Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1968. május 5. ' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II W Uj konzerválást eljárás Az élelmiszerek romlását előidéző mikroorganizmusok pusztító tevékenysége meggátolható vízelvonással. Ezen az elven alapszik az aszalással történő tartósítás és a porítás. Nagy hiba, hogy a hőhatással gyorsított vízelvonás során a fehérjéknek és más fontos tápanyagoknak csaknem a fele elbomlik. A fagyasztásos szárításnál (liofilizálásnál) nem áll fenn ez a veszély, viszont rendkívül drága berendezést igényel a folyamat végrehajtása. Egy német professzor megtalálta a két eljárás közötti középutat. Az élelmiszerek víztelenítését zárt térben való intenzív légáramoltatással oldotta meg. Berendezése kiválóan alkalmas kávé, tej és vaj, vagy ajkár spenót, földieper, sárgabarack stb. víztelenítésére, porítására is. így a fagyasztva szárítás költségeinek tized- részéért az eredeti íz- és tápanyagokat teljes egészében tartalmazó porított terméEgyet fizet, kettőt kap Uj értékesítési forma a kereskedelemben? Vajon a kiskereskedelmi vállalat olyan gazdag, hogy a boltjaiba betérő vevőinek a vásárolt üveg lekvár melié egy másikat is ajándékozhat? tehetnék fel a kérdést, hiszen valóban, az utóbbi időben újabb és újabb „kedvezményekkel” találkozunk az üzletekben, s bizony sokan nem értik, hogy a vállalat a hasznát csak úgy egyszerűen a fogyasztónak adja? K mar több év óta ismeretes szezonvégi kiárusításról nem egy ismerőstől ilyen véleményt hallottam: nos, most látható, hogy mennyit keres az állam! Az a ruha biztos még harmadában sincs az iparnak, ha 30—40 százalék engedménynyel adja. Bizonyára így sem fizet rá a boltra! a kereskedelmi vállalatoknál képződő kockázati alap szolgái. Ha például valamilyen szezoncikknek már elmúlt az ideje, de nagy meny- nyiség van meg a raktáron, akkor az igazgató behívja a közgazdászt: kalkulálja ki, hogy a következő szezonig a készlet kamatterhei milyen mértékben növekednek! Nem járnának-e jobban ha azonnal kedvezményes áron kíDrágább helyett többet Az új gazdasági mechanizmus frissítő szele a kereskedelmi vállalatok üzlet- politikájába is behatolt. A korábbi terv-érdekeltség miatt a kereskedelemben arra kellett törekedni, hogy az előírt normáknak megfelelően forgalmazzanak, az előírt, hivatalos áron. A vállalati dolgozók fizetése a tervteljesítéstől függött. Ma viszont elsősorban és mondhatnánk úgy is, hogy kizárólagosan a vállalati gazdálkodás eredményességétől. — Minél több nyereséget! A nyereség pedig a gazdasági ösztönzők szabályozók hatására csak úgy növelhető, ha a kínálat mind jobban közeledik a kereslethez. Vagyis, ha á kereskedelem legfontosabb feladatának a lakosság igényeinek mind tökéletesebb kielégítését tartja. Az „új szél” számolni és „gondolkodni” tanítja meg a vezetőket. A többletbevételt, a nyereséget két úton is gyarapítani lehet: vagy a megnövekedett kereslet hatására az árat megemelik, s így több pénzt kapnak érte, vagy pedig változatlan áron, kétszer, háromszor, tízszer annyit forgalmaznak. Üj jelszó született: drágább helyett, többet! Közgazdás* kalkulátor A vállalati szakemberek, kereskedelmi áruforgalmisták azon igyekeznek, hogy a kínálatot, az áruválasztékot mind jobban összhangba hozzák a kereslettel, az adott időpontban jelentkező igényekhez igazítsák. — De jósok, látnokok ők sem lehetnek, így váratlan események egyik nanról a másikra felboríthatják a kialakult egyensúlyt, s máris valamiből hiánycikk vagy elfekvő készlet lesz. A hiányzó árukészletek pótlására számtalan lehetőség kínálkozik. Az elfekvő készlet felszámolására, értékesítésére pedig elsősorban nálnák a vevőknek! Élelmiszer szakmában gyakran azért kell kiárusítást rendezni, mert az áru a következő idényig nem tárolható. Olcsóbb áron a lakosság viszont még időben elfogyasztja. Nos, a kockázati alap a kedvezményes kiárusításokra nyújt fedezetet! A rózsaszín blokk titka A kereskedelmi vállalatok kockázati alapjukat saját maguk képzik, amelyből nemcsak kiárusításokat rendezhetnek, hanem a fogyasztói árakat is dotálhatják belőle, vagy a drágább értékesítéssel növelhetik az alap összegét. Egy dolgot azon-; bán határozottan le kell szögezni: a szezonvégi és alkek állíthatók elő. Mérgező állatok Ha az állatmérgekről hallunk, önkén telemül is a mérgeskígyók: jutnak eszünkbe. A tudomány napjainkban körülbelül 800 olyan kígyófajt ismer, amelynek mérge többé-kevésbé veszélyes az emberre. Viszonylag kevesebb szó esik azokról a mérgező békákról es halakról, amelyek nem marás útján juttatják a mérget az ember vagy az állat szervezetébe. A kolumbiai béka, amelyet a bennszülöttek „ko- kor’-nak neveznek a végtelen őserdőkben honos, hossza nem haladja meg a 3 centiméter, színe fekete, sárga csíkozással. Angol kutatóknak nemrégiben 2400 ilyen kis békát sikerült nem kis fáradtsággal összegyűi- temiük. Csak kuruttv olása nyomán lehet megtalálni ezt a kis állatot, amelynek parányi teste, színe, az emberi szem számára észrevétlenné teszi a végtelen erdőségek mélyén. Az indián gyerekek azonban kitűnően utánozzák a hangját és így — hangcsalogatás segítségével — az. angol kutatóknak sikerült megszólaltatni őket, eredményes expedíciójuk során. Egyetlen Ilyen kis béka bőrének a váladékával 50 nyílvesszőt lehet meg- mérgezui. A béka mérge a leopárdot 1 perc alatt bénítja meg. A méreg a bennszülöttek megfigyelése szerint évekig megtartja toxikus hatását Az angol kutatók hosszadalmas laboratóriumi kezelés után á begyűjtött békákból egy batrachotoxin- nak nevezett mérget vontak ki. A vizsgálatok során kiderült, hogy a batracho- torin a kísérleti állatok esetében szívbénulást idéz elő. A méreg kémiai felépítését csak részben ismerik, a molekuláris felépítése a szteroid hormonokhoz hasonló. A méregből 3 mikro-gramm a halálos dózis egy kilogramm állatsúlyra. Egy csörgőkígyó mérge 30-szor kevésbé mérgező, mint a kokod váladéka. Egyes tengerekben élő állatok, halak mérgező tulajdonságát már az ókor embere is felismerte. A tudomány napjainkban többszáz mérges hajfajt, medúzát, raját ismer. A szemölcsön bűvészhal Ausztrália és Uj-Kaledo- nia körüli trópusi vizeken honos. Alattomosan meghúzódik a partmenti vízfenék kövein. Ű&zótüskéjének szúrásává! bevitt mérge az emberi szervezetben veszélyes idegrendszeri zavarokat idéz elő. Olyan halfajokat ts ismerünk, amelyek nem tüskéik szúrásává! mérgeznek, hanem bizonyos szerveik, sokszor egész testük át van itatva nagyhatású méreggel. Emberre ezek csak akkor jelentenek veszélyt, ha húsát fogyasztják. A japán vízieken honos „fugu” egyike a legmérgezőbb halaknak. A halkedvelők szerencsétlenségére húsa rendkívül ízletes. A fugu — vagy Japánban ballonhal néven is hívják —, konyhai elkészítése csak bizonyos szerveinek eltávolítása után lehetséges. Májától, ivarszerveitől és bőrétől igen gondosan meg kell tisztítani, mert a méreg ezekben van felhalmozva. A fugu elkészítését Japánban csak olyan vendéglőkben engedélyesük, ahol a szakácsnak az Egészségügyi Minisztérium- tői erre vizsgája és külön engedélye ván. Mérgező hatását a Csendes-Óceán szigetvilágán élő bennszülöttek már évszázadok óta ismerték. Nemrégiben japán kutatóknak kromatográfiás eljárás segítségével — egyes szerveiből sikerült kristályos formában egy tetrodo- toxin nevű kivonatot nyerni. Ez igen erős méreg, 1 kg állatsúlyra számítva 8.5 mikrogramm a halálos dózis. Hatásmechanizmusát ma még nem egészen ismerik, annyit sikerült csak bizonyítani, hogy a batraeho- toxin-hoz hasonlóan a tet- rodotoxin is az idegrendszeren át az izmokra gyakorol bénító hatást Tanítanak a község szeretetére Kiss József földrajz—biológia szakos tanár a központi iskolában. Saját bevallása szerint egyszer meghívták Nyíregyházára, a néprajzosok vándorgyűlésére. Ki javasolta őt a meghívandók közéj mindig nem tudja. Az viszont tény, bárki volt is, okosan cselekedett. Kiss József ugyanis azon a vándorgyűlésen kapott kedvet a gyűjtőmunkához, s egy év óta kutatja - tanítványaival együtt faluja történetét. Egy megsárgult fénykép és egy meghatalmazás .Tászfényszaru direktóriumának elnöke Tóth István volt. Mártírhalált halt. Fénykép őrzi emlékét, melyet leánya, özvegy Da.ikóné bocsátott rendelkezésükre. Hozzáfogtak Tóth István élettörténetének feldolgozásához is. Beszéltek feleségével, testvérével. E beszélgetések során vetődött fel Jáger József neve. Újabb szál. amelyet ki kellett bogozniuk, íel kellett gombolyítaniuk. Jáger Józsefről kiderült: Jászkiséren volt pénzügyőr, s 1919-ben vörös katona lett. Sok igazolványt, hivatalos Már 1920-ban Mitter Feri bácsival is beszélgettek. így derült ki, hogy Jászfényszaruban már 1920 tavaszán egy illegális kommunista paraszti sejt jött létre. A falu melletti erdőben, vagy magánházaknál tartották összejöveteleiket. A 18— 20 tagú kis csoportot elárulták. A Héjjas-különítmény emberei jöttek értük, s Fegy- vernekre, a hírhedt Schwarcz kastélyba hurcolták őket. Am, hogy a sejt tovább élt és működött, azt bizonyítja egy másik visszaemlékezés, melyet Farkas Ottó írt, mely nyomtatásban is megjelent néhány, éve* s hírül adja* iratot őriz abból az időből Jáger József. Az egyik meg- hatalmazast — mely arra jogosította fel az egvkori vörös katonát, hogy a vasúti rend, forgalom, személyzet biztosítását köteles ellátni — Fábry Dezső, az 1-esszámú vörösőr szazad századparancsnoka írta alá Jászberényben. A szakköri tagok annyit tudnak Fábry Dezsőről, hogy jelenleg Budapesten él a Szép Ilonka utcában. Most már nyugdíjas. Öt is fel akarják keresni, hogy beszeljenek vele, s remélik, újabb dokumentumokkal gyarapodik gyűjteményük. bőgj' Jászfény szaruról több embert elhurcoltak az aratósztrájkok idején. A soknevü összekötő Igazi neve Deák Sándor. Cipészmester volt, most 73 esztendős. Jászfényszaru szülötte, sokáig élt Budapesten, s most ismét Jászfényszaru az otthona. Sok évtizeddel ezelőtt Budapesten harmádma- gával ők alakították meg a kommunista cipész munkások szakszervezetét a Dembinszky utca 6. szám alatt. Együtt dolgozott Lambert Mórral, Kiss Károllyal. A Tanácsköztársaság leverése után az 192ö-ben alakult MSZMP összekötőiéként {tudjuk, hogy a kommunisták közül nagyon sokan e pártban dolgoztak) járta a vidéki városokat. Nyíregyházán Fekete, Miskolcon Kovács, Debrecenben Holes János néven ismerték. Cegléden bukott le, ült börtönben, de kiszabadulása után továbbra is tevékeny harcosa maradt az illegális mozgalomnak. Hozzá is véletlenül jutottak el a szakköri tagok. Valaki megemlítette nekikibeszéljenek az öreg Deákkal is, hatha tud mondani valamit. Meddig kutatnak ? — Magunk sem tudjuk — válaszolt Kiss József zavart mosollyal. — Azt hiszem, amig egy kis lehetőségei találunk, folytatjuk a munkát. A Tanácsköztársaság ki ki ál t ásá- nak 50. évfordulója tiszteletére az addig összegyűjtött anyagót szeretnénk egy füzet formájában megjelentetni. — S a történet-kutatas többi része? — Nemcsak mi dolgozunk. A művelődési hazban is működik egy honismereti szakkör Sugár István igazgató vezetésével. Felajánlotta segítségét, Fekete Teréz tanítónő is. Rájuk is nagy feladat hárul: nekik a falu kialakulásától kell kezdeni a történet- írást. Annyit tudunk, hogy Jászfényszaru 1433-tól lakott település, de állítólag I. István már 1034-ben monostort alapított itt a Barát-tó mellett. Azt tervezzük, hogy ők más-más időszakot ölelnek lel kutatómunkájuk során. Egy pedagógus, huszonnyolc gyerek az iskolában, néhány felnőtt a községi művelődési házban és sok-sok lelkesedés, munkára áldozott szabad idő. így készül Jászfényszaru község története. Munkájukkal példát mulatnak arra is, hogyan kell szeretni, s mindenkivel megszerettetni az emberek szűkebb hazáját, __ .Varga Viktória , * kalmi kiárusítások, kedvezményes vásárlás alkalmával, eladott áruféleségek használhatósága, minősége száz százalékos, tehát, nem selejtes, csökkent értékű árut hoznak forgalomba az üzletek. Minőségi hibát csak az osztályos, valamint a leértékelt árun találhatunk. Mivel az áruk minősége miatt az utóbbi időben több panasz volt, ezért a félreértések elkerülése végett a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elrendelte: a vállalat üzleteiben forgalomba hozott leértékelt árukat is az osztályos árukhoz hasonlóan rózsaszínű blokkra kell felírni. Így a vásárlók már a blokk színéről is tudhatják, hogy hibátlan vagy csökkent értékű áru került a birtokukba. Petres Sándor Megjelent a KRI1IK4 májusi száma A „Kritika” május számában Sótér István tanulmánya idézi Gorkij művészetének fontos, időszerű tanulságait. Szakemberek és szélesebb olvasóközönség körében egyaránt érdeklődésre tarthat számot Miklós Pál írása Az irodalmi műalkotás kutatásáról. A szerző a, hagyományos módszerek mellett részletesen elemzi azokat az eljárási lehetőségeket, amelyek a kutatás korszerűsítésének eszközeivé válhatnak, s egyben széleskörű képet rajzol az egyes módozatok egymással való kapcsolatáról. Műi irodalmunk eleven, vitás kérdéseihez nyúl Fekete Sándor könnyed formájú polémikus cikke, a Folyosói szümpozion, többek, között Gyurkó László drámájának, a Szerelmem Elektrának sajátos problematikáját, ts érintve. A lap figyelme kiterjed szellemi életünket foglalkoztató egyéb társadalmi kérdésekre is. Heller Agnes egyén és közösség viszonyának kérdésköréről. Varga László pedig Sartre-nak Vietnammal kapcsolatos időszerű állásfoglalásáról tájékoztat. Nemeskürty István vitacikke, a „Horváth Markó dicsérete avagy az illúziók, nélküli ha- zafiságról” új szempontokkal egészíti ki ezt a közvéleményünket. aktívan foglalkoztató kérdést. A Kritikai rovatból kiemelkedik Csanádi Imre Ahmatovg költészetéről szóló írása. Csak egyetlen vörös katona volt? csak, hogy harcolt a Vörös Hadseregben. Tóth Baíazs bácsit tisztelték veterán harcosként. Először vele beszélgettek. Magnetofonszalagra rögzítették visszaemlékezését, s megvolt az első szálj amelyen elindulhattak. A jászfényszarui honismereti szakkör is megkapta a Jász Múzeum felhívását: kutassanak a falu munkásmozgalmi múltja után, dolgozzák fel a munkásmozgalom történetét községükre vonatkozóan. A faluhan akkoriban egyetlen emberről tudták
