Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
1968. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T A harcos szellem tündöklő példája — Emlékezés Reiner Károlyra — Ä# ttnnich Ferenc egyik ■" internacionalista küzdőtársa, dr Reiner Károly jászberényi volt Itt született, jtt járt iskolába is, a gimnáziumban együtt érettségizett Lévai Oszkárral, aki később, 1919- ben a Tanácsköztársaság idején. Kiskőrös városparancsnoka volt, majd az ellenforradalom idején mártírhalált szenvedett Dr. Reiner Károly ügyvédjelölt volt, amikor kitört az első világháború. Az orosz frontra vezényelték és dr. Münnich Ferenccel együtt került fogságba. A „Viharos út” elején mondja el Münnich Ferenc, hogyan érkeztek meg a hadifoglyok 1915. december 31-én Tomszkba és miképpen kezdték meg hadifogoly-életüket Ott ír arról, hogy néhány ezredtársához világnézeti alapon került közelebb, köztük dr. Reiner Károly zászlóshoz is. Egyben megadja első jellemzését is: „R einer Károly rendkívül élénk érdeklődésű, dinamikus mozgású férfi volt, akiben a tiszántúli parasztmozgalmak felébresztették az érdeklődést a szocializmus igazsága iránt.” Könyvének „Forradalmi szervezkedés” címú fejezetében számol be arról Münnich Ferenc, hogy 1916- ban új foglyok érkeztek a tomszki táborba, s köztük volt Kun Béla is, aki a táborban gyorsan észrevette Münnich Ferencnek és körének tevékenységét és fel is vette velük a kapcsolatot. Megérkezése fordulatot jelentett az agitációs munkában és kifejezetten marxista irányban befolyásolta azt. „Részt vettünk a helyi pártszervezet által rendezett gyűléseken és kulturális előadások címén néhány népes összejövetelt rendeztünk olyan helyiségekben, amelyeket a párt segítségével rendelkezésünkre bocsátottak. Ezeken a gyűléseken többnyire Kun Béla. Reiner Károly, Szilágyi Imre és én tartottunk előadásokat’ — frja Münnich Ferenc a ..Viharos út”-ban’: Lapot is indítottak a hadifoglyok részére három nyelven: magyarul, németül és csehül. A z októberi forradalom után így alakult a forradalmi tevékenység Münnich Ferenc szerint: differenciálódott a hadifogoly forradalmi vezetés munkája is. Az általános irányítás Kun Béla kezében volt. a sajtót Reiner Károlyra bíztuk, az én feladatom pedig főleg a katonai szervezés és kiképzés volt." 1918 nyarán, a Münnich Ferenc és munkatársai által szervezett vörös gárdák beleilleszkedtek a szervezkedő Vörös Hadsereg keretébe. Reiner Károly hősi haláláról Müller Miklós internacionalista is megemlékezik .,Az uráli harcok 1918- ban" című munkájában, amely szintén Györkei .Tenő—Józsa Antal „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban’’ című gyűjteményes munkájában ielent meg: ..Reiner Károly és Jáross Béla (szintén politikai biztos) elvtársak kijöttek hozzánk Permből megismerkedni a fronthelyzettel. Egy órával azután, hogy elvtársaink Mingkijkin faluból eltávoztak tőlünk Kin állomás irányába, a Kolosai:- és csehszlovák ellenforradalmi banditák kezébe kerültek. s vadállati keovétlenséggel kivégezték őket.” Münnich Ferenc a már többször említett ..Viharos út” című munkája „Hazafelé” című fejezetében emlékezik meg Reiner Károly haláláról: „1918. októberének utolsó előtti vagy legutolsó napján távirattal hívtak fel engem, Jáross Bélát és Reiner Károlyt a moszkvai hadifogolybizottsághoz... Jáross Béla és Reiner Károly — sajnos — nem jöhettek. Két héttel a behívás előtt elestek a Kol- csak-hadsereg ellen vívott nehéz harcokban.” i A Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom tizedik évfordulóján, 1927- ben a Vörös Hadsereg főparancsnoksága Vörös Zászló-rendjellel tüntetett ki hat internacionalistát, akik Oroszországban tevékenyen részt vettek az imperialista beavatkozás és a belső ellenforradalmi erők leverésében. A kitüntetettek között volt Kun Béla is, aki ebből az alkalomból levelet intézett a Vörös Hadsereg parancsnokságához, s ebben a következőket írja: „Ezt a kitüntetést, a nemzetközi proletárforradalom első osztaga által teremtett legnagyobb kitüntetést én nemcsak a magam nevében fogadom el, hanem azoknak a magyar munkásoknak és parasztoknak nevében is, akik ott harcoltak 1917-ben Narvá- tiái. az Urálban, Szibériában, akik elestek a nemzetközi ellenforradalom golyói és hóhér pallosai alatt, Ligeti, Jáross, Reiner, Wienermann, a jászberényi bádogoslegényből lett partizánvezér nevében s még sok máséban, akiknek nevét felsorolni nemigen lehet, de akik mindenüket: életüket áldozták az orosz- országi Vörös Hadseregek különböző frontjain.” A jászberényi tanácsháza emeleti folyosóján lévő emléktáblán is egymás mellett van a két nagy internacionalista neve: Reiner Károly jászberényi ügyvédjelölté, aki harcos kommunista agitátorrá, kiváló sajtómunkássá, bátor politikai biztossá lett a nagy forradalom kohójában és Wienermann Lajosé, a moszkvai első internacionalista zászlóalj panacsno- káé, akit katonái, forradalmár társai és a történetírók egyaránt „jászberényi bádogoslegénynek” neveznek. Mindkettejükről igen érdekes, reális képet rajzol Földes Péter a magyar internacionalistákkal foglalkozó „Hotel Drezda” című regényében. Bognár Gyula Alkotóműhelyben Látogató» Bokros Láss ló fest önt űvesznói 1923-ban született Monoron. Iskoláit Kolozsváron, majd Pécsen végezte, ahol Martyn Ferenc tanítványa volt. A kiváló mester színkultúrája. absztrakt formalátása döntő hatással volt Bokros művészetének alakulására. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Domanovszky Endre, Koffán Károly tanítványa, 1956-ban végez freskó szakon. Tehetségének bizonyítéka, hogy Szőnyi István a csepeli postahivatal a posta történetét ábrázoló freskójához Patai László Nyelvtanulás új módszerekkel Segít a nyelvtudomány, a matematika, és a kibernetika Vajon ma hogyan tanítják a nyelveket? Az újságok időnként beszámolnak új módszerekről, leggyakrabban az úgynevezett au- dió-vizuális oktatást említik, amihez egyelőre csak egy megjegyzés kívánkozik: nyelvoktatók használják ezt a kifejezést, s mégsem fordították még magyarra. node hallgassuk meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik munkatársa, dr. Simon Józsefné véleményét, aki egyike azoknak, akik hazánkban behatóan foglalkoznak e témával. Középpontban a mondat — Ahhoz, hogy új, korszerű módon taníthassuk a nyelveket, először ki kell alakulnia az ugyancsak modern nyelvészeti irányzatoknak — kezdte dr. Simon Józsefné. — A dolog egyik érdekessége. hogy a nyelvészek, a nyelvtanárok hagyomány#*! oktatási módszereire figyeltek fel. és abból adódtak olyan következtetések, amelyek elvezettek az úgynevezett strukturális irányzatok kialakulásához. A régi, latinos szemlélet a szót tekintette egységnek, ez az új pedig a mondatot. Ez látszólag egyszerű felismerés, pedig létrejöttéhez olyan társtudományok mint a matematika, a kibernetika és a formális logika módszereinek igénybevételével juthattak csak el. — Hogyan hat ez az új szemlélet az oktatásban? — A régi. s a még ma is alkalmazott nyelvoktatási módszerek nem ismeretlenek azok előtt, akik valaha is tanultak nyelveket. Nézzük például a németet. A tanítványoknak szinte beláthatatlan tömegű táblázatot kellett bemagolniok. Ha egy melléknevet kellett elhelyezni egy mondatban, akkor ez a folyamat úgy ment végbe, hogy a sok táblázatból — gondolatban — kikeresték a megfelelő alakot, s így képez'ek mondatot. Mire azonban ez megtörtént véget ért az iskolaév. s a diáknak nem ritkán elment a kedve az egésztől... — A mondat-központú szemlélet nyomán jött létre hazánkban is néhány új rendszerű „praktikus nyelvtan a nyelvoktatás céljaira”. Ezek a nyelvtanok az ige szempontjából tipizálják a mondatot s így néhány- száz u. n. magmondatot képeznek. Ezek egyszerűsítése nyomán az alapmondatok száma 30—40-re, illetve további egyszerűsítésekkel 7—8-ra csökkenthető. Ilyen a hazánkban kiadott egyik nyelvkönyv-sorozat, amely dr. Fülei Szántó Endre praktikus nyelvtanára épült és többek között az orosz és az angol nyelv oktatására használják. Rendszerének neve: S—O (Strukturális Operáció), vagyis szerkezeti műveleti nyelvtan. Alkalmazzák már ezt a nyelvoktatásban s az eddigi tapasztalatok a fiatal tanítványoknál kedvezőbbek, mint a felnőtteknél, akik eleinte nehezebbnek találják. de rövid idő után náluk is érződik a kedvező hatás. — A másik alapvető újítás tanfolyamainkon, hogy szöveg helyett a beszédei helyezik az oktatás középpontjába. Ekét változás érdekes módon újítja meg tanárok és tanítványok munkáját. Dia-film plusz maqno A nyelvtanulás most nemcsak a hallást és a látást, a mozgást is igénybeveszi, nem lefordított szavakat akar rögzíteni, hanem a mondat egész értelmét. Egy tárgy, például asztal, az angolul beszélőben is ugyanazt a használati eszközt eleveníti meg. amit mondjuk a magyar diáknál. a különbség a szó formájában rejlik. — Hogyan alkalmazzák az audió-vizuális oktatást? — kérdeztük. — A szó szerint vett audió-vizuális oktatást, csak a nyelvtanulást megalapozó fázisban alkalmazzuk. Két technikai eszköze van: a magnó és a dia-film vetítés. A filmen képekben feldolgozott történetek láthatók. írott szöveg nem, s a megfelelő képekhez tartozó szöveget egyidejűleg hallja a tanuló. Egyébként ezt az oktatási módot az elmúlt év óta a TIT nyelviskoláiban már széles körben alkalmazzák. Az olvasót elsősorban az érdekli, mit nyer ezzel az új módszerrel, tehát menynyivel könnyebben, gyorsabban lehet segítségével nyelvet tanulni? Egy nemrég végrehajtott érdekes kísérlet jól szemlélteti a kérdésre adandó választ. Egyik ipari tröszt vezetői közül néhányan kéthónapos, bentlakásos nyelviskolán vettek részt. Napi 8 órai tanulás után az audiovizuális módszert is alkalmazva a leggyengébb képességű diákok is — ilyen rövid idő alatt — másfél — két év alatt tanított anyagot sajátítottak el. Gyorsabban lehet tehát e módszerekkel nyelvet tanulni. Arra azonban nem szabad gondolni, hogy a nyelvtudás amolyan „könyvecském a fejem alá tettem” módon, fáradozás, tanulás nélkül szerezhető meg. Benedek B. István és Tar László mellett Bokros Lászlót kéri fel „segé- di” tisztre. 1957 márciusában a főiskola elvégzése után feleségével a szolnoki Művésztelepen telepednek le, azóta itt) él és dolgozik. A főiskolai évek közvetlen közelében Szőnyi István materének bűvkörében a természet ábrázolásának imp- resszionisztikus lehetőségei vonzzák. Korai képei oldott testőiségükkel, sokszor még kompozíciójukban is Szőnyi szuggesztív hatását mutatják. Bokros később saját útjára lépve mesterének természetszeretetét, a fények játékának biztos kezelését ötvözi saját világába. Elhagyva az impresszionista látásmódot, természetszerűen ennek ellentétéhez, a konstruktív fogalmazáshoz közelít. Rendet akar teremteni a látott dolgok között, határozott súlyt, lehatárolt vonalat adva a formáknak. Ebből a korszakából marad meg mind a mai napig a konkrét dolgok hangsúlyozásának igénye, a látott formák erős kontúrral való elhatárolása. Előző, imp- resszionisztiku* időszakából viszont megőrzi a* színek puha, lazúros kezelését, s a kettő ötvözete művészetében egy sajátos dekoratív' tásban oldódik fel. A tudatosan szerkesztett konstrukció és a színekkel érzékeltetett érzelmek egyensúlyára, arányos komponálására törekszik. A legelvontabb kompozíciójánál is ragaszkodik a tárgyi igazsághoz, még ha csak annyit is ragad meg belőle, amelyről a fantázia el tud rugaszkodni. Itáliai capriccio című festményén a színemlékek kék, fehér, sárga kavargásában fel-fel merül egy figura, egy házfal, lépcső, sárga partrész vagy tenger-folt félig elmosódott, alig felismerhető formában, aHogy az emlékezet egymásba gabalyodva őrzi az érzelmi és tárgyi emlékeket, hangulatokat, színeket, eseményeket szinte szétválaszthatatlan egységben. Ugyanez az alig érintett tárgyi asság, a szabad aszociációt megindító néhány konkrét motívum érvényesül most készülő zene sorozatánál is. Kiválasztott öt zeneművet, és ennek hatását próbálja megragadni a képzőművészet eszközeivel. Egyelőre vörös krétával készíti a vázlatokat, a tervezett festményeken azonban színeiben is vissza akarja adni a zene hangulatát Bokros László nem tekinti egyedüli lehetőségnek maga számára a festészet eszközeit Eszménye a reneszánsz művész, aki a művészi gondolatot a legkifejezőbb formában valósíthatta meg szoborban, rajzban, festményben, gobelinben egyaránt Színes és fekete fehér rézkarcai több hazai és külföldi kiállításon arattak sikert 1966 óta rendszeresen kerámiával is foglalkozik. Edényeinek formáit többnyire a bronzkori kerámiák nemes vonalai inspirálják, mintáiban viszont szívesen alkalmazza grafikáin, festményein szereplő motívumait, kedvelt állatfiguráit Üjabban kerámia lapokra fest táblakép technikával, ennek technikai és művészi kifejezési lehetőségeit kutatja. 1959 óta rendszeresen tanítja a rajzolás alapjait iskolában, szakköri foglalkozásokon és magánúton. A Sípos téri általános iskolában került a gyermeki mesevilág, fantázia közvetlen közelébe. Ennek tanulmányozása késztette Gyermekrajz sorozatának elkészítésére, amelynek első darabjait önálló kiállítása alkalmával elismeréssel fogadta a kritika. Témáit nemcsak festményein, hanem faliszőnyegén, kerámiában is megvalósította. Néhány megragadó motí- vumú faliszőnyeget a Szolnoki Művésztelep Nemzeti Galériában rendezett kiállításán be is mutatott. Bokros „gyermekrajzai” igen tudatos művészi kompozícióval készülnek. Az inspirációt kétségtelenül a gyermek sajátos világából meríti, de a kész mű már félreismerhetetlenül „bokro- si”. Csak egy példát említsünk, a Fiumei úti óvoda két kerámia falát, melyeken a gyermekmesák kedvelt alakjai elevened- nek_ meg. S hogy milyen hatással van a gyerekekre Móricz Zsigmond Iciri- piciri meséjének megvalósult világa, azt mutatja, hogy a kerámia kép alatti fekete rajztábla állandóan a kicsik rajzaival van tele. A művész első önálló kiállítását 1963-ban rendezte Budapesten, a Fényes Adolf teremben, majd még az év decemberében ugyanezzel az anyaggal szerepelt Pécsett. 1964-ben Gyulán mutatták be munkáit. — Szolnokon 1961-ben a Szigligeti Színház, 1965-ben pedig a megyei könyvtár rendezett kiállítást műveiből. Ezenkívül a hazai országos tárlatokon, számos külföldi magyar kiállításon vett részt és állandó szereplője a Damjanich Múzeum Tavaszi és Téli Tárlatainak. Egri Mária Azonnali belépéssel felvételre keresünk két GRAFIKUST vállalatunk dekorációs csoportjához szolnoki munkahellyel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: tparc'kk Kisker Váll. dekorációs csoportjánál. — Szolnok* Beloiannisz út 11. szám.
