Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

.„üli. Julius 2. k t-tX LS X-á~ jL< - P Modem halett és revü Szó nők on A hét végén, július 6-án a szolnoki szabadtéri szín­padon kerül sor a Csehszlovák Néphadsereg Munkaér- demrenddel kitüntetett bratiszlavOi művészegyüttesének fellépésére. Az a hír járja róluk, hogy szakított a hagyományos formákkal, módéra vonalvezetés jellemzi a műsor egé­szét. Feltehetően nagy lesz a sikere Szolnokon. Vietnam békéjéért Uj akció a genfi egyezmények aláírásának évfordulójára A magyar békemozgalom is csatlakozik a Béke-Világ- tanáes Elnökségének felhí­vásához és új akcióval emlé­kezik meg az Indokínával kapcsolatos genfi egyezmé­nyek aláírásának évforduló­járól. Országszerte ezekben a napokban formálják a ter­veket. A népfrontbizottsá­gok úgyszólván mindenütt a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselőinek bevonásá­val alakítják ki elképzelé­seiket. Az évfordulót megelőző héten Budapesten és vidéken egyaránt gyűlések é,s más megmozdulások százain mél­tatják az 1954-ben aláírt egyezmények jelentőségét és bélyegzik meg az Egyesült Államok politikáját. Számos városban és köz­ségben ú jabb kiállítások nyíl­nak a vietnami nép életé­nek, az imperialista agresz- szorok pusztításainak doku­mentumaiból. Ezzel egyidejű­leg tovább gyarapodnak a háború okozta károk enyhí­tését. a vietnami nép meg­segítését szolgáló kezdemé­nyezések. SzaSvéfáf kováiéit kiráiyitő A sokszor hallott beveze­tő mondat: „Már a régi ró­maiak is...” úgy látszik a szalvéta történetébtn is he­lyénvaló. A régi rómaiak ugyanis valóban hsználtak asztalkendőt, mégpedig a nagy étkezéseknél kettőt is. Az egyikkel a vendégek a szájukat és verejtékező hom­lokukat törölték le, (20 vagy 30 fogás elfogyasztása va­lóban nem volt csekélység), a másikban pedig gondosan hazavitték a megmaradt éte­leket a feleségnek és a gyermekeknek. A középkorban sok egyéb használat' tárggyal együtt a szalvétáról is megfeledkez­tek. Az emberek a ruhauj­jukba. vagy az asztalterítő­be törölték a szájukat — A reneszánsz idején az asztal- bencő váratlanul ismét meg­jelent, mégpedig Medici Ka­talin révén, aki férjhezmant a francia uralkodóhoz. A fiatal királynő nagy súlyt helyezett a terítésre és min­den étel felszolgálásánál tiszta szalvétát is követelt. Miután kímélni akarták az értékes csipkegallérokat (sok közülük mai értékben 200 ezer forintba is került), a szalvétát a nyakba kötötték. Erről azután lassan leszok­tak, később evés közben a vállukra tették, vagy pedig az előkelőbb étkezéseknél a balkarjukra helyezték. Ma már a legkülönbö­zőbb módokon (ölbe téve, vagy a tányér mellett) he­lyezik el az asztalkendőt, de akárhová is teszik evés köz­ben, ma már vitathatatlanul az étkezési kultúra tarto­zéka. Forgatják a kol cktív szerződési Utasítás is van a világon Hépműve'ők továbbképzése Tegnap reggel tíznapos to­vábbképzés kezdődött Szol­nokon a tiszteletdíjas műve­lődési otthon igazgatók, tsz népművelési ügyvezetők, klubvezetők. függetlenített községi művelődési otthon igazgatók és szakkörvezetők részére. A számukra biztosított orogram hasznos tapasztalat- szerzésre ad lehetőséget. Be­hatóan ismerkednek például a népművelés szakmai mű­veltségét terjesztő feladatai­val, a szocialista hazafisáa- ra és a honvédé1 ernre való nevelés feladataiból a nép­művelőkre háruló tenniva­lókkal, az agrárklubok lét­rehozásának módszereivel és így tovább. Érdekesnek ígérkezik a Tízezer nap című film vetí­tése utáni filmankét Kosa Ferenc rendező vezetéséve'. Egy másik időpontban szin­tén Kosa Ferenc beszél a népművelőknek a magyar filmművészetről. Az említettek mellett a világnézeti neveléstől kezdve a korszerű ismeretterjeszté­sig, a művésztelep megtekin­téséig sok minden szerepel a programban. Masai krónika Vasárnap este ünnepi hangversennyel fejeződött be Debrecenben a Bartók Béla III. Nemzetközi Kórusfeszti- vál; A rigai Dzintars nőikar és a HVDSZ Szilágyi Erzsé­bet női kara arany diplo­mát kapott, nyolc kórust ezüst, kettőt bronz diplomá­val tüntettek ki. Befejeződött vasárnap Bé­késcsabán az I- Nemzetközi Bábfesztivál. Az ünnepi díj­kiosztásra vasárnap került sor. Az Unima diplomát a lodzi Arlekin együttes nyer­te. A fesztivál külföldi dí­ját a csehszlovákiai Rados bábegyüttesnek ítélték. A hazai együttesek közül első helyezést ért el a kaposvári Kilián Gvörgy úttörőház Pa­csirta bábegyüttese, a máso­dik helyre a budapesti Astra együttes, a harmadikra pe­dig a pécsi Bóbita került. A Hotel Ifjúságban hir­dették ki vasárnap délután a Budapesten megrendezett nemzetközi fizika-diákolim­pia eredményét. A nemzet­közi bizottság a második fi­zika-diákolimpia első díját Tornász Kreglewski lengyel és Mojnir Simersky csehszlo­vák diáknak ítélte oda. A második díjas Takács Lász­ló eredménye mindössze két ponttal maradt él a győzte­sek mögött. Harmadik díjat kapott Peter Georgiev bol­gár. Emil Matejev bolgár, valamint Mihály László ma­gyar versenyző. A nemhiva­talos csapatversenyt 93 pont­tal Magyarország nyerte a 85 pontos csehszlovák és a 84 pontos lengyel diákválogatott előtt. Tizenhárom éve borgociy- zott le a túrkevei autójavító forgácsoló műhelyében Tisza — Hogyan őrködik a kol­lektív szerződés betartásán? — Pál- 'hónapja, hogy meg­kötöttük. Akkoriban mind­egyik munkást foglalkoztat­ta az ügy. Ma már nem be­szédtéma. A vállalat veze­tősége ügyel arra, hogy a szerződést senki meg ne sérthesse. Eddigi tapasztala­taim megnyugtatóak. Vita még nem volt közöttünk. A vállalat állja a szavát, a munkások úgyszintén. Török Ferenc, a raktáriak bizalmija. Amikor előhoza­kodtam a kérdésemmel, szó nélkül elővette fiókjából a szerződés egyik példányát. — Nem vagyok rest, szem­mel tartom, hogy a vezetők intézkedései megfelelnek-e a szerződésben foglaltaknak. — És? — Munkaügyi panasz az A Csepel műhelyben ko­rántsem ilyen nyugodt a légkör. A fiatal szakmunká­sok elégedetlenek az órabé­rükkel. Simon László bizal­mi szerint jogosan „morog­nak a gyerekek”. — A kollektív szerint már többet kellene kapniuk. — Mennyivel? — Az egyik ötven fillér­rel, a másik egy-két forint­tal érdemelne többet. Sok az olyan fiatal szakmunkásunk, akinek csak 6 Ft az órabére, pedig már három éve fel­szabadult. Mondom, a kol­lektív szerint több járna nekik. A városszépítés, a mai műemlékvédelem a korábbi évszázadok Magyarországán sem volt ismeretlen. Balogh Jolán kutatónk most egész sorát állította össze azoknak a régi intézkedéseknek, ame­lyek városaink rendjét, szépségét biztosították A házak közt már a XIV. szá­zadban sem tűrték el az úgynevezett „foghíjakat”. — 1357-ben Gyulafehérvárott rendelték el: minden pol­gár köteles három éven be­lül beépíttetni, vagy eladni bal területi telkét. Ugyan­ilyen rendelkezést bocsát ki Sopron számára 1359. II. 21- én Nagy Lajos király. Ám itt a terminus szorosabb: az év áprilisára, Szent György napjára már meg kell kez­deni a tulajdonosoknak az építkezést, vagy el kell adni telkeiket. 1410-ben Zsigmond király Visegrád lakói számá­István. Szakszervezeti bizal­mi. A művezetői irodába vezet, s csak aztán kérdezi meg, miért kerestem fel. idén nem fordult elő a rak­tárban. A tartozik és kö­vetel rendben van. A veze­tők alaposan megfontolják az intézkedéseiket, ez biztos. Véleményem szerint önma­gában pozitívum, hogy a szerződésnek tekintélye van az üzemben. Apró viták elő­fordulnak néhanapján. Ak­kor megnézzük, mit mond a kollektív. Ahogy én tudom, a műhelyekben is ilyen a helyzet. — Vagyis: ha a művezető és a munkás nem ért vala­miben egyst, „ szerződésre bízzák a döntést. — Esete válogatja. Azért akkora demokratizmus nincs, nem is lehet. Utasítás is van a világon. De mondom, nem a vita a jellemző, hanem az, hogy a szerződést betartja a vállalat. — Biztos? _ — Hát úgy gondolom. — őszintén szólva olyan sok a munka hetek óta, hogy még nem értem rá tüzetesen utá­na nézni. Nem vitatom, hogy jogos-e a bérpanasz vagy sern. Ezt az illetékesek majd eldön­tik. Simon László egy do­logban téved. A kollektív szerződés nem szabályozza, kinek mennyi órabér jár. Ez nincs a bérszabályzatban. Nyitrai Lajos bácsira a felújító műhelyben akadtam rá. Régi szakszervezeti em­ber, ő is bizalmi. — A félszemem mindig a ra. teszi kötelezővé a tataro- zatlan házaknak egy éven belül való helyreállítását. Ha a gazda ezt elmulasztja, az uralkodó megfosztja in­gatlanától, s más, arra al­kalmasabb embernek ado­mányozza azt. (így kapják meg 1412-ben a Kanizsaiak Visegrád egyik hatalmas in­gatlanát.) 1470 körül Mátyás — hogy a földszegény Bu­dán segítsen — a főváros­hoz csatolja Sasad falut, s ugyanakkor elrendeli a rom- ladozó budavári házak azon­nali helyreállítását Példa­képpen az Ausztriába szö­kött Beckensloer János esz­tergomi érsei^ házát idézi, amely (a máj Dísz tér he­lyén) „éktelenkedik a kirá­lyi udvart látogatók meg­botránkozására”. így koboz el, s ad új gazdának tíz Mindszent utcai (ma Úri ut­ca) kőházat a király. szerződésen van, hiszen el­várják az emberek, hog megelőzzem a bajt. Eddig még nem kellett közbelép­nem. A vállalatnál törvény á szerződés, senki sem meri kijátszani. — Tévedhet a vezető is? — Majd kiigazítjuk. üítaiikezik a döntőbizottság A szervizben Bártfai Lász­ló a bizalmi, ű is megerő­sítette mindazt, amit a tár­saitól hallottam. Elmondta még, hogy az új utasítások írásbeli másolatát megkap­ják a bizalmiak. így lehe­tőségük van arra, hogy azo­kat a kollektív szerződés pontjaival egybevessék. A túrkevei autójavítóban a szerződés a gyakorlatban is érvényesül, a kölcsönös­ség alapján nyugszik. Ha nem így lenne, a munka­ügyi döntőbizottság elé ke­rülő ügyek nyomban jelez­nék. Gulyás István elnököt szintén felkerestem. — Olyan munkaügyi pa­naszt nem tárgyaltunk az el­ső félévben, amelyik a kol­lektív szerződés megsértésé­ből fakadt. Ezekben az ese­tekben a Munka Törvény- könyve szerint kellett eljár­nunk. Az új kollektív szer­ződés megkötése óta mond­hatom. nincs vita a vállalat és a dolgozók között. Leg­alább is, ami a döntőbizott­ságig eljutna. Ismétlem: ivat hónap alatt egyetlen olyan panaszügy sem volt, amit a kollektív alapján kellett volna elbírálni. Ez minden­nél többet mond. Valóban. F. P. A külföldi tanulmányok engedélyezéséről A napokban kormányhatá­rozat jelent meg, amely sze­rint magyar állampolgár kül­földi tanintézetekben csakis engedéllyel folytathat tanul­mányokat. E külön enge­délyre nincs szükségük azok­nak. akik külföldi tanulmá­nyaikat ösztöndíjjal végzik. Eltekintenek a továbbiakban a kü'ön engedélytől abban az esetben is. ha a szülők tartós hivatalos kiküldetésben kül­földön tartózkodnak. A hatá­rozat azt is kimondja, hogy amennnyiben a szülőt vasy az eltartót időközben haza­hívják, — kívánságra — gyermeke a megkezdett ta­nulmányait külföldön befe­jezheti. Külföldön — a határozat értelmében — csakis felső­fokú tanulmányok végzését engedélyezik. Az engedélyt a választott szakasznak megfe­lelően a magyar felsőoktatá­si intézmény fölött felügye­letet gyakorló miniszter, il­letve az országos hatáskörű intézmény vezetője adhatja meg. Amire ügyelnek a vezeíők „Jogosan morognak a gyerekek" Városszépítés régen Híres harpagonok Az ókor híres fukarjai közül kiemel­kedett Vespasianus császár, akinek fia. Titus rótta fel, hogy még a vizelésre is adót vetett ki. Ibn Battuta híres középkori utazó egy nevezetesen fukar afganisztáni kalifáról emlékezik meg. A kalifa mérhetetlenül gazdag volt, mégsem bírta nézni, amint a palotájában alkalmazott szolganép el­költi nyomorúságos ebédjét. Valóságos fizikai fájdalmat okozott neki, ha má­soknak csak egy falat étel is jutott. Pa­lotájának folyosói mindig sötétek vol­tak, és őt magát gyakran látták, amint fadarabokat gyűjtöget a környéken, hogv takarékoskodjon a tüzelővel. Viktória királynő férje, Albert her­ceg olyan fukar volt, hogy még a toalettpapírral is takarékoskodott. Uta­sította valamennyi udvari tisztviselőt, hogy a szóbanforgó célra csak öreg új­ságokat használianak. Gravv francia elnökről az az anek­dota járta, hogy Párizsban egyszer el­fogtak egy embert, aki zsemlyét lopott. Rögtön elengedték azonban, amikor ki­jelentette, hogv Gravy elnök bankett­jéről tért éppen haza. Híres fukar volt a milliomos Rot- schild. Egyszer Talleyrand miniszter­rel kártyázott. Véletlenül léejtett egy pénzdarabot, a csekély veszteség anv- nyira izgatta, hogy képtelen volt nyu­godtan tovább kártyázni: állandóan forgolódott, lehajolt, az asztal alá néze­getett. Tallevrand elhatárolta, hogy megleckézteti: Elővett egy 500 frankos bankjegyet, meggyúj tóttá és udvaria­san az asztal alá tartotta: „Megengedi, hogy világítsak?” A festők közül a betegesen fukarok közé tartozott Turner angol festő és Tizian, a festők fejedelme. Az urbinói herceg kiküldöttje ígv számolt be róla urának: „ö a legkapzsibb és legfuka- rabb ember, akit valaha szült a ter­mészet”. A Betegesen fukar Salvador Dali. az excentrikus spanyol festő is. A francia filmvilágból különösen fu­karnak számít Charles Aznavour, Jean Gabin, Femandel és Brigitte Bardot. Az utóbbiról egyik vo’t t'tkára azt írja: Öriási botrányt csinált egyszer, mert tévedésből néhány fillérrel drágább bort vásároltak számára a szokottnál. Ugyancsak túlzott takarékosságáról is­meretes Greta Garbo. Charlie Chaplin és Maria Callas. Rendkívül takarékos volt Goethe és Beethoven. Az utóbbinál egyetlen sza­kács sem' bírta ki sokáig. A nagy zene­szerző állandóan attól félt, hogy meg­lopják, és mindent zár alatt tartott. Még a kávét is maga számolta ki sze­menként. Victor Hugo, akinek regényeiben olyan nagyvonalú érzésekről olvasha­tunk. egyetlen fillért sem lett volna képes adni egy koldusnak. Bunsen, a híres német vegyész meg­követelte. hogy laboratóriumában a használt gyufaszálakat is megőrizzék. Azt kívánta, hogy az égő lángjánál meggyújtva újra felhasználják őket. (Az ,,Oggi”-ból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom