Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI i l MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam. 105. szám. Ara: 70 fillér 1968. május 7., kedd. Politikus gazdasági vezető Rengeteg intelem, figyelmeztetés, jótanács címzettjei voltak az utóbbi időkben a gazdasági vezetők. Nincs is ezen semmi különös. Üj elképzeléseink megvalósítása nem megy anélkül, hogy a gazdasági élet irányító posztjain álló emberek még felvértezettebben, minél több vezetői erény birtokában lássák el néha valóban nehéz, bonyolult, s mindig felelősségteljes feladataikat A különböző fórumokon a vezetőkkel kapcsolatban elhangzott igényeket röviden össze lehet foglalni. A mai gazdasági vezetőktől azt várja az ország, hogy ne csupán a szakmai tudása legyen meg, hanem politikai felkészültsége is. NyuÍ god tan mondhatjuk: a jó gazdasági vezető egy személy ben jó politikus is. Politikus. Igen sokrétű meghatározás ez, nem {egyedül a politikai fej- t lettséget, tájékozottságot, nem is csak a megbízhatóságot« a szocialista rendszerhez, az országhoz fűződő hűséget fejezi ki? A vezetőd tulajdohságok mellé kell számítani az emberségben, erkölcsi és szellemi többletet, amely nélkül egyetlen egy felelős vezető sem képviselheti a párt és a kormány politikáját. Ennek az adott helyen ő a képviselője, s ebből következően az említett plusz nélkül dolgozni, helyesen vezetni sem tud eredményesen. A politika legfontosabb Irányvonalait és fő teendőit kidolgozhatják, s ki Is dolgozzák a felsőbb azervek. De, hogy a politika hogyan valósul meg hierin”, hogyan lesz élet belőle, kritikus helyzetekben a lehetőségek teljes latbavetése, minden erőt megmozgató hatalom, az a helyi vezetők rátermettségétől is függ. Lehetséges, hogy egyesek ezt az elvet főleg a párttagokra értik majd. Igaz, számukra a szervezeti szabályzat természetesen kötelességként jelöli meg a gazdasági, vagy más jellegű határozatok elfogadását, s az értük kifejtett aktív tevékenységet. Az is tény, hogy a kommunista vezető különleges figyelem közepette végzi munkáját, s mindig példát kell mutatnia. De ma hazánkban a gazdasági és a közélet vezető helyeire kiszemelt párttag és pártonkívüli káderek számára egyformán érvényes a kettős, a szakmai és a politikai követelmény. A szakmai tudás jelentősége, minden nap esedékes vizsgája nem szorul hosszabb elemzésre. A vezetők politikai normái is világosak. Legfeljebb valamiféle fontossági sorrendről lehetne elmélkedni. Mégis, azt hisz- szük, talán ebben sem lenne nagy vita. A politika alapja nem más, mint az emberekhez, a beosztottakhoz, a munkatársakhoz fűződő viszony. Aki nem ért az emberekhez, nem ismeri érzéseiket, gondjaikat, vágyaikat, véleményüket, az, bármilyen nagy szakmai gyakorlata van, nem tudja eléggé érvényesíteni, mert az ő tudása is csak a közösség, a maga kisebb- nagyobb kollektívája segítségével, annak teljesítményei révén érvényesül. Ezért tartjuk ezt a gazdasági őrhelyeken végzett politizálás alfájának és Omegájának. Ez a kapcsolat — melyik is lenne a legtalálóbb jelző rá? — legyen mindig korszerű. Olyan, amely számol a párt és a kormány demokratikus törekvéseivel, a dolgozók megnőtt aktivitásával a közös ügyekben. Az igazán jól működő gazdasági vezető járatos a politikai kérdésekben, de ez nem elég: mindig kész arra, hogy megmagyarázza a változó helyzet vagy az előadódó problémák, a fejlődés követelte intézkedések, népgazdasági ösz- szefüggések értelmét. Na- gyon-nagyon 6ok munkahely volt tavaly az országban, ahol a vezetők az ottani viszonylatban világították meg az új gazdasági reform részleteit, mert tudták, hogy az adott időben ez érdekli az embereket a legjobban. Kezdeményezésük megkönnyítette az áttérést az új vágányokra? Ebből adódik, hogy a gazdasági vezetők megtanulták, a jó politizáláshoz hozzátartozik a dolgozók megfelelő, rendszeres tájékoztatása. Ez kifejezi az emberek megbecsülését, egyszersmind jobban felébreszti felelősségüket a munkahely feladatai iránt, így reálisabban átérzik a vezetés helyzetét, s ez valóságos kincset ad a vezetőknek: a dolgozók támogatását. Egy további ilyen vonás, amely a „munkahelyi politikus” jellemzőihez tartozik, a határozottság, a szókimondás, a gyors, önálló döntés, aminek haszna egyrészt a vezetői tekintély erősítése? másrészt pedig növeli az emberek bizalmát is, hogy gyakrabban álljanak elő mindazzal, ami foglalkoztatja őket. Az emberek közelsége, az íróasztalhoz ragadó politizálást elvető magatartás konkrétabbá teszi a munkát. A bátor kritikai szellem meghonosítása, akár a legszemélyesebb dolgokkal, akár a vállalat munkáját segítő észrevételekkel kapcsolatban nyilvánul meg, mindenütt fél győzelem, újabb sikerek feltétele. S még egyet a kritikával kapcsolatban. Nem ígér sok eredményt a gazdasági vezetőknek a politikai munkája, ha környezetében a bírálat és az önbírálat torz. Hiába, ilyen az élet, a vezetőket gyakran körülveszik talpnya- lók, hízelgők, akik sokszor önző érdekekért elfogult, alaptalan fülbedu- rúzsolással zavarják a nélkülözhetetlenül fontos, harmonikus hangulatot, zavarják a szemmértéket, a munkában, egyes személyek, vélt erények vagy hibák megítélésében. A jó politika elengedhetetlen része a közvetlen, elvtársi kapcsolat a dolgozókkal, a széleskörű érdeklődés a munkahely minden rezdülése iránt, s a megfontolt „utolsó szó”. Vető József A fővédvonalaktól a nyári gátakig — Átfogó NEB vizsgálat a vízügyi szerveknél, tsz-ekben, társulásoknál Megyénkben az utóbbi években gyakran pusztított az árvíz. Ha még ehhez hozzászámítjuk a belvíz okozta károkat is, évente több tízmillió forintot vitt el az elemi csapás. Ezek után érthető a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban kezdődött vizsgálatának jelentősége. A vízügyi szerveknél, tanácsoknál, mezőgazdasági üzemekben, vízgazdálkodási társulásoknál tüzetesen átvizsgálják, hogy mit tettek a károk csökkentésére. MegMeg- kesdődött a Magyar Tudományos Akadémia kosgyülése Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dfc'satermében megkezdődött az akadémia idei — immár 128. — évi közgyűlése. A megnyitón megjelent és az elnökségben helyet foglalt Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztés Bizottsága elnöke, Ruszn.yák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Erdei Ferenc, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos és Straub F. Brúnó, az akadémia alelnökei. A közgyűlést Rusznyák István nyitotta meg, majd Erdey-Grúz Tibor terjesztette elő az elnökség beszámolóját. nézik többek között a fővédvonalakat, az építés gazdaságosságát. A gátak egy része ugyanis alacsony, szaknyelven szólva fejelésre szorul. Megyénkben több ezer ka- tasztrális hold az ártéri terület. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok évről évre kénytelenek a mentetlenen is termelni. — Hogy minél kisebb legyen a veszteségük a nyári gátakat javítják, magasítják. Jelentős összegeket fordítanak erre a célra. A megyei NEB figyelme a vizsgálat során arVasámap kezdődött meg Törökszentmiklóson a Népművelési Ijitézet szervezésében a tiszántúli megyék — Csongrád, Békés, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok — mezőgazdasági szakbizottságvezetőinek háromnapos tapasztalatcseréje. A város agrárértelmiségének és népművelőinek találkozóján jelentek meg a vendégek, ahol Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője A művelt agrárszakember címmel tartott előadást. Márton János a szakmai műveltség alapjai közé sorolta: a környezet, a munkahely, a dolgozó társak alapos ismeretét, a közgazdasági műveltséget, a piac, az élelmiszergazdasági ismereteket. Az érdekes vitában sokan mondták el véleményüket a korszerű szakműveltség ismérveiről. Hétfőn Szolnokon, a Ságra is kiterjed, hogy a mező- gazdasági üzemek gazdaságosan végzik-e ezt a munkát, összhangban van-e a nyári gátakra fordított összeg az ártéri területeken termelt értékkel. A tanácsoknál és a vízgazdálkodási társulásoknál a helyes vízgadálkodásra, az árvíz elleni védekezésre kapott hitelek felhasználását ellenőrzik. Végül a víziszállítás lehetőségének javítását, illetve annak jobb kihasználását vizsgálják meg. vári művelődési házban következett ankét Itt Sípos tlyuláné, a Népművelési Intézet munkatársa vezette be az alföldi megyék termelőszövetkezeti népművelésének, agrárpropagandájának vitáját. Ö mondta megyénkre vonatkoztatva; „Szolnok megye kezdeményező, első volt a termelőszövetkezeti népművelés, tsz-népművelési ügyvezetők szerepének felismerésében. Már 1960-ban megtartották Karcagon az országban is első tsz-népműve- lő tapasztalatcserét. S azóta is annyi történik ebben a megyében a szövetkezeti parasztság művelődéséért, amennyi kevés helyen még. Szolnok megye jó tapasztalatokat ad e tekintetben az egész Tiszántúlnak.’’ A most alakuló termelőszövetkezeti oktatási-kulturális bizottságok összetételére javasolta: lehetőleg ráterTizenhat ország népművelői Budapesten Az UNESCO legutóbbi közgyűlése programjába iktatta az iskolán kívüli nevelést szolgáló kulturális központok — művelődési házak, otthonok, ifjúsági klubok — fejlesztésének előmozdítását a közösségi művészeti nevelés és a jobb nemzetközi megértés érdekében. A hazánkban e téren elért eredmények elismerését jelenti, hogy az UNESCO döntése értelmében ez év július 16—20. között Budapesten rendezik meg a művelődési házak szakértőinek tanácskozását A budapesti ülésen 16 európai és tengerentúli ország küldöttei vesznek részt. mett pedagógusok, hozzáértő, fiatal agrárszakemberek vezessék. A bizottság legyen a szövetkezet szak- és köz- művelődésének gazdája, körültekintő nevelési program birtokában. Horváth Attila, a megyei művelődési ház munkatársa a termelőszövetkezeti népművelést elemezte. Adatai között szerepelt: Szolnok megye 125 termelőszövetkezetéből 84 foglalkoztat népművelési ügyvezetőt. Érdekes vitában szót kért többek között Moharos Jó- zsefné, a Művelődésügyi Minisztérium csoportvezetője, Bodnár István, a Népművelési lnté.zet gazda sá gvezető je, Tari Kálmán, a megyei párt- bizottság propaganda és művelődésügyi osztályának munkatársa, Vágási Kálmán, a megyei tanács élelmezésügyi és mezőgazdasági osztályának munkatársa. „Szolnok megye sok tapasztalatot ad a Tiszántúlnak“ Agrár népművelők tájkonferenciája 1 öröksxentiniklÓHon és Szolnokon A túrlcevei TÖVÄL keltetőállomásán szerződésre 1968-ban 300 ezer kacsát keltetnek. Az állomás dolgozói eddig 35 ezer kacsát adtak át. Keltetés! eredményük 78,6 százalék, amely igen jó. A képen a szállítódobozokba helyezik a kis kacsákat. Útra készen Kép és szöveg: Malmos Károly. Túrkeve
