Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP im. füprffla »• ANYAG ÉS TUDÓS PÁRHARCA Kinyitjuk! a műanyagka- rosszeriájú autó ajtaját, le- aíniitjuk bőrkabátunkat* megigazítjuk a műszálas nadrágunk vasalását, megforgatjuk a műanyagkormányt, műanyagtalpú cipőnkkel rálépünk a gázpedálra és a műgumikerekek elindulnak. Folytathatnánk; szinte észre sem vesszük már, helyesebben meg sem tudjuk különböztetni mindennapi életünkben a műanyagot a hagyományos anyagtól. Ä műanyag diadalmas térhódításának azonban előzményei voltak, sikere nem egyszerre ég nem egy- Jrönnyen született. Nagy harcot vívott, amíg a lekicsinyítő „pót”, meg ..műrostos'’ jelzőket rendire lerázta magáról.FŰatal tudományág a műanyagkutatás. Alig fé] évszázadosak első jelentősebb produktumai. Hazánkban pedig Ion vegében az utóbbi évtizedben került előtérbe. A Műanyagipari Kutató Intézet feladata, hogy minél jobban kifejlessze nálunk is ezt a nép gazdaságilag oly fontos tudományágat. Dr. Csillag László kandidátussal. az intézet igazgatóhelyettesével beszélgettünk a műanyagok születéséről, alkalmazásáról. — Mii nevezünk tulajdonképpen műanyagnak — tettük fel elsőnek a kérdést — Egyszerűen úgy válaszolhatunk, hogy minden művi úton előállított anyaga műanyag. (Elnevezése egyébként a szószerinti fordításból származik.) A természetes anyagok szerkezetét a kutató igyekszik „eltanulni”, jellemző tulajdonságait elméletileg általánosítani, és hasonlót előállítani. Először mindig lombikban születik meg az óriás (ú. n. makró)molekulákból felépülő új műanyag. ■— Mi volt az él só, általánosan elterjedt műanyag? — A bakelit Az első jelentősebb iparág, amely „felfedezte magának” a műanyagok hatalmas technikai- gazdasági jelentőségét, a vil- lamosápar volt A szigetelők tömeggyártásában egyre inkább felhasználták a bakeli- tokat; az 1920-as, 30-as években már nagyiparilag állították elő. Meggyorsította * fejlődést » háborús nyersanyaghiány. Ebben az időszakban — a negyvenes évek elején — a Szovjetunió a műkaucsuk- gyártás éllovasa volt a világon. Gépjárműveinek kerekeit nagy százalékban műgumiból állították elő. Az igazi fellendülést, a műanyag valóságos forraT dalmát mégis a háború utáni esztendők hozták meg, amikor a haditermelés, a hadikutatasok atadtak helyüket az építési feladatoknak. Két érdekes számadat; mjg a világ teljes műanyagtermelése 1945-ben 0.5 millió tonna, addig 1966-ban már csaknem 15 millió tonna. Semmilyen ipari anyag gyártásának emelkedése nem ért el ilyen szédítő iramot húsz év alatt! — Ma már sokan felteszik a kérdést: „Végül is melyik jobb, a hagyományos, vagy a műanyag?" — Válasz helyett egy példát mondanék. Vessük ösz- sze a PVC-t mondjuk az acéllal. Az acél teherbíróképessége. hőállósága, szakító és nyomószilárdsága jobb mint a PVC-é. de ha olyan területen alkalmazzák, ahol nagyfokú rugalmasságot fényeinek, akkor az acéllal szemben győzedelmeskedik a PVC. Van olyan műanyag polyamid-csapágy, amelynek élettartama sokszorosa a legkitűnőbb acélnak. — Magától adódik következő kérdésünk; hol vannak hát a határai a műanyag alkalmazásának? — Míg kezdetben az elfogadtatás volt a gond, úgy most épp az ellenkezője. Nem szabad csodákat várni a műanyagkutatástól sem. Ez tudomány — gátakkal és fehér foltokkal. Minél jobban megismerjük az anyag szerkezetének és tulajdonságainak összefüggéseit, annál céltudatosabban alkothatunk általunk kívánt tulajdonságú műanyagokat. Addig bizony gyakran, — ahogy egy neves professzor szokta mondani sikertelen kísérletek után — ;,az anyag csak ül vigyorogva a lombikban és kineveti a vegyészt!” De azért nem kell félteni a vegyészeket sem, egyre- másra új területeket hódítanak meg. A PVC után a po- lyesterek nyitották az újabb korszakot a műszál gyártás történetében. Bizonyos műanyagokat azonban csak a tulajdonságaiknak legjobban megfelelő szakterületen lehet és szabad alkalmazni; ha ettől a szabálytól eltér- rünk, magunk sértjük meg a műanyag praktiku* felhasználási területének határait — Melyek napjainkban * legelterjedtebb műanyagok? — Az iparban, az építkezéseken használják leginkább a műanyagot, alkatrészek, szerelvények, hálózatok készülnek belőle. A mezőgazdaságiban a fóliaborítású termesztés a legelterjedtebb « ez előtt még óriási jövő all. Forradalmasíthatja a Látogatás a Műanyagipari Kutató Intézetben teljes növénytermesztést de mindenekelőtt a kertészkedést, úgy, hogy védőburkolataival visszoszorithatja az időjárás meghatározó szerepét. Gyártunk műanyagból gyermekjátékoktól kezdve gyógyszeres fiolákon és használati cikkeken keresztül művégtagokig szinte már mindent Elterjedését semmi sem tartóztathatja fel, megfelelő helyét azonban még pontosabban körül kell határolni. — Milyen kutatások folynak az intézetben jelenleg? — Több érdekes alapkísér, let mellett elsősorban a műanyagipar kiszolgálása a feladatunk- Gyártás közben aktuális problémák megoldásán dolgozunk. Kialakítjuk külföldi Hcencek itthoni gyártási technológiáját Kidolgoztunk például egy izo- tópkezeléses technikát amelynek segítségével a gyenge minőségű természetes fát műanyagszerkezetűvé átalakítva, a fa ipari hasznosítási területét kibővítettük. A Műanyagipari Kutató Intézet január elsejétől önálló vállalati tevékenységet folytat; kimutatható lesz tehát hogy „mit hoz a konyhára”. A tudósok, kutatók mind több és konkrétabb" ser* gitséget adnak az ipari célkitűzések megvalósításához modern életünk e mindany- nyiunk számára oly fontos területén. S ha az anyag — a kémikus professzor szavaival élve — még gyakran ..rá is vigyorog’’ a lombikból a kudarcot valló vegyészekre, ők jól tudják; „Az nevet igazán, aki utoljára nevet!’’ Regős István (APN foto — A- Szergej Vasziljev felvétele.) UTAZIK A HÍD Sokan ismerik Moszkva H i mki-keriil etében azt az asélcsipkés hidat mely a le- ningi-ádi főútvonalon a Moszkva-csatomát íveli át. Harmincöt éve járnak rajta a moszkvaiak és a főváros vendégei.. A Nagy Honvédő Háború idején ezen a hídon át indultak a csapatok, s a hadászati-technikai felszerelés is itt áramlott a frontra. A háború utáni években, a rohamos építkezés időszakában. amikor a fővárost az ország nagy ipari központja ival összekötő autóforgalom sokszorosára megnövekedett szükségessé vált a gépkocsi közlekedési főútvonal kapacitásának növelése. A leningrádi műutat kiszélesítették, rendbe hozták, de a hídátívelés a régi maradt. Egyre szűkebbnek bizonyult. Nemreg fogadták el a tervet, hogy ezen a helyen, új korszerű vasbeton hidat építenek, amely biztosítja az autó- és gyalogosforgalom zavartalan áramlását A hidat jelentősen kiszélesítik és alapméreteit is megnövelik, s ez lehetővé teszi a legmodernebb, nagyraksúlyú tehergépkocsik és gépkocsivo- natok közlekedését Hogy a Moszkva—Leningrad-! főútvonal teherforgalmának leállítása nélkül hozzákezdhessenek az új híd építéséhez, az éPÜők elhatározták : a 332 méter hosszú és 4000 tonna súlyú’ régi hidat 40 méterre eltolják. Az egyik februári papon a híd mozogni kezdett. Átköltöztetése két napig tartott. A hidat lassan, percenként mésfél milliméteres sebességgel vilJamoscsörlők és csigasorok húzták speciális görgőkön. A másik nap végén a híd új helyére került és újra megindulhatott a forgalom. Az építők hamarosan hozzákezdenek a Moszkva-csa- torria felett az új híd megépítéséhez. Állatkerti gasztronómia Kevesen tudják, mi fő az Állatkert csempézett konyhája sok fényes üstjében, fazekában, s hogy mivel is traktálják az öt világrészről hozott több ezer állatot. Dr. Szederjei Ákos főigazgató és Bakonyi József takarmánymester a megmondhatója: ők szinte naponta megszagolják, sőt megízlelik az „állat; csemegéket” — kényes a ven- -dégsereg. és nagy az értékük. _____ A heti húsfivöta: 10 mázsa nyex-s hús, 3 mázsa főtt hús, 3 mázsa nyers hazai hal és 50 kiló nyers tengeri hal. Jellemző viszont, hogy „csak’’ 84 kiló friss kenyeret fogyasztanak, azt sem a hús mellé szervírozzák. A rend- kívül népes medvecsaládok étrendjén naponta szerepel a mézeskenyér. A jegesmedvék a tömérdek halon kívül főtt rizst, nyers sárgarépát, almát és nyers tojást kapnak. Egyes madárfajok kiegészítő csemegéje: citrom, narancs, datolya, mandula. kockacukor, főtt tojás, keksz. A struccok. már most zsenge fejessalátát és parajt esz- nek. A majmok étrendjén 23 fogás szerepel; többek között eröleves darált lóhúsból, fötthús fokhagymával, vöröshagymával, úgynevezett fizektáít naposcsibe és fehéregér nyersen, „héjában'’ főtt babbal, főtt gesztenyével. lisztkukac krumpiicu- koiral,. mézzel,’, továbbá a gyümölcsök sokról esége. Hogy a csimpánzok el ne unják magukat, szotyolót (napraforgómag) kapnak, a trópusi erjedt gyümölcsök „halovány”, távoli pótlékaként pedig " — vörösboros teát. A MALÉV nyári újdonságai A MALÉV 1968. évi nyári forgalmát ezúttal a nemzete köri járatok számának növekedése jellemzi. Beirut, Koppenhága, Amszterdam, Frankfurt, Main, Zürich és Szófia, valamint Wien és Berlin szerepel a járatsűrítések listáján. A Budapestet érintő külföldi légitársaságok száma is emelkedett. A SAS újra bekapcsolta^ Ferihegyet léghálózatába* A külföldi légitársaságok, amelyekkel a MALÉV vonalainak egyrészét közösen üzemelteti, részben ugyancsak sűrítették a budapesti menetrendszerű járataik számát- Ennek az együttműködésnek eredményeként a heti járatok száma az alábbiak szerint alakult a nyári menetrendben : Prágába 20, Berlinbe 17, Szófiába 9, Moszkvába 8, Varsóba 7, Bukarestbe 2, Belgrádba 1, Wien be 3, Párizsba 6, Amszterdamba 3.- Dubrpvnikba 5. Koppenhágába 3, Zürichbe 3. Frank- furl-Mainha 3, Kievbe 4, Brüsszelbe 2. Londonba 2, Athénba 3, Münchenbe 1, Rómába 2. Helsinkibe 2, Stockholmba 2, Kairóba 2, Bairutba 2, Tiranába 1, Is- tambulba 1, Nicosiába 1, Damaszkuszba 1, Milánóba 1 és Zágrábba 1 a heti járatok száma. Figyelmet érdemel, hogy a normál tarifák mellett, amelyek az év minden szakában alkalmazhatók, olyan kedvezmény es menettérti díjtételeket vezettek be. amelyek az egyéni forgalomba Budapest és az európai városok között a normál tarifákból mintegy 20—25 százalék kedvezményt nyújtanak. Ezek érvényessége 1 hónap, viszont legalább 12 napot kell az igénylőnek külföldön eltölteni*. Kivételt kepeinek ez alól a skandináv országok, ahol az ú. n. családkedvezmény van érvényben. Változatlanul érvényben maradtak emellett az általános kedvezmények is, amelyeket a gyermekek és csoportok utazása esetén lehet igénybe venni. Az ifjúsági kedvezmény, 14—22 éves fiatalok számára a menettérti díjtételből nyugati városokba 25 százalékos kedvezményt kínál. A turisták úticólja: Budapest A most elkészült felmérések alapján kitűnik, hogy a Magyarországra látogató turisták legfőbb űticéljá: Budapest. 1966-ban 1 8»-: 000 vendeg érkezett Budapestre, a múlt évben azonban már ötven százalékkal több külföldit fogadott a főváros, azaz több mint 2 millió 700 ezret. A legtöbben Csehszlovákiából, Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Ausztriából és Lengyelországból jöttek. A tengerentúlról, Amerikából 24 000 turista érkezett. Az összes külfödi vendégek szama 1966-ban elérté, 1967-ben pedig meghaladta a főváros állandó lakosainak lélekszámút. Ugyancsak jelzik a statisztikák, hogy igen sokan a Budapesti Nemzetközi Vásár, a Mezőgazdasági Kiállítás és a Szovjet tudomány és technika kiállításának idején érkeztek fővárosunkba. A múlt évben a szállodákban összesen 656 00(1 vendéget fogadtak, köztük 347 000 külföldit. Egyébként tavaly 987 000 külföldi több mint 2 millió vendégnapot töltött a szállodákban, turista-szállókban, campingek« ben és a fizető vendégszolgálat szálláshelyein. A külföldiek 36 százalékát a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal helyezte el saját szálláshelyein, mégpedig 402 000 turistát. Nőtt a fizetővendégszolgálat népszerűsége különösen a jugoszláv, osztrák, nyugatnémet és az olasz vendégek körében, — ezeknek a turistáknak több mint fele vette igénybe ezt a szolgáltatási . i 1 Jó tanácsok | magány elEen: 1 Tíz válasz W ■* | magányosok i panaszaira i s Az alábbi válaszokat . | egy angol ideggyógyász é 1 gyűjtötte csokorba sok- | | sok magányos paciensé- jé Z vek ismétlődő panaszai- | | ra gondolva; | 1. Általános tanács; i Z meg kell tanulnod bán- = | ni az emberekkel. 2 3- Legalább hetenként % | egyszer hívj vendégeket, 5 1 vagy menj látogatóba. » s 3. Ha senki sem hív j | fel telefonon, hívjál fel - i valakit te magad. ’ 4. Ne tárj arra, hogy ~ | más kezdjen veled be- p 3 szélgetni; légy aktívabb, 3 t 5. Ne feledd, hogy a Z | jószándék nem elég — p i meg kell tanulnod. ho- § | gya-i viselkedj ember- s Z társaid társaságában. 3 S 6. Az emberekkel való | | együit.lét egyik 16 köve- # . telménye: tanulj meg 3 r ügyesen hallgatni ni«- - ü sokat. Nem muszáj na- 3 r gyón adafiqyelni, elég | Z olykor bólintani, vagy jé 3 megcsóválni a fejedet. | 3 7. Másik fontos tulaj- jé 1 donsáa a kompromisszu- | ? mok művészete. Ne esi. | | nálj a bolhából elefántot, p 3 apróságból elvi kérdést. " t Gyakran érdemes le- - 3 nyelni egy rövidke szót, 3 2 a „nem”-et. | S. Ha nő vagy ós f 3 olyan helyzetbe kerülsz, I k hogy a férfi szemláto- 3 | mást nem csak beszél- | | getni akar, folyamodj a | 3 nők évezredes, kipró- 1 Z bált módszereihez; ál- - | tálában elég csak ígér- 3 3 ni, ígérni. m S jé 9. Ne mondj le túl | ” könnyen állandó partne- • | redröl. vagy partner- | 3 nődről, akivel beszélget- | 3 hettél, találkozhattál, kő- | 5 sös programokat. . esi- jé 7 nálhattál. összeveszésre, I | szakításra legfeljebb ak- § I kor kerüljön sor, ha | js már kiszemelted az utó- | Z dót. s s 10. A magány érzését 3 | csak úgy kerülheted el. | £ ha állandóan keresed a 2 1 lehetőséget, hogy együtt ’ I légy egy más emberrel jé 1 vagu más emberekkel. Z • 3 ' • 5! I (A „Magazyn * | rolskl’ -ból) | áiiiuiuiiilHiniiiiiiiuiiiliiliiliiliiininiiiiuMff 0
