Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

1968. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A frankfurti Senckenberg-Múzeum preparatőrel kerekeken mozgó létra segítsé­gével dolgoznak, hogy restanráthassák a hatalmas finnbálna csontvázát. A 22 méter hosszú állat csontváza az újonnan létesített kiállítási csarnok díszpéldá­nya. A csarnc ot a Senckenbergl Természetbúvár Társaság fennállásának 150. év­fordulója alkalmából nemrégiben nyitották meg a nagyközönség számára. A bálnának egy egész falra szüksége van, hogy teljes nagyságában prezentálhas­sa magát. Mivel a finnbálna már csaknem teljesen kihalt, a jó állapotban lévő csontváz különleges értékkel bír Kultúrház avatás — Színházi bemutató — Űjabb kiállítások Kulturális hírek Tegnap adták át a mezőhé- ki új művelődési házat, mely­ben a színházterem mel­lett klubszoba, olvasóte­rem és könyvraktár is lesz. Az eddig kulturális célok­ra használt épületet szol­gáltatóházzá alakítják. — Tervezik egy presszó megnyitását is abban. Az új kiltúrház házila­gos kivitelezésben készült Főleg anyagszállításban nagy segítséget nyújtott az építésben a helyi Táncsics Tsz is. A beruházásra fordított összeg még ilyen körülmények között is megközelítette a félmillió forintot. A külső falak vakolására a jó idő bekö­szöntése után kerül sor. — Képünkön: a kultúrház az átadás előtt. ☆ A szolnoki Szigligeti Színház január 19-én mu­tatja be Arthur Miller: Bűnbeesés után című drá­máját, melynek két fősze­repét Upor Péter és Gyön- gyössy Katalin, további szerepeit pedig Andaházy Margit, Dömsödy János. Szekeres Ilona, Hegedűs Agnes, Kránitz Lajos, Va- szy Bori, Orbán Tibor, Czi- bulás Péter, Galambos Rika játssza. ■ár A szolnoki Damjanich János Múzeumban a közel­jövőben két újabb kiállítás nyílik, tovább gazdagítva ezzel az eseménydús prog­ramot. Előbb Berényi Fe­rencnek és Nagy Sándor­nak a budapesti Ernst Mú­zeumban már bemutatott alkotásait tekinthetik meg a látogatók, majd február második felében Szandai Sándor tárlatának megnyi­tására kerül sor. Un kivel késsítene iníerjút... T Csak alföldi városban érzem jól magam... Wittman Tibor egyetemi tanár szobája a legfelső emeleten egy zárt folyosó­részben van. Az épületben olyan csend fogad, hogy azt is hallani, ha valaki egy emelettel lejjebb ajtót nyit. Vizsgaidőszak van. Csak néha bukkan fel egy- egy hallgató, aki a tanu­láshoz magányt keresve üres tanterem után kutat. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Közép­kori Egyetemes Történeti Intézetének vezetője Jász­berényben született, pályá­ját is ott kezdte. —■ A szüleim és a nagy- szüleim is ott születtek, és éltek, sőt édesapám jelenleg is Jászberényben él. Roko­naim, ismerőseim vannak ott, úgy érzem, nagyon sok szál köt a szülővárosomhoz. Elfoglaltságom ellenére ha­vonta legalább egyszer ha­zalátogatok. — Körülbelül tíz éve él Szegeden és mégis Jászbe­rénybe megy haza? — Igen, az ott eltöltött gyermekkor emléke nem tűnik el. 1941-ben érettsé­giztem a Lehel Gimnázi­umban. Jó tanáraim voltak, nagytudású emberek és ki­váló pedagógusok. Az ő ér­demük, hogy abban az idő­ben a Lehel az ország egyik legjobb gimnáziuma volt. Az az alap, amit ott kap­tam, nagyon sokat jelentett egész életemben. A gimná­ziumban neveltek antifasisz­tává is és ez a harmincas években nagy dolog volt. Az egyik tanárom, aki kivételesen erősen jobbol­dali gondolkodású volt, 1935-ben .weo&zavaztatta. az osztályunkat,. hogy az akkor folyó olasz—abesszin hábo­rúban Mussolini vágy a né- gus pártján állunk-e. Em­lékszem, heten szavaztunk a négus mellett, pedig az akkori propaganda ennek éppen az ellenkezőjét su­gallta. — Mennyi időt töltött tanárként Jászberényben? — 1946—48 között a ta­nítóképzőben történelmet, valamint jog- és alkotmányt tanítottam., igen nehéz kö­rülmények között, sokszor ázva-fázva a szó szoros ér­telmében. Ezután Pécsett tanítottam két évig, majd Budapestre helyeztek. Elő­ször pedagógiai főiskolában, majd az egyetem Lenin In­tézetében dolgoztam. 1957- ben az intézet megszűnt. Maradhattam volna Buda­pesten is, de vidékre akar­tam menni Így kerültem Szegedre és ez nem vélet­len. Talán a Jászberényben eltöltött gyermekkor hatása, hogy csak alföldi városban érzem jól magam. — A vidékre költözés nem okozott nehézségeket az ön tudományos munká­jában? — Ezt sohasem éreztem. Ha magyar történelemmel foglalkoznék, akkor talán igen, hiszen a nagy könyv­tárak, levéltárak Pesten vannak. 1955-től azonban egyetemes történész vagyok. Külföldről éppen úgy eljut ide minden anyag, mint a fővárosba. A nyugodt, csen­des légkör kedvez a tudo­mányos munkának. Ügy ér­zem, talán jobban meg is becsülnek itt. — Ebben az évben Latin- Amerikai Tanszék nyílt az egyetemen, amelynek ön a vezetője. Mondana erről valamit? — Nyugat-Európával és Latin-Amerikával foglalko­zom. Körülbelül ötven-hat- van intézettel állok kap­csolatban, ezek rendszere­sen megküldik a kiadvá­nyaikat, s természetesen mi is a magunkét. Általában spanyolul és franciául pub­likálunk s az Acta Histo- rica latin-amerikai számait rendszeresen elkapkodják a külföldi intézetek. Az új tanszékkel az a célunk, hogy központot teremtsünk a témával foglalkozó ku­tatók részére, össze tudjuk fogni őket. Nyolc-tíz hall­gató is felvette tárgyai kö­zé a tanszék előadásait. — ön sokat utazik, sze­mélyes kapcsolatai vannak a külföldi kutatókkal. Mely országokban járt az utóbbi időben ? — Túl hosszú volna fel­sorolni, inkább azt mon­dom el, hogy a következő félévben hová készülök. — Valószínűleg Brüsszel, Pá­rizs, Bordeaux, Moszkva. Növi Sad lesznek útjaim fontosabb állomásai. — Szívesen utazik? — Nem. Jobban szere­tem, ha a külföldiek jön­nek hozzám. Sajnos a levél­tárakba nekem kell elmen­nem. — Van-e olyan hely, aho­vá nem sikerült eljutnia? — A spanyol levéltárak zárva vannak előttünk. Pe­dig igen sok magyar és tö­rök vonatkozású anyag is található Spanyolországban, elsősorban abból az időből amikor a spanyol trónon Habsburgok ültek és az osztrák politikát is Mad­ridból irányították. Ha a kapcsolataink megjavulnak a spnyolokkal, sok érdeket dokumentumot tárhatunk fel. — A történészek munká­ját, különösen ha nem ma­gyar örténelemmel foglal­koznak, a nagyközönség kevéssé ismeri. Hol jelen­nek meg a művei? — Jelenleg három köny­vem kiadása folyik. Az egyik Venezuelában jelenik meg. a másik kettő Ma­gyarországon, igaz, ez utóbbiak közül az egyik franciául. Magyar nyelvű könyvemet, amely II. Fü- löp spanyol királyról szól, az Akadémiai Könyvkiadé jelenteti meg az életrajzi sorozatban. Fontosabbak azonban a szakcikkek, eze­ket is elsősorban idegen nyelven jelentetjük meg Magyarországon valóban kevesen ismerik a munkán­kat, de a történészek, az egész világon megbecsülik azt a marxista történetírási amelyet művelünk. — Tart valamilyen kap­csolatot a jászberényi gim­náziummal, vagy a tanító­képzővel? — Elsősorban a tanító­képzővel. Megküldöm nekik azokat a kiadványaimat melyek érdeklik őket. A2 iskola ötvenedik évforduló­ján is ott voltam. Lokál­patrióta vagyok, a szó ne­mes értelmében és azt hi­szem, hogy aki nem tud igazán az lenni, hiába megy külföldre, ott sem tudja értékelni a látottakat. Né­hány éve Vietnamban jár­tam, s azt is akkor értet­tem meg igazán, amikor o szülővárosomra, a szülőhá­zamra emlékeztem. A józan lokálpatriotizmus a szocia­lista hazaszeretetnek is ré­sze, azt erősíti, gazdagítja. — Kivel készítsük a leg­közelebbi interjút? — Jászberényieket tud­nék említeni, de a megyé­ből biztosan indultak más­honnan is olyan emberek, akikkel érdemes beszélget­ni. Talán egy írót vagy köl­tőt kellene felkeresniük. Bistey András Hírünk az országban December 17-én a Sza­bad Föld riportere a kő­telki Ady Tsz-ben tett lá­togatásáról tudósít „Me­netrend az iskoláztatásra” című cikkében részletesen ismerteti a tsz „be’ekolá- zási terveit”. A Magyar Mezőgazdaság 20-1 számá­ban Nyíri Béla, a Szolnok megyei tanács vb elnök- helyettese ismerteti a me­gye termelőszövetkezetei­nek 1968-ra szóló munka­programiát. 24-én a Sza­bad Földben Faragó Antal­ról. a iászárokszállási Bé­ke Tsz egykori alapítójá­ról olvashattunk ióízű ri­portot. A Magyar Kon­zervipar a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti te­lepéről készített hosszabb tudósítást Ipari. gazdaságpolitikai témákról ezúttal több köz­lemény jelent meg 12-én az Üjitók Lapja részlete­sen beszámolt a Szolno­kon megrendezett megyei újítókiállításról. egyúttal ismertette a villamos és géptechnikai cikkek gyárá­nak mezőtúri gyáregysé­gét is: „Egy gyár Mezőtú­ron — tele optimizmus­sal” címmel 16-án a Nép­szavában részletes tájékoz­tatást olvastunk a jászbe­rényi Hűtőgépgyár 1938- as terveiről „Lesz válasz­ték a hűtőszekrény-család­ból a családok háztartásá­ban.” Szilveszter napjár a a gvár hzbszifoniairól adott hírt a Nép szabadság és a Népszava. December 2-án a külföl­di maevarok lapja, a Ma­gyar Hírek a szolnoki új fedettuszodáról hozott ké­pet. 18-án az Építők Lapja az új városköznont terveit ismertette A Volán de­cemberi számában kétolda­las fényképes tudósítást közölt a szolnoki AKÖV- ről A Lobogó az úi gép­kocsiszerviz munkájáról írt A Népszabadság '21-én a Ti számén ti Vegyiművek épülő ú1 gyáregységeiről — az újabb kénsavgyárról és a mosóporgyártó üzem­ről tudósít. Az Építőelem „Helyzetjelentés Szolnok­ról” címmel az épület­elemgyár eddig elkészüli üzemrészeit ismerteti. A Figyelő a Karcag-berek- fürdöi üveggyárból írja: „Kidolgozták a hőszűrö üveg előállításának techno­lógiáját.” A világszerte ke­resett különleges üveget jaoán. angol cégek hozták eddig forgalomba. Most a karcagi üveg Is világpiac­ra talált. A Hétfői Hírekben Sza­mos Rudolf a Tisza II épí­tésének újabb eredményei­ről számol be: „Elkészült a Tisza II óriási körtölté­se.” 40 éve. 1927 telén Móricz Zsigmond. a fárad­hatatlan országtáró előadói körutat tett a Berettvó és a Kőrös vidéke néhány városában. Útja során Me­zőtúron !s megfordult. 40 év elteltével Ari Kálmán, a Képes Újság riportere felkereste azokat a váro­sokat. ahol Móricz járt. Elsőként Mezőtúrra látoga­tott s a város mai életéből eev hangulatos riportra valót mutat be a Képes Újság december 9-i szá­mában. A másik híres nagykun város, Karcag, a Ludas Matyi (ól kanott egy egész oldalt. A „Kar­cagi Képes Krónika” nem öregbítette a város dicső­ségét. annál inkább az új kórház, amiről november­ben is 25 kisebb-nagyobb közlemény és hír jelent meg. December 24-én a Népszavában Lukács Má­ria a város múltjára visz- szapillantva hozzáértéssel állapította meg. mit jelent Karcag lakosságának — de a körevek néoének is ez a náratla- eg^s^cé^ögvi intézmény. . Kórházóriás a Nagykunságban” című cik­ke a korábbiknál részle­tesebben foglalkozik az úi intézménnyel. December 10-én és lt-én ugyancsak a Nénszava a szolnoki mevvei kórházban előfor­dult vízszennyeződésről cikkezett A Polgári Védelem már többízben közölte Fodor Mihálynak, a megyei ta­nács vb elnökének írásait megyénk polgári védelmé­ről. December 23-án „Űi óv előtt” címmel az 1967- es esztendőben elért ered­ményeket vette sorra, maid ismertette. miért látja megalapozottnak az 1968-as év munkáját. 22-én a Népszabadság a Szolnokon megtartott vietnami szoli­daritási nagygyűlésről tu­dósított. A Család és Iskolában Horga Béla tószegi tapasz­talatairól számolt be. Ar­ról beszélgetett Kiss Lász- lónéval. a nőtanács elnö­kével és Virág Imre isko­laigazgatóval, hogyan gon­dozzák Tószegen a hátrá­nyos helyzetű tanulókat A Népszabad tág és a Nép­szava 8-án a szolnoki köz- gazdasági technikum énü­lő új kollégiumáról adott hírt 15-én a Pedagógusok Lapja Hann Ferenc szan- daszöllösj tanár verselt közli. Teszkó Sándor a Szabad Föld riportere Tö- rökszentmiklóson Várdai Jánosnéval. a mfivelődés- ügvi osztálv vezetőjével az úi tanyai kollégium hasz­náról beszélgetett. Eleinte nehezen adták be a gyere­keket — most pedig a kol­légium bővítéséről kell gondoskodni — írta a ri­porter a lap szilveszteri számában. A Népművelés­ben olvastuk; az I Or­szágos Kiváló Klub pá­lyázaton a szolnoki Ság- vári Endre KISZ Klub és a zagyvarékasl ifjúsági klub 7000—7000 forint Ri­táimat kapott. A Népfront decemberi számában érde­kes cikket olvastunk „A hazaszeretetre nevelésről Szolnok megyében.” A Jászkunság legutóbbi szá­mában a megyei könyvtár munkatársa. Szathmáry Gvörgyné dolgozata jelent meg; a szovjet irodalom a Szolnok megyei Verseghy Könyvtárban. A Képes Új­ság december 9-én színes riportban ismerteti a szol­noki saitótörténeti kiállí­tást. 15-én a Népszabad­ság Szabó László szobrász- művész szolnoki kiállítá­sáról számolt be. A Bél- Magyarország az Aba-No- vák emlékérem alapításá­ról közölt hírt 21-én 6­án a Magyar Nemzet „Szolnoki példa” címmel elismerően nyilatkozik a Szigligeti Színház és az Expressz Hiúsági Iroda kö­zös^ vállalkozásáról — hogv ifjúsági esteket rendeznek s a színházi előadás előtt a fiatalok meglátogatják a művésztelepet és a Damja­nich Múzeumot A Nógrád december 5-ér „Színházi esték” rovatá­ban a My Fair Lady sal­gótarjáni fogadtatásáról számolt be. Dr. Kardos Józsefné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom