Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-29 / 50. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. február 29. A Kiáltvány évfordulóján S zázhúsz évvel ezelőtt hagyta el a londoni nyomdát a Kommunista Kiáltvány, a tudományos szocializmus alapvető program-dokumentuma első (német nyelvű) példányai. Előzményei évszázadokra nyúlnak vissza. Ide kell számítanunk mindazon gondolkodók munkásságát, akik a társadalmi igazságtalanságok okainak felderítését, azok megszüntetését tűzték ki életcéljukul. És nem utolsósorban: ide tartoznak azok az akkor még szervezetlen munkásmegmozdulások (a munkabeszüntetéstől az utcai harcig). amelyek szinte átszövik a XIX. század első felének történetét. A Kiáltvány „életútja” párhuzamos a világ forradalmi munkásmozgalmának történelmével. Ha lehetett. nyíltan, legálisan terjesztették, ha a mozgalom föld alá kényszerült, a Kiáltvány is illegálisan terjedt, — néha kézzel írott. kézről kézre adott fordításokban. A megírását követő néhány évtized alatt tucatnyi új kiadása jelent meg németül, angolul, franciául, oroszul, spanyolul, és még sok más nyelven. Első magyar kiadása az 1896-os évszámot viseli. „Jelenleg — írta Engels 1888-ban — kétségtelenül az egész szocialista irodalom legelterjedtebb, legnemzetközibb terméke, közös program, melyet’ Szibériától Kaliforniáig munkások milliói ismernek el.” És ma? Szinte a világ minden nyelvén milliós számban forognak közkézen a Kiáltvány példányai. jyV i adta a „világiroda- • * lom legzseniálisabb pamflettjének” (amint H. G. Wells, a Kiáltványt nevez-, te) ezt az újkorban példátlan átütő erejét? Talán ez: a tudományos elemzést egyesíteni tudta a politikai programmal: egy alakban több röpirat- és népszerű, mindenki által érthető tömör. tudományos mű; a munkásosztály addigi alaktalan-szervezetlen megmozdulásainak alakot és célt kölcsönzött; kijelölte és meggyőzően bizonyította a soron következő történelmi korszak fejlődésének irányát, s ezzel utat mutatott nemcsak a munkásoknak, hanem mindazoknak. akik a kor forradalmi gomolygásában a kiutat keresték. „Ez a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetekkel ér fel; szelleme mindmáig élteti és viszi előre a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát”. Ha ma felütjük (és nem lehet elégszer elolvasni), számos olyan gonIPARI TANULÓKAT szerződtetünk 1968 1969- es tanévben ács. bádogos, burkoló, testó, villanyszerelő, víz-gázszerelő és kőműves szakmában. Kőműves szakmában szállást és étkezést biztosítunk. — Jelentkezés — előjegyzés; „Április 4". Magasépítő és Szerelői Da rl Ktsz Bp. Vili. kér. Auróra u. 23. dolatot találunk benne, amelyek meghökkentenek bennünket időszerű, élő voltukkal. Ha ma minden valamelyest művelt ember előtt önként értetődőnek tűnnek olyan gondolatok, mint: a gazdaság történelem- és társadalom meghatározó szerepe, az osztályharcok kimagasló jelentősége az emberiség fejlődésében, a polgári társadalom belső válságainak okai, stb. — ha ma ezek az emberiség gondolatkincsének „bevett” állományához tartoznak, abban vitathatatlan szerepe van Marx és Engels Kommunista Kiáltványának. Annak, hogy ebben a történelmi szakaszban egyedül a marxizmus bizonyult olyan tudománynak, amely (ha helyesen alkalmazzák), alkalmas a társadalmi fejlődés útjának kijelölésére. A Kiáltvány időtálló volta azonban nemcsak az alapvető folyamat törvényeinek felismerésében mutatkozott meg. Azoknak az útmutatásoknak egész sorában is, amelyekkel a munkásosztály harcának fő irányait kitűzte. Ha azt a tíz pontot nézzük, például, amelyben a Kiáltvány a munkásosztály feladatait a hatalom meghódítása után kijelöli, minden erőszakolt „aktuai izálás” nélkül számos olyan ismerős tételre bukkanunk, amelyek a munkáshatalom országaiban valóban az első feladatok közé tartoztak. Elég, ha a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett olyan, nagy történelmi éleslátásról tanúskodó megjegyzésre gondolunk, mint „a mezőgazdasági és ipari üzem egyesítése; rendszabályok a város és a falu közti . ellentét fokozatos megszüntetésére” (a XIX. század első felében!). Ä nnak, hogy egy írásmű tudományosán megalapozott-e, vagy egyszerű jóslat, vágyálom: az idő a legjobb próbája. Ezt a próbát a Kiáltvány kiállta. Ám azt jelenti-e ez, hogy a Kiáltvány és általában a marxizmus minden gyakorlati következtetése maradéktalanul bevált? Ez nem lehetséges. Sem a természetben, sem a társadalomban nem lehet előre látni minden új fejleményt. Ha a történelmi és társadalmi tudomány górcsöve alá helyezzük a Kiáltvány főbb megállapításait, mégis tagadhatatlan tény, hogy a társadalom alakulásának fő iránya, legfőbb változásai mennyire egybeesnek azza* a fejlődési fővonallal, amelyet a Kiáltvány tudományos alapon előrelát. Farkas Sándor a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem tanszékvezető docense AZONNALI belépéssel 1 kőművest és 2 segédmunkást változó munkahelyre felveszünk. Jelenlegi munkahely 3 hónapig Jászfelsőszentgyörgyön van. Jelentkezés: Gyógyszertári központ, Szolnok, II. sz. Irodaház. miwmm A KISÚJSZÁLLÁSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS azonnali felvételre keres építésztechnikust, építészmestert. lemezlakatosokat, esztergályos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Felvételre jelentkezés a vállalat igazgatójánál. Partizéntámadások Saigon és Bien Moa ellen A dél-vietnami hazafias erők fegyveres alakulatai szerdán rakétákkal és aknavetőkkel támadták Saigon katonai célpontjait, a Tan Són Nhut légitámaszpontot és Bien Hoa térségét. A partizántámadások fő ereje a Bien Hoa-i támaszpont ellen irányult. Itt tizenöt ellenséges katona vesztette életét, köztük 12 amerikai. Az anyagi károk súlyosak. Az első jelentések szerint legalább két U—2 repülőgép megsemmisült. A partizánok Bien Hoa térségében aknavetőkkel lőtték az egyik dél-vietnami zsoldos ezredet. A hazafias erők felgyújtották a Bien Hoa-i katonai tábor tö'-b épületét. Bien Hoa és Saigon között a szabadságharcosok rakétatűz alá vettek egy katonai akadémiát. Az akadémia épülete megsérült. Ugyancsak rakéta- és aknatűz alá került a Saigon peremkerületeiben lévő Newport kikötő. A partizánok a kikötő raktárhelyiségeit lőtték. Szerdára virradó éjszaka 122 milliméteres rakétalövedékek robbantak a Saigon mellett lévő Tan 'Són Nhut légitámaszponton. Az amerikai repülőgépek szerdán reggel három napon belül másodízben bombázták Haiphong teherpályaudvarát és a Dang Hoi repülőteret is. ☆ A New York Times szerdai vezércikkében felszólítja az Egyesült Államok kormányát, ne teljesítse a vietnami háború kiszélesítésébe vonatkozó követeléseket és tegye próbára az U Thant főtitkár által továbbított békejavaslatokat. A lap szerint ma már világos, hogy a katonai eszkaláció politikája semmissé tette a szabad és biztonságos Dél-Vietnam megteremtéséhez fűzött amerikai reményeket. A LEMP Központi Bizottságának plénuma VARSÖ Szerdán Varsóban folytatta munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 11 plénuma. A napirenden a külkereskedelem kérdéseinek kedden megkezdett vitája szerepel. Gáspár Sándor beszéde a szakszervezetek XIV. kongresszusán A szovjet szakszervezetek XIV. kongresszusa szerdán a Kreml kongresszusi palotájában folytatta munkáját A délelőtti ülésen Gáspár Sándor, a SZOT- főtitkára. a magyar szakszervezetek, a magyar munkásosztály megbízásából köszöntötte a kongresszusi küldötteket és .eredményes ió_ munkát kívánt a kongresszusnak. . Elfogadták a fajvédő angol törvényjavaslatot Kedden késő este az angol alsóház 372 szavazattal 62 ellen — tehát 320-as szótöbbséggel elfogadta Callaghan belügyminiszter törvényjavaslatát, amely súlyosan megnehezíti a külföldön é’-ő színesbőrű brit alattvalók bevándorlását. A iavaslat ellen szavazott tíz liberális képviselő, 15 konzervatív, valamint 35 munkáspárti honatya, továbbá a skót és a walesi nacionalisták egy- egy képviselője. A javaslat mellett foglalt állást csaknem az egész konzervatív párt, a munkáspárti képviselők jelentős része. Körülbelül 180 képviselő tartózkodott a szavazástól. A törvény a szerdai harmadik olvasás és a királynői szentesítés után csütörtök este lép életbe. A vitában számos képviselő rámutatott, hogy a törvényjavaslat Anglia szégyene, mert brit alattvalókat foszt meg az évszázadok óta nagy becsben álló angol állampolgárságtól, csupán azért, mért a szóban forgó bevándorlók szí- nesbőrűek. Alighanem Anglia lesz a világ egyetlen országa, amelynek „teljesjogú’’ polgárai csupán saját országukban nem utazhatnak — mondotta egy képviselő. A törvényjavaslatot nem- csok a kommunisták, liberálisok és a baloldali munkáspártiak, hanem az angol közvélemény sok más képviselője, így a Canter- bury-i érsek a leghatározottabban elítélte. Zavarfkeltő elemek provokációja Az EAK belügyminisztere a tüntetésekről A nemzetgyűlés szerdán vitát nyit a belső helyzetről a tüntetések kapcsán. A vitát megelőzően Saraui Goroma belügyminiszter kedden este a képviselőket tájékoztatta a tüntetések körülményeiről. A belügyminiszter kijelentette, hogy a munkások és a diákok a forradalom folytatásának záloga és a kormány biztosítani kívánja véleménynyilvánítási szabadságukat és egyben biztonságukat. Közölte, hogy Nasszer elnök utasította a rendőrséget, engedjen szabad folyást a tüntetéseknek és a tüntetők véleménynyilvánításának. Ennek megfelelőjén zajlottak le az első tüntetések, amikor azonban zavartkeltő elemek férkőztek a tüntetők közé és a munkásoktól és diákoktól idegen provokátorok jelszavai megváltoztatták a helyzetet. A belügyminiszter elrendelte a tüntetések feloszlatását. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a karhatalom nagy önmegtartóztatást tanúsított s így „először Egyiptom történetében a tüntetések feloszlatásakor a sebesültek száma a rendőrök közt nagyobb volt, mint a tüntetők közt”. Saraui Gomma megállapította. hogy a híresztelésekkel ellentétben egyetlen munkás és diák tüntető sem halt meg a rend helyreállítása során. Angol államtitkok — közszemlén A londoni public Record Office, az országos levéltár mostanában egymás után engedi szabadjára a történelmi múlt gondosan, lakat alatt tartott titkait.-- Eddig ugyanis fél évszázadnak kellett eltelnie, mielőtt nyilvánosságra hozhatták a kormány hivatalos okmányait, a kabinetülések jegyzőkönyveit, követ'- jelentéseit stb. A „türelmi időt’’ most 30 évre csökkentették. s így fokozatosan napvilágra kerülnek a brit kormánynak az 1922— 1937 évekre vonatkozó titkos iratai. A Rafna-vidék sorsa Néhány epizód 1936-ból. Március 7-én a hitleri Németország elfoglalja az 1. világháború után demilita- rizált Rajna-vidéket. A levéltári okmányok arról tanúskodnak. hogv a brit kormányban. a külügyminisztériumban egyetlen ember sem akadt, aki a nemetek bevonulása ellen akár egy lépést is tenni szándékozott volna. Ellenkezőleg: a kormány minden igyekezete Németország „megbékítésére’’ irányult. Hitler meg nem támadási szerződést és Németországnak a Népszövetségbe való visszatérését ("érte, ha cserébe Anglia és Franciaország tudomásul veszi a Rajna-vid^k visszafoglalását. A brit hadügyminisztérium egyik — mindeddig titkos — feljegyzése arról szól. hogv a kormánv pontosan ilven alkura törekedett. A hadügyminisztérium ajánlása: ..Azonnal, feltételek és fenntartások nélkül (amelyek a múltban Londoni tudósítás akadályozták a megegye• zést) nyugodjunk bele a demilitarizált övezet bekebelezésébe. Legfeljebb „politikai okokból” szükségessé válhat kifejezésre juttatni a brit kormány „határozott tiltakozását". Február 3-án Eden külügyminiszter munkatársaival arról tárgyal, miképpen lehetne kiengesztelni Németországot. Három megoldást .javasolnak; visszaadni gyarmatait, visszacsatolni a Rajna—vidéket és gazdasági engedményeket tenni. A kabinet Németország- gjal foglalkozó bizottságában Ramsay Mac-Donald munkáspárti miniszter megpróbált — meglehetősen erőtlenül azzal érvelni, hogv ha a németek továbbra is ragaszkodnak területi szuverenitásuknak más országok németajkú lakosságára való kiterjesztéséhez „a kölcsönös tár- rynlásnlc lehetetlenné válhatnak”. o’Mailey külügyi tisztviselő f<w reolikázik: sok mindenről lehetne tárgyalni anőiVül, hogv akárcsak említést tennénk a nán—germán doktrínáról. Még akkor is volna lehetőség a megegyezésre — állítja —. ba az Ausztriához Csehszlovákiához és Dan- ziffhez fűződő német viszony kerülne szóba. Eev rr''sik külügyi tisztviselő, Gladwyn Jebb (a mai lord Gladwyn) vitába szállt a berlini brit követtel, aki a nácizmust ,.rákos daganatnak’’ nevezte. Jebb szerint „a daganat lelohad majd a növekvő világkereskedelem radioaktív kezelésének hatására...” Támogatás Hitlernek Tekintettel a brit külügyminisztérium elnéző álláspontjára — írja a londoni Observer —, nem csoda, hogy a Rajna-vidék visz- szafoglalása után Németországban sokan biztosra vették, hogy rövidesen angol—német szövetségi egyezmény megkötésére kerül sor. Münchenben olyan hírek terjedtek el, hogy Hitler a brit diplomácia közreműködéséved vonult be a Rajna-vidékre. Noha a brit külügyminisztérium — mint láthattuk — már előzőleg foglalkozott a gondolattal, hogy visszaadják Németországnak a demilitarizált övezetet, amikor végül is Hitler csapatai rajtaütésszerűen bevonultak a Rajna-mel- lékre, ez mégis sokként érintette az angolokat. 1933 nyarán a külügyminisztérium iratain már sűrűn találni a kabinetet bíráló széljegyzeteket, amelyek szemére vetik, hogy nem hailandó határozottabban fellépni Hitler ellen. Ekkorra azonban már túl messzire jutottak az engedékenység lejtőjén... A kormánynak végtére Is eltökélt szándéka volt elkerülni az összeütközést a hitleri Németországgal. 1937 novemberében lord Halifax, a kormánytanács elnöke magánlátogatást tett Hitlernél. A látogatásról beszámolt a kabinetnek. s kifejtette meggyőződését, hogy „a németeknek nincsenek a közvetlen jövőre nézve kalandor terveik”. Kilenc hónán múlva bekövetkezett München... 1937 ianuár. Hat hónapja dúlt már a polgárháború Spanyolországban, amikor Eden külügyminiszter javasolta; a brit flotta helyezze blokád alá Spanyol- ország partjait és kikötőit. Indoklása: a helyzet egyre kevésbé „nemzeti küzdelem”, s mindinkább „nemzetközi háborúvá fajul a fasiszta és a bolsevista államok között”. Sír Samuel Hoare flottaügyi miniszter az érvek hosszú sorát vonultatta fel a blokád ellen, ellenvetéseinek lényege azonban az volt, hogy a blokád esetleg megakadályozná Németországot és Olaszországot abban, hogy csapatokat és fegyvereket szállítsanak a spanvol köz- társaságiak ellen. Rosszallóan jelentette ki; „Nagy- Britannia kezd olyan pozíciót elfoglalni, hogy mint nemzet, úgyszólván akadályozni próbálja Franco győzelmét. Lehet, hogy a baloldali pártoknak éppen ez a kívánságuk. Mások viszont, beleértve a kabinet egyes tagjait, amiatt aggódnak, hogy a szovietek gvőznek Spanyolországban”. Sir John Simon, az akkori belügyminiszter pedig feltette a kérdést; „Vajon Németország és Olaszország szívesen fogodná-e, ha a brit flotta tisztjei átvizsgálnák hadihajóikat?’’ Eden javaslatát visszautasították. Memoárjaiban később ígv ír: „Egy hatékony brit akc;ó abban az időben lecsapolhatta volna a spanvol feké’y mérgét --” A polgárháború azután még két és fri évig tartott, a hadműveletekben modernül felszerelt német és olasz hadosztályok vettek részt A Luftwaffe hírhedt Condor-repülőegységének Guernicánál és más spanyol városok elpusztításában szerzett tapasztalatait, jól hasznosították — nem sokkal később — a London és Coventv elleni légitámadásokban. Bebrits Anna I.
