Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

1968. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közvélemény alapján Narancsízű bambi íztelen bacilusokkal — Inkább semmit, mint ilyet — Csatári Józsefet, a 7. szá­mú AKÖV pártszervezetének titkárát kérdeztük arról, hogy a félesztendővel ezelőtt lezajlott tagkönyvcsere ta­pasztalataiból mit és hogyan tudnak hasznosítani. — Az év elején eldöntöt­tük — hangzott a válasz —, hogy a tagkönyvcsere alkal­mával tartott beszélgetések tapasztalataira visszatérünk. Egybehangzó igény volt pél­dául, hogy segítsük egymást a pártmegbízatások teljesítésében. Ezért fogad­tuk el azt a kezdeményezést, hogy évente legalább két­szer beszéljenek mindenkivel az alapszervezetekben. Ez a javaslat hasznos, mert van­nak párttagok, akik taggyű­léseken nagyon ritkán szól­nak. de a személyes beszél­getések alkalmával sok mindent elmondanak. Ezeket a beszélgetéseket esetenként összekötjük azzal is, hogy az illető elvtárs gaz­dasági, hivatali ténykedését értékeljük. Vannak ugyanis, akik megközelítően sem olyan pontosak abban a munkában, amit díjtalanul végeznek, mint amiért fize­tést kapnak. Nem riasztás­ként, de az összesített véle­mények alapján elképzelhe­tőnek tartom, hogy valaki­től ilyen esetben visszavon­juk a megbízatást. Néha egy-egy időre, egy meghatározott feladatra szóló megbízatást adunk. Nemrég például bizottságot hoztunk létre, amely a taxisok pana­szait nézte meg. Viták van­nak ugyanis a bérezések miatt. Jó lesz az, ha a gaz­daságvezetők döntésénél kéz­nél lesz a tapasztalat. Volc más eset is. Többen szóvá- tették, hogy a vállalat egyes részlegei között az eszközöket aránytalanul osztották el. Ennek az elbírálását is sok­oldalú tájékozódás előzi meg. De hogy a panasz jogos volt, arra jellemző például, hogy kisebb átcsoportosítások már most. a vizsgalat során tör­téntek­Nevelési kérdésekre vonat­kozóan is adott számunkra feladatokat a három alap­szervezet tagsága. Nem is­meretlen vonás nálunk pél­dául az önzés Kereken szólva kerül olyan ember, aki elvárja a pré­miumot anélkül, hogy azért illő szorgalommal megdolgoz­na. Van munkatársunk, aki egész évben nem volt arra kíváncsi, hogy mi a prémium feladata. A másodállását vi­szont nagy igyekezettel látta el. Mikor pedig a prémium- osztás időszaka következett, ő volt a legtürelmetlenebb. Az alapszervezetek tagjai azt is igényelték: a továbbképzést, a politikai tájékoztatást meg­felelő nívón tartsuk. Egy év óta oktatási és ismeretter­jesztő tanács működik a vál­lalatnál. Tavaly — főleg az új gazdasági mechanizmus politikai előkészítésében — ez a tanács nagyon eredmé­nyes munkát végzett. Most újab célt tűztünk ki műkö­désére: több politikai, világ­nézeti kérdésről tartsanak előadást. Szóvátettek egyébként az elvtársak olyan dolgokat is, mint pl. a a bírálat s következményei. Van még olyan eset, amelyből érződik az indokolatlan, értelmetlen visszaütés. Ezekre eddig is és ezután is ügyelni fogunk. Azt szeretnénk, ha az őszi vezetőségválasztáson azzal nyugtázhatnánk párttagjaink munkáját, hogy amit akar­tunk, amiről döntöttünk, azt közösen meg is valósítottuk. ' B. E. Olajbányász üdülő épül Gyopároson Közeledik a nyár, mind többen veszik ki a szabadsá­gukat. Ki szakszervezeti be­utalóval megy üdülni, ki vál­lalatának nyaralójában pihe­ni ki egész évi fáradalmait. Az alföldi olajbányászok közül tavaly több mint kí- lencszázan töltötték szabad­ságukat a vállalatok üdülői­ben. Síkfőkúton, Zsóri-fürdőn, Hajdúszoboszlón és a Balaton mellett számosán frissülhet­tek fel. ' Az idén ismét megnyíltak a vállalati üdülök az olajbá­nyászok előtt. Sőt a múlt évinél többen mehetnek üze­mük nyaralóiba. Gyopárosfürdőn ugyanis 700 ezer forintos költséggel nyolc szobás villát építenek 1968-ban az alföldi olajipar dolgozóinak. . Szolnok megyei Szesz-, Üdítőital és Műjéggyártó Vállalat. Amilyen terjedel­mes a vállalat neve, olyan szűkös egyik részlegének, a tiszaföldvári szikvíz és bam­bitöltőnek az alapterülete. De ez még hagyj án, hiszen sok túlzsúfolt, régi, korszerűtlen üzem dolgozik még szerte az országban. Sok víz fog le­folyni a Tiszán, amig mind­egyiket sikerül felszámolni, felcserélni újra. Ennél a bam­bitöltőnél azonban nem a zsúfoltság a legnagyobb hiba, hanem az üdítőital egyik alapanyagával, a vízzel van óriási probléma. Óriási? Nem, az a helyesebb kifejezés, hogy megoldhatatlan prob­léma. Tudták ezt az ott dolgozók is, mégpedig jóval a KÖJÁL vizsgálat eredménye előtt. Amikor az orvos és egy el­lenőr megjelent a mintavé­telhez szükséges üvegekkel, felszereléssel, ijedten kérdez­ték: — Csakugyan bezárják az üzemet? Félelmük nem volt alapta­lan. A szik víz és a bambi ké­szítéséhez szükséges vizet az épület utca felőli oldalán, közvetlenül a kerítés mellett, a földszinttel egy magasság­ba süllyesztett két vaslemez tartályban gyűjtik és tárolják. Azért választották ezt a meg­oldást, mert e körzetet ellátó kút olyan keveset ad, hogy a csapból éppenhogy csordogál a víz A tartályok munkaszünet alatt megtelnek és amig a víz­készlet tart, szivatyú segítsé­gével a töltőbe nyomatják. A tartályoknak alsó ürítő csapjuk nincsen, megfelelő tisztításuk, fertőtlenítésük szinte lehetetlen. A szenny és a lepattogzott míniumfesték tenyérnyi darabokban talál­ható a vízben. A bambitöltő vizének szennyezettségét egy fertőző májgyulladást követő általá­nos vízvizsgálat derítette fél. Tavaly októbertől november végéig a KÖJÁL bezáratta a tiszaföldvári bambitöltőt. Ek­kor a tartályokat kitisztítot­ták. Utána engedélyt kaptak a bambi készítésére. Ezt kö­vetően egy utóvizsgálat volt az inkriminált üzemben, mely szintén rossz eredményt hozott. A KÖJÁL igazgatója felszólította a vállalatot, hogy március 31-ig jelentse, milyen intézkedéseket akar foganato­sítani a tarthatatlan közegész­ségügyi állapot megszünte­tésére. A megyei vállalat vezetői­nek kisebb baja is nagyobb volt annál, hogy az egészség­re egyre inkább veszélyessé váló üzemre gondoljon. Oly­annyira nem, hogy dtt járt- tunkkor, április 25-én még a felszólító levelet sem találták. Természetesen egy fia ötletük sem volt a víz megfertőtlení- tésére. Az újabb, április 25-i min­tavétel eredménye lesújtó. A mosott üvegekben a labora­tórium tekintélyes mennyi­ségű kólibacilust talált. A narancsízű bambiban is ki­mutatták a kólibacilusokat. A vízvezetéki kút vagy forrás­vízből kimutatható kólibaci- lus jelzi, hogy az ivóvíz em­beri vagy állati széklettől fer­tőzött. A baktérium szám 20 Celsius-fokon 2400, 37 Celsius fokon pedig 3000. Ez a bak­térium szám súrolja a fertőzés határát s csak egyet lehet érteni a KÖJÁL-lal, hogy egy esetle­ges baktériumszám növeke­dés esetén nem vállalja egy súlyos kimenetelű vízfertözés következményeit. A kólibacilus meghatározott típusa (Coli dyspepsiae) okoz­za ugyanis a kisgyermekek és a csecsemők járványos bél­hurutját. A különböző ször­pökből készült bambi tekin­télyes hányadát viszont gyer­mekek fogyasztják. A KÖJÁL erélyes és ugyan­akkor igazságos intézkedést hozott, amikor nem vette fi­gyelembe a Szolnok megyei Szesz-, Üdítőital és Műjég­gyártó Vállalat ígéretét — miszerint az új bambitöitőt 1969. április 30-ig felépíti és addig engedélyeznék a bambi* töltést —, hanem Tiszaföld- váron a bambi készítését azonnal letiltja. Az üzemben havonta 30 ezer üveg bambi készült. Tiszaföldvár tehát — ha máshonnan nem tudják el­látni — a nyári hónapokra hűsítőital nélkül marad. A szikvízgyártást, bizonyos szi­gorításokkal engedélyezte a KÖJÁL, így végeredményben a helyi és a martfűi szikvíz­igényt továbbra is kielégít­hetik. — bognár — A FOGYASZTÓ FÓRUMA Tisztelt Szerkesztőség ! Rendszeresen hallgatom a Szolnoki Rádió műsorait és nagyon tetszik nekem Szabó Margit szerdánként je­lentkező riportsorozata: *A vásárlók érdekében”. A riporternő bátor hangon szól a visszásságokról boltok­ban, áruházakban, vendéglátóipari egységekben. Munkája valóban a vásárlók érdekeit szolgálja; Kedvenc újságomban, a Néplapban, is szívesen olvas­nék hasonló jellegű írásokat Tisztelettel: Itt mindenki harminc éven aluli Ez a debreceni tsz-üdülő, melyet 172 tsz közös összefogás­sal épített szövetség kibírná. Ruskó Ru­KEDVES OLVASÓNK! Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a Szolnoki Rádió hetente sugárzott „A vásárlók érdekében” című műsora helyes kezdeménye­zés a fogyasztók érdekvédel­mében. A Néplapban is ja­nuár elseje óta kiemelten foglalkozunk a „szokatlan” kereskedelmi jelenségek elemzésével, illetve a fo­gyasztók megkárosításának leleplezésével. E célból kü­lön rovatot is indítottunk „A fogyasztó fóruma” cím­mel. Ha olyan eset jut tu­domásunkra, amely közér­deklődésre tart számot és a téma felvetésétől, a kritikai észrevétel nyilvános han­goztatásától azt reméljük, hogy a kifogásolt helyzeten javítani tudunk, illetve az érdekelt vezetőket a sajtó erejével, a közvélemény nyomásával arra ösztönöz­hetjük, hogy mielőbb kielé­gítő megoldást találjanak. Ahhoz viszont, hogy a visszás jelenségekre felfi­gyelhessünk, személyes ta­pasztalatainkon kívül a köz­vetlenül érdekelt fogyasztók véleményére, jelzésére is szükség van. Arra, hogy a rendellenes dolgokat szer­kesztőségünknek megírjáK. Két dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni: Vannak olyan jelenségek a kereskedelemben, amelyekre az új gazdasági mechaniz­mus kapcsán lehetőség nyílt. Ezért a panaszokat, észrevé­teleket szakértelemmel fe­lül kell vizsgálni. S az új­ságíró csak akkor foglalko­zik a felvetett kérdéssel, ha azt valóban helytelennek tartja. (Például mind több termék ára nemcsak idő­Kovács Gáborné Szolnok, Sütő út 8/a szakonként, hanem bolton­ként is változhat, egyértel­műen nem hibás jelenség, nem egyenlő a fogyasztó becsapásával, mert ha két különböző vállalat üzletéről van szó, akkor a különbö­ző árak az önálló vállalati gazdálkodás egészséges ve­lejárói. Csupán akkor je­lent problémát, ha egy­azon vállalat két üzletéről van szó.) Ha a panasz jogos, akkor nem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hogy a hi­bák kivizsgálására és or­voslására elsősorban a vál­lalat vezetősége az illetékes. A panaszkönyvi bejegyzés nem elavult észrevételezési forma. Csak akkor fordul­janak felsőbb szervekhez vagy a sajtóhoz, ha azt ta­pasztalják, hogy szóbeli vagy panaszkönyvi bejegy­zésüknek semmi eredménye sincs, vagy valóban olyan dologról van szó, amely a lakosság nagy részét érinti, s mielőbbi intézkedések szükségesek. Mint például legutóbb egyik olvasónk a Fogyasztók Fórumában szó- vátette, hogy a Patyolat megszüntette a hálós mo­sást, ami sok háziasszony­nak problémát jelent. A Fogyasztók Fóruma ro­vatot továbbra is olvasóink közérdekű panaszának fó­rumává akarjuk tenni. Bí­zunk abban, hogy mind e rovatban, mind a Néplapban egyébként is megjelenő írá­sok, a fogyasztói érdekvé­delemmel kapcsolatos elem­zések mértéktartó, de he­lyénvaló kritikai szellem­ben is meg fogják nyerni az ön és olvasótársai tetszését. A négy tiszaszentimrel leány, asszony: Czeglédi Ro­zália, Bácskai Ilona, Péter Mária, Hatvani Lászlóné úgy indultak el otthonról, hogy nem töltik ők le Debrecen­ben, a tsz üdülőben a meg­szabott tíz napot. Hazamen­nek előbb. Most meg azon bánatoskodnak, hogy mind­járt vége a turnusnak, s irány hazafelé. A kisújszál­lásiak elnöke is ugyancsak meglepődhetett odahaza, ami­kor megkapta a táviratot: „Tíz nap hosszabbítást, egy havi fizetést kérünk”. No, csak tréfából küldték igaz, de ezzel is tudtul akarták adni az otthoniaknak, igen­igen jól érzik magukat. Igaz, igyekeznek is az üdü­lőben a vendégek kedvében járni. Rendszeresen viszik őket színházba, moziba, van városnézés, egyetemi látoga­tás, nagyszerű fürdő. S az épületben 2—4 ágyas szobák, mindegyik nagy terasszal, hangulatos társalgó, étterem, egész nap nyitva tartó büfé­eszpresszó (III. osztályú árakkal), fodrász és orvosi rendelő. Sőt, még egy pszi­chológus is tart előadást az üdülés lélektanáról. Erről egyébként így nyilatkoztak: — Nem ártana több ilyen előadási tartani nemcsak az üdülőkben, hanem odahaza is. Nem lennénk olyan ide­gesek. Feltűnő, hogy ebben a csoportban sok az állatgon­dozó. Korábban ritkaság- számba ment, ha ők szabad­ságra mehettek. Nem volt ugyanis, aki helyettesítette őket. Hogy történt ez a nagy változás? — Az új alapszabály sze­rint csak az kap háztáji jói­dét. aki ledolgozza a meg­szabott munkanapokat. Ez nálunk, a tiszaszentimrel Aranykalászban 250 nap. — Most már bőven akad he­lyettesítő, — mondja Migács Imre. — Emellett nálunk váltó- rendszer van, — szól Bata József, a kunmadarasi Kos­suth Tsz tagja. — így azután megvan a heti szabadnapunk is. Nagyon örülünk neki. — Nem vagyunk olyan szegé­nyek, hogy azt az egy napi keresetkiesést megéreznénk. A szabadnap többet ér. És a szabadság — han­goztatják mindannyian. Mert már fizetett szabadság van, az ipari munkásokéhoz ha­sonlóan. Ök is fizetett sza­badságon vannak. Általában 12 nap jár mindegyikünknek. — Most már legalább mi a gyakorlatban is érezzük, mit jelent: közelebb kerül egymáshoz az ipari munká­sok és a tsz-tagok életszín­vonala. — Így Benesoczki István, a karcagi Május 1 Tsz gazdája. Aztán ismét a családról esik a szó. azokról, akik ott­hon maradtak. Báthorí Im­re azt meséli, hogyan be­szélte rá őt hatodik osztályos nagylánya az üdülésre. De huncut voh a Detyár, mert amikor ő beleegyezett, hogy „no, isten neki, elmegyek'-', akkor a kislány jelentette be: „apukám, akkor meg engem engedjen el táborba”. Z. Tóth Endre azt hajtogatja: „itt csak úgy lesik az ember kívánságát. Jó lenne, ha ilyen nagyszerű hglyre jutalomkép­pen küldenék az embereket. Ez is ösztönözne a becsületes munkára. Most mindenki je­lentkezhetett, aki tagja a Biz­tosítási és önsegélyző Cso­portnak.” Aztán többen mondják: „mi Szolnok me­gyeiek miért nem építünk ilyen üdülőt. A két területi dolf megkérdezi: „Hogyan lehetne azt megcsinálni, hogy legközelebb az asszony is el­jöhetne, mivel azt mondták, hogy csak CSÉB tagok üdül­hetnek itt?” És valamennyien örülnek, amikor megtudják, hogy önköltségi áron (10 nap­ra 650 forintért) lehet hozni a feleséget is. És fogadkoznak: jövőre már együtt csónakáznak a ta­von a családdal, majd a ben- fentesek jólinformáltságaval kalauzolják őket a múzeum­ban, a városban, a nagyerdő­ben. S már előre nevetnek azon, az ismerkedési esten hogyan járják majd az asz- szonyok a fakanáltáncot. A Biztosítási és önsegélye­ző Csoport Szolnok megyéből az idén kétszáz tagot Debre­cenben, százhatvannégysí Harkányfürdőn üdültet. — Most tárgyalnak hasonló le­hetőségről Hévizén és Aggte­leken. Előreláthatólag ez újabb száz-százötven ember pihenését jelenti. És fiatalodását. Igen, nem tévedés, fiatalodnak. A jelszó ugyanis az üdülőben a követ­kező: „Itt nincs harminc éven felüli.” S aki odahaza a dere­kára, a fájós lábára panasz­kodik. arról, hogy eljárt fe­lette az idő, itt a harmie évesekre jellemző vérmérsék­lettel ropja a táncesteken. Varga Viktória A tiszaszentimrei lányok éppen ebéd utáni pihenőjüket töltik szobájukban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom