Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

1968. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült az első tsz alapszabály Katonai-9 házasságiszülési segély, fizetett szabadság Egyesült az öcsodi Kossuth és a Zöldmező Tsz Megyeszerte megkezdődött az • új termelőszövet­kezeti törvény végrehajtása. Legfontosabb mozzanata ennek; a törvény szellemiben kidolgozni a termelő­szövetkezetekben a közösség alkotmányát, az új alap- szabályt. E nagyfontosságc munkát június végéig fe­jezik be. Öcsödön azonban már elkészült az úi alap­szabály, sőt a tegnapi közgyűlés jóvá is hagyta azt. Az alapszabály kidolgozá­sát a két termelőszövetke­zet egyesülése sürgette^ Alapos előkészítés után a két gazdaság pártszerve­zete, majd közgyűlése dön­tött az egyesülés mellett. Megválasztották az új párt­vezetőséget, egyesültek a tömegszervezetek is. A teg­napi közgyűlés pedig vég­érvényesen kimondta; A 2500 holdas Zöldmező Tsz egyesül az idősebb, gazda­gabb és nagyobb tapaszta­lattal rendelkező testvérrel a Kossuth Tsz-szel. A meg­növekedett Kossuth több mint ezer tagja, hétezer hold földön fog gazdálkod­ni. Az új alapszabály ki­dolgozását 15 tagú brigád végezte. Az alapszabály a többek között kimondja. a Kossuth Tsz-nek négj tő ágazata van: növény- termesztés, állattenyész­tés, műszak és ipar, va­lamint a felvásárlás és kereskedelem. Ezek élén megfelelő szak­emberek állnak. A tsz középtávú tervében — 1973-ig — megépül a2 öntöző fürt. a szántó na- gvobfeik hányadát öntözik. Üj, korszerű, szakosított állattenyésztő telepek léte­sülnek. Jövőre például már ötszázzal több hízott ser­tést állítanak elő. A szö­vetkezet korszerű gépmű­helye más vállalatoknak is végezhet bérmunkát. A? építő részleg három év alatt a tagoknak 38 ú: családi házat épített. A jö­vőben már 25 családi háj építésére lesznek képesek évente. Az ipari, kereskedelm tevékenység fontos üzemág Öcsödön. Ezt az úi alan szabályban is rögzíteni kellett. Az áruforgalom ugyanis a tavalyi 25 millió he­lyett az idén már 150 , nr'llió forintra emelke­dik. A tsz-tagok jogait, köte­lezettségeit részletesen tár­gyalja az új alapszabály. Kevés olyan szövetkeze* van a megyében, aho] olyan sokoldalú szociális juttatás illetné meg a ta­gokat, mint az öcsödi Kos­suth Tsz-ben. Ennek, ter­mészetesen a pénzügyi fe­dezetét is biztosítják. Az alapszabály szerint a tagok igénvbe vehetik * tsz szolgáltatását. Mosi például 50 házhelyet par­celláznak — közművesített helyen — a tanyasi lakosok és a fiatalok részére. Már­is harmincnégy jelentkező van erre. A házhelyet lf évi törlesztésre adják éí segítenek a felépítésben. Talán csak Öcsödön jái a fiataloknak katonai se­gély. A bevonulok 300—500 forint segélyt kapnak t tagsági időtől függően. A katonai időt beszámítják s munkaviszonyba. (Most 2E katonájuk van.) A lesze- rélők 1000—1500 forint le­szerelési segélyt és 250 ki­ló kenyérgabonát kapnak A házassági segély 500- tól—1500 forintig terjed Ezen kívül 1—2 birkát is adnak a lakodalmasok­nak. Üj juttatás a betegségi se­gély is. Az öt évnél keve­sebb tagsági idő után az átlagkereset 60, azon felül 70 százaléka jár a tagok­nak (az állami juttatáson felül). A szülési segélyt öt hónapon át folyósítják, a gyermekgondozási segélyt két évig. Szintén az eltöl­tött munkaidő és a ledol­gozott munkanapok alap­ján. A munkában megrok­kant tagok, akik még nem érték el a nyugdíj korha­tárt 500—1500 forint segélyt kapnak havonta a tsz-től. Az alapszabály kimondja: ha a tag üzemi baleset kö­vetkeztében meghal, a kis­korú gyermek felnevelésé­ről a közösség gondosko­dik. Humánus intézkedés ez is. A nyugdíjasok háztáji földjét a tsz műveli, té­rítés nélkül ad kenyér- gabonát és anyagi hely­zetüktől függően segíti őket. A jogok természetesen kötelességekkel párosulnak. Előírták: a 18—50 év kö­zötti férfiak minimálisan 180, a nők 120 munkana­pot kötelesek dolgozni (az idősebbek kevesebbet). — Azokat, akik a munkana- : polc "' maximumát : végig dolgozták, nagyobb jogok illetik meg, több ház­táji földet kapnak. Az alapszabály rögzíti a szövetkezeti szervek felépí­tését. Kimondja: legfőbb szerv a közgyűlés. Mivel 1030 tagja van a szövet­kezetnek, hat-tíz tag jelö­lése alapján 119 küldöttet választottak. A küldöttgyű­lés tanácskozik és mégha­Hűségesen és lelkesen agy Varga István ^ ’ negyvennyolc eszten­dős. A 7. sz. AKÖV jász­berényi üzemének térmes­tere. Kommunista. Pártbi­zalmi. Mielőtt még szemé­lyesen megismertem volna, megkérdeztem Oláh Ist­vánt, a pártszervezet tit­kárát, milyen embernek tartja. „Őszinte, egyenes. Ha az igazságról van szó, nem is jó vele összeakasz­kodni. Az igazságnál sem­mit és senkit nem tisztel jobban. Hűségesen, lelke­sen szolgálja a pártot” — mondta. A szűk kis irodában be­szélgetünk. — öt éve viselem a párt- bizalmi tisztét. Hat gépko­csivezető, hat kommunista tartozik a „kezem alá". Ve­lük nincs ba)om, öntudatos legények. De mint szak­szervezeti bizalminak nincs könnyű dolgom. — Nocsak, két funkció nem sok? — Sok, de rám bízták. — A pártbizalmi agitá­tor. — Az... Akadnak még rövidlátó emberek, akiket minden esetben meg kell agitálni. Még arról is, ami nyilvánvalóan a saját ér­dekük. Tudja kialakult egy reflex. — Ezt hogy érti? — Ügy, amint mondtam. Hozzá szoktattuk az embe­reket, hogy őket még a magától értetődő dolgokról is meg kell győzni. Sokszor kéretik magukat, mint a menyasszony. — Nem türelmetlen egy kicsit? — Lehetséges. De hu­szonhárom éve áll ez a szo­cialista rendszer. Ez önma­gában is eléggé meggyőző erő. — Igaz. Mégis messze vagyunk még attól, hogy mindenki szocialista módon éljen, gondolkodjon, csele­kedjen. — Ez az én türelmetlen­ségem forrása. De csak be­lül nyugtalankodom, türel­metlenkedem. Dolgozik bennem a motor, nem hagy nyugton. Az a motor jól működik. Nagy Varga István fárad­hatatlanságának is köszön­hetően a Légvári és a Po­zsonyi szocialista brigád tagjai rendszeresen eljár­nak a politikai oktatásra, többen az általános isko­lát végzik el. Mind a párt, mind a szakszervezeti tagT , díjfizetés száz százalékos, amióta ő felel érte. Szemtől szembe szeret beszélni. Nemrégiben a fő­mérnöknek mondta meg, amíg a vállalat jóformán csak alkalmi rakodómun­kásokkal dolgoztat, és nem a saját embereivel, addig magas lesz a vasúti kocsi­álláspénz. Egy időben nehezen tud­ták összehozni a taggyű­lést, mert a kommunistá­kat rendszerint úgy vezé­nyelték fuvarba, hogy nem érkezhettek haza, amikorra kellett Addig hadakozott — persze a pártvezetőség is, — amíg a forgalmi osz­tály engedett a negyven- nyolcból. Vérbeli gépkocsivezető. Csaknem harminc eszten­dőt töltött volánnál. Né­hány hónapja elvált tőle. Megkérték, vállalja el s térmesterséget, nagy szük­sége van arra a vállalat­nak, hogy olyan megbízha­tó. energikus ember vegve át ezt a munkakört, mint ő. — A szívem szakadt meg, de leszálltam a kocsiról. Ne higgye, anvagilan semmivel nem jártam jobban, igaz, rosszabbul sem. — És az autó? — Hát, ha csak van rá lehetőségem elkérem a kormányt a fiúktól. Mond­ják is: „Hallod. Pista, öreg korhoz nem illik a szere­lem." Én csak nevetek, 0s beletaposok a gázba. tározott kérdésekben dönt a két közgyűlés között. A vezetőség köteles be­számolni a küldötteknek és a közgyűlésnek. A vállalat- szerű gazdálkodás elvének megfelelően növekedett a vezetőség hatásköre. A ve­zetőség dönt a gazdálko­dás operatív kérdéseiben, kidolgozza a munkarendet és az apparátus ügyrend­jét, fegyelmi jogot gyako­rol és gondoskodik a szak­képzésről. Am a vállalatszerű gaz­dálkodás összhangban van a szövetkezeti demokráciá­val. Ezt bizonyitja az is, hogy a választott bizottságok­nak önálló döntési joguk van. A gazdálkodási bizottság a szakgárdából és a tö­megszervezetek vezetőiből szerveződött. Oktatási és kulturális bizottság és kü­lön szociális bizottság ala­kult. Az alapszabály részlete­sen foglalkozik a munka­díjazással. Külön kihang­súlyozza az elosztás szocia­lista elvét, s ezt érvénye­sítik a gazdaságban. (Az egy-egy tagra jutó évi át­lagos jövedelem az idén 20 ezer forint lesz.) A tsz-ben norma és tel­jesítmény szerinti díjazás van, a munkaegységei - meghagyták. ...................... A prémium a tervek túl­teljesítése után jár. Az öcsödi Kossuth Ts2 új alapszabálya tükrözi a szövetkezet nagyobb önál­lóságát. Növelte a beosz­tott szervek hatáskörét és jól egyesíti a szövetkezeti demokrácia és a vállalat- szerű gazdálkodás követel­ményeit. M. L. A pártbizalmi gondokkal is küzd. Most az átszerve­zés van napirenden. Meg kell magyarázni, ki miért s hova kerül. Sőt olyan is akad. akinek felmondanak. Aztán dolgozik ott olyan vezető is. akivel az utób­bi időben meggyűlt a ba­juk. A taggyűlés megsza­vazta; javasolja a leváltá­sát. Egyelőre nem tudni, mi lesz ezzel az üggyel. De nem is ez a legfontosabb. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése fokozott figyelmet kíván a kommu­nistáktól, hogy már a kez­det kezdetén is megállía a helyét az üzem. Olyan, mint a tölgy. De nemcsak külsőre, hanem belül is. Szilárd, hajlítha- tatlan ember. Ilyennek is­meri mindenki. Közmeg­becsülésnek örvend. Na­gyon fontos, hogy egy kommunistáról így véle­kedjenek az emberek. És megbecsüljék. Megbecsülik. Együtt jöt­tünk ki az udvarra több gépkocsivezetővel, szerelő­vel találkoztunk. Az ar­cukból az őszinte örömöt olvastam ki ..A szervusz Pistám”-okból is. Elbúcsúzván, utána néz­tem. Eszembe iutottak Oláh István szavai; „Olyan ember, aki azt vallja, nem az enyém az első, hanem a közösségé”. Olyan, mert kommunista. Fábián Péter Elhelyezkednének, de nem akárhova Sajátos kettősség van megyénk munkaerőhelyze­tében. Üzemeink munka­erőhiánnyal küzdenek, — ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok, akik munkát keresnek, el akar­nak helyezkedni. Kevés a vasipari-, építőipari szak­munkás és a segédmunkás. Több helyen nőket is szí­vesen alkalmaznának, ha lenne jelentkező: ponto­sabban, ha munkát vállal­nának. A megyei tanács vb munkaügyi osztályához be­futott statisztikai adatok birtokában vizsgáltuk a munkaerőhelyzet alakulá­sát megyénk városaiban. Közismert, hogy a Nagy­kunságban kevés az ipari létesítmény, így az elhe­lyezkedési gondok is na­gyobbak az ottani váro­sokban. Ám az októberben beje­lentett munkahelyekre ál­talában kevés jelentkező volt. Kisújszálláson har­minchat bejelentett női és huszonkét férfi munka­helyre mindössze két nőt tudtak elhelyezni, összesen huszonegy nő keresett mun­kát, férfi egy sem. Túrke- vén huszonhárom női mun­kahelyre nyolc jelentkező közül csak négy személyt sikerült elhelyezni. Karca­gon hetvenhat férfi és huszonhét női munkaerőt kerestek, de csak húsz fér­fi és tíz nő vállalt munkát. Mezőtúron a bejelentett kétszázötvenegy férfi és nyolcvan női munkahelyre mindössze hatvannégy fér­fit és ötvennégy nőt tudtak kiközvetíteni. Jászberény­ben minden munkára je­lentkezett férfit elhelyez­tek. Az üzemek igényét azonban nem tudták ki­elégíteni. Ugyanakkor száz- -tizennégy női jelentkező közül csak hetvenöt vál­lalt munkát. Az említett városokban november hó­napban is hasonló helyzet alakult ki. Az üzemek, vállala­tok, intézmények által a tanácsokhoz bejelentett munkahelyekre tehát ke­vesebb a jelentkező, s közü­lük még kevesebbet sike­rült elhelyezni. Ennek több oka van. Nem rendelkez­nek megfelelő szakképzett­séggel, mások húzódoznak a nehezebb fizikai munká­tól. Válogatnak. Törökszentmiklóson negy­venöt nő keresett munkát, de a baromfifeldolgozó vállalathoz alig mentek el dolgozni. A vállalat mun­kaerőhiánnyal küzd és ar­ra kényszerül, hogy a kör­nyező községekből szállít­sa be telephelyére a mun­kásokat. Pedig az üzem­ben az átlagos havi kere­set 1500 forint körül mo­zog. A megyeszékhelyen ok­tóberben kétszázötvenkét férfit és kétszázhatvan ki­lenc nőt, novemberben négyszázhuszonnyolc férfit és kétszázharminchat nőt helyeztek el. A bejelentett munkahelyek száma mind­két hónapban jóval több volt. Szinte valamennyi szolnoki üzem keres szak­munkást és segédmunkást. Jelentkező azonban alig akad. Az üzemekből na­ponta hívják telefonon a városi tanács vb munka­ügyi csoportját: küldjenek férfi munkásokat. Mintegy háromszázan — főként nők — a dohány- fermentálóban és a cukor­gyárban helyezkedtek el. Ezek idényjellegű üzemek, egész éven át nem tudnak mindenkinek munkát biz­tosítani. Több szolnoki üzem, vál­lalat azonban az őszi hó­napokban is keresett női munkásokat. De az építő­iparba nem szívesen men­nek el. Nehezen tudtak négy órás elfoglaltsággal takarítónőt kiközvetíteni. Ügyszintén betétkézbesítő- ket a postahivatalhoz. A családfenntartó nőket szin­te azonnal elhelyezi a ta­nács. Szerencsére ilyenek kevesen vannak. Külön gondot okoz a martfűi Tisza Cipőgyár és az épülő szolnoki épület­elemgyár munkaerő prob­lémája. Egyiket sem sike­rült megoldani. A szolnoki járási tanács vb munka­erőtoborzásra — az emlí­tett két üzem érdekében — felhívásit küldött a közsé­gi tanácsokhoz. A közhíre­lés csak némi sikert ho­zott Ez év nyarán kilenc- száz munkással — egyhar- mada nő — megkezdi pró­baüzemelését az épülő szolnoki épületelemgyár. A gyár automata, illetve fél­automata gépekkel lesz fel­szerelve. Tehát a nehéz fizikai munkát a gépek végzik. Viszont ezek keze­léséhez, kiszolgálásához hozzáértő emberek kelle­nek. A gyár vezetői ‘férfi és női munkásokat tobo­roznak, akik budapesti üzemekben néhány hónap alatt megtanulják a szak­mát. A munkásokat ott megfelelő szálláson helye­zik el, s kezdetben 1800, a begyakorlás után 2000— 2300 forintot kereshetnek. De kevés jelentkező akadt. Pedig a szolnoki járás több községében van mun­kaerőfelesleg. A martfűi Tisza Cipő­gyárban évi átlagban ta­valy a szükségesnél három­négyszázzal kevesebb mun­kás dolgozott. A gondjukat az is fokozta, hogy a nyár folyamán két új szalagot indítottak be. Mivel eze­ken nem volt elegendő munkás, a szalagok ter­vüket sem tudták teljesí­teni. A cipőgyárba 12 hely­ségből járnak be munká­sok vonattal és autóbusz- szal. Többek között Szol­nokról, a Tiszazug közsé­geiből, sőt Szentesről is. Az üzem kettő, illetve há­rom műszakban dolgozik. Épp ez okozza a legtöbb gondot. Emiatt van munka­erőhiányuk is. A reggel 6 órakor kezdődő műszakba hajnalban kell Szolnokról elindulni, s az este 10-kor befejeződő műszak dolgo­zni éjfél után vetődnek ha­za. Az utazgatás külön fá­radsággal jár, amit a munkások nem szívesen vállalnak. A kereset 1000 —1400 forint körüli. — A gyárnak jelenleg is negy­ven férfi és százötven női munkaerőre lenne szüksé­ge. Az idén Kunszentmár­ion bán négyszáz személyt foglalkoztató üzemrészt in­dítanak. Ez enyhít majd gondjaikon. A teljesség igénye nélkül vázoltuk megyénk munkaerőhelyzetét. Sokan munkát keresnek, az üze­mek viszont munkás hiány­nyal küzdenek. Főként a családtagok — asszonyok, lányok — szeretnének el­helyezkedni, de nem akár­hol. Mivel a családfő dol­gozik, a munka részükre nem életszükséglet, nem kenyérkérdés. Máthé László 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom