Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

1968- június 30.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

II

Mraszonliároiii éven át golyót hordott a szívében

Fantázia és realitás a pisai ferde torony megmentésére

— Nézze csak ezt meg...

Nyikolaj Malinovszkij professzor, a Moszkvai Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézet szívsebészeti osztályának vezetője kis dobozt vesz elő az íróasztal fiókjából.

Kinyitom a dobozt és egy puskagolyót látok benne.

Hitetlenkedve kérdem a professzortól:

— ön ezt valakinek a szívéből operálta ki?

— Igen. Egy élő ember szívéből, aki 23 éven át hordta magában ezt az ólomdarabot. S ezek után hadd meséljek önnek e történet hőséről, Leonyid Bele- zerszkijról*

A történet 23 évvel ezelőtt kezdődött. 1945 tavaszán a szovjet hadsereg rohamra indult Berlin ellen. Elkeseredett harcok dúltak a fasiszta Németország fővárosának utcáin. Leonyid Bele- zerszkij főhadnagy, egy gépesített felderítőosztag parancsnoka április 24-én reggel elindult alegysége harckörletébe. Útközben a tehergépkocsi ellenséges géppuskák tüzébe került. A gépkocsivezető súlyosan megsebesült, s a motor használhatatlanná vált. Belezersz- kij erős ütést érzett a bal felső karjában, s vér öntötte el zubbonya ujját. De az adott pillanatban nem sokat törődhetett a sebével, be kellett érnie egy ideiglenes kötéssel. Csak két nap múlva volt annyi ideje, hogy felkeresse az egészségügyi részleget. Ott megállapították, hogy a golyó megakadt a vállában, ezért műtétre van szüksége. A főhadnagy azonban hallani sem akart róla, hogy kórházba menjen;

A seb lassan begyógyult, hamarosan a kötést is levették Belezerszkij válláról. — Fájdalmat egyáltalán nem érzett, karját rendesen tudta használni. Miután leszerelt, visszatért Moszkvába, régi munka he’yére.

Közben kilenc év telt el a háború befejezése óta, s Belezerszkij meg is feledkezett egykori sebesüléséről. 1954-ben egy röntgenfelvétel során az orvosok idegen testet fedeztek fel Belezerszkij szívében. — Ekkor neki is eszébe jutott 1945 áprilisában történt sebesülése.

1965-ben azután nyugtalanító tünetek jelentkeztek.— Gyakran fájdalmat érzett a szíve táján, légszomj kínozta s rendellenessé vált az érverése. Közérezete rosszabbodott. Február elején felkereste a Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézetet, ahol alapos kivizsgálásnak vetették alá. Itt megállapították, hogy a golyó a jobb szívkamra közelében, a szívizomban helyezkedik el.

A műtétet gondosan előkészítették. Belezerszkijt elaltatták, majd a professzor

felnyitotta a beteg mellkasát. Gondosan • megvizsgálta a szívburkot, és csodálkozva vonta fel a szemöldökét. A szívburkon nyoma sem volt semmiféle sérülésnek, vagy összenövésnek. Hogyan került hát akkor a golyó a jobb szívkamra falába? Ezen a helyen a szövet elvékonyodott, zsírhártya rakódott rá és kissé kidudorodott. Ez okozta a fájdalmat. A professzor óvatosan kivette az ólomdarabot, amely most itt fekszik a tenyeremen.

Hogyan került hát a golyó a beteg szívébe?

— Ez a legérdekesebb az

Az Egyesült Államok'Pennsylvánia államában, Lancaster kerületben élnek a legkonzervatívabb mennonita szekta, az ú- n. amishe szekta követői. (A mennoniták újrakeresztel ők; protestáns szekta; elnevezését a XVI. századi holland alapítóról, Menno Simonsról kapta.) Jelszavuk: „Régebben jobb világ volt, minden új az ördögtől való”.

Ezért igyekeznek éppen úgy élni. mint őseik 240 évvel ezelőtt. Csak lovaskocsin járnak, szerényen és ódivatúan öltözködnek.

AZ ÖRDÖG azonban hozzájuk is belopja a XX; század egy-két találmányát. Zsebrádió cincog — egy fiatal pár hallgatja a zenét, de az „ördögi eszközt” gondosan elrejti az öregek elől.

Nemcsak a zsebrádió számít ellenségnek. A mennoni„Áz amerikai erőszakot vizsgáló albizottság megkezdi munkáját. Kérem, zárja le valaki a televíziós készüléket”.

„Sajnálom, de annyira megkapott a műsor, képzeljék el: két férfi elrabolt egy autókereskedőt és ellopta mindjárt a legszebb kocsiját is. Micsoda remek autóreklám!”

„Kérem uram, nincs időnk ilyen kérdések megvitatására. Rá kell térnünk az erőszak kérdésére. Szenátor, letenné azt o magazint? Megkezdjük az ülést. Szenátor...”

„Hm? Ó bocsásson meg, de nézze meg ezt. Itt, ezt a csodálatos pisztolyt, alig 26 dollárba kerül! Hogy az ördögbe tudják ennyiért adni?’'

egészben, — mondja a professzor. — 1945 áprilisában, a sebesüléskor a golyó áthatolt a kar szövetén és a véna falán is. Innen a vérkeringés vitte tovább a szívbe, ahol megakadt a szívizomban.

— És most mi van a beteggel?

— Belezerszkij mérnök hamarosan felépül, — mondja mosolyogva Malinovszkij professzor, — és elhagyja a klinikát. A golyó pedig, amelyet 23 éven át hordott a szívében, egyik dísze lesz klinikánk gyűjteményének.

M. Bagrejeva

(Cetropress — APN

fák nem akarnak televíziót, telefont, villanyt, még traktort sem. Sok házban megőrizték az amerikai föld első pionírjainak szigorú életmódját. Egész nap dolgoznak, a gyerekeket szigorú fegyelemre nevelik és korán rászoktatják a gazdasági munkára. A szektán kívüli házasság tilos.

Az Egyesült Államokban és Kanadában kb. 45 000 amishe éh Azt mondják: „Hagyjanak bennünket békében és engedjék, hogy elveink szerint éljünk.”

De nem könnyű a régi elvek szerint élni a mai világban. Tartanak tehát az életükbe behatoló civilizációtól, és úgy érzik, hogy a környezet zaklatja őket. A gyerekeknek például az is„Valószínűleg külföldi gyártmányt. Választóimat felháborítja, hogy milyen rengeteg külföldi fegyver áramlik az országba.”

„Öh én nem veszem rossznéven. De ha valaki igazán szereti a fegyvert és igazi amerikai, a legkevesebb, amit megtehet, hogy amerikai fegyvert vásárol.”

„Uraim, megkezdhetjük végre az ülést? Meg akarjuk állapítani az erőszak okait és..."

„Figyeljenek csak ide egy pillanatig, mielőtt elkezdjük a megbeszéléseket. A napokban láttam egy filmet, átkozottul érdekes volt. Igazi cowboy film; lehet, hogy egyesek túlságosan véresnek

Pisában, a dóm téren, a világhírű pisai dómtól keletre, áll egy nem kevésbé híres építmény; a ferde torony. 1174 és 1352 között építették. Az 54 méter magas toronynak nyolc, oszlopsorokkal kiképzett emelete van, a legfelsőn vannak a harangok. Azért világhíres, mert nem függőlegesen, hanem ferdén áll. Ugyanis alapozása már építés közben süllyedni kezdett, a torony kissé oldalt dőlt és azután így. ferdén építették tovább. Az alapzat süllyedése azonban folytatódott és az évszázadok folyamán a torony elhajlása még fokozódott. A XIV. században az elhajlás már 3,5 méter volt, 1829-ben elérte a 4,5 métert. 1965-ben. pedig az 5 métert. A torony elhajlását egyébként minden évben június 19-én ünnepélyes ceremónia keretében méri meg a pisai egyetem egyik professzora. A szakemberek szerint, ha időközben nem történik műszaki intézkedés, a torony az alapozás süllyedése ■ következtében 2300-ra biztosan ledől. A torony fenyegetett oldalán, minden négyzetcentiméterre 1 kilónyi nyomás nehezül. Az alapot ugyan már eddig is többször próbálták erősíteni. A torony azonban ennek ellenére lassan tovább dőL

A világ közvéleménye

izgatottan figyeli a műemlék sorsát. A vészharangot 1964- ben Colonetti professzor húzta meg, amikor egy hatórás tornádó során a torony igen veszélyes kilengéseit figyelték meg. A professzor szerint akár az első nagy vihar is ledöntheti ezt a 14 OOo tonnás kő- és márványkolosszust. Bejelentése világszerte megdöbbenést kelkolában alkalmazkodniuk kell a modem tananyaghoz, sportolniuk kell, istentelen foglalatosságokban kell részt- venniök.

Ezért a mennoniták konfliktusba kerülnek a közoktatási hatóságokkal, mert a szülők úgy vélekednek; „Jó kereszténynek elég. ha írni, olvasni és számolni tud.” Ezért a serdülő gyermekeiket már nem akarják iskolába küldeni. A pénzbüntetések is eredménytelenek.

A SZEKTA fő ellenségei a turisták. Évente körülbelül kétmillió turista utazik ide és mintegy 50 millió dollárt hoznak az államnak. Kétségtelen, hogy a fő vonzóerő éppen a mennonitartják, de én még nem láttam soha ilyen reális filmet”.

„Jó, hogy említi a realizmust. Látta tegnap este a televízióban. amikor rálőttek arra n katonára és eltalálták és...”

„Uraim, azonnal rá kell térnünk a tárgyra. Azért jöttünk össze, hogy megvitassuk az erőszak okait az Egyesült Államokban.”

„Feltehetnék egy kérdést? Elkészülünk négyre? Ha nem kerülök haza korán, megöl a feleségem”.

„Ismerve a feleségét, valóban megöli”.

„Uraim, ismétlem, azért jöttünk össze, hogy megvitassuk az erőszak kérdéseit. Ne térjünk el a tárgytól.”

„Igazán kezdhetnénk! Választásokra készülök és ha nem ölöm meg az ellenfelemet az előválasztásokon, egyből halott kacsa vagyok!”

t,Ne beszéljünk most politett, és azóta a levelek ezrei érkeznek a pisai városházára a legkülönfélébb ötletekkel és elgondolásokkal.

Hogyan lehetne tehát, mégis megmenteni ezt a műemléket az előbb-utóbb bekövetkező ledől éstől?

Egy angol harci repülő azt javasolta, hogy a második világháborúban a városok és nagyobb ipartelepek védelmében használt ballonzárrendszer mintájára, kötött léggömbökhöz kellene kihorgonyozni a tornyot. Egy francia építész azt ajánlotta, hogy bontsák le és építsék fel újra ugyanabból az anvagból, de most már szabályosan, egy másik helyen. Nem is olyan régen egy alaposan, beszeszelt nyugatnémet turista gépkocsijával akarta visszahúzni a tornyot függőleges helyzetbe drótkötél segítségével. Az ered- ménv: kiszakadt a lökhárító, amelyhez a drótkötelet erősítette. De a sok mulattató ötlet mellett, komolyabb műszaki elgondolások is foglalkoznak a híres épület sorsával, ami nemcsak az olaszországi szakembereket ejti gondba.

Egy szovjet javaslat

Másfél évvel ezelőtt a Szovjetunióban tudományos és technikai bizottság alakult a pisai ferde torony megmentésére olyan szakemberekből, akik hasonló feladatokat már megoldottak. Javasolják, hogy alkalmazzák azit a szovjet eljárást, amely igen jól bevált süppedő, labilis talajon épült műemlékek, minaretek, hídpil- lérek stabilizálására. Tur- kesztánban, például egy XV. században épült minaretet mentettek meg, amely az elmúlt 30 év folyamán az alapozás süllyedése követték lovaskocsija, régimódi öltözéke, háztartása. A régi rendet a gépkocsik fenyegetik a leginkább. Az autó olyan erős csábítás, hogy már sok hű mennonita megtört. Különösen a fiatalok csábulnak él és vesznek kocsit. amit azután a kömyé- keny vagy városi parkolóhelyeken hagynak, hogy szüleik meg ne lássák.

Másik aggasztó probléma* hogy mindinkább megmutatkozik a zárt társadalmon belül kötött házasságok káros következménye. A gyerekek

TESTI HIBÁKKAL,

vérszegénységgel, hemofiliá- val iönnek a világra. Nagy a csecsemőhalandóság.

tikáról. Fontoljuk csak meg, milyen tanúkat akarunk behívni.”

„Remélem, hogy sikerül valami konkrétumban megállapodnunk ^ mert érettségizőim előtt kell beszélnem és már amúgy is majd szétfeszítettem az agyamat, hogy eszembe jusson valami.” „Nos, ha ön nem feszíti szét az agyát, megteszik ön helyett a diákjai.’"

„Milyen szellemes!”

„Uraim, már megint eltértünk a tárgytól.”

☆

„Szeretnék mondani valamit, mielőtt nekifogunk. Nem tarthatjuk sokáig itt a titkárnőket, mert akkor rendőröket hívhatunk, hogy hazakísérjék őket.”

„Nem is vagyok biztos benne, hogy a rendőrök hajlandók lennének vállalni a kísérgetést.”

„De akkor hogyan leszünk időben készen a jelentéssel?” „Szombatonként is dolgozhatnánk.”

keztében másfél métert bajolt el,a függőleges iránytól. A mentés során a szovjet

technikusok a 970 tonnás

épület és az alapozás közé egy vastag acéllemezt iktattak be, amelyet azután 10 darab, összesen 2000 tonnányi súly emelésére alkalmas hidraulikus rendszerrel lassan felemeltek. Óránként 12 millimétert emelve, szép lassan ismét függőleges helyzetbe hozták a minaretet.

A befagyasztott torony

A reális szovjet terv mellett kissé fantasztikusan hat Walter Rochi milánói építész terve, aki nem a torony altalaját igyekszik megkötni fagyasztással, mint számos szaktársa, hanem magát a tornyot szándékozik befagyasztani a kényes operáció időtartamára. Az az elképzelés, hogy először vízhatlan műanyagréteggel vonják be a tornyot, azután hatalmas betonbúrát építenének a torony köré. A külső betonbúrát, mintegy óriási méretű fagylaltgépet, megtöltenék vízzel és a tornyot szabályosan befagyasztanák a burkolatba, maid az ily módon stabilizált, megfogott torony alatt kicserélnék az egész alapozást, megerősítenék az altalajt, s végül ismét kiolvasztanák a külső beton- burkolatot. Colonetti professzor, a toronv elismert *,szakorvosa” inkább a szovjet elkéozelés felé hajlik, és az a véleménye, hogy nagy teljesítményű. Fiat gyártmányú hidraulikus emelőkkel kellene ideiglenesen fölemelni a tornyot és elvégezni alatta az új alapozást Ä két terv mellett természetesen sok nemzet még több elképzeléséről folyik a vita olasz műemlékvédelmi szakkörökben?

A szektának újságja is van, egy 3000-es példányszámban megjelenő hetilap, amely igen népszerű a szekta körében és tudósítói vannak valamennyi Egyesült Ä1- lamok-beli és kanadai mennonita közösségben. Íme egy levél a szerkesztőséghez, amely jellemző a mennoniták gondolkodására; „Hisz- szük, hogy nemsokára eljön a világ vége. De mi lesz a pénzzel, amit a bankban félretettünk?”

A szociológusok és orvosok különböző hipotéziseket állítanak fel a szekta jövőjére nézve. Lehet, hogy lassan asszimilálódni fognak, lehet, hogy a zártkörű élet és a kis közösségen belüli házásodás lassú degenerá„Ez nem jó. Szombaton mindig vadászni járok.” „Majd megvitatjuk ezt a problémát menet közben” „Azt hiszem, hogy előszóval kellene kezdenünk a munkánkat, amelyben „ jelentés bevezetéseképpen kifejtjük, milyen sajnálatosak ezek az erőszakos cselekmények.”

„Micsoda ostoba ötlet!” „Ne nevezze ostobának az ötleteimet, mert, mindjárt kihajítom a teremből.”

..Rendet uraim, rendet. — Nem képesek uralkodni az érzelmeiken?”

,,Ha már ebben a bizottságban dolgozom, megkövetelem. hogy megkapjam az engem megillető tiszteletet.” „Pusztuljon el.”

„Úgy látszik uraim, ma már nem jutunk semmire. Napoljuk el ülésünket holnapra.”

„Micsoda remek ötlet! Legalább egy kicsit utána olvashatunk, mi is az oka annak, hogy az Egyesült Államokban az emberek oly gyakran alkalmaznak erőszakot”. j

N. Malinovszkij professzor megmutatja betegének, Leonyid Belezerszkij mérnöknek a szívéből kioperált golyót.

A mennonita szekta

dóhoz vezet.

(Oggi)

Az amerikai erőszakot vizsgáló bizottság

ART BUCHWALD SZATÍRÁJA