Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
Űjonnan épült családi házak Jásztelken lekből 1966-ban megyénk termelőszövetkezeteire 2,9 százalék esik. Ezzel az aránnyal a megyék sorrend- —jében a 14. helyet foglaljuk el. Az ipari tevékenységből országosan egy termelőszövetkezetre 629 ezer forint, a megyében 451 ezer forint árbevétel jut. Ez azt jelenti, hogy az ezer forintra eső árbevételből 24 forint esik ipari tevékenységre. A megye termelőszövetkezeteiben 970 személy végez ipari tevékenységet. — A felsorolt lehetőségeken kívül a foglalkoztatottság javítása érdekében jelentőségének megfelelően továbbra is foglalkozni kell az ipartelepítés kérdéseivel. Az eddigi erőfeszítéseket tovább kell folytatni. A megyei tanács az iparfejlesztési alapból továbbra is támogatni tudja Karcag és Mezőtőr városokat. A következő években is hitelkedvezményben részesíthető a telepítésnél Kunszentmárton, Tiszafüred és Kisújszállás. Az ipar- telepítés meggyorsítása érdekében a saját, a járások, a városok és a községek lehetőségeit is jobban kell kihasználni, mint eddig. Átmenetileg mintegy 2—3 évig a járási, a városi, a A foglalkoztatottság Javításának fontos előfeltétele az új munkahelyek kialakítása. Ez önmagában azonban nem biztosítja a foglalkoztatottak számának növelését, A munkaerőt alkalmassá kell tenni a feladatok ellátására, az új munkakör betöltésére. Jelenleg azzal az ellentmondásos helyzettel állunk szemben, hogy egyik oldalon szabad, de kiképzetlen munkaerő jelentkezik, a másik oldalon viszont szakmunkáshiánnyal küzdünk. Ebben a helyzetben keli megtalálni a módját a feladat megoldásának, a legjobb megoldásnak az látszik. hogy a vállalatok, a kisipari szövetkezetek a velük szemben támasztott igényeknek, a fejlődést figyelembe véve állapítsák meg, hogy a szakiskolákból kikerülő fiatalokon túl milyen plusz igényük van munkaerőre. A tanácsok és a KISZ szervezetek támogatásával biztosítsák a hiányzó munkaerő felkutatását, a szakszervezetekkel együtt azok kiképzését és munkába állítását. A lakosság részére végzett szolgáltatások fejlesztése A statisztikai adatok szerint a lakosság mind nagyobb hányada foglalkozik házépítéssel, mind többen vásárolnak gépkocsit, hűtőgépet, mosógépet, televíziót, rádiót, magnetofont, fényképezőgépet. Ezért tovább növekszik a lakosság szolgáltatási igénye. Jelenleg is, de az elkövetkező években is nagy figyelmet kei] fordítani a tanácsoknak, a vállalatoknak, a kisipari szövetkezeteknek, a termelőszövetkezeteknek a szolgáltatások fejlesztésére. Rövid időn belül biztosítanunk kell a lakosság szükségleteinek kielégítését építési kapacitásban, rádió, televízió, háztartási gépek* autó. motorkerékpár javí- tásában, asztalosipari munkákban. ruházat és lábbeli javításában, ruhatisztításban, a férfi, női és gyermekfodrászatban. Az igényeket az egyes szervek lehetőségeit figyelembe véve kell kielégíteni. Ahol a feladatot a meglevő lehetőségeken belül nem tudjuk megoldani, lehetővé kell tenni, hogy a tanácsok a kisipari szövetkezetekkel. termelőszövetkezetekkel, az fmsz-ekkel közösen, társulásként szolgáltató szervezetet hozzanak létre. Ha még így sem o'dható meg az igények kielégítése. kisipari engedélyt helyes kiadni. A lakosság összetételében az elmúlt években átréteg- ződésre került sor a falun is. A nagyobb községekben ma már nagy számban élnek munkások, értelmiségiek, alkalmazottak és nyugdíjasok, akik nem rendelkeznek háztáji gazdasággal. Ezért az fmsz-eknek, a termelőszövetkezeteknek falun Is nagvobb Heveimet kell fordítani a lakosság teiiel, zöldséggel és gyümölccsel való elátására. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek salát hizlalásból. a lakosságtól felvásárolt húskészítményekből tovább kell javítani a falusi lakosság húsellátását is. A megjelent rendeletek alapián ebben a termelőszövetkezetek Is jelentősen segíthetnek. A foglalkoztatottság javítása. a szolgáltatások fejlesztése, a falusi lakosság ellátásának továbbjavítása — a hatásköröket figyelembe véve — csak a városok, a községek szintjén, összehangoltan oldható meg! Ezért helyes lenne, ha a járási és városi pártbizottságok kezdeményeznék, hogy a tanácsok, az iparvállalatok, a kisipari szövetkezetek, a termelőszövetkezetek s a körzeti fmsz-ek a feladatok összehangolása, eredményes megoldása, a végrehajtás ellenőrzése céljából foglalkozzanak ezek megoldásával. Járási szinten is szükséges a feladatok koordinálásaközségi tanácsi fejlesztési alapokból is a lakosság egyetértésével fordítsunk nagyobb összegeket az ipar- telepítés elősegítésére. — Emellett helyes ha a tanácsok az ipartelepítést területbiztosítással a terület- használati díj és a kommunális adó elengedésével Is segítik. A foglalkoztatottság javf. tását komplex módon kell felfognunk. A foglalkoztatottság javítását nem szabad és nem helyes az ipar- telepítésre leszűkíteni. 12 Ságvári körúti lakásépítkezések Szolnokon □□□□□□□□□aaaDoaaaOTnomDDdaoaaDDqG Eredeti célkitűzéseink a gazdaság• {= irányítás új feltételei között is teljesíthetők, ^ a t ült élj esi thet ők. j £□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□£ \ Á megye termelőerői arányosan fejlődnek, javulnak a lakosság életkörülményei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága március 25-én kibővített ülést tartott. A végrehajtó bizottság frásos beszámolója és. Vá- czi Sándornak, a pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítése alapján megtárgyalta a harmadik ötéves terv Szolnok megyére vonatkozó gazdaságpolitikai és területfejlesztési célkitűzéseinek időarányos megvalósítását, s a további feladatokat. A pártbizottság tagjai, valamint a meghívottak elismerően szóltak az eddigi intézkedésekről és a fejlesztés érdekében számos javaslatot tettek. A megyei pártbizottság az előterjesztés és a vita alapján megfelelő határozatot hozott. Az alábbiakban közreadjuk a megyei párt-végrehajtóbizottság írásos és szóbeli jelentését. A megyei pártvégrehajtóbizottság beszámolója Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága 1966 szeptemberben alakította ki az 1966—70. tervidőszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési célkitűzéseit. A harmadik ötéves terv Szolnok megyei célkitűzései tartalmazzák: — az ipar. építőipar és a közlekedés fejlesztésében szem előtt tartandó társadalmi. gazdasági, valamint technikai célkitűzéseket; — a mezőgazdaság fejlesztésének előirányzatait és a követendő agrárpolitika fő vonásait; — a lakosság életkörülményeinek alakulására legnagyobb hatást gyakorló feltételek javítását, mint a foglalkoztatottság növelésé' és egyensúlyának javításai; — a fogyasztási cikkek növekvő áruforgalmának lebonyolításához biztosítandó feltételeket; — a legszükségesebb lakásigények kielégítésének megyei programját; — a lakosság részéra nyújtandó szolgáltatások mennyiségének növeléséra vonatkozó előirányzatokat; — a közoktatási feltételek javítását, a kulturális intézményekkel való ellátottság fejlesztését, a szociális és egészségügyi ellátás javítását; — a megye kommunális ellátottságának fejlesztésére vonatkozó legfontosabb feladatokat A megyei pártbizottság által jóváhagyott fejlesztési célkitűzések tükrözik a párt és állami határozatokat a pártpolitikai és gazdaságpolitikai munkában. Az irányelvek figyelembe veszik a politikai Bizottság 1965. december 21-1 — Szolnok megye helyzetéről és fejlesztésének főbb kérdéseiről — hozott határozatát. a megvet fejlesztési célkitűzések kialakításában döntő szerepe van a megyei tanács 1966—1970 evekre kidolgozott tervének. amelv a tanácsi gazdaság fejlesztésének konkrét programját, a mezőgazdaság fejlesztésének részletes tervét, lakás, kommunális, egészségügyi, oktatás és népművelésügy fejlesztését tartalmazza. A megvel tanács harmadik ötéves terve az egyetlen, a megyére érvényes állami terv. része a népgazdasági tervnek. A harmadik ötéves terv időszakára kidolgozott megyei fejlesztési terv időarányos valóraváltásának felmérése az alábbiakért szükséges: 1. A tervidőszakból eltelt két év időben, nagyságrendileg is lehetővé teszi a célok időarányos megvalósításának vizsgálatát, ugyanakkor a hátralevő tervidőszak módot és lehetőséget nyújt megfelelő intézkedések megtételéhez, „z elmaradások megszüntetésére, új célkitűzések megvalósítására. A megyei tanács most dolgozza át a? 1969—70. évi tanácsi fejlesztési tervet. Ez a körülmény lehetőséget nyújt a fejlesztési alap keretein belül az ésszerű kiigazításokra. 2. A tervidőszakból 2 év a tervutasításos rendszer viszonyai között telt el. A következő három évben célkitűzéseinket a közgazdasági eszközökkel történő gazdaságirányítási mechanizmus viszonyai kÖ2ott kell megvalósítani. Az ú1 viszonyok között vizsgálni kell fejlesztési célkitűzéseink realitását, a fejlesztési alapok átcsoportosításának lehetőségeit. 3. Területfejlesztési célkitűzéseink kritikai vizsgálatát az alábbi kedvezőtlen jelenségek önmagukban is indokolják; — több fontos ipari létesítmény üzembehelyezésének elhúzódása: — a lakásprogram megvalósulásának kedvezőtlen jelenségei; — az ipar és a mezőgazdaság együttes és arányos fejlesztésében mutatkozó egyenetlenségek; — a demográfiai hullám levezetésének kilátásai; — az aránytalanságok jelentkezése a kommunális és egészségügyi ellátásban. 4. Az iparfejlesztés legutóbbi időben felmért tapasztalatai nyomán a megye egyes részei között meglevő aránytalanságok felszínre kerülésével a kun városok mellett tovább bővült az- iparfejlesztésre 1
