Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

1968j június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az állandó bizottságok, a tanácstagok tevékenysége iránt érdeklődtek — Reggeli interjú — fényhatások teszik kísérte­tiessé a kirándulást benne. Viszont a régi, kacagtató hagyományt nehéz fenntar­tani: hogyan fújják fel a szoknyát, ha úgyis fenn van, hisz’ mini a divat? R. I. Pavel Ivanovicg Makuha, a megyénkben tartózkodó tal- linni tanácsi delegáció ve­zetője Jó reggelt! Jól aludtak? — Remekül. Csak én na­gyon megfáztam. Nem tud­tam ellenállni a Balatonnak és megfürödtem. pedig esett az eső... — mondta Lea Augusztovna Tint. így kezdődött a szombat reggeli beszélgetés a me­gyénkben tartózkodó tallinni tanácsi delegáció tagjaival, akik hatodik napja tartóz­kodnak megyénkben, s a sző­kébb hazánkbeli programok után pénteken a Balaton fes­tői vidékén járták. — Sikerült-e itt tartózko­dásuk alatt alaposabban ta­nulmányozni a tanácsi munkát? — Inkább csak nagy vo­nalakban — válaszolt Pavel Ivanovics Makuha. a dele­gáció vezetője. — Részletek­be menően nem tudtunk egyetlen kérdéssel sem fog­lalkozni. mert ahhoz sokkal több időre lett volna szük­ség. Így' is megismerked­tünk azonban a magyaror­szági tanács és országgyűlési képviselői választási rend­szer alapjaival. Nagyon ér­dekelt bennünket az állan­dó bizottságok működése. Meggyőződtünk arról, hogy az állandó bizottságok önök­nél is hatékonyan dolgoz­nak, az igényeknek megfe­lelően tűznek napirendre különböző témákat, biztosít­ják a tanácstagok aktív te­vékenységét. Sztyepan Szemenovics Új dodzsem és kisautók Készül az új Elvarázsolt kastély Megfiatalodik a 130 éves Vidám Park Nem követünk el indisz­kréciót, ha eláruljuk, hogy 130. születésnapját ünnepli a budapesti Vidám Park. Csak az évek szaladtak el, nem öregedett; talán még sosem volt ennyire frisse fiatal, mint éppen most. — Legutóbb öt millió forintért vásároltak számára „új ru­hát”, izgalmas szórakoztató bérén dezéseket. Hogy milyen népszerű a Vidám Park? Erre elég egy számot idéznünk: évente át­lagosan két millió 700 ez­ren, — közöttük több mint félmillió külföldi — keres­nek itt játékot, vidámságot. Csehszlovák vendégek már húsvétkor reklamáltak, miért nem nyitott ki a park? Nem nyithatott, mert még javában folytak a munkálatok, az egyik idei szerzációt szerel­ték, az új kistroli csarnokot. Az egykori dodzsem néven ismert kis villanykocsikat is kicserélték fürge olasz ko­csikra. Már tíz éves gyerekek is Vezethetik a go-kart-okat. Mozgékonyak, fürgék, bizo­nyára sok örömet szereznek majd. Az autózás barátainak jó hír, hogy a Műszaki Egye­tem tervezésében (és saját kivitelezésében) üzembe ál­lították az új kisautókat, amelyek szabad pályán mo­zognak, a közönség önmaga kormányozhatja és határoz­hatja meg a sebességét. Hol vannak már a múlt idők szenzációi: a bolhacir­kusz, a panoptikum, a lili­puti-falu? „Utolsó mohikán” a körhinta, közismert nevén ringlispil, festett angyalkái­val, nyikorgó lovacskáival. (Rövidesen szintén felújít­ják). a Vidám Park nagy attrakciója az NDK-ból ér­kezett „Spiné”, magyarul pók; ez az óriás „szörny” minden irányban forog, hin- táztat, emelkedik és zuhan, mint a pókok a hálóban. A napokban bemutatkozik 30 új játékautomata is, vala­mennyi a legújabb gyárt­mány. Készül az új Elvarázsolt kastély, több varázslattal, amiben már segít a technika is. (Egyébként megnyitásáig a régit lehet látogatni.) A BUVÁTI mérnökei a meg­mondhatói: egy ilyen „vic­ces” építményt — milyen komoly munka megtervezni. Jön a zuhanó mennyezet, olyan tükörútvesztő, hogy ember legyen a talpán, aki kitalál. Rejtett hang- és Keszkszaar hozzátette: ná­luk hasonló felépítésűek az állandó bizottságok, termé­szetesen figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Elté­rés, hogy Szovjet-Esztország- ban a járási tanácsoknál a szakigazgatási szervek mun­káját is már az állandó bi­zottságok látják el. A vb mellett csupán néhány szak­ember dolgozik, a hivatali feladatok végrehajtásán, A beszélgetésen sok szó esett a lakásépítésről. A ven­dégek elmondták, hogy Tal- linnban évente 140 ezer négyzetméter alapterületnyi lakást építenek, vagyis mint­egy ötezer új lakást. Na­gyon fontosnak tartják az igazságos elosztást. Ezért azt hozzánk hasonlóan, társadal­mi bizottság végzi. A ta­nács csupán ellenőrzi, hogy az elosztás alapelveit be­tartják-e. ez az elv: első­sorban a legrászorultabbak kapjanak lakást, s azok, akik munkájukkal legjobban hoz­zájárulnak a népgazdaság fejlesztéséhez. Aiexandr ivanovics Logu- szov arról beszélt, milyen építészeti megoldásokat dol­goznak ki, hogy az épülő új lakások ne csak a mának, hanem a holnapnak is meg­feleljenek. Elmondta, hogy külön kutatóintézetek dolgoz­nak a Szovjetunióban, így Tallinnban is. amelyek fi­gyelembe véve a helyileg adott építőanyagokat. úgy tervezik a lakásokat, hogy azokban a legjobb legyen a térkihasználás. A tallinni vá­rosi tanács főmérnöke egyéb ként elismeréssel szólt arról a nagyarányú társadalmi munkáról, amelyet nálunk tapasztalt. Nagyon tetszett az észt delegáció tagjainak, hogy amikor például Kisúj­szálláson jártak, akkor ott több mint kétszáz felnőtt és gyermek dolgozott a városi fürdő építésén. ­V. V. Laki Ida festőművész kiállítása Két dimenzióból A Mecsekben, a Misina-tetőn javában folynak az ország legmagasabb tv-tornyának vasbeton zsaluzást munkálatai. Naponta két és fél métert haladnak telteié az épí­tők; augusztus 20-ig 172 méter magas lesz a torony, amelynek teljes magassága — az antennával együtt — 196 méter. — (MTI foto — Kovács E. Sándor felvétele) A közelmúltban példáid szóvátettük, hogy az egyik faluban nem jó az áruellátás. Az egyik megyei szerv ve­zető beosztásban lévő dolgo­zója úgy reagált erre, hogy izgatás az ilyen cikk. Nos, ha a negyvenötös állapotok­hoz viszonyítjuk a falu mai áruellátását, akkor idillikus viszonykról beszélhetünk. Ha viszont a mai szükségleteket vesszük figyelembe, jócskán akad bírálnivaló, tettekre serkentő tanulság lenne. Ezért kellene két dimen­zióból nézni eredményeinket. Hirdetni az elért jót, szív­ből, a jól végzett munka örömével beszélni róla. De nem önelégülten, hanem a további célokat is figyelembe véve. Ezért nem szabad, hogy ünneprontásnak hasson, ha egy-egy termelő kollek­tívában felveti valaki, hogy másként is dolgozhattak vol­na, többre is képesek lettek volna. Közismert például, hogy Budapesten több ezer munkás kellene, nagy a munkaerőhiány. Ugyanakkor a kapun belüli munkanélkü­liségről gyakran hallanr. A tanulságok szám­bavétele elengedhetetlen az eredmények értékelésekor. Nem boldogulásunk becsmér­lése az, hanem helyzetünk reális felmérése. Ezen belül az eredményeink láttán ér­zett tiszta öröm magabiz­tosságot ad további mun­kánkhoz. Eltölt bennünket azzal az érzéssel, hogy érde­mes jól dolgozni, van lát­szatja munkánknak. Simon Béla Jászjákóhalmán A Jászsági Kulturális Na­pok gazdag, változatos prog­ramjához Jászjákóhalma többek között azzal járult, hogy meghívta szülöttét, La­ki Ida festőművészt, hogy kamarakiállításával mutat­kozzon be szülőfalujának- A meleg fogadtatásról a ven­dégkönyv sűrű sora} tanús­kodnak, s az a tény, hogy alig van a községben olyan, aki ne látta volna az ízléses