Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. február TT Szétesőben a dél-vietnami báb hadsereg U Thant New Yorkban Péntekre virradó éjsza­ka a dél-vietnami hazafias erők több amerikai repülő­tér ellen intéztek táma­dást. A Saigontól 310 kilo­méterre lévő Nha Trang-i légitámaszpontra több mint harminc lövedék zuhant A támaszpont berendezé­seiben okozott károkról nem érkezett jelentés. A partizánok hét nap alatt négyízben vették tűz alá a Can Tha-i és a Tra Noc-i repülőteret. Több re­pülőgép megsemmisült, il­letve megrongálódott. Amerikai B—52-es repü­lőgépek péntek reggel foly­tatták a partizánok felté­telezett állásainak bombá­zását a demilitarizált öve­zettől délre. Mint az UPI jelenti, súlyos veszteségeket szen­vedett egy amerikai ten- gerészevalogságj egység csütörtökön a demilitari­zált övezettől délre. Az alakulaton a partizá­nok ütöttek rajta. Tizenkét amerikai katona meghalt, százhúsz megsebesült. Csaták dúltak Da Nang és Hoi An között is. — Az amerikaiak saját bevallá­suk szerint 27 katonát veszítettek. Pénteken reggel a leg­hevesebb harcok Huéban, az ősi császári városban folytak. Az amerikai re­pülőgépek folytatják a par­tizánok által megszállva tartott óriási erődítmény bombázását, míg amerikai hadihajók a partmenti vi­zekről lövik a citadellát. Az AFP jelentése sze­rint az amerikai légierő folytatta a VDK ellen in­tézett bombatámadásait. A* amerikai gépek csü­törtökön Haiphong és Hanoi közelében levő repülőtereiket támadtak. A Nhan Dán című hanoi lap pénteki számának ve­zércikke hangsúlyozza, hogy a dél-vietnami forra­dalmi erők január 30-án kezdett általános offenzí- vája megváltoztatta Dél- Vietnam katonai és politi­kai helyzetét. A lap rámutat: az ame­rikai agresszorokra mért legsúlyosabb csapás az, hogy szétesett a bábrezsim közigazgatási rendszere és a bábrend szer hadseregé­ben súlyos bomlási folya­matok indultak meg. — Az általános offenzí- va első hat napjában a hazafias erők a báb­hadsereg katonáinak tíz­ezreit tették harcképte­lenné. A dezertálás, a bomlás, a háború ellenes tevékenység és a lázadás gyakorivá vált a bábhad­seregben. Miként a Nhan Dán hangoztatja, az amerikai A Szövetségi Államból kiszakadt Biafra „üdvözli” a polgárháború méltányos rendezéséhez vezető béke- kezdeményezéseket, ezeknek azonban „tiszteletben kell tartaniok biztonságunkat Biafrában és azon kívül” — jelentette ki csütörtök esti Az izraeli—jordániai ha­tár mentén nyolc és íél órás heves harc után hely­reállt a nyugalom: a két fél elfogadta a tűzszünetet. Az izraeli szóvivő szerint a tűzszünetet Jordánia kérte és Izrael elfogadta. A jordániai katonai szó­vivő pénteken reggel kö­zölte, hogy a súlyos fegy­veres összetűzésben 13 pol­gári személy és öt katona vesztette életét. Megsebe­sült 31 polgári személy és 22 katona. Mint a MENA jelenti, csütörtökön, miközben az izraeli agresszió ki bon la­kozott, összeült Jordánia legfelső polgári védelmi ta­nácsa. hogy megvitassa és elfogadja a szükséges in­tézkedéseket a megtáma­dott terület és egész Jordá­nia hatékony polgári védel­mének biztosítására. Tekintettel a tények sú­agresszorok keserű ku­darcként könyvelhetik el „vidéki pacifikációs prog­ramjuk” semmivé válását. Súlyosan érintette a dél-vietnami hazafias erők általános offenzívája az amerikaiak katonai erejét. Az amerikai agresszorok katonáik tízezreit veszítet­ték. A partizánok több mint 1500 repülőgépet, 4000 katonai járművet és több­millió tonnányi más kato­nai felszerelést semmisítet­tek meg. rádióbeszédében Ojukwu alezredes, a szakadár tarto­mány vezetője. Ez volt az első érdemi biafrai rekació azokra a hírekre, hogy Ar­nold Smith, a Brit Nemzet­közösség főtitkára Lagosban közvetíteni próbált. lyosságára Jordánia minisz­terelnöke fogadta Nagy- Eritannia és az Egyesült Államok Nagykövetét, hogy tájékoztassa őket a helyzet­ről. Jordánia ENSZ-kép vise­lője, El Farra, csütörtökön este a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levélben adott tájékoztatót a febru­ár 15-i incidensekről. El Farra nem kérte a Bizton­sági Tanács összehívását. Levélben utalt azonban az incidensekről szóló izraeli verzióra, amelyet a Jordá­nia elleni támadás előké­szítését célzó álcázásnak minősített. Az izraeli kormány szin­tén úgy döntött, hogy til­takozást ielent be a Biz­tonsági Tanácsnál a Bei- san-völgyében, a Tibérias- tólól délre és Jerikó térsé­gében lefolyt súlyos inci­densek nyomán. Új chilei kormány Eduardo Frei chilei elnök csütörtökön este beiktatta új kormányát. Négy új mi­niszter került a kabinetbe. A legjelentősebb változás Raul Saez közgazdász kine­vezése pénzügyminiszterré. Román Magy Memzetgyűlés A közigazgatási és terü­leti rendezés megjavítását célzó törvényjavaslatot há­rom újabb módosítás el­fogadásával tette magáévá a nemzetgyűlés: 1. A korábbiakhoz csat­lakozóan Gyulafehérvárt is municipiumként szervezik meg; 2. a korábbi javaslatban Odorhei-ként (Udvarhely) szereplő város Odorheiul- Secuesc (Székelyudvarhely) néven szerepel majd. Szé­kelyudvarhely municipium lesz Hargita megyében, amelynek székhelye Csík­szereda. így a municipiu- mok száma Bukaresttel, a fővárossal együtt (amely különleges jogokat élvez majd) 46-ra emelkedik; 3. a korábbi javaslattól eltérően a törvény nem február 18-án, hanem már pénteken, azaz február 16- án lép életbe. Csütörtök este a Tel Aviv-i rádió bejelentette, hogy Dajan izraeli hadügy­miniszter elhalasztotta pén­tekre tervezett utazását az Egyesült Államokba. A döntést azután jelentették be, hogy Dajan hadügymi­niszter visszatért a csütör­töki harcok színterén tett szemleútjáról. A hadügyminiszter ezt követően rádióbeszédében hangoztatta; „Hinni szeret­ném, hogy az erőteljes iz­raeli visszavágás jó lecke lesz a jordániaiaknak és ezentúl kétszer is megfon­tolják. mielőtt megszegnék a tűzszünetet”. Dajan sze­rint a heves tüzérségi pár­baj Jerikó térségében rob­bant ki egy izraeli járőr és a Jordán folyón átkelt arab ellenállók csoportja között történt összecsapás után. Párizsból New Yorkba érkezve, U Thant ENSZ- főtitkár csütörtökön este magához kérette Goldber- get. az amerikai ENSZ- küldöttség vezetőjét és több mint egyórás megbeszélést folytatott vele. U Thant, aki a vietnami probléma rendezését célzó tárgyalá­sairól Üj Delhiben, Moszk­vában, Londonban és Pá­rizsban nem volt hajlandó felvilágosítást adni a saj­tónak, ezúttal sem nyilat­kozott. Szűkszavúnak bizo­nyult Goldberg is, aki azt jelentette ki, hogy a kapott információk „nagyon hasz­nosak” voltak, s ezekről ő (Goldberg) jelentést tesz Washingtonnak. BELGRAD Összesítettek a tavaly no­vember 30-i debari föld­rengés pusztításait. Ezek szerint az albán határ mel­lett fekvő jugoszláv kisvá­rosban több mint kétezer épület teljesen rombadőlt, több mint hétszáz ház meg­rongálódott, s Debar csak­nem minden kulturális és történelmi emlpke elpusz­tult Az anyagi kár több mint 220 millió új dinár (17,6 millió dollár). ☆ A jugoszláviai Szlo­vén Szocialista Köz­társaság parlamentje el­határozta: a köztársaság­ban a képviselők és a kor­mánytisztviselők ezentúl a lakosság átlagos személyi jövedelem alapián kapják a fizetésüket Ilymódon a hivatalos szervekben dol­gozók közvetlenül érdekel­Ezer felháborodott pakisz­táni diák csütörtökön meg­támadta a lahorei amerikai főkonzulátust és az egyik amerikai kézben lévő bank­fiókot, az USIA épületéről pedig letépte az amerikai zászlót. A tüntetést közvet­lenül az váltotta ki, hogy a Science Digest amerikai hetilap, amelyet Pakisztán­ban is terjesztenek, aziszlám törvényeket sértő cikket kö­zölt Mohamed prófétáról. (A szerkesztőség később bo­csánatot kért a mohamedán hívőktől.) A tüntetők közül azonban sokan hangoztattak olyan jelszavakat is, ame­Goldberg után Buattara algériai ENSZ-nagykövet, majd pedig Kurt Wald­heim, az új osztrák kül­ügyminiszter kereste fel a világszervezet főtitkárát. Algériában a DNFF misz- sziót tart fenn, s a múlt­ban U Thant és a NDFF- képviselet között már volt kapcsolat. Waldheim abból az alkalomból tárgyalt U Thant-tal, hogy végleg tá­vozik az ENSZ-ből. Az osztrák diplomácia vezető­je utána azt mondta a tudósítóknak, hogy — sze­rinte — a főtitkár „nem látja olyan borúsnak a vietnami helyzetet, mint amire a sajtójelentések alapján számított”. tek lesznek a gazdasági fej­lesztésben és a lakosság életszínvonalának alakulá­sában. MOSZKVA A szovjet vezetők távirat­ban üdvözölték Urho Kek- konent abból az alkalom­ból, hogy ismét Finnország köztársasági elnökévé vá­lasztották. Az üdvözlő táv­iratban, amelyet Brezsnyev, Podgomij és Koszigin irt alá, a szovjet vezetők kife­jezik azt a meggyőződésü­ket, hogy a Szovjetunió és Finnország között a jövő­ben is továbbra is sikere­sen fejlődik a sokoldalú együttműködés az 1948-ban megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés alap­ján. a két ország népei. az európai biztonság és a vUágbéke érdekeinek meg­felelően. lyek az Egyesült Államok vietnami agresszióját ítél­ték el. Több órába került, amíg a rendőrség szétoszlatta a heves tüntetést. Egy héttel ezelőtt Lahore-ban már vol­tak diákmegmozdulások, amelyek a DNFF Hold-újé­vi harci sikereit ünnepelték. Akkor a kormány gyüleke­zési tilalmat rendelt el. Mindössze néhány órával a tilalom lejárta után került sor úiabb amerika-ellenes tüntetésre, amelynek során — hivatalos közlés szerint — 28 diák és több rendőr megsebesült. NIGÉRIA Tűzszünet a Jordán folyónál — Jordánia a BT összehívását kérte — [mindenfelől I Tüntetések Laboréban Akcióegység az imperializmus ellen A kommunista és munkáspártok nagy nem­zetközi összejövetelei az elmúlt évtizedekben — a változó történelmi viszo­nyoknak megfelelően —ál­talában a stratégia és taktika kidolgozásának feladatát állították a ta­nácskozások elé. A kom­munista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácsko­zása — pártunk s a test­vérpártok többségének vé­leménye szerint — nem tűzi majd napirendjére a nemzetközi kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának egészét. Az erre vonatkozóan kidolgo­zott korábbi dokumentu­mok legfontosabb követ­keztetései ma is érvénye­sek. A februárvégi buda­pesti előkészítő konzulta­tív értekezleten tehát olyan témákat készítenek elő a nagy tanácskozás napi­rendjére, amelvek alkal­masak az antiimperialista akcióegység fokozására. — Miért vált ez szükségessé? A világhelyzet alakulása — a szocialista országok erősödése és a gyarmatok felszabadulása következté­ben — az elmúlt időben kedvezőbb feltételeket te­remtett a szocializmus és a haladás erői számára, ez­zel párhuzamosan az im­perializmus, s elsősorban annak faltörő kosa, az amerikai militarizmus ag­resszívebbé vált. Politiká­jában a felforgatás, a puccsok- a katonai agresz- sziók kerültek előtérbe, amelyek átmenetileg bizo­nyos helyi sikerekkel jár­tak. Mindez annak is a kö­vetkezménye, hogy az im­perialisták kihasználhatták a kommunista és munkás- mozgalom egységének meg­bomlását. Az elmúlt években nyil­vánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok vissza­kanyarodott a hírhedtté vált Dulles-féle hideghá­borús Dolitikához. E poli­tika lénveaét az úgyneve­zett globális strnt,égia feje­zi ki. Ennek egyik meg- nvüvánulási formája a „Johnson doktrína”, amelv. nek alapján az Egyesült Államok felhatalmazva ér­zi magát, hogy fellépjen a világ bármely pontján, ahol megítélése szerint „fennáll a kommunista rendszer létrejöttének ve­szélye”, beavatkozzék más népek belügyeibe és elfojt­son minden demokratikus mozgalmat. Erre a doktrí­nára épül — figyelembe véve a világban kialakult, a szocializmus számára kedvező erőviszonyokat — a helyi háborúk taktikája, mindenekelőtt Ázsiában és az úgynevezett „harmadik világ”-ban. Azt vallják ugyanis, hogy az USA po­zícióit mindenütt —, de elsősorban Ázsia straté­giailag fontos területein — fenn kell tartani’ mert ezek elvesztése esetén ösz- szeomlana külpolitikai és hadászati koncepciójuk, — magyarán nem tudnák töb­bé betölteni ..a világ csend­őre” szerepét. As imperialisták jól tudják, hogy a szocia­lizmus és az imperializmus között kialakult erőviszo­nyokat közvetlen katonai összecsapással nem képe­sek a maguk javára meg­változtatni. Ügy vélik azonban, hogy Ázsiában vagy a fejlődő országok­ban még van „keresniva­lójuk”, ott még feltartóz­tathatják a nagy méretek­ben kibontakozó antiimpe- rialista mozgalmakat. E felmelegített agresszív amerikai strátégia követ­keztében a nemzetközi helyzet kiéleződött. Példaként elegendő utal­ni a vietnami eszkaláció kiszélesítésére, az ameri­kaiaktól bátorított izraeli agresszió következté­ben a Közel-Kelet térsé­gében kialakult politikai válságra, a görög katonai puccsra. a ciprusi válság fejleményeire, az indonéz helyzetre, a ghanai reakciós fordulatra. Európában fi­gyelemre méltó tény eb­ben a vonatkozásban — mint ahogy ezt a Karlovy- Vary-i értekezlet is meg- állanítct+n — a Német Szö­vetségi Köztársaság, ugyan­csak amerikai segédlettel folytatott, revansista poli­tikája. a nyugatnémet új­fasizmus aktivizálódása. A történelmi szükségsze­rűség s a nemzetközi mé­retű osztályharc érdeke egyaránt azt diktálja, hogy az amerikai imperalizmus „globális stratégiájával” szemben kialakuljon a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom antiim­perialista akcióegysége. — Ezért szükséges lépéseket tenni a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom egységének helyreállí­tására, és ezért kell egyez­tetni az antiimperialista harc tennivalóit. Világos ugyanis, hogy az imperia­lizmus elleni eredményes harc előfeltétele a marxis­ta—leninista pártok egysé­ge; e nélkül nem kerülhet sor az összes haladó és for­radalmi erők összefogására sem. A bonyolult világ­helyzet tehát mélyreható marxista elemzést igényel. Hiszen — például — van olyan tőkés ‘ ország, ahol a kommunisták tagjai a kormánynak, más orszá­gokban viszont a burzsoá- zia osztálybírósága ítélke­zik felettük. Egyes, nemrég még gyarmati országban fegyveres harcot kell foly­tatni; másokban a demok­ratikus szabadságjogokért vívott küzdelem, vagy a nem kapitalista úton va­ló következetes haladás a feladat. A szocialista or­szágokban ma általában a termelőerők gyorsütemú fejlesztése, a gazdaságirá­nyítás tökéletesítése az egyik fő kérdés. Más szo­cialista országnak viszont minden erejét az amerikai szoldateszka elleni élet­halál harc köti le! A világhelyzet bonyolult­sága következtében a ten­nivalók meghatározása nem egyszerű dolog. De éppen e differenciált feladatok teszik égetően szükségessé, hogy az antiimperialista harc tennivalóit egyeztes­sék s ezáltal erejét meg­hatványozzák. A pártok közötti véleménykülönbsé­gek, akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, akár a világhelyzet pers­pektívájára vonatkozzanak, nem lehetnek akadályai az internacionalista egységnek az imperializmus elleni harcban. Valamennyi or­szág kommunistái és hala­dó erői akkor harcolhatnak legeredményesebben saját feladataik megoldásáért is, ha maguk mögött tudják a nemzetközi munkásmoz­galom egészét, az ebben megnyilvánuló szolidaritás lebírhatatlan erejét. A budapesti konzul­tatív találkozó hasznos esz­köznek ígérkezik a kívánt akcióegység útjának egyen- getéséhez. Boros Béla i

Next

/
Oldalképek
Tartalom