Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. aowmbet ff. w Mitől „csende az ellenforradalom? Napjainkban eseményeiben jól megfigyelhető a Nyugat antikammuTiista stratégiája, s az is, milyen sajátos módon alkalmazkodnak az imperialisták a kialakult erőviszonyokhoz, amelyek _ a második világháború befejezése óta fokozatosain a szocializmus és a héke híveinek javára változtak. A nyugati stratégák az új helyzetnek megfelelően — voltaképpen a szocializmus erősödésének kényszerítő hatására — olyan politikát dolgoztak ki, amely céljaiban semmiben sem különbözik a korábbi, elsősorban a külső erőszakra épített elképzelésektől, de módszereiben, a módszerek értékrendjének meghatározásában éltésr azoktól. (Természetesen a fegyveres erőszakról, mint lehetőségről, változatlanul nem mondtak le.) Ez a politika változatlanul a szocialista rendszerek felszámolását, a kapitalizmus világuralmának visszaállítását célozza, de ezt a fejlett tőkésországok ez idő szerint Európában nem nyílt, külső fegyveres beavatkozással, hanem elsősorban egy hcsz- szabb távra kidolgozott és békésnek álcázott harci taktika alkalmazásával, a fokozatos fellazítással akarják elérni. A szocializmust és a kommunizmust építő népek ideológiai, politikai, erkölcsi lefegyverzéséhez, a társadalmi rend megbontásához, a szövetségi szálak fellazításához fűzik reményüket. Végső soron — fegyverek nélkül exportálva az ellenforradalmat — utat próbálnak nyitni a kapitalista restaurációhoz. Ezt az imperialista politikát a szocialista országok már évekkel ezelőtt felismerték, s a legtöbb országban számottevő intézkedéseket tettek a fellazítás ellensúlyozására, - hatástalanítására. Az utóbbi hónapok eseményeinek elemzése azonban még az eddigi tapasztalatokhoz képest is új megfigyelésekhez vezet. Az úgynevezett „csendes” ellenforradalom módszereire, eszközeire irányítja a figyelmet. Mi is az a „csendes” ellen- forradalom? Szerves része az Imperializmus világméretekben érvényesíteni próbált szocializ- musellemes stratégiájának. Ebben a „globális stratégiában” nemcsak a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeit veszik számításba, hanem már az ellenforradalom exportjának „módosított kiadását” is, mert irányítói felhasználták az 1956-os magyarországi ellenforradalom számukra csúfos kudarcának tanulságait. Mitől „csendes” az ellen- forradalom,? Attól, hogy nem nyílt. éles fordulattal tör céljai felé, s nem tekinti közvetlen feladatának a rendszerváltozás. a kapitalizmus visszaél1 ításának kikényszerítését. Ezt csak fokozatosan kívánja elérni. Olyan folyamat elindítására törekszik, amely végső soron elvezethet az, imperialisták által kívánt eredményhez. Ezt az elgondolást nagyon találóan fogalmazta meg a nyugatnémet Rheinische Post: „Emeletről emeletre kell lebontani a kommunizmust...” Az osztályellenség ezen taktikájánál tehát az ellenforradalmi fordulat veszélye. nem egy eseményhez, hanem egy folyamathoz kötődik. E folyamat megindításában az inspiráló külső reakció, nagyon számít a tu- Tajdonképoeni végrehajtó belső reakcióra; összefonódásuk a „csendes” ellenforradalom jellemző vonása. Az ellenforradalmi tevéken vség a párt politikájának „csendes” revízióját igyekezik elérni. Ezt sem frontális támadással, hanem azáltal, hogv a szocializmus ..megjavításának” jelszavával lép iái „védelmezi” a marxizmust «* úgynevezett wk*»aervatfv” erőikkel szemben, nemzetközi érteleimben pedig a „jó” kommunisták oldalára áll a „rossz” szocializmussal, „rossz” kommunistákkal szemben. Közben elhinti azt az ellenséges nézetet, hogy „jó” szocializmus az, amely megengedi az „erők szabad játékát”. Jó” kommunisták azt*, akik függetleníteni próbálják magukat a nemzetközi munkásmozgalom közös internacionalista érdekeitől. Ehhez igazodik az „elméleti” platform is- A haladást gátló erők a „demokratikus szoci ali zmusról” beszélnek a legtöbbet, amivel azt akarják jelezni, hogy csak az 6 „szocializmusuk" lenne majd demokratikus, tagadva ezzel, hogy a szocializmus mint társadalmi rendszer legbelső lényegéből fakadóan minden korábbi társadalmi formánál nagyobb demokráciát biztosit a dolgozó népnek. A „demokratikus szocializmus” kifejezés távol áll a helyes marxista—leninista politikai fogalomtól, a szocialista demokráciától, amelynek fejlesztés« a szocializmust építő országok valóságos gondja, törekvése. A „demokratikus szocializmus” ikertestvére a „progresszív kommunizmusról” szóló elképzeléseknek, ■ azokkal együtt olyan koncepciót képvisel. amelvnek alapvonása az osztálytartalom, az osztói vn óz ép ont tudatos elhanyagolása, közeledés a szociáldemokrata nézetekhez. A „csendes” ellenforradalom sémája szerint tehát az osztályellenesség nem nyílt ellenforradalmi programmal lép fel, hanem a szocializmus, a marxizmus palástja mögül zúdítja a fő tüzet a kommunista pártra. E harcmodornak megfelelően az antikommunista erők elsősorban legális bázisra próbálnak támaszkodni, miközben nem hanyagolják el az illegális csatornákat sem, — Mindent megtesznek, hogy a kommunista párton, a szocialista állam intézményein belül találjanak működési lehetőségre; legális ellenzéki pártok, csoportok szervezésére törekednek, felhasználják a sajtót, a rádiót és a televíziót. Tevékenységükben nagymértékben igyekeznek támaszkodni — ahol ez lehetséges — a 'párton belüli revizionista, nacionalista elemekre, vagyis a reviziontz- mus, a nacionalizmus nemcsak elméleti szövetségese, faltörő kosa az imperialista ideológiai diverziónak, hanem gyakorlati segítőtársa is. A „csendes” ellenforradalom külpolitikai szándékai is megfelelnek az említett meghatározásnak: nem cél a nyílt, hirtelen éles fordulat. Éppen ezért a Nyugat nem azt szorgalmazza, hogy egyik vagy másik szocialista ország azonnal, látványosan lépjen, ki a Varsói Szerződésből, vagy a KGST-ből. Ehelyett igyekszik szembeállítani a nemzeti sajátosságokat a szocialista építés általános tör- vényeszerűségeivel, a függetlenséget az azonos társadalmi rendszerből, érdekből, célból és ideológiából fakadó eszmei-politikai elkötelezettséggel, az általában vett szu- verénitást a szocialista szövetségi viszonyból eredő kötelezettségekkel. Holott ezek a kérdések az igazság talaján — marxista értelmezés szerint — a szocialista országok elvi alapokon nyugvó kapcsolataiban — egyáltalán nem mondanak ellent egymásnak. A mesterséges szem- beállítással a kommunista pártok közti bizalmatlanság szítása, a közös, koordinált politikai tevékenység megbontása, végső soron a szocialista világrendszer meg- rendítése a céljuk. Miként belpolitikai téren a pártra, úgy külpolitikai vonatkozásban a Varsói Szerződésre zúdítják az össztüzet. Ebben a legfontosabb „muníciónak” az egyes tagállamok kül- és katonapolitikájának „csendes” revízióját tartják ■ erre építik terveiket. Mindebből látható, hogy a nyugati stratégák a „csendes ellenforradalom” győzelme egyik fontos feltételének tekintik az adott szocialista ország kapcsolatainak számottevő gyengülését a Varsói Szerződéssel, a KGST- vel, általában a szocialista országok közösségével, de különösen a Szovjetunióval. E kapcsolatok gyengülését gazdasági behatolással is igyekeznek elősegíteni. E behatoláson azok a törekvések értendők, amelyek a szocialista országok számára hátrányos politikai következményekkel járó gazdasági érintkezést szorgalmaznak, mert a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok erősödése egészében véve nem negatív jelenség, általában megfelel a kölcsönös érdekeknek. Bál a „csendes" ellenforradalom eszközei — mint láthattuk — sokrétűek, a leggyakrabban az ideológiai aknamunkához folyamodik. Ezért gyakran azonosítják az ideológiai diverzióval, a lélektani hadviseléssel Pedig a „csendes” ellenforradalom több az eszmei kártevésnél, ami azt jelenti, hogy az ellene folyó harc sem maradhat meg tisztán ideológiai síkon. — Küzdeni kell ellene minden síkon és mindén arra alkalmas eszközzel. Pálos Tamás 50 éves a Görög Kommunista Párt Has« közben, egy ItaBarta mfWtnrista rendszer terrorjának súlyát vlseílv<e ünnepli ma Görögország kommunista pártja megalakulásának félévszázadod évfordulóját A görög történelem tragikus fordulatokban gazdag eseményei sokszor állították a görög kommunistákat szinte emberfeletti próbatétel élé. A történelem tanulsága • tragédiák sorozata ellenére az, hogy a Görög Kommunista Párt páratlan életerőről és megújulási készségről tett bizonyságot. Éppen a legnehezebb helyzetekben mutatkozott meg az a képessége, hogy eredményesen dolgozzék az ország demokratikus erőinek egyesítéséért. A második világháború idején különös erővel mutatkozott meg, hegy a görög kommunistáknak milyen mély gyökereik vannak a tömegekben, szervezetük és politikájuk mennyire összeforrott a nemzeti érdekekkel és követelésekkel. A görög KP az 1940—41-es háborút antifasiszta nemzeti felszabadító háborúnak minősítette. Ellenállásra mozgósította a népet a támadókkal szemben, s a párt kezdeményezésére jött létre a nemzett felszabadítás! front. (EAM). A kommunisták a nemzett felszabadítás! frontba tömörült radikális demokrata erőkkel együtt hozták létre a görög népi felszabadító hadsereget (ELASZ), amely nemcsak a megszállók ellen vívott harcokban szerzett katonai babérókat, hanem a kommunisták és az EAM politikai munkásaival együtt már 1942-ben népi önkormányzatot vezetett be a felszabadított területeken! A második vilá^iáfcorú végén éppen ez a nagyszabású katonai és társadalmi-politikai siker indította arra előbb az angol, majd az amerikai intervenciósokat, hogy Görögországban megsemmisítsék az ellenállási mozgalom időszakában kiharcolt vívmányokat. Az intervenció a görög néptömegek ellenállását váltotta ki és polgárháborúba torkollott, amely 1949-ben a forradalmi erők vereségével végződött, KöZbetn a Görög Kommunista Pártol 1947 végén törvényen kfvüj helyezték, majd 1949 után teljes erővel ráncba- zedett a reakciós terror a párt bársonyén körülmények között 1» mindössze két év alatt sikerült létrehozni az Egyesült Demokratikus BaJ ■ oldalt (EDA), amely a kommunistáká, a szocialistákat és az ország követke ■ zetesen demokrata erőit egyesített í soraiban. Az EDA tizenhat esztendeig műkf - dőtt legális pártként Görögországba: u Tevékenysége — és a soraiban aktíva J. dolgozó kommunisták munkája — u- mét átformálta Görögország politika 1 képét. Erős népi és demokratikus ma gálám jött létre az országban. E z szembeszállt a reakció politikájával < s nagy éleslátással figyelmeztette két í: ben is (1964 ószén és 1965 tavaszál l) az ország polgári vezetőit a militi„ rista államcsíny fenyegető veszélyére! A görög nép és a demokrattki b mozgalom egészét azonban a fasisz a puccs mégis váratlanul érte és súly« veszteségeket okozott. A legsúlyosai b csapások a kommunistákra zúdulta i. Mégis már 1967 májusában a göri g kommunisták tevékeny részt vállalti k a diktatúra elleni Hazafias Front k t- reihozásában. A Görög KP Közpoir ti Bizottságának legutóbbi plénuma hangsúlyozta: „A Hazafias Front megái i- ldtása pozitív lépés. A Görög Kommunista Párt úgy véli: minden párt, mi it- den politikai vezető, minden demek- ratikus erő legfőbb nemzett kötelessége, hogy félretegyék nézeteltéréseik st, fokozzák és egyesítsék erőiket a közös harci program végrehajtására”. Enn ;k a politikának a szellemében jött lé re a közelmúltban megegyezés a Hazaf as Front és a Nyugat-Európában te' é- kemykedő Pánhellén Felszabadít isi Mozgalom polgári orientációjú erői I ő- zöfct, amelyek élén a napokban sir hunyt utolsó törvényes görög mini a- terelnök fia, Andreasz Papandreu liDL' A Görög Kommunista Párt helyesléséi fejezte ki a Rómában aláirt egys -g- okmány célkitűzéséivé!. Görögország hoanntumlrta harcé eb! nehéz politikai illegalitásban, legjoiib-1 Jalk közűi sokan börtönökben és kié- centrációs táborokban élik át párt; uh születésiének ötvenedik évfordulóját. A történelem azonban már ítélt: nfc tea olyan terror, amely Jd tudná tépni a sokat szenvedett görög földből 4 ke ®- BKHústa mozgalom gyökereit! Amerikában csak egy párt van: a pénzmágnásoké Néhány család tartja zsebében as egéss országot J4z átlagamerikainak kevés politikai szabadsága van, annyi a vagyona, mint egy latin-amerikai gauchónak, s jogai az 1789 előtt élt francia polgár jogaival egyen- löekf’ — írja Ferdinand Lundberg amerikai egyetemi tanár az USA valódi társadalmi-politikai és gazdasági berendezésérőL „Az < Egyesült Államok inkább hasonlít egy latin-amerikai banánköztársasághoz, mint egy olyan országhoz, amelyben mindenkinek egyenlő jósai és esélyei vannak” — állítja a tanár. A pénzmágnások, a nagyiparosok és tőkések juntája felosztotta egymás között a nemzett vagyont, irányítja a gazdasági és politikai életet A világ leggazdagabb országában — amely a magas életszínvonallal az európaiak és ázsiaiak ezreit vonzza — a jólét éppúgy a kiváltságosok joga, mint Latin-Ameri- ká mezőgazdasági államaiban. A nemzeti vagyon kétharmadát a lakosságnak 2,7 százaléka tartja kezében, a termelőeszközök legjelentősebb része mintegv 200 000 kapitalista tulajdonában van. Rockefellereket 350 ember szolgálja ki Mégis, milliók büszkék arra, hogy amerikai polgárok, noha 6,4 millió család hitelből él és a lakosság 50 százaléka képtelen valamit is megtakarítani keresetéből, sőt ez gyakran a megélhetéshez sem elegendő. Ä 626 797 magánvállalkozó — a lakosság 1,3 százaléka — azonban valóban élvezi a pénz adta örömöket: évi jövedelmük — az adó és más járulékok levonása után — mintegy 25 000 dollár. A munkások, alkalmazottak, földművesek egyötöde- ezzel szemben évente alig keres meg 1500 dollárt. A családok egyharmadának évi átlagkeresete 12 500 dollár, tehát aránylag szegények.. Tanítók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, tisztviselők kénytelenek éjjel pincérnek, taxisofőrnek vagy éjjeliőrnek felcsaoni, hoSv javítsanak anyagi helyzetükön. Az amerikaiak maroknyi csoportja azonban keleti kénvúr módiára él. Nelson és Winthrop Rockefeller kőolajmilliárdosok például az angol gyarmatosítók korában épült New York-i kastélyukban nőttek fel, 350 alkalmaszott szolgálta ki őket. Georg és William Cecil, a V ander- bilt örökösök, egy észak-ka- rolinai, 250 szobás reneszánsz palotában laknak. A Du Pontoknak két tucat kastélyuk van Delawere szövet- tégi államban. Lundberg tanár szerint mintegy 200 amerikai család olyan gazdag, hogy képtelen pontosan felmérni vagyonát. Részvényeik tömege nemcsak mesébe illő életet tesz lehetővé számukra, hanem általa befolyásolják úgyszólván az egész ipart. A Du Pont család 7,5 milliárd dollár értékű gyáripari részvények birtokában az USA-ban és úgyszólván mindén nyugati országban kizárólagos joggal szabja meg a General Motors autógyár és az E. J. Du Pont de Nemours nevű vegyipari óriásvállalat és leányvállalatainak kereskedelmi politikáját. Az 5 milliárd dollár vagyonú Rockefeller család ellenőrzi a hat legnagyobb kőolajvállalatot, többek között a Standard Oil of New Jerseyt (Esso) is. A Mellon- klan befolyásolja a Gulf Oil, Alcoa és Koppers United konszerneket, a clevelandi Cyrus Eaton pedig bányák. acéltrösztök, vasútvál- lalatok és egy kereskedelmi flotta tulajdonosa. Eov Ggves milliomosnak sohasem kell adót fizetnie .,Úgyszólván minden nagyvállalat a pénzmágnások kezében van A 200 legnaayobb amerikai vállalat közül 122 fölött — részvénytöbbsége alapján — egy ember, vagy egy család uralkodik” — írja Lundberg. Ez a „pénzklub” az USA titkos politikai bizottsága. Mintegy 30 millió munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak, pénzelik az egyetemeket és iskolákat, az újságok, a rádió és tévé-állomások többsége az övék. S ők a szürke eminenciások a pártokban is. Amerikában tulajdonképpen egy párt uralkodik: a pénzmágnásoké. A demokraták és a republikánusok csak egymással vetélkedő csoportok, amelyeknek közös célja megőrizni és kihasználni pénzelőiket. X pártkasszákat agya Ál Amerika mágnásai töd t£b meg. Ért azonban nem c topén politikai becsvágy >51 teszik: hozzájárulásukat ae- fektetésnek tekintik. 1 Á zárt korba nem lehet beiutni S igazuk van, mert eá jövedelmezőbb a legérté kesébb értékpapírnál is. C sala a XVIII. század francia nemesei élveztek olyan adó és más engedményeket, n tint ma az amerikai pénzke szt. Egy 7000 dollár évi jőve lei- mű munkás adója 1282 tollár A már amúgy is ga: dag spekuláns viszont, aki tegyük fel ugyanennyit ktres egy év alatt a börzén^ m nd- össze 626 dollárt fizet adó fejében. Ha pedig pénzét kőolaj vállalatba vagy állampapírokba fekteti, még az osztalék és kamat után sem kell adót fizetnie. A vékony- pénzű kisemberek fedez k a hiányt. A kapitalisták'j 5ve- delme adómentes, ha v jból befektetilí. „Egy ügyes milliomo nak életében sohasem kell időt fizetnie” — írja Lundbe: 'g. Ma azonban senki sem alapíthat jövedelmező v illalatot. A kezdményezés is a kemény munka nem elegendő. A computerek, a ion- szernek rengeteg pénze meghiúsítja érvényesülés iket Évente mintegy 12 000 i jonnan alapított vállalat négy tönkre. „A milliomos ma k iros- székben ülve jut vag\onA- hoz — a végrendelet ] elolvasásakor. A pénzariszti ifcrá- cia zárt kört alkot. akA csak az európai felső tlzezei ” —■ írja Ferdinand Luru .berg egyetemi tanár. ODeer Spitt«! t