kis kiállítóhelyiségben meg­rendezett bemutatót. Laki Ida 1953-ban szer­zett diplomát a Képzőművé­szeti Főiskolán Pór Bertalan Kmetty János és Barcsay Jenő tanítványaként. Buda­pesten dolgozik, első gyűjte­ményes kiállítását 1962-ben rendezte meg a Fényes Adolf teremben. Ugyanitt állít ki ez év őszén az utóbbi évek­ben készült munkáiból. A Jászjákóhalmán szerep­lő 28 festmény néhány da­rabbal bemutatja eddigi mű­vészi munkássága korszaka­it. Két textilgyár, — a gyapjúmosó és a csepeli fi­nomposztógyár 1960-ban fel­kérte a művészt, hogy ren­dezzen számukra kamaraki- éllítást. Laki Ida hosszú időn át ismerkedett a gyárak életé­vel. dolgozóival, figyelte munkájukat. Az ebben az időszakban készült vázlatai, festményei alkotják tulajdon­képpeni első korszakát A 62-es kiállítás anyagából be­mutatja többek között „Kan­dallónál” és a „Zöldruhós nő” című munkáit, amelyek ismét egy jelentős részt képviselnek művészetében. Ennek az időszaknak jel­lemzője a figurák kontúr­ral való hangsúlyozása. Eb­ben a felfogásban még fon­tosak számára a részletek, viszont a játékosan futó vo­nalakkal erősített kompozí­ciókon már jelentkezik Laki Ida fő erőssége, a dekorati- vitás. Ez a jellemzője az utóbbi években készült alkotásai­nak is. De amíg előző kor­szakában a dekorativitást a vonalvezetés technikája kép­viselte, jelen felfogásában a világos színek öröme, a sommázott, egységes felüle­tek egymásmellettisége. sa­játos „felülnézetes” kom,po­zíciós módszere adják a de­koratív hatást. Egyik leg­szebb munkája az Ernst Mú­zeum Dolgozó emberek kö­zött kiállításán is bemuta­tott „Olvasó lány”. A köny- nyedén kezelt egységes szín­foltok a művész jó festői érzéke mellett biztos rajz­készségről is tanúskodnak. Témavilága sokszínű. A táj, az ember városban és falun a szűkebb családi kör. olaszországi utazásainak — emlékképei egyaránt he­lyet kapnak alkotásainak so­rában. A tehetsége® fiatal mű­vész „hazai” bemutatkozá­sát örömmel üdvözöljük, s reméljük Jászjákóhalma ör­vendetes kezdeményezése jó például szolgál. Egri Mária Többszázan Ikeresték már fel Jászjákóhalmán Laki Ida festőmíivésznő „bemutat­kozó” kiállítását. — Képünkön a művésznő (középen) az érdeklődőknek magyarázza el képeinek születését A Népszabadság csütörtöki számában „Koz­metikázás — faszénnel” cím­mel megjelent cikkében azt fejtegeti írója, hogy több lelkesedéssel, a jól végzett munka örömével kellene be­szélni eredményeinkről. Töb­bek között azt írja, hogy manapság „jókat mondani nem sikkes”, meg azt, hogy azt tartják; „aki jót mond, eredményekről szól, az nem mond semmi érdekeset”, to­vábbá „aki jót mond, az nem, eredeti egyéniség”. Ilyen vé­leményektől tartva — vonja le a következtetést a cikk­író — néhányan mesterkél­ten elszürkítik a tényeket. Ezért teszi fel Horváth Jó­zsef a kérdést; „vajon ho­gyan lehet úgy teremtő szel­lemben dolgozni, ha az em­ber folyton rezervált és nem tud igazán örülni a jól vég­zett munkának?” Az ered­ményeink túlbecsülésétől fö­löknek felveti: kozmetikázni faszénnel is lehet. Mindebben sok az igazság, — de eredményeink értéke­lése, igazi megbecsülése ko­rántsem ilyen egyértelmű. Terveink teljesítése, elképze­léseink sikeres valóraváliá- sa ugyanis az esetek több­ségében nem csupán elért cél, hanem — s szerintem ezen van a hangsúly _ to­v ábbi munkánk alapja, ki­indulópontja. Sokan megfe­ledkeznek erről, s eredmé­nyeink számbavételénél nem a további célokat mérlege­lik, nem az alap adta le­hetőségek kihasználásán me­ditálnak, hanem csupán a néhány évvel ezelőtti álla­potok túlhaladásának örül­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom