éjjel nem találta meg a barátját, a harmadik nap regnálón ugyan találkoztok a Bélához ,-címzett korcsmá­ban de arról egyikőjük sem tud. mert már nem ismerték meg egymást. Si|ha Andut Szilveszterkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom