Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

Bővülő mennyei szolgáltatások Egy 72 éves jezsuita atya, — bizonyos Luigi Majocco — egy­házi engedéllyel könyvet jelen­tetett meg a túlvilági örömök­ről. Műve bizonyos értelemben hézagpótló alkotás, tekintve, hogy a témában forgalomban levő dokumentumok — többek között az evangélisták gyűjte­ményes kiadásai sem — ösztö­nöznek eléggé a mennyei szol­gáltatások igénybevételére. Tudvalevő ugyanis, hogy ezek ■kálája meglehetősen szűk, s csupán némi hárfaszóra, hí- mes mezőre szorítkozik a me­nő fejeknek kijáró glórián kí­vül. Nyilvánvaló, hogy a kol­lektív szerződések juttatása és a ktsz-ek fokozódó szolgál­tatása idején ilj'en vékonyka kecsegtetéssel nem lehet a dolgozók igényét kielégíteni... Arról nem is beszélve, hogy a jobblétre szenderülés nekünk is többéi van. E tényeket vaslogikával fel­ismervén a szóbanforgó atya — könyvében a mai ember ér­deklődéséhez mért szórakozá­sokkal és gyönyörökkel egészí­tette ki a mennyei programot. »Mind az öt érzékszerv meg­találja a mag élvezetét — írja. — A szemet dombok és völgyek gyönyörködtetik, a fület rejtett forrásokból áradó zene, a ta­pintást kedves erdei leely^xk limogatása.” Sajnos e fejezetben a részle­tekre nem tér ki a szerző. Pe­dig különösen érdekelne pél­dául, hogy konkrétan milyen domborulatokra és völgyekre számíthatok esetleg. Kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban arra is, hogy a rejtett zene van-e olyan klassz, mint az Integrálé, továbbá hogy szerepel-e reper­toárjában a Boldogságtól ordí­tani tudnék c. isteni szám... Az angyalokkal kapcsolatban csak azért nem merek kérde­zősködni, nehogy bűnös asszo­ciációval e tiszta fogalom az iménti domborzati viszonyokkal keveredjék. Tudni illik ezzel már eleve kizárnám magam a túlvilági vikendről. Az atya által alkotott mennyei üzlet- szabályzat szerint ugyanis csak •z „igaz hívőknek’’ jár vizűm, i Ez pedig, amennyire szeretek kirándulni, nagy veszteséget •Mentene. Az agg jezsuita ezzel biztat: „Hét végén az üdvözölt lelkek kirándulhatnak a világ­űrbe, hogy gyönyörködjenek a bolygók és csillagok sokaságá­ba. A testedzést sem hanya­golják el, időről időre sportren­dezvényeket tartanak majd.” Van-e lélek, aki még ennek is ellent tud állni?! Az örökké­valóságban úgyszólván gyerek­játék lesz kivárni, míg az MTE- fiúk is megtérnek az örök mezsgyére s sikerül egy jó kis NB I/B-s meccset összehozni. A döntő mondjuk a pokol tor­nácán lesz a Purgatórium íiE ellen. Az üdvözítő gólt sörös­üvegekkel segítjük elő. Kettő az öreg szerző atya fejét is éri barátságból. Bocsánat! Nem öreg! A 72 éves Majocco önmagára is gon­dolt, ha már úgysem kerül sem­mibe. Antropológiai fejtegetése szerint ugyanis: „A bőr soha nem ráncosodik, a haj nem hullik ki, a láb nem nehezedik el, mindenki örökifjú és csábos marad. Szóval maga az öreg szerző is szex-íi lesz velem együtt, a menősebb angyalkák kedvence. Így mindjárt más alulról sza­golni az ibolyát ugyebár. De azért jó lenne mégis tisztázni, hogy a hárfa helyett klasszi­kust, vagy beatot szolgáltat­nak-e fent, továbbá, hogy a gyönyörködtető domborzati vi­szonyok kire vagy mire vonat­koznak. £n az ilyesmire igé­nyes vagyok. — palatínus —• Impresszió IDEGENFORGALOM JBfT’ Egyébként jó hely, csak sok a magyar JÉ VAGY p—1—r Vr , (TV __— -j Alkalmazkodó üzletember Férfiak és nők egymás között „Emlékszel még a film- producerre, aki kis szerepet ígért nekem, ha engectenij hogy megcsókoljon?’* s,Persze.” „Ma reggel aláírta ötéves szerződésemet.” ☆ 5,A jövő héten életemben először Párizsba utazom két hétre Micsoda szerencse! A fe­leségedet is magaddal vi­szed?” „Megőrültél? Ha elutazol téli sportot űzni, magaddal viszed talán a havat?” Kicsi i A fürdőhely, ahova beuta­lómmal megérkeztem. SZOT üdülő volt. A nap szórta aranysugarát az úszó-, gyer­mek- és hullám-medencék­re, melyek megteltek már a kora reggeli órákban is nyüzsgő, lármása-n csapkodó beutaltakkal. A nők piros­pozsgásak, vidámak voltak, alakjuk hordozásában is volt valami életkedv, ifjú ficán- kolás. A férfiak... denát őróluk nem beszélek, hi­szen őket ki figyelte? — Kik ezek a nők? _ k érdeztem egyik férfi für­dőtársamat. — Biztosan mind külföldi­ek. Csakúgy ostromolják őket a magyar férfiak. , Ez igazán remek — gon­doltam magamban, — hogy a szakszervezet ide segített egy kéthetes beutalóval. Nő­dé hála Csészés kartárs ön­zetlenségéért is. aki a fize­tésemig kisegített ezer fo­rint kölcsönnel. Hiszen itt vfz van, napfény van, nő van, s mi kell még más az élethez?; ezer forint és kész; Hirtelen megakadt a sze­mem egy töltött galambon. — Csuda egy nő! — tört ki belőlem. Én amint látom, nem kínai. A nézése egyál­talán nem ferde, hanem ép­penséggel csupa ígéret. Lehet vele kezdeni, — vi­lágosított fel fürdőtársam, — feltéve, ha tud angolul. x világ Minden férfi angolul köze­ledik hozzá. Rengetegen ost­romolják. Ezt nem hagyhatom ki; A pavillonban vettem egy an­gol nyelvtankönyvet. A harmadik nap kime­részkedtem a medencékhez. S ott látom az én Grét Lé- dimet a nagymedence pár­kányán ülve, lábát a vízbe lógatva. Készen az offenzí­vára, merészen odatalpal­tam, go fokos szögben meg­hajoltam előtte, azonban ő félrefordult; — Pardon, mái diör ma­dara, hven all auör sztöíf vili bi szóuld end söbidig kó>>ling njuz... És folyt bélőlem a sok an- I goi zagyvaság, három napi munkám izzadsága. A drá­ga asszony azonban közbe­szólt: . — Ugyan ne marháskod- jon. Akkor este 500 forintot I költöttem egvüttlétünkre. Egy vígasztalt csak; más­nap fürdőtársam akár egy japán, irigv-sárga arccal fór- I dúlt hozzám: 1 — Gratulálok a sikerhez. I Láttám, est« jól mulattak. I Ugye érdemes volt három naDig angolt tanulni ezért a nőért? Hiába, ezek a kül- földi nők mennyivel kapó- I sabbak. mint a mi hazai I fruskáink. ; D. L. •- Miért ordít annyira? — Egy be»t zenekarral Ki mit tud?-ra készülök *— Semmi bajt nem találok... Mégis mi a panasza? — .luhtúrót ettem és nem kellett kórházba menni! Hogyan keletkezik a hiánycikk ? Előre kell bocsátanom, hogy nem akarok ünnepron- I tó lenni, sőt nem akarom I senki érdemeit csökkenteni sem pedig megtépázni. Vasárnap este a tv-híradó közepén egy jólfésült ha­zánkfia hosszas fejtegetésbe 1 kezdett a hiánycikk ..kelet­kezésével és születésével” kapcsolatban. Nem érzem magamban a tehetséget, hogy a versenyt felvegyem vele, annál is inkább mert jó pár ezren úgyis végig hallgatták a tv-nézők soraiból, csupán csak kételyem támadt. Szerény véleményem sze­rint hiánycikknek nevezzük azt a cikket, ami pillanat­nyilag nincs az üzletben, vagy huzamosabb idő óta a gyártó cég elfelejtkezett a gyártásáról. Ebből induljunk ki: hiány­cikk, és keletkezik (így a hazánkfia). Talán nem va­gyok szerénytelen ha meg­kérdem: hogyan keletkezhet az, ami nincs? Mert nincs. Nincs kiszúrótű az autosi- phonhoz. Hiánycikk! Nincs sörnyitó. Hiánycikk. Nincs magnószalag. Hiánycikk! — Vagyis: a kereskedelem nem igényelt belőle időben kellő mennyiséget, erre a gyártó cég nem gyártott be­lőle. Nem keletkezett belőle olyan mennyiség amennyi kellene, nem született meg a fenn említett árucikk. Va­laki elfelejtette. Namármost: a kiszúrótű az hiánycikk, mert nincs. De amikor megjelenik a piacon, akkor már nem a hiánycikk jelenik meg, vagy szüleiig mert akkor ez a cikk már nem hiányzik. No az én véleményem a hiánycikkről úgy is eléggé új. Szerintem a hiánycikk érdekessé teszi életünket. — Annál js inkább, mivel álta­lában filléres dolgokról lé­vén szó. és mégis óriási küz­delmet, kalandok sorát kell megérnünk mire rájövünk, hogy a cikk az hiánycikk. Tehát egyik részről izgalom. A másik oldala: mikor végre hosszas kutatás, keresgélés után, esetleg több hónapi eredménytelen keresés után végre kapni: micsoda öröm, boldogság. Azt hiszem ezt a boldogságot direkt kapjuk, hadd örüljünk egyszer mi is. Ilyenkor persze a buzgó em­ber több kilót vagy darabot is vesz a cikkből, ami most már nem hiánycikk, hogy barátainak és rokonainak is jusson belőle. Aztán rájön, hogy ők is ugyanígy gondol­kodtak. Így vagyunk a hiánycikkel. Tehát vannak cikkek. ill. ezek a cikkek nincsenek, vagyis jó volna ha lennének, szóval cikk, de mégsem cikk, ill. keressük, de nem cikk (a kereskedelemnek, meg a gyártónak) na, már én sem tudom. Nincs, aztán ez a hiánycikk. Tehát a hiány­cikk keletkezéséről, ill. szü­letéséről annyit kel] tudni, hogy nem keletkeziK semmi, nem születik semmi. Vagyis pont az nem, amit keresünk. — Dián -*

Next

/
Oldalképek
Tartalom