Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

1968. április 28 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II 'ÁPRILIS 26-AN ÜNNEPELTE SZCE- CIN VAROS FELSZABADULÁSÁNAK 23. ÉVFORDULÓJÁT. SZABADSAGUKAT TÖBB NAPIG TARTÓ HARCOK UTÁN A SZOVJET CSAPATOK VÍVTAK KI A TESTVÉRI LENGYEL VÁROS SOKAT SZENVEDETT LAKÓINAK, ÉPP ÜGY, MINT A MI NÉPÜNKNEK. SZERKESZTŐSÉGÜNK AZ IDÉN KAPCSOLATOT LÉTESÍTETT A SZCE­CINI KURIER-RAL. ÁPRILIS 4-EN, AMIKOR MI ÜNNEPELTÜK FELSZA­BADULÁSUNK ÉVFORDULÓJÁT, TEST­VÉRLAPUNK EGY OLDALNYI TERJE­DELEMBEN SZÁMOLT BE SZOLNOK MEGYÉRŐL ÉS A MEGYESZÉKHELY ÉLETÉRÖL. E NEMES GESZTUST VI­SZONOZVA MOST MI MUTATJUK BE OLVASÓINKNAK SZCZECIN VÁROST. A CIKKET A LAP FŐSZERKESZTŐJE Z. CZAPLINSKI IRTA A szabadság Keletről érkezett Szczecin neve nemcsak Lengyelországban ismert, ha­nem túl az országhatárokon is. Városunkat a lengyel ten­geri hajóstársaságon keresz­tül tizennégy óceáni vonal köti össze a világ több ten­geri kikötőjével. A szczecini hajógyár a legújabb típusút hajók gyártásával nagyban hozzájárul ehhez az óceáni vonalhálózat bővüléshez. A ».A Warskiego” nevét viselő hajógyár termékeit nemcsak a Szovjetunióban ismerik* hanem messze Indonéziában* Brazíliában, Egyiptomban és a baráti Csehszlovákiában. helyén egy modern nagy­város. Huszonhárom évvel ezelőtt történt! Szczecin felszabadí­tása 1945. év április 26-án kezdődött. Április 25-én a 65. szovjet hadsereg alaku­latai erős tüzérségi előké­szítés után általános offen- zivába csaptak át. Ugyan­ezen a napon a szovjet had­sereg katonái délről és nyu­gatról bekerítették az ellen­Vissz&került az anyao<r- azághoz Szczecin, de főíéget­séget és az éjszakai órákban elérték Szczecin elővárosát — Pomarzanyt A következő nap, április 26-án, stratégiai­lag a Szczecinben maradt fasiszta csapatokat teljesen felszámolták. A várost a 168. hadtest parancsnoka P. X. Batov tábornok katonái fog­lalták el. Köszönet és hála a szovjet hadsereg hős fiainak, Szcze­cin ismét visszatért Lengyel- országhoz. Nehéz kezdet A „Goroy Slask” (Sziléziai Bányász) nevű teherhajó automatikusan rakodik be. ki a tárolóhelyről Nemcsak új hajókat gyár­tanak, — tavaly 160 keres>- kedelmi hajót építettek csak nem egymillió brutto regisz­ter tonna befogadóképesség­gel — hanem sok külföldi ország tengerjáróján végez­nek itt teljes vagy futójaví­tásokat. A szczecini kikötő napon­ta 50—60 hajót fogad. Tavaly több mint 11 millió tonna különböző árut rakodtak itt át és ezzel elnyerte a „Balti- tenger legnagyobb forgalmú kikötője” címet. Szczecinnek 350 ezer la­kosa van, s a demográfiai prognózis 1980-ra 700 ezer lakost jósoL Ha visszatekintünk az el­telt 23 évre, akkor láthat­tuk; hogyan nőtt a romok ve, romokban, felismerhe- tetlenül. a menekülő hitle­risták a „felégetett föld” tak­tikáját alkalmazva úgyszól­ván mindent elpusztítottak. Romboltak Szczecinben az angol bombázók is. A lakó­épületek 65 százaléka ro­mokban hevert. S romokban a gyárak, üzemek, a kikötő, a viaduktok, a hidak. Egyet­len használható színházat, mozit, áruházat, iskolát nem találhattunk Szczecinben ab­ban az időben. 1945. februárjában Szcze­Len gyelorszá gban a máso­dik világháború után a ten­geri hajózást Szczecin kezd­te. A hajós társaság, mely akkor 18 kicsi, primitív há­A lakosság többi része még a felszabadulás előtt elhagy­ta a várost, részben a har­madik birodalom hitlerista módszereinek kényszere mi­att, részben a a bombázások elől menekülve. Ám a pusztulást látva senki sem tördelte kezeit. Az alapoknál kezdtük, s az­óta Szczecin Lengyelország egyik legjelentősebb Odera menti városa, vasúti csomó­pontja, kikötője, jelentős ipari centruma is lett jóval rendelkezett, ma több mint 100 modem hajóval bo­nyolítja a forgalmat, s ezek brutto regiszter tonna össz- befogadóképessége meghar Dinamika, dinamika... egész világgal. A lengyel ha záhoZ való visszatérés, a szó- J§ cializmus építése hazánkban H további nagy lehetőségeket g biztosít a mi városunknak is. g Nagyarányú fejlesztést p irányoztunk elő elsősorban a M tengerészéttel kapcsolatos Él vállalatainknál. Az 1966— M 1970. évekre jóváhagyott öl- M éves temünk szerint 1970- M ben Szczecin kikötője 13 1| millió bruttó regiszter ton- || nán felüli árumennyiséget fi fog ki-, be-, illetve átrakod- = ni. A szczecini hajógyár eb- p ben a ciklusban több mint §§ 80 hajót épít, többségét ex- p portra, a Szovjetuniónak. |§ Nem kisebb fejlesztési fel- Ü adat vár a lengyel tengeri || hajósitársaságra, mely az öt- j éves terv végére 700 ezer H brutto regiszter tonna be- §| fogadó képességűre emeli |§ hajóállományát. Hasonlóképpen a szczecini hala&züotilla vállalatok új, j| Szcecin vajdasági vá­ros az Odera folyo men­tén helyezkedik el. Há­romszázötvenezer lako­sa van. A nyugati Balti­kum legnevezetesebb városa, területi nagysá­gát véve alapul Varsó után Lengyelország má­sodik legnagyobb vá­rosa. Szczecin Lengyelor­szág egyik legrégibb vá­rosa. a IX. században alapították a Baltikum melléki szláv telepesek. 1243-ban városi jogot kapott. A XIII. század­ban több támadást in­téztek ellene a német lovagrendek. 1637. év­ben Szczecin és a nyu­gati tengerpart uralko­dói a Szeczecini Piaszt hercegek. 1648—1673. év­ben svéd uralom alá, később á brandenburgi, illetve a porosz fejede­lemség uralma alá ke­rült. 1945. április 2S-án szabadította fel a szov­jet hadsereg és a pots­dami egyezmény alap­ján visszakerült a Len­gyel Népköztársaság te­rületi egységébe. Üj város épült a régi helyén. Ez a lakóépület társasház akció keretében létesült Szczecinben a Eelszabadulas ladja az 500 ezer tonnát Né­hány úgynevezett szupermo­dern hajóval is rendelkezik, melyeknek befogadóképessé­ge egyenként 25 ezer tonna vagy a fölött van. A szcze­cini „Odra” nevű mélyten­geri halászó flotilla a Swi­noujscie-! bázisáról kiindul­va a múlt évben mintegy 100 ezer tonna tengeri halat fogott és dolgozott fel. Fejlesztettük az ipar, a ha­jógyártáson, halfeldolgozá­son kívül más ágazatokban is. Felépítettük a szalmacel­lulóz, a műszálgyártó és fel­dolgozó üzemeket, a kábel­gyárat, a foszforgyárat, a „Szczecin”-i öntödét és gép­gyárat, a panelgyárat, az új elektromos központot az ipar áramszolgáltatására, ezen kí­vül nagy konfekció és kö­töttáru gyárakat. Nem szabad úgy írni Szczecinről, hogy ha né­hány mondat erejéig is, de ne emlékezzünk meg a város kulturális fejlődéséről. Ered­ményeink e vonatkozásban is jelentősek. Három egyetem létesült a városban: a mű­szaki, az agrártudományi egyetem és a tengerhajózási akadémia. Ezen az akadé­mián és az egyetemeken több mint hatezer diák tanul. — Ezeken kívül az Adam Mic- kiewicz nevét viselő poznani egyetem néhány fakultása is Szczecinben működik. Építettünk négy nagy szín­házat Ha „távirati stílusban” is, de meg kell emlékezni arról az óriási átalakulásról, amely a szczecini lakosság gondol­kodásmódjában, érzésvilágá­ban végbement. A város la­kói a keleti országrészekből, Franciaországból és a világ más sarkaiból, illetve Len­gyelország különböző terü­leteiről költöztek ide. Ez a sokfelől idetelepedett lakos­ság ma egységes, és egységes eszmét képvisel- Természete­sen ehhez hozzájárult az is, hogy Szczecin lakóinak majd­nem fele már itt, a városban született Itt nőtt fel, nevel­kedett tanult és itt vállalt munkát Terveink Szczecin arculatának kiala­kítását. a tenger közelsége határozta meg. Kereskedel­me, gyárai, kulturális léte­sítményei közvetve vagy közvetlenül érintkeznek az térén modem hajók munkába ál­lításával szinten a halfogás és feldolgozás nagy bázisa lesz. A négy kikötői javító- vállalat munkaideje az évi nyolc és félmillió munkaóra fölé emelkedik. A többi szczecini gyár és üzem termelése az új beru­házások révén 49 százalék­kal emelkedik. Legnagyobb beruházásunk a Police-i ve­gyiművek (Szczecin mellett), mely már az ötéves terv vé­gén megkezdi a termelést Ezenkívül egy egész sor üzem, illetve gyár építése* bővítése van folyamatban. A munkatempót sajnos gátolja az építőanyag hiánya. Az új iskolák, művelődési házak, stb. építésével pedig gyors emelkedés következik be kulturális, és tudományos életünkben is. Befejezésül még néhány mondatot. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy ezúton mondjak hálás köszönetét mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy magyar bará­tainkkal is megismertethes­sük eredményeinket és gond­jainkat Ügy gondolom, hegy­ez a kölcsönös kapcsolat megbecsülés közelebb hoz bennünket egymáshoz. Ezt a cikkemet a szocializmus építése jegyében kialakult testvérvárosaink gyümölcsö­ző kapcsolatának, illetve a már hagyományos magyar­lengyel barátság ápolásának A Pollce-j vegyiművek építkezése szentelem. cinben alig ötezer lengyel és néhány ezer nemeit élt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom