Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. március IS. „ffof született Danko Pora ?“ (Folytatás az 1. oldalról.) tatásáról Hubay Anikó, Bujdosó Mária, Győrv Már- ta, Halász László, Kertész Péter, Baranvi László is gondoskodott. A vetélkedőknek mindez nemcsak szórakozás. Hiszen Kertész Péter előadott egy verset. Tessék megmondani mi a címe, ki írta. Jöttek a válaszok. Pásztor Árpád verse Leninről. Harmincnyolc választ kellett kiizzadniuk a brigádoknak. Közte diapozitív vetítés. Tessék felismerni a várost a látott képek alapján. Kecskemét, Szeged. Székesfehérvár, s más városok nevei hangzanak el sorban, helyesen. Felnagyított portrékat mutattak fel. Kit ábrázol, hol születtek, mit tud munkásságáról? Móra Ferenc, Kodály Zoltán, Dankó Pista, Juhász Gyula portréit ismerik fel a versenyzők. De Gárdonyi Géza és Vörösmarty Mihály nortréja ismeretlen maradna, ha a Pálhidy Csaba vezette zsűri nem segítene, pont- jóváírás nélkül természetesen. Az is érdekes, magnófelvételről Kertész Péter hangja hallatszott. Mohi k az a város, amely Szántó Kovács Jánosról, képzőművészetéről legnevezetesebb. Hódmezővásárhely természetesen. Érdekes, szórakoztató volt a vetélkedő. De hosszú. Délután öt órától este kilencig tartott. Akkor hirdettek eredményt. A legfelkészültebbnek, s a legszerencsésebbnek a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság Anrilis 4 szocialista brigádja bizonvult. Második a nagyéri Vörös Lobogó Tsz Tyereskova bri- géd:a. Hunya István. a MEDOSZ e’nöke hat díját osztott ki. Az első helyezett ötezer, a második néayezéröt- száz, s a hatodik nyolcszáz forint jutalmat kapott. , S végre Szolnok megyei neveket is hallottunk. A szocialista brigádok legjobb. legszebb naplói 200— 200 forint jutalmat kaptak a MFDOSZ Szolnok megvei bizottságától. A héki. a középtiszai, a nagykunsági, a palotási. a Szolnoki Állami Gazdaság, a szolnoki gépjavító állomás, a Kunhe- gyesi Vízgépészeti Vállalat, a szolnoki vízügyi igazyato- ság szocialista brigádjai a nyertesek. A vendégek iól érezték magukat. A törökszentmiklósi gépjavító állomás tánczenekarának ritmusaira „külhoniak”. s itthoniak éjjel 2 óráin tartó tánccal ünnepelték a sikert Korom Mihály, a MFDOSZ Csongrád megyei titkára azt mondta: szavunk se lehet, olyan tol fogadott bennünket Szolnok. Örülünk neki. ___________________B L. r U j szövetkezeti keltetőüzem Csépán Tegnap megkezdte működését a csépai fmsz új baromfikeltető üzeme, 80 ezer tojást raktak be a korszerű, villamosfűtésű gépegységekbe. A szövetkezet a téglagyár melletti régi malmot egymillió forintos költséggel alakíttatta át és szerelte fel keltetőüzemmó. Az üzem megszervezését az a körülmény indokolta, hogy a Tiszazug községeiben nehézkes volt a napos baromfiellátás. Az új üzem kielégíti a járás háztáji gazdaságainak igényét. Az idén 400 ezer napos csirkét és 20—25 ezer napos . libát keltetnek itt. A tenyésztői ások 90 szá- ! zalékát is a háztáji gazdaságok ellenőrzött, vérvizsgált törzs állományából j szerzik be. Bezárták a londoni aranypiacot Devalválják a doílárt? A nemzetközi Aranypool hét tagállamának washingtoni tanácskozása csak időleges megoldást tudott találni a fenyegető pénzügyi válságra. A hét állam bankjának vezetői zárt ajtók mögött csaknem 15 órát tanácskoztak szombaton és vasárnap William Mcchesney Martinnak, az amerikai szövetségi tartalékbank rendszer vezetőjének elnökletével. A tanácskozás végén Martin kétoldalas nyilatkozatot tett az újságíróknak, de visszautasította, hogy bármilyen kérdésre is feleljen. Közgazdasági szakértők első megnvilatkozásai szerint a kettős aranyár-rendszer bevezetése nem tudja megoldani a nemzetközi pénzpiac válságát. A kettős árrendszer bevezetése azt ielenti. hogy