Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

SZOLNOK MEGYEI

IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA wüiSiSSäSSaßk

XIX. évfolyam, 75. szám. Ára: 70 fillér 1968. március 29., péntek.

A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt

Dr, Korom Mihály expozéja

Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes megrendüléssel közli, hogy 1968. március 27-én, próbarepülés közben bekövetkezett repülőszeren- csétlenségben tragikus módon életét vesztette Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes. a világűr első meghódítója, a Szovjetunió ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szovjetunió LegA martfűi Tisza Cipőgyár Jurij Gagarin nevét viselő ezüstplakettes szocialista brigádja az alábbi táviratot küldte a Szovjetunió budapesti nagykövetségére:

Mi, a martfűi Tisza Cipőgyár Gagarin nevét viselő szocialista brigád tagjai mélységes fájdalommal és megrendüléssel értesültünk névadónknak, a világ első űrhajósának tragikus haláláról, A több ezer dolfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió Hőse. — E repülőgép-katasztrófában meghalt Vlagyimir Szerge- jevics Szerjogin mérnök- ezredes, repülőegység parancsnok, az SZKP tagja, a Szovjetunió Hőse is.

Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa az elhunyt elvtársak családjának és, hozzátartozóinak mélységes együttérzését tolmácsolja.

gőzét foglalkoztató Tisza Cipőgyárban hét évvel ezelőtt mindenki boldogan fogadta a hírt Gagarin űrrepüléséről, s üdvözölte a szovjet tudomány, a szovjet ember diadalát

Most a gyász keserű érzése szorítja össze szívünket. Példaképünknek Jurij Gagarinnak, a hős űrrepülőnek emlékét örökké megőrizzük, tette halhatatlan. Kérjük, fogadják őszinte részvétünket együttérzésünket nagy gyászukban.

Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, továbbá Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet.

Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés múlt év december 22-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette.

Kállai Gyula tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta hozzá a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot.

Beszámolt, az országgyűlés elnöke arról is, hogy a jogi-, igazgatási- és igazságügyi bizottság indítványt nyújtott be az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására.

Végül Kállai Gyula bejelentette, hogy öt képviselő jegyzett be interpellációt. Az interpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el:

1. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat;

2. A legfőbb ügyész beszámolója;

3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója;

4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása;

5. Az országgyűlés ügyrendjének módosítása;

6. Interpellációk,

Ezután napirend szerint megkezdődött a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. s tartotta meg expozéját.

☆

A miniszter bevezetőben hangoztatta:

— Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban rend és jogbiztonság van, társadalmi rendünk szilárd. Ebben jelentős szerepe van a jognak. illetve a jogszabályalkotásnak. Szocialista államunk, a szükséghez mérten, a jogi szabályozás eszközeivel is igyekszik mindig a legmegfelelőbb módon fellépni az életviszonyok rendezése, a társadalmilag kívánatos és helyes közösségi és egyéni magatartás kialakítása érdekében.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusa is megállapította, hogy a jog megfelelően tölti be a társadalmat szolgáló szerepét. Ugyanakkor e vonatkozásban még számos feladat áll előttünk. A társadalmi, termelési viszonyok gyorsütemű fejlődésének és fejlesztésének voltunk és leszünk tanúi, sőt cselekvő részesei. E viszonyok jogi, különösen pedig átfogó törvényi szabályozósa jórészt csak a feltételek „beérése” után volt és lesz a jövőben is lehetséges.

— A szabálysértésekről most beterjesztett törvény- javaslat természetesen más jellegű viszonyok szabályozására hivatott, mégis méitán sorolhatjuk majd fontos törvényeink közé — mondta a továbbiakban, majd megemlítette, hogy a magyar országgyűlés 90 évvel ezelőtt foglalkozott hasonló kérdéssel, amikor megalkotta az 1879. évi negyvenedik törvényt a kihágásokról.

Ez önmagában is indokolná az új törvény megalkotásának szükségességét de nyomosabb érv az, hogy megértek az új. korszerű szabályozás társadalmi feltételei.

— A törvény társadalmi rendeltetése az, hogy az állampolgárokat a társadalom érdekeinek megfelelő magatartása tanúsítására késztesse — mutatott rá a miniszter. E cél érdekében az állam a jogsértőkkel szemben kényszerintézkedéseket helyez kilátásba, s a

A továbbiakban a miniszter arról szólt, hogy csakis a szocialista rendszer tudja felszámolni a jogsértések társadalmi gyökereit. Azonban ez hosz- szú folyamat. Az emberek tudata általában lassabban fejlődik, mint a gazdasági, termelési viszonyok. Sajnos, sokszor találkozunk még felelőtlenséggel, köny- nyelműséggel, törvények, rendeletek tudatos, vagy gondatlan megsértésével. A közérdekkel ellentétes magatartásokkal. Például hazánkban évente körülbelül 350 000 személyt kell felelősségre vonni szabálysértés miatt, s a kiszabott bírság összege meghaladja az évi 50 millió forintot. A közlekedési szabálysértések száma meghaladja a2 évi 150 000-et. Évente több mint 25 000 személyt kell felelősségre vonni csekélyebb értékű dolgok ellopásáért, megrongálásáért stb. Figyelmet érdemel, hogy a garázdaságért felelősségre vontak száma az elmúlt három évben megháromszorozódott. továbbá hogy évente több mint 20 ezer esetben kell eiámiuk a szabálysértési hatóságokrendelkezések megsértőivel szemben azokat alkalmazza is.

— Magától értetődik, rogy a kényszerintézkedések természete és súlya, a felelősség megállapítása elsősorban a jogsértés társadalmi veszélyességi fokától és jellegétől függ. Az állam elleni, az állampolgárok élete, testi épsége, a társadalmi vagy személyi tulajdon elleni súlyos támadások igen veszélyes cselekmények a társadalomra. Elkövetőit ezért: szigorú büntetéssel kell sújtani és az ilyen jellegű büntetések feltételeit, módját a büntetőjog kell, hogy rendezze. Megint más jellegű jogsértések azok, amelyek a munkaviszonyból eredő kötelességek megszegéséből fakadnak. Ilyenek a fegyelmi vétségek, amelyek szabályozása a Munka Törvénykönyv keretében történik További csoportja a jogsértéseknek a károkozás. a kártérítési felelősség, amelyekről a polgári törvénykönyv tartalmaz megfelelő rendelkezéseket.

— A felelősségi rendszer említett skálája sem nyújt azonban kielégítő megöl- dást olyan jogsértések esetében, amelyek a társadalomra kevésbé veszélyesek. Ilyen jellegű jogsértések a szabálysértések, amelyek túlnyomó részt az államigazgatási szabályok megsértéséből adódnak. Bár társadalmi veszélyességük lényegesen enyhébb, mint a bűncselekményeké, elkövetésük mégsem maradhat következmények nélkül. Az elkövetők megbüntetésével elősegítjük a súlyosabb jogsértések, a bűncselekmények elkövetésének megelőzését is.

nak botrányt okozó részegekkel szembem

— Közvéleményünk m;nd határozottabban követeli hatóságainktól a következetesebb és szigorúbb fellépést a garázda, botrányt okozó, a szocialista együttélés szabályait semmibevevő elemekkel szemben — állapította meg, s hozzátette: teljes joggal. A társadalmi együttélés szabályainak jelentős része a közrend szerves elemévé vált. Ilyenek pl. az utcán, nyilvános helyen való viselkedés elemi normái, a lakosság éjszakai nyugalmának megóvása, vagy akár a társadalmi, vagyon kezelése terén kialakult gondossági követelmények — Minden becsületes állampolgár egyetért abban, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megsértése nem maradhat következmények nélkül. A benyújtott törvényjavaslat a társadalom igényeinek és érdekeinek megfelelően tartalmazza e követelményeket.

— Jogpolitikánk egyik alapkövetelménye az egvé- niesítés. a differenciálás azok között, akik valamilyen formában összeütközésbe kerülnek a töltényekkel. Azt valljuk, hogy minden jogsértést fel kell tárni, de a felelősségre vonásnál messzemenően figyelembe kell venni a cselekmény veszélyességét jelző tárgyi és személyi körülményeket. Helytelen lenne bíróság elé állítani a kisebb súlyú jogsértések elkövetőit. Ezért kell megalkotni és alkalmazni a felelősségre vonás egyéb, de mégis hatékony módját.

