Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
1968. április 14j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Te még egyszer.. Erre gondolt ? Vélemények a gazdasági reformról Szűcs Ilona egyik napról a másikra skarlátot kapott. A láz párafóliával vette körül a testét. A ruházati szövetkezetben azt mondták, délutános műszakban dolgozik, keressem fel a lakásán. A mezőtúri városszélen, az utcán futottunk össze. A tisztviselőnő, aki elkísért, átsegített bennünket a bemutatkozás sutaságán, aztán elment. — Olyan komikus; hu- szonkétévesen gyermekbetegségbe estem. Most jöttem az orvostól, le kellene feküdnöm. De szép a tavasz! Sétáljunk, s közben beszélgethetünk. Tudja, a fákról, a fényről mindig egy Gorkij-novella éled fel bennem. Abban írja, a Kaukázus azért gyönyörű, mert amit az isten elvett Afrikától, azt mind odatelepítette — mondta minden átmenet nélkül. — faiért szereti Gorkijt? — Mert megműveli az ember lelkét — értelmét, mint a paraszt keze a földet. Megtanít ráeszmélni a világra, élni benne. Élni a világban. Hogyan él Szűcs Ilona KISZ-titkár? — Érettségi után pedagógiai főiskolára jelentkeztem, de nem vettek föl. Szakmát tanultam, most felsőfokú ruhaipari technikumba iárok. Mit gondol, miért? Mert tanítani szeretnék. Szakoktató leszek, ha minden iól megy. Nagy vargabetűvel bár, de végül is a hivatásomnak élhetek majd. — Miféle vágy hajtja? — Szeretem dédelgetni az embereket. Nem nevet ki? — Nevű — Akkor megvallom- a legjobban az embereket szeretem a világon. Mint Móra, én is hiszek bennük. Pedig nem könnyű. Szeretni, márahogy én szeretek, kimerítő. Kommunista vagyok. — Hogyan lett azzá? — Az apám hegesztő, régi kommunista. 1952-ben elvették a tagkönyvét Most is emlékszem meggyötört arcára. Óriási kérdőjeleket láttam a szemében, a belső kínlódás értetlenségét. Vacsoráztunk. Egyszer csak megszólalt; „Nem baj, kislányom, te még _ egyszer párttag leszel. Talán helyettem.” Tavaly márciusban, a taggyűlésen szótlanul is megértettek és befogadtak. Kopogtattam az ajtón és beengedtek. Apa sem vált meg a párttól. Szóval, .a mi családunk kommunista. Icát 1965-ben választották meg a fiatalok titkáruknak. C a lelke az alao- szervezetnek. Szeretik, mert mindig vidám, mindig forr benne valami új. Modern lány — mondták róla többen is. „Olyan, amilyen mi is szeretnénk lenni.” Meg is kérdeztem tőle: — Kit tart modern embernek? Film Auschwitziói „Auschwitz archeológiája” — ez a címe annak az új filmnek, amelynek felvételei folyamatban vannak a népi Lengyelországban. Természetesen nem elmúlt századok archeológiái ásatásairól van szó. Auschwitz földje mind a mai napig megőrizte a hitleristák gaztetteinek nyomait: különböző tárgyakat, amelyek a megkínzottak és elhamvasztottak tulajdonai voltak, dokumentumokat és naplókat, amelyeket a foglyok elástak. Ezekkel a „leletekkel” foglalkozik Andrzej Brozowski új filmje. A film elkészítésében szorosan együttműködnek a rendezővel a Lengyel Tudományos Akadémia anyagi kultúra története intézetének tudományos munkatársai. Levette a napszemüvegét, fürdette égő bőrét a levegőben. Töprengett. Nyúlánk alakja hosszú árnyékot vetett a járdára. — Modem ember az, aki őszinte, bátor, aki ért a technikához, irodalomhoz, zenéhez, filmhez, a politikához. Ha azt mondják neki Johnson, nem városra