az Aranv- poolban résztvevő országok államközi forgalomban változatlanul fenntari-ák az arany eddigi, unciánkénti 35 dolláros árfolyamát, df ezentúl nem adnak el aranyat másoknak, szahadfor- galomra. Ugyanakkor a szabadforgalomban az arany ára lényegében a kereslet és a kínálat viszonyainak megfelelően alakulhat, s jelentősen megemelkedik. A londoni Aranvpoolban részt vevő országok bankigazgatóinak kétnapos washingtoni tonärskotosa befejezőivel közleményt adtak ki: „Belgium, az NSZK Olaszország, Hollandia, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kömont; v,-.nkiafngjc kormányzói 1968. március 16- án és 17-én Washingtonban találkoztak, hogy megvizsgálják annak az Aranvpoolnak a működését. amelynek aktív tagjai. A kormányzók megállapították, az Egyesült Államok kormányának eltökélt politikája az. hogy a dollár értékét megfelelő adóügyi és pénzügyi intézkedésekkel megvédje. Ugyancsak megállapították, hogy az Egyesült Államok egész aranykészlete rendelkezésre áll a dollár értékének megvédésére. A kormányzók tudomásul vették, hogy az amerikai kormány továbbra is az érvényes unciánkénti 35 dolláros áron veszí és adja el az aranyat :• pénzügyi hatóságokkal folytatott tranzakció során. 3. A kormányzók megállapodtak abban, hogy teljes mértékben együttműködnek az érvényes átváltási árfolyamok fenntartásában, valamint valutapiacaikon a rendezett feltételek fenntartásában. A kormányzók úgy vélik, hogy ezentúl a hivatalosan fenntartott ara- nyat kizárólag a pénzügyi hatóságok között átutalások lebonyolítására szabad felhasználni és ennélfogva úgy döntöttek, hogy többé nem szállítanak aranyat a londoni, vagy bármelv más aranypiacra. Végezetül a kormányzók megállapodtak abban, hogy ezentúl nem adnak el aranyat a pénzügyi hatóságoknak a magánpiacokon eladott arany helyébe. 4. Tekintettel a font ster- tingnek a nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött fontossására, a kormányzók megállapodtak abban. hogy az Egyesült Királyság hatóságai számára azonngl hozzáférhető hitelek összegét (beleértve a nemzetközi valuta a'ap gyorssegélyét is) 4 milliárd dollárra emelik. Vasárnap éjfél előtt, amint bejelentették, hogy hét ország bankárai Washingtonban határozatot hoztak az 1961-ben alakult „Aranypool’’ feloszlatásáról és az úgynevezett kétemeletes aranyár bevezetéséről, a brit kormány nyomban elrendelte, hogy a londoni aranvp:acot ápr;l:s 1 -is zárva kell tartani, az értéktőzsde azonban hétfőtől ismét megnyílik. Angol pénzügvi szakértők azt váriák. hosv az arany szabadpiaci ára unciánként 45 dől1 ár körül alakult ki az első napokban. maid hamarosan ismét emelkedni fog. Mert az Egyesült Államok nemsokára kénytelen lesz hivatalosan is devalválni a dollárt Bobért Kennedy szombaton egy népes washingtoni sajtóértekezleten jelentette be. hogy pályázik a demokrata párti elnökjelöltségre. A New York-j szenátor bejelentése ugyanabban a szenátusi tanácskozóteremben hangzott el. amelyben I960 januárjában bátyja, John F. Kennedy hasonló bejelentését megtette. Robert Kennedy döntésének indokolásaként drámai szavakkal beszélt arról a helyzetről, melybe a johnsoni po’itika következtében az Egyesült Államok süllyedt. Beszélt a vietnami háború folytatása és eszkalációi miatti súlyos válságról, a négerek reménytelen helyzetéről a gettókban, az indiánok kilátástalan helyzetéről, a bűnözés növekedése miatti vigasztalan ál'apotokról és az ország gazdasági helyzetének romlásáról. Véres vietnami tüntetés Londonban A vietnami háború ellen rendezett vasárnapi londoni tüntetés a gyalogos- és lovasrendőrök ezreivel vívott egyórás véres küzdelemmé fajult. A békés tüntetők végeláthatatlan menete az Oxford Street nevű főútvonal felé höm- pölygött az amerikai nagy- követség épülete felé. A sokezres tömegből sokan, ha nem is az épülethez, de a tér nagyrészét kitöltő tágas kertbe bejutottak. A kertbe jutott, körülbelül 1500 fiatal ellen szabályos huszár-rohamot intéztek a lovas- rendőrök. Repültek a rendőrsisakok, a tüntetők feliratos táblákat, a Ho Si Minh-képeket és a zászlórudakat használták fegyverként. — A körülbelül 160 sebesült fele így a rendőrök közül került ki. Az egy óráig dúló csata s<yán sok rendőrt lerángattak lováról, sőt egy-két lovat is elbuktattak. — A szüntelenül robbanó, egyébként ártalmatlan petárdáktól megriadtak a rendőrlovak. A modern épület húsz ablakát betörték. Kő hiányában a fiatalok a park gyepszőnyegét lépték fel és rögökkel dobálták a rendőröket, akik élve túlerejükkel, ütlegelni és rugdalni kezdték a tüntetőket. Véresfejű fiatalokat tuszkoltak a rabomobilokba és a mentőautókba, 300 tüntetőt vettek őzizetbe> akik közül a héten 220-at bíróság elé állítanak. A rendőrség külön osztagai szigorúan védelmezték a tömeg haragjától azt a körülbelül 150 tagú szánalmas csoportot, amely „Bombázni Vietnamot!” és „Mindvégig Johnsonnal tartunk” jelszavakkal tüntetett. Hajuk szála sem görbült meg... A csata előtti nagygyűlésen a Trafalgar-téren felszólalt Vanessa Redgra- ve, a világhírű angol színésznő is, aki többek között Mastroianni, Resnais és Antonioni üdvözlő táv- iVtát olvasta fel. A tüntetők itt elégettek egy amerikai zászlót, öt amerikai fiatalember pedig az emelvényen lobbantotta lángra katonai behívóját. — Egy rendőrt megfürdettek a tér híres szökőkútjának medencéjében. Nemcsak az angol fővárosból és vidékről, hanem külföldről is érkeztek diákok, közöttük a nyugat-berlini egyetem nyolcvan hallgatója, részt vett a megmozduláson Vanessa Redgrave, a híres színésznő, aki egyenesen Milánóból utazott Londonba. Katonai riadó Rhodesiában Hétfő reggeli jelentések szerint rhodesiai szabadságharcos egységek keltek át a Zambezi folyón és hatoltak be Rhodesia területére. A hírre a fehértelepes kormány azonnali szolgálatra rendelte be a szabadságon lévő katonákat. Diák* zavargásod Rómában A római rendőrség szombaton, egy hónapon belül immár harmadízben, bezárta a római egyetemet, a jobb- és baloldali diákcsoportok között lezajlott súlyos összecsapást követően. Az olasz fővárosba szombaton az ország minden tájáról érkeztek egyetemi hallgatók, sőt a líceumok és középiskolák képviselői is. hogy egyeztessék akcióikat az oktatási reformokért folyó harcukban. Eszmecsere és egység Aligha volt az utóbbi időben nemzetközi kommunista mozgalomnak még egy olyan eseménye, amely annyira az általános és széleskörű érdeklődés reflektorfényébe került, mint a konzultatív találkozó. Már hetekkel a találkozó előtt megkezdődtek a találgatások a nyugati sajtóban: sikerül-e a Budapesten tanácskozó pártoknak megegyezniök a kommunista világmozgalom értekezletének témájáról és időpontjáról? Az általános vélemény az volt, hogy nem sikerülhet, a konzultatív találkozó legfeljebb valamiféle elvi jelentőségű megállapodást rögzít majd ebben a kérdésben. Mint ismeretes, nem így történt. A konsultativ találkozó résztvevői állást foglaltak amellett, hogy 1968 november—decemberre hívják össze a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozását Moszkvába. A sorrakerülő tanácskozásra vonatkozóan olyan döntés született, hogy ott egyetlen kérdést kell napirendre tűzni: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők ak- cióegvsége”. A megállapodás értelmében előkészítő bizottságot is létrehoztak, mindazoknak a pártoknak képviselőiből, — amelyek részt kívánnak venni az előkészítés munkáiéban. Április 24-re összehívták az előkészítő bizottságot Budapestre. A nyugati polgári sajtó, a politikai megfigyelők túlnyomó nagy többsége tehát elhamarkodottan mérte fel a helyzetet, amikor a konzultatív találkozó balsikerére — vagy félsikerére — spekulált. Kiindulási pontjuk az volt, hogy a kommunista mozgalom soraiban viták folynak több kérdésről, s ha egyszer ilyen disputák vannak, akkor lehetetlen a megegyezés. Valóban számos olyan probléma van a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelyről volt. van s — minden valószínűség szerint — lesz is még vita. Maga az a tény. azonban, hogy 67 párt találkozott már önmagában is bizonyítja az egv- ségtörekvéseket. Az, hogy számos kérniősben ma eltérő nézetek találhatók a kommunista mozgalom soraiban, semmiesetre sem természetellenes — ellenkezőleg; a mozgalom sorainak gyorsütemű és dinamikus növekedésével függnek össze. Ma már alig van ország, ahol ne működnének kommunista pártok. E pártok egy része a gyarmati uralom, a neokolonializmus ellen küzd, a nemzeti fügetlen- ség, s az önálló fejlődés alapjainak kivívásáért. — Más pártok a monopóliumok hatalmának korlátozásáért Irarcolnak. a társadalom demokratizálásáért, a szocialista forradalom, a társadalmi fordulat feltételeinek megteremtéséért. A tőkés világban vannak olyan pártok, amelyek jelentős legális pozíciókat . vívtak ki, erős parlamenti frakciókkal rendelkeznek. Megint mások súlyos és brutális rendőri elnyomás, az illegalitás nehéz körülményei között. harcolnak. A testvérpártok egy része s-roeieijsta országban működik. s e pártok a hatalom gvokorlásáért,. az új vqor1o|orn {=*•>] + óc«ór*t fe- lolősek, s társadalmi, gazdasági adottságainak megfelelően bizonyos kérdésekről eltérően vélekednek. A mozgalmon belüli nézeteltérések, azok megvitatása csak elősegítheti az egység további megszilárdítását. Kádár János ezt a budapesti konzultatív találkozó megnyitó beszédében így fogalmazta: „Ez a sokféleség természetes és a világ jelenlegi állapotát. a nemzetközi helyzet egészének sokrétűségét és bonyolultságát tükrözi”. A budapesti konzultatív találkozó teljes mértékben azokat igazolta, akik meggyőződéssel állították: a kommunista mozgalom soraiban az egység igénve az elmúlt esztendőkben nem tanasztalt erővel jelentkezett. az egvséotörekvések ereje növekszik és van lehetőség az imperializmus elleni közös akciókra. Ez tette lehetővé az eredménves munkát. A budapesti találkozón meghatározónak bizonvult az, ami a k"m- munista és munkáspártokat összefűzi. Abban, hogv a találkozó lénést tehetett előre az eavség felé. nagy szerepe volt az előkészítés, s a Budapesten folyó munka messzemenően demokratikus jellegének. Itt nem voltak „kis” és „nagy” nártok. — mindenki szabadon feit- hette ki álláspontiát. (Ez jellemezte azt a türelmes vitát is, amely a román delegációval folyt, mielőtt a küldöttség elhagyta a találkozót.) A találkozó légkörére a nyugodt, higgadt érvelés volt jellemző, tiszteletben tartva a többi testvérpárt véleményét. A Gellért Szálló tárgyalótermének hangvételét alapjában a mélységes internacionalista felelősségérzet határozta meg. A delegációk úgy fogalmazták meg álláspontjukat, hogy mesz- szemenően figyelembe vették a nemzetközi munkásmozgalom közös céljait, szükségétéit és érdekeit is. Igv válhatott az egvség- re törekvő célkitűzésből és ielszóból politikai realitás a budapesti találkozón. Ebből a szellemből következik. hogv nem húztak semmiféle határvonalat a ielenlévő és a leien nem lévő pártok köyött. Ellenkezőleg: szélesre tárták az évvégi moszto'-i tanács- knzás kapuit minden testvérpárt előtt. Nem kétséges. hogy a budapesti konzultatív találkozó mélységes demokratizmusával — pvílt, szabad alkotó légkörével növeli maid a moszkvai tanácskozáson történő részvétel vonzóerejét minden testvérpárt számára. Vajda Péter
