Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
1968. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MUNKAHELY „KLÍMÁJA” — gazdasági tényező „Igazi66 telek után normális tavaszok? Szerte az országban, egész sor nagyüzemben végeznek ma már üzemszociológiai és pszichológiai vizsgálatokat, amelyek a dolgozók munkahelyi közérzetének, a klíma tényezőinek olykor rejtett körülményeit derítik fel. Vizsgálják a rokon és ellenszenv-kapcsolatokat, a munkahelyi kiscsoportokban ható érdektényezőket, az egyéni felelősségtudat fejlettségét, az életkori körülményeket, a vezetők és a beosztottak kapcsolatait. Köznapi értelemben joggal kérdőjelezhetők ezek a vizsgálatok: mi szükség van erre, mi a társadalom vagy a vállalat haszna abból, ha a klímát alakító hatásvonalak térképe világos rajzban áll előttünk? A legfontosabb természetesen a személyes, emberi kiindulópont; az, hogy életünk javarészét a munkahelyen töltjük, s aligha közömbös, milyen körülmények. feltételek közepette. Ha a jelen követelményrendszerét vesszük szemügyre, kézenfekvő a kérdés; menynyiben tekinthető a munkahely légkörének javítása gazdasági tényezőnek, következésképp: az új gazdaságirányítás részének? összefoglalóan válaszolva erre. az önmagába visz- szatérő kör logikája ez; ha jó a munkahelyi atmoszféra. az szükségképp emeli a munka hatásfokát, ilven módon javul a vállalat tevékenysége, emelkedik a nyeresége amiből több jut a dolgozóknak is. ez viszont a murkabelvi klíma javításának eevik fontos — bár nem egyedüli — feltétele. Az út pazdaságirán vitás kibontakozóba nemcsak feltétel°zi az egészséges mun- kaheivi közérzetet, hanem a korábbinál iobb lehetőségeket is nvújt a klíma javításához. A nvere<?égér- deke’t'ég, amelv a részese, dési alan áttételével a vállalat valamennyi dolgozó iát a kollektív feladatok megvalósításának cselekvő részesévé teszi kétségkívül kedvező feltételeket teremt e csoport-tudat erősöd n céh ez. Pár az érdekeltség; vál- tozás erősebb anvagi kap- cso’aípt jelent dolgozó éc vállálata között —, a pénz sem minden A pénzílgvi feltételek csak akkor teremthetnek jó munkahelyi klímát, ha a szó gavd»ságj jelentésében demokratikus vállalatvezetés. egész sor egy^b motívummal tekescé teszi, kiegészíti a hatását. M'kéet értendő ez a sző- kapcsolás: demokratizmus, de — gazdasági jelentés- árnya’atban? Nos. a modem munk*me°osztás, a korszerű műszaki és gazdasági irányítás szükségképp kizár minden olyan módszert. amelv a vállalati döntéseket népgyűlési alapon. többségi szavazással próbálná meghozni. Kör.v- nyű belátni, hogy ez tel- iessée<-el lehetetlenné tenné a modem termelőapparátus rugalmas vezetését A demokratizmus azért sem értelmezhető ilven avult felfogásban, mert a hatás — tudniillik: a rossz gazdálkodás, a csökkenő nyereség hatása — végülis antidemokratikus lenne, hiszen az anyagiakból kevesebb jutna a vállalat fi eve! ben „szavazó" dolgozóknak. A gazdaság- irányítási változások másként értelmezik a munkahelyi közérzet alapjaiban befolyásoló demokratizmust! Egyrészt: bizonyos körben — például a szociális juttatások elosztásában, meghatározott munkaügyi kérdések eldöntésében — beleszólási jogot adnak a dolgozók képviselőinek, a szakszervezeteknek. Másrészt: azt a követelményt állítják a vállalatot felelősen irányító vezetők elé, hogy az erősödő kollektív érdekeltséget a közösség ügyeinek lehető legteljesebb nyíltságával, a véleményalkotáshoz szükséges közérthető, korrekt tájékoztatással támasszák alá. Ez egyebek között azt jelenti, hogy január elsejével korántsem tekinthető lezártnak a do’gőzök tájékoztatása, felvilágosítása a reformgazdálkodás vállalati — és országos — változásairól. Más szóval: ahhoz, hogy a munkahelyi kötődés, teljesebbé váljék, a „beavatottságnak” is bővülnie kell! Azért is fontos aláhúzni ezt. mert mostanában éppen a tájékozatlanság. bizonyos gazdaság- irányítási változások félreértése zavarja. Hiba lenne a „beavatást” a korábbi vállalat: gyakorlat alapján úgy érteni, hogy a termelési értekezleten felsorolt adatözön, vagy a valóban csak szakmai hozzáértéssel áttekinthető szerződések ismertetése hiányoznék. Egyelőre sokan még azt sem tud ák a vállalatoknál. hogy mindennapos ügyeikben már saját házi „alkotmányuk”, kollektív szerződésük alapján döntenek; sok a tájékozatlanság a vállalati jövedelemelosztás alapelvei körül; nem tudják, mit jelent a vállalati nyereségérdekeltség, illetve, hogy miként kapcsolódik ehhez a dolgozók személyes munkája. A munkahelyi klíma alakításának kétségkívül van egész sor, tudományosan leírható pszichikai, szociológiai feltétele; nyilvánvaló, hogy elsőrendű alakító tényező például a jövedelem és a vállalati szociális ellátottság, de pillanatnyilag talán a legfontosabb, hogy a dolgozók — saját helyük és tevékenységük valósághűbb megítéléséhez —, a lehető legjobban áttekinthessék vállalatuk gazdálkodási problémáit, s eh- j hez mérjék kötelezettsé- j geiket. I Tábori András l Az időjárás az adott klimatikus viszonyokon belül is periodikusan változik. A tudományos megfigyelések ■ szerint a huszas években a tél „súlya” decemberről és januárról februárra tolódott át. Az 1929-es például az évszázad leghidegebb februárja volt. Akkor mértek — ll-én — Budapest abszolút hidegrekord járok számító 23,4 fokot. Megközelítően szigorú volt a meteorológiai tél harmadik hónapja 1940-ben, 1947-ben, 1954-ben és 1956-ban. Sőt a „túlteljesítésre” is van példa: 1958-ban a rendkívül enyhe januárt és februárt télies március és áp, rilis követte. Viszont a hatvanas évek elején megkezdődött a telek normalizálódása, vagyis a decemberek mindinkább visszakapták a korábbi télies jellegüket, a februárok pedig megenyhültek, s korán tavaszodott. 1966-ban és 1967-ben már a február is szinte tavaszias volt. Az idei tél december 8— 21. között igazi telet hozott, az utolsó hét rendkívüli enyhesége azonban visszabillentette az egyensúlyt, s normális hőmérséklettel zárult a hónap. Január első fele ’dszont középértékben kereken öt fokkal elmaradt a sokévi átlagtól. A Budapesten január 10-én mért napi középhőmérséklet és a ll-én mért reggeli 15 tokos minimum-szint egyaránt hat évtizedes rekordot döntött meg. Az idei tél első fele — másfél hónap összegezve — 1,5 fokos meleghiányt mutat. — Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1929-ben januártól áprilisig tartott a rendkívüli hideg, s gyakran mértek mínusz 25—mínusz 30 fokot. Az országos abszolút hidegrekordot azonban 1940. januárjában jegyezték fel: Miskolc közelében mínusz 35 fokig süly- lyedt a higanyszál. A továbbiakra valószínűleg érvényes lesz az utóbbi években kialakult félhavon- kénti periódus-váltási szabály, amely szerint ha a január első fele hideg, a második félhónapban eny- heségsorozat következik. TÍMÁR MÁTÉ: » TÍ5í-Cf/Sí í avaszi Hadjárat A völgy felől nézve mintha lángolna a domb, mert a nap lobogó fénye, és a lélegző föld párája lebegnek felette. De ha nem ta- vaszodna ideje előtt a világ, még furcsább hasonlatra késztetné a szemlélőit a domb. Olyannak látszana akkor, mint egy gyermek fejebúbja, ha a haj- vágógép első taszítása után kiugrott volna a borbély hóna alól. A nyugati oldal őszibarackosát észak-aeli irányú dúlőút választja el a keleti lejtő almatáblájától, s fut lefelé a dombról, nyílegyenesen a faluba, mely szintén a tavaszi napfényben fürdik ott alant a völgyben. Mintha nem mind a két tábla a Rákóczié lenne — gondolja Kovács Boldizsár szövetkezeti elnök, s megáll a domb tetején —, pedig Szabó András bácsi a zetoros, aki az almást permetezi, a barackost metsző munkacsapat vezetőjének, Szabó Panninak az édesapja... Nézi^ Kovács Boldizsár törekvő szorgalmatosait, széles hátára melegen tenyerei a nap, s a homlokára mégis mély barázdáit redőzi a gond. hogy a kétarcú világ teljességét önmagán hordja. Mert szépséges látvány ugyan, amint a száradó permetlé sárgára festi az almafák ágait, az is. hogy a csattogó metszőollók nyomán szépül a barackos, de ha így előzi önmagát az időjárás, nemcsak szép lesz a szép. sürgős is nagyon, a sárgaméreg megvakíthatia a szemeket, a barckágak leved- zeni kezdhetnek, s ak^or inkább árt, mint áld az olló meg a permet. De ez sem elég még elnöki gondnak. púpot Is visel a hátán Szabó András, a zetoros, tegnap nyugdíjazását kérte, utódja nincsen, amióta azt az ördögfattya Lakatos Pistát elcsábította Budapest, s most Panni, a legügyesebb munkacsapa.tve- zető is készülget utána. Májusban esküdnek... Áll az elnök, és gondolkodik. Mit lehet Itt tenni? Elaggott a falu. Leány még van, de legény, alig, az is jobbadán hazajáró. Az öregek kihullanak, utánpótlás nicsen, s ezen még az sem segít egyelőre, hogy új a mechanizmus, és ő ország- gyűlési képviselő... Haza kéne a vándormadarakat csalogatni, de mivel? A munkaegység hatvan forintot ér, van kul- túrház, televízió. olyan presszó, vendéglő, hogy Pesten is versenytárs lenne, és úgy látszik hiába... Míg gondját a felelősség- érzetéhez méregeti, észre sem veszi, hogy a' Zetor megáll, s Szabó András, a zetoros odasétál hozzá. — Mire végzed Boldi? — kérdezi. — Csak úgy nézgelődök, András bácsi. — Lenne egy szál gyufád? Lobban a láng. rágyújtanak. Nem kell sokat beszélniük, értik egvmást. Fgyütt voltak katonák a fronton, az elnök a zetoros rajparancsnoka — bár tíz esztendővel ifjabb s ezért magázza is — úgvhogy a vénebbre kimondatlan átragad a fiatalabb gondia. Anélkül, hogy vádolnák védekezik. — Ne neheztelj rám Boldi. hogy nyugdíjba megyek. Beláthatod. Az elnök a szavába vág. — Maga is beláthatná, hogy nincs kit a helyére tegyek! — Gyötör a fekély... alig tudom már titkolni a lány előtt... — Mióta? — Tavaly nyártól, hogy a Lakatos Pista műszakja is a nyakamba szakadt Kovács Boldizsár megenyhülve nézi. Hatvanö! éves, évek óta özvegy, Pan- nival, a háború után született egyetlen lányával él, soha nem hiányzik. Nem szemrehányást érdemel ez az ember... — Miért nem szólt, András bátyám? — kérdezi pöstellkedve. — Mert a szolgálat végéig ki kell bírni. Még tovább is, ha nem jön a váltás! Tőled tanultam a fronton! — Holnap már ne is jöjjön, András bátyám! — Hát akkor ki? — Majd én, vagy az Űristen! — A Lakatos gyereket nem próbálnád meg? Elviszi Pannit is különben! — Hátha Panni is menni akar! — Rájuk kell ijeszteni! összehajolnak, valamit sutyorognak, s a következő cigaretta mellé a mosolygás is a szájuk sarkára ül. Hiszen tavasz van, mosolyog a világ, és a mosolygás ragadós, ahogy a szomorúság is az... Alig valamivel a déli harangszó után Szabó András megállítfa a Zetort, leszáll róla, és görnyedve elindul lefelé a dombról. — Nem szól a lánynak, pedig ottan metszenek —, csak az állaootához egyáltalán nem illő huncut mosolygással vánszorog- s lesi, ész- reveszik-e. Persze, hogy észreveszik s Panni lélek- veszeitve rohan utána. — Édesapám, mi van magával ? Apró, erőszakolt nyögések: — Jaj, a gyomrom! Jaj, jaj... — Jöjjön, hazavezetem. — Nem, nem, hátha csitul... jaj... permetezni kell! Panni vezetné, az apja maradna, „véletlenül” oda- kordélyozik az elnök, szó- ra-szó, s amikor Panni az üres kordéllyal megtérül a faluból. Kovács Boldizsár odaszólitja a Zetorhoz, melyet a beteg helyett vezet. — Édesapád? — kérdezi tőle. — Azt mondta, nyugszik a fájás. — Nagyon nagy beteg az. hallod, reggel beviszem a kórházba. S tőrnek beillő szemrehányással: — Lenne telketek egyedül hagyni?' Felnevelt, nagy házat rakott, fészket a lányának, ahogy ő maga mondta, és Eredményesen zártak a falusi bankok Megyénkben 21 takarék- szövetkezet és nyolc kirendeltség működik. A falusi bankok az idén tizedszer tartottak zárszámadást. A múlt évi működésük igen eredményes volt. Tovább növekedett a szövetkezetek taglétszáma és a részjegy alapja, 3280 új tagot vettek fel. A betétállomány Is mintegy 5,6 millió forinttal gyarapodott, többek között a jászárokszállásiban csaknem egymillióval, az öcsödiben több mint egymillióval. Megyénk termelőszövetkezetei a múlt évet különösen jól zárták. Ez a ta- karékszövetkezetek forgalmában is megmutatkozott. Ez év januárjában több mint 11 millió forintot heyeztek el a szövetkezeti gazdák kamatra. A falusi bankok tavaly 9480 esetben 47-6 millió forint hitelt folyósítottak tagjaiknak. A kölcsönt tartós fogyasztási cikkek vásárlására, a háztáji gazdaságok fejlesztésére és építési célokra vették igénybe. ti elmennétek albérlőnek a messzi idegenségbe?! Panni már pityereg: — Hiszen, ha Pista is... — Pista, Pista. A legény menjen a lány, ne a lány a legény után! — És az elnök elvtárs, Zetorra tenné, ha visszajönne? — Mit gondolsz, zetoros is lehetek az elnökség meg a képviselőség mellett? Inkább násznagy! ,— Hát akkor... — Hát akkor, eredj elébe. ott kapaszkodik felfelé a dombra. A leány rohan utána. Lihegve kérleli: — Maradj itthon, Pista! A legény elhallgatja. hogy kitellett Pesten a farsang, inkább szabódik. hogy növelje a rangját: — Ebben a tök faluban? Ugyan no játszd meg magadat... Panni akaratosan dobbant: — Akkor visszaadom a gyűrűd. Édesapám beteg. A vőlegény hátrázna. — „Hiszen ha a Zetorhoz visz- szakerülhetnék” — gondolja, de kimondani nem kell, az elnök megelőzi. — Te Pista — mondja kedvesen —, ugyan permetezd már meg ezt a két fasort. Gyűlésre kell mennem Tatárvesztőre. Ha meggondolnád, akár rajta is maradhatsz! Pista nyeregbe szád Panni melléje — elég széles a zetorülés —, s ahogy indulnak a domb oldalán lefelé, szinte aranyárban fürdeti őket a márciusi nap. Az elnököt is, pedig 6 elgondolkozva áll a kor- dély mellett. Azután felszáll a kor- délyra, megnoszogatja a lovat, s elindul a szomszéd falu felé. Háttal a nyugatnak bukó naphoz, mely még mindig színpaddá szépíti a márciusi határt, holott a teremtő élet békés tavaszi hadjáratát vívják rajta az emberek... <