— Manapság sokat foglalkozunk a bűnözés alakulásának kérdéseivel, különösen pedig azokkal az intézkedésekkel, amelyek a bűncselekmények megelőzését szolgálják. A szabálysértési esetek egy része is összefügg a büntetőjogi rendelkezésekkel. A tu- tulajdon elleni szabálysértések, a lőfegyverrel,lőszerrel,

sugárzó anyagokkal, kábítószerrel való visszaélés, a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a verekedés, a veszélyes fenyegetés stb. mind olyan esetek, amelyek megtalálhatók a büntetőjogban is. Hogy ezek elkövetése után a büntetőtörvény, vagy a szabálysértési törvény rendelkezéseit alkalmazzuk-e, az dönti el, hogy milyen a cselekmény társadalmi veszélyességi foka. Ezenkívül a tulajdon elleni jogsértéseknél figyelemmel kell lennünk arra az értékhatárra is. amelyet most 500 Ft-ban javasolunk megállapítani — mondta.

— Van azonban a szabálysértéseknek számos olyan esete — és ez a többség —, amely már nem hozható közvetlen kapcsolatba a büntetőjoggal, mégis fel kell ellene lépni, hogy elejét vegyük a súlyosabb következményeknek. Amikor pl. felelősségre vonjuk

3. tűzrendészet: előírások

megszegőit, akkor egy súlyosabb esemény, a tűzvész megelőzéséről van szó. Hazánkban évente sok millió forint kár keletkezik tűzesetek miatt, s a vizsgálatok során rendszerint kiderül, hogy a tüzet meg lehetett volna előzni az előírások betartásával. Üzemi és közlekedési baleset következtében évente több száz ember veszti' életét., n sérültek, megrokkantak száma pedig ezreket tesz ki. A balesetek íelentős része szintén megelőzhető lenne. Ezért kell következetesen fellépnünk az előírások, rendeletek megszegőivel szemben.

A miniszter ezután ismertette a kérdés eddigi szabályozását, a hazai iogfej- lődés alakulását, s rámutatott arra, hogv az idők fo Iramán igen bonyolult szabályozás alakult ki ezen a területen.

Mindezeket figyelembe véve a kormány úgy határozott, hogv gondoskodni kell a szabálysértési joganyag átfogó rendezéséről, űjrakodiíikálásáról. Az elméleti és gyakorlati szakemberekből álló kodifiká- ciós bizottság megvitatta é« kialakította a rendezések legfontosabb elvi, szervezeti és eljárási kérdéseit.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Életét vesztetette Gagarin, a világűr első meghódítója

MOSZKVA (TASZSZ)

Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közleményt adott ki. Ebben mély megrendüléssel közölték, hogy március 27-én próbarepülés során Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa tragikus módon életét vesztette.

A repülőgép-szerencsétlenség következtében meghalt Vlagyimir Szerjogin mérnök-ezredes is.

Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa rendelete szerint Gagarin és Szerjogin temetésére kormánybizottságot hoztak létre. A bizottságot Andrej Kirilen- ko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja vezeti.

Gagarin és Szerjogin hamvait a Vörös téren, a Kreml falában temetik el.

Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye

Moszkva — (TASZSZ)

GAGARIN HALÁLÁRA

A tavasz a kiteljesedés Időszaka volt akkor is. A világ valamennyi rádiója és sajtója közölte a lßl‘ kesitő hirt: ember a világűrben. 1961. április 12. volt akkor.

Azóta Gagarin neve szimbólum lett. A magasba törő, vállalkozó szellemű, bátor ember megtestesítőjeként tartotta számon a világ. Es hősként! Olyan hősként, aki mindig emberi közelségben tudott maradni, aki személyes ismeretség nélkül is kivívta az emberek rokonszenvét és tiszteletét. Egész lénye közvetlenséget, derűt árasztott.

Azt mondják, ha megérik a búzakalász, lehajtja a fejét. Ez az élet rendje. A kiteljesedést követi az elmúlás. Gagarin azonban még csak harmincnégy éves volt.

Nevét most ismét szárnyra kapta a világsajtó De a magasztaló szavakat megrendülés váltja fel. Olyan fiát veszítette el a világ, aki az emberiség nevében először bontott zászlót a világűrben, utat nyitott a jövőnek. Ezért érzi úgy minden haladó ember, hogy Szívéhez közelálló távozott az élők sorából.

Bennünket, kommunistákat őszintén megrendített a tragédia híre. Olyan elvtársunkat veszítettük Gagarin személyében, kiben a szocialista embertípus eszményi vonásai öltöttek testet. Élete, példája ezért lesz követésre méltó évszázadok során,

TÁVIRAT

A garázdaságért felelősségre rontak száma megháromszorozódott