Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS ■ api* XIX. évfolyam, 40. szám. Ára: 70 fillér 1908. február 17., szombat Az erdőt tartsák szemmel Sxiksxai István bácsi felállt a jászdózsai Tarna- menti Tsz zárszámadó közgyűlésén. Viharos, a vezetőknek izzadságos perceket okozó zárszámadás volt ez. A közös gazdaság tagjai egymás után adtak hangot a sikertelenül zárt esztendő fölötti rosszallásuknak. Bőven jutott a szemrehányásból az elnöknek, szakvezetőknek, egészen a brigádvezetőkig. Szikszai István gyalogmunkás azzal kezdte: nem juthatott volna idáig a közös, ha az ellenőrző bizottság is betölti szerepét. De a bizottság figyelme csak arra terjedt ki, tényleg annyi munkaegységet írtak-e jóvá valakinek, mint amennyi megilleti. Holott — mondta Szikszai István — ez csak a kisebbik dolog. Az ellenőrző bizottságnak arra kellett volna ügyelnie: a szövetkezeti demokrácia szellemében történik-e a vezetés. szakszerű-e a gazdálkodás, s ha az ellenkezőjét tapasztalja, tárja , azt közgyűlés elé, hadd vitathassák meg a tagok rnég idejében. Szikszai István felszólalását megtapsolta a közgyűlés, Olyan igazságokat mondott ki, amelyek sajnos nemcsak jászdózsai érvényűek. Sőt az idei zárszámadások tapasztalatai — sok közgyűlésen megjelentünk — azt mutatják, de sok szövetkezetben csak azért van ellenőrző bizottság. mert a törvény előírja. Rogy legyen. És csak azért mondanak már valamit a közgyűlésen, mert enélkül a zárszámadást nem lehet jóváhagyni. Szóval van, mert lenni kell. Mennyire igaz, bizonyítja a jászárokszállási eset is. Az ottani Táncsics Tsz zárszámadásán szó érte az ellenőrző bizottság beszámolóját egyoldalúsága miatt. Erre az elnök ügy védekezett: ő nem szakember, nem érthet mindenhez. Igaz is. Nem is hordott még a föld olyan ellenőrző bizottsági elnököt a hátán, aki egyaránt otthon van az állattenyésztésben, növénytermesztésben, a közgazdaságban, az igazgatásban. a számvitelben, a szövetkezeti jogban, egyszóval mindenben, ami hozzátartozik a tsz életéhez. De az elnökön kívül tagjai is vannak a bizottságnak. Már az összetétel is feltételezi a többrétűséget Azt nem. hogy ezáltal már akár szakrevízióra is képesek. Ám nincs is rá szükség. Az ellenőrző bizottság tudjon róla hol a baj és jelezze. Indítson vizsgálatot. vonjon be szakembereket. Kérjen a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaitól olyan szakembert, amilyen éppen kell a vizsgálat lefolytatásához. Ezenkívül: egyre több szövetkezet alkalmaz önálló jogászt. — Nagy segítséget adhat az ellenőrző bizottságnak a jogász is. Azt szokták mondani, a szövetkezetben sok gazda van. A sok gazda, a sok tag mindent meglát, észre vesz. de külön-külön vizsgálódnia céltalan lenne. Valamennyiük megbízásából, nevében erre hivatott az ellenőrző bizottság. A bizottság a törvényesség őre a közös gazdaságban. Tagjait titkos szavazással külön választja meg a közgyűlés. Senkinek nincsenek alárendelve. Illetve csupán a közgyűlésnek, s számot adni is annak tartoznak. Mégpedig arról: figyelemmel kísérik-e az egész szövetkezet vagy csak egy- egy üzemág, major, telep tevékenységét? Megvizsgálják-e a vezető testületek vagy egy vezető működését? Figyelemmel kísérik-e a szövetkezet értékesítő, kereskedelmi tevékenységét? Megfelelően el van-e látva szakemberekkel a szövetkezet? Kidolgozták-e a közös gazdaság távlati tervét, jók-e azok? Mit tesznek a közös vezetői a szakmunkásképzésért, foglal- koztaíják-e a szakmunkás- sokat? Pontosan történt-e a leltározás? Milyen a munkafegyelem? Betartják-e a közgyűlési határozatokat? Ésszerű-e a beruházáspolitika? Megfelelő-e a társadalmi vagyon kezelése? — Nincs-e visszaélés? ösztönző-e az a jövedelem- elosztás. amit alkalmaznak? És még lehetne bővíteni a kört. Természetesen nem arról van szó, hogy mindezt egyszerre, vagy akár egy év alatt, de mindig azon tartsa figyelmét az ellenőrző bizottság, ahol éppen szorít a cipő, ahol éppen nagyot lendíthetnek a közös ügy kerekén. Kétségtelen az is haszon, ha az ellenőrző bizottság felfedi, hogy tíz munkaegységgel többet írtak jóvá valakinek. De mennyivel többet jelent az, ha az ellenőrző bizottság — még kellő időben — azt jelzi, a szövetkezet nem készült fel tisztességesen a tavaszi munkákra, a nyári betakarításra, s milyen nagy kár származhat ebből. S mindezt terjesszék közgyűlés elé. Ne csupán évenként egyszer, a zárszámadáson jelentkezzenek. Elvétve se hall az ember olyasmit: az ellenőrző bizottság rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta, mert úgy látta, nem mennek rendben a dolgok. Ellenben majd mindig azt halljuk: az ellenőrző bizottság vizsgálta jól adták-e ki a háztáji földet, történt-e munkaegység hígítás? 1 isxtelet a kivétel- nekj akik nemcsak a fát nézik, hanem az erdőt tartják szemmel, ahol nemcsak formálisan működnek az ellenőrző bizottságok, hanem a szövetkezeti mozgalom elsőrendű szervei. Borzák Lajos Új szolgáltatások — a vásárlók érdekében 01P letéti «zárnia — Mindent egy helyen minőségű lesz a szén Jobb — Hogyan igyekszik a lakossági igényeket kielégíteni a TÜZÉP? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Morvái Györgyöt, a vállalat igazgatóját. E kérdésen belül elsősorban az építőanyag ellátás iránt érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal több építőanyag lesz az idén, de az igényeket még így sem tudják kielégíteni. Az iparral már megkötötték a szállítási szerződést olyan anyagokra, melyeket magán megrendelések teljesítésénél használnak el. Nem kötöttek Viszont szerződést a közületeknek adható árukra. Így egyelőre bizonytalan a kis közületek ellátása. Újabb segítség a házépítőknek Ami tehát az építőanyag ellátást illeti, jobb lesz mint tavaly, nem beszélve 1965-ről, amelyhez viszonyítva csaknem nyolcszor annyi lesz, de miden ke- 1-esletet nem tudnak majd kielégíteni. A beszerzéseket azonban lényegesen megkönnyítik. Már tavaly is bevált az úgynevezett anyagbiztosítási szerződés. Az építtetőnek nem kellett gerendák, ablakok, tégla után járkálni. A szerződés értelmében a TÜZÉP minden anyagot biztosított. Az idén ezt azzal kívánják bővíteni, — hogy aki hitel nélkül akar építkezni, az befizet az OTP-nek egy meghatározott összeget, s a garancia levél birtokában szerződést köt a vállalattal. — A TÜZÉP garantálja, hogy a helyszínre szállítja a szükséges anyagot. S nemcsak a v téglát, hanem a szeget, ajtókilincset, sőt lábtörlő rácsot is ha kell. Amennyiben az anyag többe kerül, a különbözetet. pótlólag kifizeti a jövendő háztulajdonos. Viszont ha kevesebbe kerül, visszakapta a fennmaradó összeget. Érről a közeljövőben tárgyalnak az OTP-vel. s ha létrejön a kölcsönös megegyezés, bevezetik a szolgáltatásnak ezt az új formáját is. Megszűnt a „hórukk“ korszak A fent említett csak egy a többi között. A TÜZÉP telepeken eddig a tatarozásokhoz, a felújításokhoz vagy éppen az épület toldásához szükséges téglát, cserepet, fadnvágót, ablakot megvásárolhatta a lakosság. Mindezek mellett azonban menniök kellett a vasműszaki boltba szegért. kilincsért, zárért, fürdőkádért, — Ezekután másként lesz. Átvették az állami áruházak jelszavát, a mindent egy helyen-t, s a telepeken csatoma-tar- tóvastól, a fürdőkádig mindent árusítanak Még a már említett lábtörlő rácsot is. Okos dolog, hasznos kezdeményezés. Mint ahogyan az a gép- kölcsönzés bevezetése is. A nehéz, több mázsás előregyártott elemeket kézzel kellett kirakni a vagonokból, s emberi erővel a falra emelni az építkezés során. Autódarut vettek, az serit a kirakodásnál, és a kislakás építésnél. Ügy mondiák. a daru vásárlása óta megszül* a ..hórrkk”- korszak a TÜZÉP-nél. — Ezenkívül betonkeverőt, áilvánvokat, különböző kőműves szerszámokat is vettek, s azok is kölcsönbe vehetők. Panaszként mondta cl Morvái György, hogy a napokban Sopronból érkezett egy vagonban ablak. Január 1-től a fuvarköltség a megrendelőt terheli, s most bosszankodnak, amiért a vagont nem rakták tele s mégis teljes terhelésért kellett fizetni. Ez azt jelentette, hogy darabonként több mint hetven forintba került a fuvardíj. A vállalat viszont csak 13 forintot számíthat fel. A különbözetet a vállalat nyereségéből r kell fedezni. Az ilyen váratlan kiadások csökkentése érdekében kutatják a helyi, a megyei lehetőségeket ablakok, ajtók készítésére. A napokban szerződést kötöttek a karcagi Május 1 Tsz-szel mintegy 600 darab ablak szállítására. Tárgyalnak az ÉPSZER-rel, s megkeresik a Bánhalmán hamarosan üzemelő asztalos részleget is. A fuvarköltség megtakarítása mellett előnye ennek, hogy jobban kielégíthetik az igényeket, ugyanakkor tájjellegnek megfelelő szerkezeteket adhatnak a vásárlóknak. Városok és nagyobb községek peremrészein lakóknak gyakran okoz gondot egy-egy kiló oltott mész, néhány darab csempe vásárlása, hiszen azok csak a telepeken kaphatók. A vállalat e gond enyhítésére felveszi a kapcsolatot az élelmiszer kisker vállalattal, hogy a peremboltókban dolgozók felvehessék a meg. rendelést, s a TÜZÉP meghatározott időpontokban oda szállítja a kért árut. Jön a bizományi rendszer Tervezik a bizományi rendszer bevezetését is. Egy-egy háziasszonyt kérnek majd fel, hogy a ház- körüli munka mellett vállalja el a kis tételekben is vásárolható cikkek árusítását Ezenkívül újabb megrendelő irodákat is létesítenek. — ma.jnár — Ma: Huszonnégy hétfő... Város-e a mezőváros? „Szu Csöng“ emlékei Mini-Bábel a vegyiművekben A Tiszamenti Vegyiművek porfestékgyára a teljes próbaüzem előtt áll. A szárítóberendezéseket egy dán cég fővállalkozásában több tőkés üzem gyártotta. Ezekben a napokban valóságos mini-Bábel a por- festékgyár. Svájci, nyugatnémet és dán specialisták fáradoznak a szárítóberendezés üzembehelyezésén. A dán szállító cég csak úgy ad garanciát a berendezésekre, ha azokat saját, illetve társvállalkozóinak szerelői állítják munkába. Szakmunkásképző intézetet avattak Jászberényben Ősztől emeltszintű képzés kezdődik Jó s^áz évvel ezelőtt, pontosabban: 1866-ban kezdődött Jászberényben a szervezett tanoncoktatás. A tanulók az akkori sörkocsma épületében kapták szállást. Nos, ami iskolai képzési lehetőségeiket illeti, sok volt a kívánnivaló egészen mostanáig. Tanteremhiány miatt még tavaly is reggel 8-tól estig tanítottak. Most már azonban ugi ésszerűen iavult a helyzet. Tegnap ugyanis iskolaavató ünnepséggel végképp birtokba vették a tanárok és a növendékek a 606. sz. Klapka György ipari Szakmunkásképző Intézet új épületét. Az úi iskola egyedi tervezés alapján épült. Kilenc tanterem van benne. A tanári szoba mellett a KISZ is külön helyiséget kapott, s mód nyílt három szertár létesítésére is. Ennek köszönhető. hogy szemléltető eszközeik 'számát most már tudják növelni, nem gátolja ilyenirányú munkájukat tanteremhiány. Jobb a tanárok időbeosztása is, hiszen most mór csak délelőttönként tanítanak. Az új intézet három és fél millióba került. Az állami beruházás mellett jelentősen hozzájárultak fejlesztéséhez a jászberényi ipari üzemek és vállalatok. Segítségükről hálásan emlékezik az intézet igazgatósága.' Ennek az iskolának elsődleges feladata ugyan az, hogy a város, illetve a járás szakmát tanuló fiataljait h pezze. de elekrodakatos szakmában, az egész országból vannak itt tanulók. A Hűtőgépgyár ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a szervizeiben mindenhol hozzáértő emberek javítsák a hűtőszekrényeket, s képzésükért áldozatot is vállal. Így kerülnek ipari tanulók Jászberénybe * többi megyéből is. Nemcsak a nagy létszám — nyolcszázhét tanuló — indokolta az új iskola felépítését, hanem egyéb okok is. Helyhiány miatt például eddig szó sem lehetett az emeltszintű képzésről, pedig nagy az érdeklődés iránta. A következő tanévtől kezdve ezért esztergályos és pépíalca- tos szakmákban beveze. tik az emeltszintű képzést. A létszám biztosítása valószínűleg nem lesz gond, hiszen már Nagykátáról is sokan érdeklődtek, hogyan nyerhetnének felvételt. „Milliomos“ klub — Ezermester műhely Szolnokon — A Eágvári Endre művelődési ház a Költői úton megnyitotta a Komarov műszaki klub ezermester műhelyét A műhelyben a barkácsoláshoz szükséges szerszámokon kívül korszerű gépek is az „ügyeskedők" rendelkezésére állnak. Az eszterga és satupadoktól az oszcillográfig nagyon sok, könnyen kezelhető gépen működhetnek a tagok és a fa, műanyag, fém munkák könnyen elvégezhetők. A művelődési ház a fizikai kutató intézettől mintegy félmillió forint értékű felszerelést kapott. így az eddig meglevő eszközök értékével együtt a Komarov klub is „milliomossá” vált. A klubtagok amellett, hogy a műhelyben dolgozhatnak, barkácsolhatnak, kölcsönözhetnek js szerszámokat, apróbb gépekét.