gondol. Aki képes reálisan értékelni a dolgokat, de akiben a romantika iránt is fogékony lélek lakik. Izgat az atomkor, az űrkutatás, egy szín valamilyen festményen. Érdekel a világ. s benne az ember. Olvasta a Váci verset, a Nem elég-et? — Igen. — Látja: ilyenek vagyunk mi. Nem elég, és nem elég — így élünk. — Szereti a beat-zenét? — Persze. De Verdit, Mozartot is. Táncolni is szeretek. — Nehéz a titkár dolga? — Az enyém nem, mert érzem bíznak bennem. Sosem csapom be őket. A barátjuk vagyok. Tiszta szívvel kell csinálni értük mindent Belső hév parazsa sütött a szavaiból. — A szocializmust senki sem szívja magába az anyatejjel. Tanítókra van szükség, akik megmagyarázzák a világ menetét törvényeit a fiataloknak. Nem szólamokkal, tetszetős frázisokÁz utóbbi időben sokszor — és joggal — elmondtuk már, mily nagy- jelentőségű a mezőgazdaság exportja, többek között az ipar nyersanyagellátása érdekében is. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy magának a mezőgazdaságnak is jelentős külföldi behozatalra van szüksége ahhoz, hogy okszerűen gazdálkodva zavartalanabból láthassa el a lakosságot élelmiszerrel és elégíthesse ki a külkereskedelem igényeit. A mezőgazdasági import értéke tízmillió dollárokkal. vagy milliárd forintokkal mérhető. Vannak benne látszólag jelentéktelen cikkeit, mint például a Madagaszkár szigetéről származó raffia, aminek beszerzési költsége ugyan nem sok, de nélküle nagy gondban lennének a szőlő- termelők. Az összes termelési értékhez képest jelentéktelen a külföldi vetőmagvak behozatalára fordított deviza is. De hogy maga a vetőmag-import mily nagvielentőségű, azt jól példázta az a nyomás, amelyet az elmúlt télen a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek a iól bevált jugoszláv hibridku- korica-vetőmag behozatalának fokozásáért kifejtettek. A mezőgazdaság céljait szolgáló importnak három igazán nagy tétele van; a takarmány, a vegyszer és a gép Takarmányt importálni érdemes. Ez a magyarázata annak, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdaságaival dicsekvő országok egyben a világ legnagyobb takarmány-importőrei is. Magyarország által importált takarmánvok közül azok a legfontosabbak, amelyek az égető belföldi kai, hogy így a szocializmus meg úgy. És, hogy mi lényegében mindent készen kaptunk. Semmit sem kaptunk készen, hiszen ránk is marad munka éppen elég és az utánunk jövőkre úgyszintén. — Maga tanító? — Igen. Ha nem is iskolában. Nem képzelhetem el, hogy ne legyek a lüktető életben. Huszonkét- évesen csak az egyszeregy tanítására vállalkozhat az ember. A felsőbb „matematikához” nagyobb élettapasztalat, képzettség kell, mint az enyém. Majd felszívom magamba mindazt, amit meg akarok tanítani. — Nehéz a titkár dolga? — kérdeztem újra. — Nem. Ezt már mondtam. Csak nem szabad sose elcsüggedni. Az embereket nem lehet felturáz- tatni, mint egy motort Meg kell találni az áttételeiket ahhoz, hogy nagyobb sebességre kapcsolhassuk őket. Délre járt. Ki tudja hányadszor tettük meg az utat a téglagyárig, oda meg vissza. Fázósan összehúzta magán a bőrkabátját. Felszökött a láza. Elkísértem a kapujukig. — Viszlát — adott mosolyt a keze helyett — Vallja meg őszintén, csodabogárnak tart. Egy elméleti képletnek, ami a valóságban nem igaz. Hát még egyszer: viszlát. Becsapódott mögötte az ajtó. Csodabogár? Nem. dehogy. Fábián Péter fehérje-hiányt hivatottak pótolni. Ennek érdekében a szó szoros értelmében körbejárjuk a földgolyót. Hozunk földimogyoró-pogácsát Indiából, hal és húslisztet Peruból, Marokkóból. Dániából, Norvégiából, takarmányozási célokat szolgáló soványtejport Franciaországból, szójapo- gáesát az Amerikai Egyesült Államokból, gyapotmag-pogácsát a Szovjetunióból és még számos fehérjedús takarmányt más országokból. Bennünket a világ jelentős kukoricatermelő országai között tartanak számon. És mégis komoly takarmánygabona behozatalra szorulunk. (Igaz, hogy nem kukoricát, hanem egyéb takarmánygabonát hozunk be.) Legnagyobb, sőt szinte kizárólagos szállítónk az idén a Szovjetunió. ahonnan nem kevesebb, mint 200 ezer tonna takarmánygabonát vásároltunk. illetve vásárolunk. A közepesnél valamivel kisebb hozamokkal számolva mintegy 200 ezer hold termése ez! Mezőgazdasági célokat szolgáló importunk másik nagy tétele: a vegyianyagok Nitrogén műtrágyából például mindeddig önellátóak voltunk, a mostani nagy keresletet látva azonban illetékes szervek úgy döntöttek, hogy 1968-ra nitrogén műtrágyából is több százezer tonnát importálunk. Növénwédőszereket nagy mennyiségben hozunk bs nyugatról is. A behozatal egyre emelkedik, az idén erre a célra 8 és fél millió dollár áll rendelkezésünkre. Ha a világon valahol megielenik egy újfajta vegyszer, akkor abból egy Csépe Mihály, a Tisza Szálló igazgatója: — Lehetőséget nyit új kereskedelmi formák, módszerek bevezetéséhez. Nemes versengés indult meg a vendégekért, s ebben a versenyben az győz, aki gazdaságosan, magas színvonalú vendéglátást tud biztosítani. Minderre nagy szükség volt már. Öröm számomra, hogy a reform lehetőséget nyújt arra, hogy saját erőnkből néhány éven belül bővítsük szállodánkat. Még 100 kétágyas, fürdőszobával ellátott szobát szeretnénk építeni, kapcsolódna ehhez százötven személyes presz- szó és egy száz személyes bár. Korábban hiába akartuk ezt megvalósítani, sok kötöttség akadályozott bennünket. kis tételt behozunk és kipróbáljuk. Ha beválik, —; — s pénzünkből is futja — következnek a nagyobb tetelek. Harmadik nagy tétel a gép Érdekes dolog, hogy ebbő! a szempontból egy évszázad alatt hazánkban alig változott a helyzet. A múlt század második harmadában az országban akkor forgalomba kerülő mező- gazdasági gépek — gőzekék stb. — fele külföldről származott. Ma ’-s körülbelül ugyanez az arány. Az arány maradt, de mekkorát változtak a méretek’ A múlt század második harmadát nevetséges lenne alapul venni. Azonban mezőgazdasági gépimportunk 1960 óta is közel kétszáz százalékra emelkedett. Az Importált mezőgazdasági gépek zömét három ország: a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia szállítja. Az idén az AGROTRÖSZT önálló importjogot és az államközi megállapodások keretein belül maximál's mozgásszabadságot kapott. Ez lehetővé teszi, hogy az Igényekhez képiest töltse fel raktárait és szükség esetén évközben is gyors manőverezéssel alkalmazkodjon a kereslethez. Összegezésül meg kell ismételnünk, hogy a magyar mezőgazdaság intenzív fejlesztése ma már elképzelhetetlen a külországokból származó anyagok, gének, vegyszerek fokozódó felhasználósa nélkül. Azonban kár lenne elhallgatni, hogy az úgvnevezett import-igén vesség (tehát az összes termelési érték százalékában kifejezett behozatal) szempontjából az összes népvpzriasáoj ágak között a mezőgp7r)p<jímutatja a legkedvezőbb Vénet. F. B. Berényi Gábor, a Szigligeti Színház igazgatója: — Az új gazdasági mechanizmus közvetlen hatása színházunknál még nem érződik. Annyit azonban már világosan látunk, hogy kiléphetünk a korábbi sok ésszerűtlen rendelkezés szövevényéből. Hogyan? Például eddig túlzott táj előadás számot kellett teljesítenünk. Olyan helyeken kellett játszanunk, ahol már az objektiv körülmények miatt sem tudtunk megfelelő színvonalú előadásokat produkálni. Nem szólva arról, hogy voltak tájelőadások, amelyekre alaposan ráfizettünk. Tehát sem művészileg. sem anyagilag nem érte meg. Most lehetőség van arra, hogy valóban csak ott játszunk, ahol színházunk jó hírnevének megfelelő színvonalú előadásokat tarthatunk. Fazekas Magdolna festőművész: Óriási jelentőségűnek tartom, hogy január elsejétől a képzőművészek is táppénzjogosultak. Sokkal drágábbak lettek viszont a festékek és a lemezek és ez érzékenyen érintett bennünket. Újdonság, hogy a napiokban zajlott le nálunk az első olyan képcsarnoki zsűrizés, amikor itt Szolnokon csak művészileg értékelték a képeket, s majd Budapesten a többi művészek alkotásaival együtt árazzák be azokat. Hogyan válik ez be, még nem tudom. Mindenesetre ez már újabb lépés affelé, hogy megszűnjön még az a kis megkülönböztetés is, ami még van a fővárosi és a vidéki művészek között. Dancsáné. dr. Boros Rózsa tiszapüspöki körzeti orvos: — Két új jelenséget figyeltem meg az utóbbi három hónapban. Sokkal többen jöttek hozzám munkaalkalmassági igazolásért, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A jelentkezők többsége is az építőiparban akar el- helvezkedni. Másik dolog viszont, hogy akik eddig vidéken dolgoztak, most szeretnének itthon maradni. Szerintem ez összefügg a vállalatok útiköltség térítésével. Csakhogy ez azt ielenti, hogy akkor itt a faluban több munkaalkalmat kell teremteni az embereknek. Mint háziasszony őszintén szólva többet vártam a reformtól. Azt hittem a boltokban valóban nagyobb lesz az áruválaszték. Kurucz Tilior, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője: — Tény és már szemmel látható, hogy azokon a helyeken, ahol jelentősebb idegenforgalommal számolhatunk, máris egészséges pezsgés indult meg. Jónak tartom, hogy a szállodák, a vendéglátóipari vállalat vezetői, az fmsz-ek törekednek arra, hogy kulturáltabbá tegyék a vendéglátást, több szakembert alkalmazzanak és fejlesszék üzemeiket. Ez könnyíti a mi munkánkat is. Ezen túl azonban nekünk is meg kell keresnünk azokat az újabb lehetőségeket, amelyekkel mind a külföldi, mind a belföldi idegenforgalmunkat növelni tudjuk. fludacsek József tervező- mérnök, a megyei tervező iroda II. számú műterem vezetője: — Előtérbe lépett az egészséges verseny a tervező irodák között, mely egyben fejlődésre ösztönöz bennünket. Olyan technológiákat kell kidolgoznunk, alkalmaznunk, amelyek az építkezéseknél gyorsan kivitelezhetek és olcsók. Üj kapcsolat alakult ki tervező irodánk, a beruházók és az építők között. Nem kisebb jelentőségű az sem, hogy a tervező iroda is termelő üzem lett, tehát nálunk is hat az anyagi érdekeltség. Szöveg: V. V. Foto: N. Zi. Mezőgazdasági import, milliárdokért
