Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

W8. itatás »: S5EOLNOK MEGYEI NÉPLAP S ■ lll w Märchts I5-én adták át a jászszentandrást vízmüvei. A kezdeti nehézségeket leküzdve a nyolc és fél kilo­méteres kiépített szakaszon biztosított lesz a vízellátás. Képünkön Mudris Adolf vjzmukezelö a tárolókból a glóbusba nyomatja a vizet Bélyeggyűjtőknek Kodály Zoltán, a nemrég elhunyt nagy zenetudós és Zeneszerző emlékezetére áp­rilis 17-én a posta 5 forint névértékű emlókbélynget bocsát lei. Ä bélyeg Lég- ródi Sándor festménye alap­ján készült EZEREGYSZAIÍ FONT A LEGELSŐ BÉLYEGÉRT Tudvalevő, hogy a világ első bélyegei: az angol fe­kete színű 1 pennys és a kék színű 2 pennys voltak. Hivatalos megjelenési ide­jük 184Ó. május 1, de csak 6-án kerültek forga­lomba. Ennek ellenére úgy látszik, néhányat már ko­rábban eladtak, mert nem­rég két olyan levelet is ta­láltak, amelyen a rajta lé­vő fekete pennys bélyeg 1840. május 2-i dátummal volt lebélyegezve. Tehát tu­lajdonképpen ezek tekin­tendők az elsők közt le a világ legelső bélyegeinek. Ez az idő előtti Bélyegezés ezeket az egyébként nem drága bélyegeket rendkívül értékessé tette. Jól bizo­nyítja ezt, hogy a két kü­lönlegesség közül az egyik egy londoni aukción 1100 fontért kelt eb ÍROK ARCKÉPCSARNOKA Maxim Gorkij születésé­nek centenáriumára a Szovjetunió 4 kopekes em­lékbélyeget bocsátott ki. tlsrvanebből az alkalomból Bulgáriában é* a Német Demokratikus Köztársaság­ban is jelenteik meg bélve­gek. Brazília Jossé Pod ei­gnes de Carvalho (1867— 1937) költő születésének Centenáriumára ló centes bélyegét adott ki. Száz évé született Zacharias Tope- Jius- finn iró (1888—1898), Emlékezetére Finnország 0.25 márka névértékű bé­lyeget bocsátott ki. Paul Clodél (1868—1955) költő születésének centenáriuma alkalmából — Francia- ország bélyeggel is meg­emlékezett. A múlt évi Irodalmi Nobel-díjas: Mi­guel Angel Asturias guate- malai író tiszteletére Ga­bun két bélyeget jelente­tett meg. Spanyolország Rubens Dario spanyol— amerikai költő születésé­nek centenáriumára adott ki bélyeget. Svédország a Nobel-díjasok sorozatában Rudyard Kiplingről emlé­kezett meg HÍREK A galamb-, tevés- és lo­vas-postát mutatja be Qua- tar legújabb bélyegsora. A francia posta bejelentette, hogy Gauguin (1848—1903) világhírű festőművész ha­lálának hatvanötödik év­fordulójáról bélyegen kíván megemlékezni. — A New York — Washington-i légi útvonal félszázados jubi­leumára az Egyesült Álla­mok 10 centes bélyeget ad ki. — Száz év? halt meg Franz Berwaldo (1796— 1868) neves zeneszerző. — Emlékezetére a svéd posta bélyegnárt jelentetett nieg. — A fesirrénysorok árada­tában külön helyet foglal él Granada legújabb bé- 1 végsőm, amely Winston Chueehil hat festményét ábrázolja n. E. »» Ősi finn-ugor település AMordvá Autonóm Szov­jet Szocialista Köztársaság keleti részében lévő „Os Pando” nevű ősi finn-ugor település történetét elemzi a most megjelent monog­ráfiájában Pavel Sztyepa- nov szovjet tudós. Sztye- panov az elmúlt évek ré­gészeti ásatásainak anya­gaira alapozta munkáját. Itt, a VI.—IX. századbeli, valamikor nagykiterjedé- ■ű, megerősített ipari és kereskedelmi központ he­lyén számos olyan leletre bukkantak, amely a kora­beli ugor-magvar törzsek gazdaságát, életmód iát és társadalmi viszonyait jel­lemzi. Ezek a leletek azt is bizonyítják, hogy ezek a törzsek szoros kapcsola­tot tartottak fenn a mord- va törzsekkel, amelyek ab­ban az időben a Szura fo­lyó felső és alsó szakasza mentén éltek. KclI-e BT áru vagy sem ? Az iti ctpft modellek el jobbon reklámozzák a Jittza Cipőgyár hereskedel mi üzleteiben! A martfűi Tisza Cipő­gyárnak három, önálló ke­zelésű üzlete van, — Egy Szolnokon, egy Kecskemé­ten, a harmadik pedig Martfűn. Ezekben kizáró­lag csak a gyár termékeit forgalmazzák. A vásárolni szánédkozó vevők új gyárt­mányokból, exportra ké­szült cipőkben csakúgy vá­logathatnak, mint a koráb­ban megismert tartósan jó minőségű cikkekből. A cipőkereskedelemben gyakori panasza a vásár­lóknak, hogy nem megfe­lelő a kínált választék, a cipőik többsége csak egy szezont bír ki a haszná­latban. S amikor pedig a sajtó­ban vagy mozihíradóban égy-egy cipőbörzéről szá­molnak be, ahol jóbbnál jobb modellek között le­hetne válogatni a belföldi kereskedőknek a megren­deléshez — s ezt nem te­szik —, akkor a vásárlói indulat magasra szökkenj Sókan elsősorban az im­portárut keresik, mások rládoznak az „exportból visszamaradt” . árutól; A szolnoki Tisza iiztet vevő­forgalma bizonyítja, hogy a gyár termékei iránt külö­nösen. nagy' az érdeklődés. Naponta 100t—120 ezer fo­rintot forgalmaznak, de ez a szám a vevőáramlást Csak gyatrán mutatja, mert nagyon sokán varrnak, akik rendszeresidőközökben csak az új árut szeretnék meg­nézni, érdeklődni temek be a boltba. A Tisza Cipőgyár ter­melésének jelentős részét exportálja. Ahhoz, hogy a megrendelt mennyiséget megfelelő minőségben tud­ja átadni a külföldi part­nernak, a szerződöttnél többet kell gyártania, úgy­nevezett biztonsági tarta­lékot kell képeznie. Nos, a bolti vevők közül sokan keresik ezt a BT árut. És mint a cipőgyári kereske­delmi osztályvezetővel be­szélgetve kiderült: a BT árn a közhiedelem ellenére a belföldi piacon mégsem mindig kelendő. Mert a gyár a külföldi igé­nyeknek megfelelő cipőfaj- tákat állít elő, amit itthon, nálunk Olyan formában a lakosság néha egyáltalán nem igényli. Szinte nevet­séges tenné például, ha va­laki olyan bakancs-csizmá­kat hordana, amilyenek a Szovjetuniónak . készültek, vagy olyan szandál kerül­ne forgalomba, ámít Tá­vol-Kelétre küldtek. A gyár boltjaiban ki­emelkedő szakmai tudással rendelkező vezetők vannak, akik a forgalmi tapasztalat a lápján, meg tudják ítélni, hogy mely BT árut tudnak eladni az üzletben. — A többi vállalati kockázatra megy. Kovács Károly, a szol­noki bolt vezetője az fiz’ elsőrendű feladatának, a gyár új termékeinek be­mutatásán és a BT áruk értékesítésén kívül a rekla­máció kiemelt intézését is fontosnak tartja. Mivel csak a gyár termékeit for­galmazzák, a vásárlói rek­lamációk alapján azonnal jelzik a termelésnek, hogy milyen hibát észleltek a cipők minőségében. — A boltban vásárolt rekla­mált árut mindig kicseré­lik, de ha olyan hibáról van szó, amelyről bebizo­nyosodott, hogy technoló­giai vagy nyersanyag prob­léma miatt általános jel­legű a termékre, akkor r bárhol vásárolt gyári ci­pót blokk felmutatása nél­kül is kicserélik. — (Ez tűidént például a műanyag- talpas mokaszinok eseté­ben, amikor a talp kétna­pos használat után már le­vált.) A gyár felé történt gyors jelzésekkel további meghibáodásokiit, anyagi kárt előznek meg. Az új termékek bemuta­tása ts fontos feladata a-> üzletnek. Éppen ezért ta­lán hasznos volna, s bizo­nyára fogyasztói megelége­dést szülne, ha az egysze­rűbb kirakati kihelyezést kombinálnák egy kis táj koztátó jellegű reklámrr Azaz: az ár mellett a nyersanyagra, a technoló­giára, valamint a használ­hatóságra vOnatkozóán is lehetne néhány adat, illet­ve jótanács. Gyalogolni nem jó a gazdásznak Lassan járj, tovább érsz — így még a régi közmon­dás. Gyorsan járj, mes­szebbre jutsz — módosítja korunk technikája. Átala­kulóban minden. Az a fel­fogás is. miszerint a kis­fán járó gazda Ismeri iga­zán a határt. A megye 2 közös gazdasagában, a túrkevei Táncsics és a szolnoki Damjanich Tsz-ben néztük meg, hogyan közlekednek a szakvezetők. Motorizált irányítás Túrkevén Á majd kilencezer holdas túrkevei Táncsics agrár­mérnök elnöke, Szegő László azt vallja: — Ha megkövetelem a szakvezetőktől a rendet, a szervezettséget, a jó gaz­dálkodást alkalmat is teli adnom, hogy jól dolgozhas­sanak. A tsz nem azért fi­zeti a szakembert, ho. v gyalogoljon, hanem, hogy minél gyorsabban a föl­dekre, a táblára érjen, s ott dolgozzon. Nemrégen fiatal, agrár­mérnök. — Csörghe Gábor — került főállattenyésztő­nek hozzájuk, a vezetők elmondták neki, mi min­dent kívánnak tőle, aztán megkérdezték; milyen jár­művet szeretne? Kismo­tort választott A Táncsics Tsz-ben egyéb! :ént „gépe­sítve van” a szakvezetés. Bozső Bertalan főagron éj­in us is motoros ember, de nem sokáig. Terepjáró GAZ gépkocsit igényelt neki a tsz. Nagy itt a határ Pó- h ama rá tói a Vihar sorokig. Hozzávetőlegesen a főngro- nómus háromszáz kilomé­tert motorozik naponta. S hozzá még van, hogy hét- nyolc kilométert gyalo­gol. Gyorsan a táblára ér­ni. s ott már szinte sorról sorra kell járni a vetést, hogy mindent észrevegye«. A főagronómus a terme­lés parancsnoka. Nála a gyorsaság aranynál is ér­tékesebbet. mázsákat ér­het De az ő legjobb el­képzelése sem minden, ha nincs, aki megvalósítsa. Vagy nem tudia megvaló­sítani. TÖrténétesen. ha áz üzemegységvezetn. brigád vezető lassan jár. Három éve még kis birikún kere­keztek a brigádvezetők. Akkor ősszel a tsz vezetői bejelentették: az a brigád­vezető, aki a legjobban szervezi meg az őszi vetési, betakarítást. motorkerék­párt kaP jutalmul. Még­hozzá saját tulajdona lesz, de köteles a tsx-ben is dol­gozni vele. „Húztak” a brigadvezeiók, s meg is lett mindegyiknek a motor. Azóta ezzel járnak, csak­úgy, mint az üzemegység- vezetők. Így most már le­hetőség van arra; délelőtt kiadnak egy munkát, dél­után gyorsan ott teremnek, ellenőrzik, megcsinálták-». Talán nem árt hozzáfű»­rri, az utóbbi három eszten­dőben „motorizálták” a szakvezetést a Táncsics Tsz-ben. Az utóbbi három évben szépen emelkedett a szövetkezet jövedelme. Ta­valyelőttről tavalyra 4 mil­lióval több volt a jövedel­mük. Egy emberre 20 ezer forint jutott már belőle. Más a helyzet a szolnoki Damjanich Tsz-ben Kis szövetkezet. 1900 hölddal a város határában. Aránylag jól gazdálkodik. A kisebb földön természe­tesen leevesebb szakembert alkalmaz. De az már nem természetes, hogy a szakve­zetők nincsenek munkaesz­közökkel ellátva. A íőagro- nómus elnökhelyettes, Zli­léi Imre itt is motorral jár. Meg gyalog is. Azt mond­ja. kell a motor a szakem­bernek, de a felelősség is hozzá. Tudja, mikor nem szabad gyorsan körülsza- tadni a határt, hanem hosz- szan időzni a táblán, az emberek között Egy ál­lattenyésztő, egy növény- termesztő brigádvezetője van a Damjanich Tsz-nok, mindkettő motorkerékpárt kapott. S van két agráregyeie- met végzett állattenvésztő. Regele Endre főállatte- nvésztő és beosztottja Tár­nái István. Öle a gyalogos L'iazd ászok. Tárna! tavaly került a szövetkezetbe gya­kornokként. az egyetemről. Mint mondja; még sem­milyen járművet nem ka­pott. Regele föállattenyész- tő Kubában dől eózott ta­valy. év végén jött haza. Azóta nincs járműve. Be­szélgettünk velük. El van­nak keseredve. Ügv érzik, az egvetemen többre ké­szítették fel őket, mint arra. hogy gyaloglással töltsék az időt. Merj, mára az egyik majortól a mási­kig elgyalogolnak, vége is & napnak. Az igazsághoz hozzátar­tozik; a főállattenyésztő szolgálati motorja február óta javításra vár a szolno­ki vasipari vállalatnál. A tsz vezetői joggal szidják a vasipari vállalatot. De ez csak az egyik <jolog. A má­sik az. hogy nem jutott Cszükbe, addig legalább há­taslovat vagy fogatot adja­nak az állattenyésztés ve­zetőinek. A szolnoki Damiantch Tsz-ben is tisztes fizetést kapnak a szakemberek. De p szerint a gyaloglásért fi­zet a tsz- Nem fényűzés ez” Ezernél több agrármér­nök, agrár szakember mű­ködik Szolnok megyében, A falu közvéleménye előtt egyre több a becsülniük. Többségük hivatását, szere­tő. áldozatokra kész em­ber. De munkájuk csak úgy lehet igazán hatékony, ha biztosítják a munkaesz­közt. Egy szakember havi fizetőse majdnem annyi, mint egy kis motorkerék­pár ára. Ha tizenkettőnek az árát kifizetik eozten- dőnként, a tizenharmadi­kát már ne sajnáljak. Fél évi hitegetés Csaknem két éve. hogy a szolnoki Járműjavító Üze­mi Vállalat 1966. május 24-én szerződést kötött a Szolnok megyei állami épí­tőipari vállalattal egy há­romemeletes fürdő, öltöző és orvosi rendelőt magá­ban foglaló épület kivite­lezésére. A hét és fél mil­lió forintos költséggel Járó munka befejezésem: le a határidejét tavaly szeptem­ber 30-ra tűzték ki. Ebből azonban — noha az üzemi munkának szinte létfelté­tele a mielőbbi üzemelés — nem lett semmi. Az üze­mi szakemberek ngyan maguk is besegítettek a felszerelések beszerzésébe, az alvállalkozókra hivat­kozva az építő vállalat csak november 30-ra ígér­te az átadást. A gyakorlat ezt Is felül­múlta és csak ez év már­cius 11 -re készültek eb Ki is tűzték a műszaki át­adás-átvétel megkezdését, erre a napra. Az eljárásra tíz napot szántak. Ez idő alatt kiderült, hogy a ge­nerálkivitelezőnek felróha­tó, az üzemelést gátló okok miatt még mindig várni kell. Hiányoztak ugyanis a hideg és melegvíz tartá­lyok, valamint a gőz-táv­vezeték nyomáspróbája, nem volt készen az érin- tésvédelemról szóló jegyző­könyv sem, — szekrények, stb. hiányoztak. Ezenkívül még 232 kisebb-nagyobb kifogást foglallak jegyző­könyvbe. tJjabb határidőül már­cius 29-ét fogadták eb s végül április 2-án kezdték ismét az átadást Akkor viszont az előző kifogások­hoz újabb adódott. Az, hogy a zuhanyozó és a mosdóhelyiségekben a pad­lóburkolat lejtése rossz és az elhasznált víz az öltö­zőkbe áramlik. Még ezen Is lehetett volna néhány nap alatt segíteni, de amint megbontották a padoza­tot, újabb meglepetés de­rült kb ami napok helyett hetekre vagy hónapokra is elodázhatja az üzembehe­lyezést: a mosdóhelyisé­gekbe tervezett üzemi víz háromrétegű szigetelését az épületben sehol nem vé­gezték eb Ezt pedig csak úgy le­bet pótolni, ha a lerakott mozaikpadlót és m alja­zat betonozást felbontják és a szigetelés elvégzése után újból lerakják. Ez a hétszáz- ötvén embert szolgáló für­dőben még legalább 2 hó­napi munka, s érthetően vált ki felháborodást az üzemiek között. A moz­dony-osztály dolgozói jelen­leg már bontás alatt lévő helyiségben mosakodnak és a műhelyben öltöznek, aminek az egészségtelen voltát is felülmúlja a bal­esetveszély esség. Hetszázötven ember mél­tatlankodik tehát — és jog­gal —, fogytán a türelmük. Indokolt a kérdés, amit a* építőipari vállalat vezetői­hez címeznek: miért nem vonják felelősségre azt a* építésvezetőt — vagy azo­kat az építőket —. aki Ilyen munkát ad ki a ke­zéből, s emiatt a több mint fél éves késedelem miatt fél millió kötbér fizetésére kényszerűi a vállalatot, s szinte felmérhetetlen kiha­tású gondot, kárt okoz a megrendelőnek. B. E, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom