Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
1968. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült az első tsz alapszabály Katonai-9 házasságiszülési segély, fizetett szabadság Egyesült az öcsodi Kossuth és a Zöldmező Tsz Megyeszerte megkezdődött az • új termelőszövetkezeti törvény végrehajtása. Legfontosabb mozzanata ennek; a törvény szellemiben kidolgozni a termelőszövetkezetekben a közösség alkotmányát, az új alap- szabályt. E nagyfontosságc munkát június végéig fejezik be. Öcsödön azonban már elkészült az úi alapszabály, sőt a tegnapi közgyűlés jóvá is hagyta azt. Az alapszabály kidolgozását a két termelőszövetkezet egyesülése sürgette^ Alapos előkészítés után a két gazdaság pártszervezete, majd közgyűlése döntött az egyesülés mellett. Megválasztották az új pártvezetőséget, egyesültek a tömegszervezetek is. A tegnapi közgyűlés pedig végérvényesen kimondta; A 2500 holdas Zöldmező Tsz egyesül az idősebb, gazdagabb és nagyobb tapasztalattal rendelkező testvérrel a Kossuth Tsz-szel. A megnövekedett Kossuth több mint ezer tagja, hétezer hold földön fog gazdálkodni. Az új alapszabály kidolgozását 15 tagú brigád végezte. Az alapszabály a többek között kimondja. a Kossuth Tsz-nek négj tő ágazata van: növény- termesztés, állattenyésztés, műszak és ipar, valamint a felvásárlás és kereskedelem. Ezek élén megfelelő szakemberek állnak. A tsz középtávú tervében — 1973-ig — megépül a2 öntöző fürt. a szántó na- gvobfeik hányadát öntözik. Üj, korszerű, szakosított állattenyésztő telepek létesülnek. Jövőre például már ötszázzal több hízott sertést állítanak elő. A szövetkezet korszerű gépműhelye más vállalatoknak is végezhet bérmunkát. A? építő részleg három év alatt a tagoknak 38 ú: családi házat épített. A jövőben már 25 családi háj építésére lesznek képesek évente. Az ipari, kereskedelm tevékenység fontos üzemág Öcsödön. Ezt az úi alan szabályban is rögzíteni kellett. Az áruforgalom ugyanis a tavalyi 25 millió helyett az idén már 150 , nr'llió forintra emelkedik. A tsz-tagok jogait, kötelezettségeit részletesen tárgyalja az új alapszabály. Kevés olyan szövetkeze* van a megyében, aho] olyan sokoldalú szociális juttatás illetné meg a tagokat, mint az öcsödi Kossuth Tsz-ben. Ennek, természetesen a pénzügyi fedezetét is biztosítják. Az alapszabály szerint a tagok igénvbe vehetik * tsz szolgáltatását. Mosi például 50 házhelyet parcelláznak — közművesített helyen — a tanyasi lakosok és a fiatalok részére. Máris harmincnégy jelentkező van erre. A házhelyet lf évi törlesztésre adják éí segítenek a felépítésben. Talán csak Öcsödön jái a fiataloknak katonai segély. A bevonulok 300—500 forint segélyt kapnak t tagsági időtől függően. A katonai időt beszámítják s munkaviszonyba. (Most 2E katonájuk van.) A lesze- rélők 1000—1500 forint leszerelési segélyt és 250 kiló kenyérgabonát kapnak A házassági segély 500- tól—1500 forintig terjed Ezen kívül 1—2 birkát is adnak a lakodalmasoknak. Üj juttatás a betegségi segély is. Az öt évnél kevesebb tagsági idő után az átlagkereset 60, azon felül 70 százaléka jár a tagoknak (az állami juttatáson felül). A szülési segélyt öt hónapon át folyósítják, a gyermekgondozási segélyt két évig. Szintén az eltöltött munkaidő és a ledolgozott munkanapok alapján. A munkában megrokkant tagok, akik még nem érték el a nyugdíj korhatárt 500—1500 forint segélyt kapnak havonta a tsz-től. Az alapszabály kimondja: ha a tag üzemi baleset következtében meghal, a kiskorú gyermek felneveléséről a közösség gondoskodik. Humánus intézkedés ez is. A nyugdíjasok háztáji földjét a tsz műveli, térítés nélkül ad kenyér- gabonát és anyagi helyzetüktől függően segíti őket. A jogok természetesen kötelességekkel párosulnak. Előírták: a 18—50 év közötti férfiak minimálisan 180, a nők 120 munkanapot kötelesek dolgozni (az idősebbek kevesebbet). — Azokat, akik a munkana- : polc "' maximumát : végig dolgozták, nagyobb jogok illetik meg, több háztáji földet kapnak. Az alapszabály rögzíti a szövetkezeti szervek felépítését. Kimondja: legfőbb szerv a közgyűlés. Mivel 1030 tagja van a szövetkezetnek, hat-tíz tag jelölése alapján 119 küldöttet választottak. A küldöttgyűlés tanácskozik és méghaHűségesen és lelkesen agy Varga István ^ ’ negyvennyolc esztendős. A 7. sz. AKÖV jászberényi üzemének térmestere. Kommunista. Pártbizalmi. Mielőtt még személyesen megismertem volna, megkérdeztem Oláh Istvánt, a pártszervezet titkárát, milyen embernek tartja. „Őszinte, egyenes. Ha az igazságról van szó, nem is jó vele összeakaszkodni. Az igazságnál semmit és senkit nem tisztel jobban. Hűségesen, lelkesen szolgálja a pártot” — mondta. A szűk kis irodában beszélgetünk. — öt éve viselem a párt- bizalmi tisztét. Hat gépkocsivezető, hat kommunista tartozik a „kezem alá". Velük nincs ba)om, öntudatos legények. De mint szakszervezeti bizalminak nincs könnyű dolgom. — Nocsak, két funkció nem sok? — Sok, de rám bízták. — A pártbizalmi agitátor. — Az... Akadnak még rövidlátó emberek, akiket minden esetben meg kell agitálni. Még arról is, ami nyilvánvalóan a saját érdekük. Tudja kialakult egy reflex. — Ezt hogy érti? — Ügy, amint mondtam. Hozzá szoktattuk az embereket, hogy őket még a magától értetődő dolgokról is meg kell győzni. Sokszor kéretik magukat, mint a menyasszony. — Nem türelmetlen egy kicsit? — Lehetséges. De huszonhárom éve áll ez a szocialista rendszer. Ez önmagában is eléggé meggyőző erő. — Igaz. Mégis messze vagyunk még attól, hogy mindenki szocialista módon éljen, gondolkodjon, cselekedjen. — Ez az én türelmetlenségem forrása. De csak belül nyugtalankodom, türelmetlenkedem. Dolgozik bennem a motor, nem hagy nyugton. Az a motor jól működik. Nagy Varga István fáradhatatlanságának is köszönhetően a Légvári és a Pozsonyi szocialista brigád tagjai rendszeresen eljárnak a politikai oktatásra, többen az általános iskolát végzik el. Mind a párt, mind a szakszervezeti tagT , díjfizetés száz százalékos, amióta ő felel érte. Szemtől szembe szeret beszélni. Nemrégiben a főmérnöknek mondta meg, amíg a vállalat jóformán csak alkalmi rakodómunkásokkal dolgoztat, és nem a saját embereivel, addig magas lesz a vasúti kocsiálláspénz. Egy időben nehezen tudták összehozni a taggyűlést, mert a kommunistákat rendszerint úgy vezényelték fuvarba, hogy nem érkezhettek haza, amikorra kellett Addig hadakozott — persze a pártvezetőség is, — amíg a forgalmi osztály engedett a negyven- nyolcból. Vérbeli gépkocsivezető. Csaknem harminc esztendőt töltött volánnál. Néhány hónapja elvált tőle. Megkérték, vállalja el s térmesterséget, nagy szüksége van arra a vállalatnak, hogy olyan megbízható. energikus ember vegve át ezt a munkakört, mint ő. — A szívem szakadt meg, de leszálltam a kocsiról. Ne higgye, anvagilan semmivel nem jártam jobban, igaz, rosszabbul sem. — És az autó? — Hát, ha csak van rá lehetőségem elkérem a kormányt a fiúktól. Mondják is: „Hallod. Pista, öreg korhoz nem illik a szerelem." Én csak nevetek, 0s beletaposok a gázba. tározott kérdésekben dönt a két közgyűlés között. A vezetőség köteles beszámolni a küldötteknek és a közgyűlésnek. A vállalat- szerű gazdálkodás elvének megfelelően növekedett a vezetőség hatásköre. A vezetőség dönt a gazdálkodás operatív kérdéseiben, kidolgozza a munkarendet és az apparátus ügyrendjét, fegyelmi jogot gyakorol és gondoskodik a szakképzésről. Am a vállalatszerű gazdálkodás összhangban van a szövetkezeti demokráciával. Ezt bizonyitja az is, hogy a választott bizottságoknak önálló döntési joguk van. A gazdálkodási bizottság a szakgárdából és a tömegszervezetek vezetőiből szerveződött. Oktatási és kulturális bizottság és külön szociális bizottság alakult. Az alapszabály részletesen foglalkozik a munkadíjazással. Külön kihangsúlyozza az elosztás szocialista elvét, s ezt érvényesítik a gazdaságban. (Az egy-egy tagra jutó évi átlagos jövedelem az idén 20 ezer forint lesz.) A tsz-ben norma és teljesítmény szerinti díjazás van, a munkaegységei - meghagyták. ...................... A prémium a tervek túlteljesítése után jár. Az öcsödi Kossuth Ts2 új alapszabálya tükrözi a szövetkezet nagyobb önállóságát. Növelte a beosztott szervek hatáskörét és jól egyesíti a szövetkezeti demokrácia és a vállalat- szerű gazdálkodás követelményeit. M. L. A pártbizalmi gondokkal is küzd. Most az átszervezés van napirenden. Meg kell magyarázni, ki miért s hova kerül. Sőt olyan is akad. akinek felmondanak. Aztán dolgozik ott olyan vezető is. akivel az utóbbi időben meggyűlt a bajuk. A taggyűlés megszavazta; javasolja a leváltását. Egyelőre nem tudni, mi lesz ezzel az üggyel. De nem is ez a legfontosabb. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése fokozott figyelmet kíván a kommunistáktól, hogy már a kezdet kezdetén is megállía a helyét az üzem. Olyan, mint a tölgy. De nemcsak külsőre, hanem belül is. Szilárd, hajlítha- tatlan ember. Ilyennek ismeri mindenki. Közmegbecsülésnek örvend. Nagyon fontos, hogy egy kommunistáról így vélekedjenek az emberek. És megbecsüljék. Megbecsülik. Együtt jöttünk ki az udvarra több gépkocsivezetővel, szerelővel találkoztunk. Az arcukból az őszinte örömöt olvastam ki ..A szervusz Pistám”-okból is. Elbúcsúzván, utána néztem. Eszembe iutottak Oláh István szavai; „Olyan ember, aki azt vallja, nem az enyém az első, hanem a közösségé”. Olyan, mert kommunista. Fábián Péter Elhelyezkednének, de nem akárhova Sajátos kettősség van megyénk munkaerőhelyzetében. Üzemeink munkaerőhiánnyal küzdenek, — ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok, akik munkát keresnek, el akarnak helyezkedni. Kevés a vasipari-, építőipari szakmunkás és a segédmunkás. Több helyen nőket is szívesen alkalmaznának, ha lenne jelentkező: pontosabban, ha munkát vállalnának. A megyei tanács vb munkaügyi osztályához befutott statisztikai adatok birtokában vizsgáltuk a munkaerőhelyzet alakulását megyénk városaiban. Közismert, hogy a Nagykunságban kevés az ipari létesítmény, így az elhelyezkedési gondok is nagyobbak az ottani városokban. Ám az októberben bejelentett munkahelyekre általában kevés jelentkező volt. Kisújszálláson harminchat bejelentett női és huszonkét férfi munkahelyre mindössze két nőt tudtak elhelyezni, összesen huszonegy nő keresett munkát, férfi egy sem. Túrke- vén huszonhárom női munkahelyre nyolc jelentkező közül csak négy személyt sikerült elhelyezni. Karcagon hetvenhat férfi és huszonhét női munkaerőt kerestek, de csak húsz férfi és tíz nő vállalt munkát. Mezőtúron a bejelentett kétszázötvenegy férfi és nyolcvan női munkahelyre mindössze hatvannégy férfit és ötvennégy nőt tudtak kiközvetíteni. Jászberényben minden munkára jelentkezett férfit elhelyeztek. Az üzemek igényét azonban nem tudták kielégíteni. Ugyanakkor száz- -tizennégy női jelentkező közül csak hetvenöt vállalt munkát. Az említett városokban november hónapban is hasonló helyzet alakult ki. Az üzemek, vállalatok, intézmények által a tanácsokhoz bejelentett munkahelyekre tehát kevesebb a jelentkező, s közülük még kevesebbet sikerült elhelyezni. Ennek több oka van. Nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, mások húzódoznak a nehezebb fizikai munkától. Válogatnak. Törökszentmiklóson negyvenöt nő keresett munkát, de a baromfifeldolgozó vállalathoz alig mentek el dolgozni. A vállalat munkaerőhiánnyal küzd és arra kényszerül, hogy a környező községekből szállítsa be telephelyére a munkásokat. Pedig az üzemben az átlagos havi kereset 1500 forint körül mozog. A megyeszékhelyen októberben kétszázötvenkét férfit és kétszázhatvan kilenc nőt, novemberben négyszázhuszonnyolc férfit és kétszázharminchat nőt helyeztek el. A bejelentett munkahelyek száma mindkét hónapban jóval több volt. Szinte valamennyi szolnoki üzem keres szakmunkást és segédmunkást. Jelentkező azonban alig akad. Az üzemekből naponta hívják telefonon a városi tanács vb munkaügyi csoportját: küldjenek férfi munkásokat. Mintegy háromszázan — főként nők — a dohány- fermentálóban és a cukorgyárban helyezkedtek el. Ezek idényjellegű üzemek, egész éven át nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani. Több szolnoki üzem, vállalat azonban az őszi hónapokban is keresett női munkásokat. De az építőiparba nem szívesen mennek el. Nehezen tudtak négy órás elfoglaltsággal takarítónőt kiközvetíteni. Ügyszintén betétkézbesítő- ket a postahivatalhoz. A családfenntartó nőket szinte azonnal elhelyezi a tanács. Szerencsére ilyenek kevesen vannak. Külön gondot okoz a martfűi Tisza Cipőgyár és az épülő szolnoki épületelemgyár munkaerő problémája. Egyiket sem sikerült megoldani. A szolnoki járási tanács vb munkaerőtoborzásra — az említett két üzem érdekében — felhívásit küldött a községi tanácsokhoz. A közhírelés csak némi sikert hozott Ez év nyarán kilenc- száz munkással — egyhar- mada nő — megkezdi próbaüzemelését az épülő szolnoki épületelemgyár. A gyár automata, illetve félautomata gépekkel lesz felszerelve. Tehát a nehéz fizikai munkát a gépek végzik. Viszont ezek kezeléséhez, kiszolgálásához hozzáértő emberek kellenek. A gyár vezetői ‘férfi és női munkásokat toboroznak, akik budapesti üzemekben néhány hónap alatt megtanulják a szakmát. A munkásokat ott megfelelő szálláson helyezik el, s kezdetben 1800, a begyakorlás után 2000— 2300 forintot kereshetnek. De kevés jelentkező akadt. Pedig a szolnoki járás több községében van munkaerőfelesleg. A martfűi Tisza Cipőgyárban évi átlagban tavaly a szükségesnél háromnégyszázzal kevesebb munkás dolgozott. A gondjukat az is fokozta, hogy a nyár folyamán két új szalagot indítottak be. Mivel ezeken nem volt elegendő munkás, a szalagok tervüket sem tudták teljesíteni. A cipőgyárba 12 helységből járnak be munkások vonattal és autóbusz- szal. Többek között Szolnokról, a Tiszazug községeiből, sőt Szentesről is. Az üzem kettő, illetve három műszakban dolgozik. Épp ez okozza a legtöbb gondot. Emiatt van munkaerőhiányuk is. A reggel 6 órakor kezdődő műszakba hajnalban kell Szolnokról elindulni, s az este 10-kor befejeződő műszak dolgozni éjfél után vetődnek haza. Az utazgatás külön fáradsággal jár, amit a munkások nem szívesen vállalnak. A kereset 1000 —1400 forint körüli. — A gyárnak jelenleg is negyven férfi és százötven női munkaerőre lenne szüksége. Az idén Kunszentmárion bán négyszáz személyt foglalkoztató üzemrészt indítanak. Ez enyhít majd gondjaikon. A teljesség igénye nélkül vázoltuk megyénk munkaerőhelyzetét. Sokan munkát keresnek, az üzemek viszont munkás hiánynyal küzdenek. Főként a családtagok — asszonyok, lányok — szeretnének elhelyezkedni, de nem akárhol. Mivel a családfő dolgozik, a munka részükre nem életszükséglet, nem kenyérkérdés. Máthé László 5
