Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

1968. április 14j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Te még egyszer.. Erre gondolt ? Vélemények a gazdasági reformról Szűcs Ilona egyik napról a másikra skarlátot kapott. A láz párafóliával vette kö­rül a testét. A ruházati szövetkezetben azt mond­ták, délutános műszakban dolgozik, keressem fel a la­kásán. A mezőtúri városszélen, az utcán futottunk össze. A tisztviselőnő, aki elkí­sért, átsegített bennünket a bemutatkozás sutaságán, aztán elment. — Olyan komikus; hu- szonkétévesen gyermekbe­tegségbe estem. Most jöt­tem az orvostól, le kellene feküdnöm. De szép a ta­vasz! Sétáljunk, s közben beszélgethetünk. Tudja, a fákról, a fényről mindig egy Gorkij-novella éled fel bennem. Abban írja, a Kaukázus azért gyönyörű, mert amit az isten elvett Afrikától, azt mind oda­telepítette — mondta min­den átmenet nélkül. — faiért szereti Gorkijt? — Mert megműveli az ember lelkét — értelmét, mint a paraszt keze a föl­det. Megtanít ráeszmélni a világra, élni benne. Élni a világban. Hogyan él Szűcs Ilona KISZ-titkár? — Érettségi után pedagó­giai főiskolára jelentkez­tem, de nem vettek föl. Szakmát tanultam, most felsőfokú ruhaipari techni­kumba iárok. Mit gondol, miért? Mert tanítani sze­retnék. Szakoktató leszek, ha minden iól megy. Nagy vargabetűvel bár, de vé­gül is a hivatásomnak él­hetek majd. — Miféle vágy hajtja? — Szeretem dédelgetni az embereket. Nem ne­vet ki? — Nevű — Akkor megvallom- a legjobban az embereket sze­retem a világon. Mint Mó­ra, én is hiszek bennük. Pedig nem könnyű. Szeret­ni, márahogy én szeretek, kimerítő. Kommunista va­gyok. — Hogyan lett azzá? — Az apám hegesztő, ré­gi kommunista. 1952-ben elvették a tagkönyvét Most is emlékszem meggyötört arcára. Óriási kérdőjeleket láttam a szemében, a belső kínlódás értetlenségét. Va­csoráztunk. Egyszer csak megszólalt; „Nem baj, kis­lányom, te még _ egyszer párttag leszel. Talán he­lyettem.” Tavaly március­ban, a taggyűlésen szótla­nul is megértettek és be­fogadtak. Kopogtattam az aj­tón és beengedtek. Apa sem vált meg a párttól. Szóval, .a mi családunk kommunista. Icát 1965-ben választot­ták meg a fiatalok titká­ruknak. C a lelke az alao- szervezetnek. Szeretik, mert mindig vidám, mindig forr benne valami új. Modern lány — mondták róla töb­ben is. „Olyan, amilyen mi is szeretnénk lenni.” Meg is kérdeztem tőle: — Kit tart modern em­bernek? Film Auschwitziói „Auschwitz archeológiája” — ez a címe annak az új filmnek, amelynek felvé­telei folyamatban vannak a népi Lengyelországban. Természetesen nem elmúlt századok archeológiái ása­tásairól van szó. Auschwitz földje mind a mai napig megőrizte a hitleristák gaz­tetteinek nyomait: külön­böző tárgyakat, amelyek a megkínzottak és elhamvasz­tottak tulajdonai voltak, dokumentumokat és nap­lókat, amelyeket a foglyok elástak. Ezekkel a „lele­tekkel” foglalkozik Andrzej Brozowski új filmje. A film elkészítésében szoro­san együttműködnek a ren­dezővel a Lengyel Tudo­mányos Akadémia anyagi kultúra története intézeté­nek tudományos munka­társai. Levette a napszemüvegét, fürdette égő bőrét a leve­gőben. Töprengett. Nyú­lánk alakja hosszú árnyé­kot vetett a járdára. — Modem ember az, aki őszinte, bátor, aki ért a technikához, irodalomhoz, zenéhez, filmhez, a politi­kához. Ha azt mondják ne­ki Johnson, nem városra gondol. Aki képes reálisan értékelni a dolgokat, de akiben a romantika iránt is fogékony lélek lakik. Izgat az atomkor, az űrku­tatás, egy szín valamilyen festményen. Érdekel a vi­lág. s benne az ember. Ol­vasta a Váci verset, a Nem elég-et? — Igen. — Látja: ilyenek va­gyunk mi. Nem elég, és nem elég — így élünk. — Szereti a beat-zenét? — Persze. De Verdit, Mozartot is. Táncolni is szeretek. — Nehéz a titkár dolga? — Az enyém nem, mert érzem bíznak bennem. So­sem csapom be őket. A ba­rátjuk vagyok. Tiszta szív­vel kell csinálni értük min­dent Belső hév parazsa sü­tött a szavaiból. — A szocializmust senki sem szívja magába az anya­tejjel. Tanítókra van szük­ség, akik megmagyarázzák a világ menetét törvényeit a fiataloknak. Nem szóla­mokkal, tetszetős frázisok­Áz utóbbi időben sok­szor — és joggal — el­mondtuk már, mily nagy- jelentőségű a mezőgazda­ság exportja, többek között az ipar nyersanyagellátása érdekében is. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy magának a mezőgaz­daságnak is jelentős kül­földi behozatalra van szük­sége ahhoz, hogy okszerű­en gazdálkodva zavartala­nabból láthassa el a lakos­ságot élelmiszerrel és elé­gíthesse ki a külkereske­delem igényeit. A mezőgazdasági import értéke tízmillió dollárok­kal. vagy milliárd forin­tokkal mérhető. Vannak benne látszólag jelentékte­len cikkeit, mint például a Madagaszkár szigetéről származó raffia, aminek beszerzési költsége ugyan nem sok, de nélküle nagy gondban lennének a szőlő- termelők. Az összes terme­lési értékhez képest jelen­téktelen a külföldi vető­magvak behozatalára fordí­tott deviza is. De hogy ma­ga a vetőmag-import mily nagvielentőségű, azt jól példázta az a nyomás, amelyet az elmúlt télen a mezőgazdasági érdekkép­viseleti szervezetek a iól bevált jugoszláv hibridku- korica-vetőmag behozatalá­nak fokozásáért kifejtettek. A mezőgazdaság céljait szolgáló importnak három igazán nagy tétele van; a takarmány, a vegyszer és a gép Takarmányt importálni érdemes. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdasá­gaival dicsekvő országok egyben a világ legnagyobb takarmány-importőrei is. Magyarország által impor­tált takarmánvok közül azok a legfontosabbak, amelyek az égető belföldi kai, hogy így a szocializ­mus meg úgy. És, hogy mi lényegében mindent készen kaptunk. Semmit sem kap­tunk készen, hiszen ránk is marad munka éppen elég és az utánunk jövőkre úgyszintén. — Maga tanító? — Igen. Ha nem is isko­lában. Nem képzelhetem el, hogy ne legyek a lük­tető életben. Huszonkét- évesen csak az egyszeregy tanítására vállalkozhat az ember. A felsőbb „matema­tikához” nagyobb életta­pasztalat, képzettség kell, mint az enyém. Majd fel­szívom magamba mindazt, amit meg akarok tanítani. — Nehéz a titkár dolga? — kérdeztem újra. — Nem. Ezt már mond­tam. Csak nem szabad so­se elcsüggedni. Az embe­reket nem lehet felturáz- tatni, mint egy motort Meg kell találni az átté­teleiket ahhoz, hogy na­gyobb sebességre kapcsol­hassuk őket. Délre járt. Ki tudja há­nyadszor tettük meg az utat a téglagyárig, oda meg vissza. Fázósan össze­húzta magán a bőrkabát­ját. Felszökött a láza. El­kísértem a kapujukig. — Viszlát — adott mo­solyt a keze helyett — Vallja meg őszintén, csoda­bogárnak tart. Egy elmé­leti képletnek, ami a való­ságban nem igaz. Hát még egyszer: viszlát. Becsapódott mögötte az ajtó. Csodabogár? Nem. dehogy. Fábián Péter fehérje-hiányt hivatottak pótolni. Ennek érdekében a szó szoros értelmében körbe­járjuk a földgolyót. Ho­zunk földimogyoró-pogácsát Indiából, hal és hús­lisztet Peruból, Marok­kóból. Dániából, Norvégiá­ból, takarmányozási célo­kat szolgáló soványtejport Franciaországból, szójapo- gáesát az Ameri­kai Egyesült Államokból, gyapotmag-pogácsát a Szov­jetunióból és még számos fehérjedús takarmányt más országokból. Bennünket a világ jelen­tős kukoricatermelő orszá­gai között tartanak szá­mon. És mégis komoly ta­karmánygabona behozatal­ra szorulunk. (Igaz, hogy nem kukoricát, hanem egyéb takarmánygabonát hozunk be.) Legnagyobb, sőt szinte kizárólagos szál­lítónk az idén a Szovjet­unió. ahonnan nem keve­sebb, mint 200 ezer tonna takarmánygabonát vásárol­tunk. illetve vásárolunk. A közepesnél valamivel ki­sebb hozamokkal számol­va mintegy 200 ezer hold termése ez! Mezőgazdasági célokat szolgáló importunk másik nagy tétele: a vegyianyagok Nitrogén műtrágyából pél­dául mindeddig önellátóak voltunk, a mostani nagy keresletet látva azonban il­letékes szervek úgy dön­töttek, hogy 1968-ra nitro­gén műtrágyából is több százezer tonnát importá­lunk. Növénwédőszereket nagy mennyiségben hozunk bs nyugatról is. A behozatal egyre emelkedik, az idén erre a célra 8 és fél millió dollár áll rendelkezésünk­re. Ha a világon valahol megielenik egy újfajta vegyszer, akkor abból egy Csépe Mihály, a Tisza Szálló igazgatója: — Lehetőséget nyit új kereskedelmi formák, mód­szerek bevezetéséhez. Ne­mes versengés indult meg a vendégekért, s ebben a versenyben az győz, aki gazdaságosan, magas szín­vonalú vendéglátást tud biztosítani. Minderre nagy szükség volt már. Öröm számomra, hogy a reform lehetőséget nyújt arra, hogy saját erőnkből né­hány éven belül bővítsük szállodánkat. Még 100 két­ágyas, fürdőszobával ellá­tott szobát szeretnénk épí­teni, kapcsolódna ehhez százötven személyes presz- szó és egy száz személyes bár. Korábban hiába akar­tuk ezt megvalósítani, sok kötöttség akadályozott ben­nünket. kis tételt behozunk és ki­próbáljuk. Ha beválik, —; — s pénzünkből is futja — következnek a nagyobb te­telek. Harmadik nagy tétel a gép Érdekes dolog, hogy ebbő! a szempontból egy évszá­zad alatt hazánkban alig változott a helyzet. A múlt század második harmadá­ban az országban akkor forgalomba kerülő mező- gazdasági gépek — gőz­ekék stb. — fele külföld­ről származott. Ma ’-s kö­rülbelül ugyanez az arány. Az arány maradt, de mek­korát változtak a méretek’ A múlt század második harmadát nevetséges lenne alapul venni. Azonban me­zőgazdasági gépimportunk 1960 óta is közel kétszáz százalékra emelkedett. Az Importált mezőgazdasági gépek zömét három ország: a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia szállítja. Az idén az AGROTRÖSZT ön­álló importjogot és az ál­lamközi megállapodások ke­retein belül maximál's mozgásszabadságot kapott. Ez lehetővé teszi, hogy az Igényekhez képiest töltse fel raktárait és szükség esetén évközben is gyors manőverezéssel alkalmaz­kodjon a kereslethez. Összegezésül meg kell ismételnünk, hogy a ma­gyar mezőgazdaság inten­zív fejlesztése ma már el­képzelhetetlen a külorszá­gokból származó anyagok, gének, vegyszerek fokozódó felhasználósa nélkül. Azon­ban kár lenne elhallgatni, hogy az úgvnevezett im­port-igén vesség (tehát az összes termelési érték szá­zalékában kifejezett beho­zatal) szempontjából az összes népvpzriasáoj ágak között a mezőgp7r)p<jímu­tatja a legkedvezőbb Vénet. F. B. Berényi Gábor, a Szigli­geti Színház igazgatója: — Az új gazdasági me­chanizmus közvetlen hatá­sa színházunknál még nem érződik. Annyit azon­ban már világosan látunk, hogy kiléphetünk a koráb­bi sok ésszerűtlen rendel­kezés szövevényéből. Ho­gyan? Például eddig túl­zott táj előadás számot kellett teljesítenünk. Olyan helyeken kellett játsza­nunk, ahol már az objek­tiv körülmények miatt sem tudtunk megfelelő színvo­nalú előadásokat produ­kálni. Nem szólva arról, hogy voltak tájelőadások, amelyekre alaposan ráfi­zettünk. Tehát sem művé­szileg. sem anyagilag nem érte meg. Most lehetőség van arra, hogy valóban csak ott játszunk, ahol színházunk jó hírnevének megfelelő színvonalú elő­adásokat tarthatunk. Fazekas Magdolna festő­művész: Óriási jelentőségűnek tartom, hogy január elsejé­től a képzőművészek is táppénzjogosultak. Sokkal drágábbak lettek viszont a festékek és a lemezek és ez érzékenyen érintett bennünket. Újdonság, hogy a napiokban zajlott le ná­lunk az első olyan kép­csarnoki zsűrizés, amikor itt Szolnokon csak művé­szileg értékelték a képe­ket, s majd Budapesten a többi művészek alkotásai­val együtt árazzák be azo­kat. Hogyan válik ez be, még nem tudom. Minden­esetre ez már újabb lépés affelé, hogy megszűnjön még az a kis megkülön­böztetés is, ami még van a fővárosi és a vidéki mű­vészek között. Dancsáné. dr. Boros Ró­zsa tiszapüspöki körzeti or­vos: — Két új jelenséget fi­gyeltem meg az utóbbi há­rom hónapban. Sokkal többen jöttek hozzám munkaalkalmassági igazo­lásért, mint a tavalyi esz­tendő hasonló időszakában. A jelentkezők többsége is az építőiparban akar el- helvezkedni. Másik dolog viszont, hogy akik eddig vidéken dolgoztak, most szeretnének itthon marad­ni. Szerintem ez összefügg a vállalatok útiköltség té­rítésével. Csakhogy ez azt ielenti, hogy akkor itt a faluban több munkaalkal­mat kell teremteni az em­bereknek. Mint háziasszony őszintén szólva többet vár­tam a reformtól. Azt hit­tem a boltokban valóban nagyobb lesz az áruválasz­ték. Kurucz Tilior, a megyei idegenforgalmi hivatal ve­zetője: — Tény és már szemmel látható, hogy azokon a he­lyeken, ahol jelentősebb idegenforgalommal számol­hatunk, máris egészséges pezsgés indult meg. Jónak tartom, hogy a szállodák, a vendéglátóipari vállalat vezetői, az fmsz-ek töre­kednek arra, hogy kultu­ráltabbá tegyék a vendég­látást, több szakembert al­kalmazzanak és fejlesszék üzemeiket. Ez könnyíti a mi munkánkat is. Ezen túl azonban nekünk is meg kell keresnünk azokat az újabb lehetőségeket, ame­lyekkel mind a külföldi, mind a belföldi idegenfor­galmunkat növelni tudjuk. fludacsek József tervező- mérnök, a megyei tervező iroda II. számú műterem vezetője: — Előtérbe lépett az egészséges verseny a ter­vező irodák között, mely egyben fejlődésre ösztö­nöz bennünket. Olyan technológiákat kell kidol­goznunk, alkalmaznunk, amelyek az építkezéseknél gyorsan kivitelezhetek és olcsók. Üj kapcsolat ala­kult ki tervező irodánk, a beruházók és az építők kö­zött. Nem kisebb jelentő­ségű az sem, hogy a ter­vező iroda is termelő üzem lett, tehát nálunk is hat az anyagi érdekeltség. Szöveg: V. V. Foto: N. Zi. Mezőgazdasági import, milliárdokért

Next

/
Oldalképek
Tartalom