Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA dKgflBsagSsEHB XVIII. évfolyam, 292. szám. Ara t 80 fillér 1161. december 10., vasárnap. Kit hív a csengő ? A fizikai dolgozók jók,épességű gyermekeivel való foglalkozás értékelését a különböző szervek már többízben napirendre tűzték. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya például egy sokszorosított kiadványban foglalta össze az ezzel a témával összefüggő tapasztalatokat. A Pedagógus Szakszervezet meg alap- szervezeti taggyűléseken tárgyalta a közelmúlt napokban. Kérdezhetnénk: szükség van erre az állandó figyelemfelkeltésre? Utóvégre nálunk a mindennapi iskolai munkában — annak kötelező jellegéből adódóan is — érvényesül ez a gyakorlat. Érvényesül, de hatásfoka vitatható. Miért? Több okból adódóan. Nem minden nevelőnk előtt tisztázott még, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók a körzetesített, a bejáró, a veszélyeztetett, a mostoha szociális vagy kulturális ingerszegény környezetben élők, valamint a cigányszárma- zásuak — közül a fizikai dolgozók jóképességű gyermekeivel való foglalkozás a legfontosabb feladat Ennek következtében nem sikerült egyértelműen érvényt szerezni mindenhol annak az elvnek, hogy a fizikai dolgozók jóképessérű gyermekei nagy számbi n jussanak középiskolába, s felsőfokú oktatási intézményekbe. Túrkevén például a többre hivatott munkásgyerekek is ipari tanulónak mennek inkább. Az ottani nevelőknek jobban kellene törekedni a szülői ház törekvéseinek ellensúlyozására, — még akkor is, ha ezzel saját munkájukat nehezítenék. A kevi általános iskolai nevelők egyrésze ugyanis az ipari tanulóintézetben is tanít, s így könnyebbség számukra, ha az értelmesebb gyerekek nem mennek középiskolába, hanem iparitanulónak szegődnek. A túrkevei példa egyedi. Annál inkább általános sajnos az, hogy a munkások olyan pályákra irányítják gyermeküket, ahol három év után már keresethez jut a tanuló. N éhány helyen felvetették: miért a fizikai dolgozók jóképességű gyermekeivel kell fokozott gonddal foglalkozni a nevelőknek, miért nem sorolják ezek közé például a pedagógus szülők gyermekeit is? Akkor nagyobb ambícióval foglalkoznának nevelésükkel. Esetenként olyan vélemények is elhangzanak, hogy „a pedagógusok gyermekei között több a jóképességű, mint a munkús- származásúak között.” Megalapozatlan, hibás szemlélet ez, a pedagógiában erre alapozni elítélendő hiba. Az ilyen szemlélet kialakulásához az járul hozzá, hogy a pedagógusok gyermekei számarányuknál jóval nagyobb mértékben vannak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. De joggal feltehető a kérdés: csupán képességüknek köszönhetően? Egyáltalán nem. Addig ugyanis, míg a munkások jórészt a kiváló adottságokkal rendelkező fiaikat, lányaikat is szakmunkásnak adják, addig az értelmiségiek a bukdácsolva tanuló gyermekeiket is igyekeznek iskoláztatni, legalább hivatali asztalhoz ültetni. D e nemcsak a szülői ház szándékában, ha nem a tanulók otthoni lehetőségeiben is sok még a különbség. Az egyik családnál házikönyvtár, hozzáértő és segítőkész felnőttek, a másikban mindez hiányzik, Sőt a kisdiákokat mindenféle házimunkával is megbízzák. Nem egyenlő tehát az indulási alap. Ezért, s döntő számarányuk miatt is kell különös gonddal foglalkozni a kiváló adottságokkal rendelkező munkás- és paraszt-gyerekekkel. S ezzel egyidőben leszámolni hamis illúziókkal. Az egyik iskola szakszervezeti taggyűlésén, amikor erről a témáról vitáztak, egy tanárnő elsírta magát Két gyermeke soha nem tudott eddig a közepes szint fölé jutni. Bizonyára arra gondolt. hogy nem jutnak majd egyetemre. Feltehető, hogy nem. Elképzelhető, hogy szakmunkások lesznek. S akkor összedűl a világ? Emberileg érthető, hogy a szülő azt szeretné, ha boldogulna a gyermeke. Csak az a kérdés: a boldogulás útját jól választja-e meg a szülő? S csak akkor választhatja meg jól, ha a gyerek képessége, hajlama a döntő a pályaválasztásnál és nem az apa, vagy az anya dédelgetett, de nem megalapozott vágya, elképzelése. K önnyű a következtetés: ha a feladat meghatározása, az azzal való érzelmi azonosulás több tantestületnél problémát okozott, mennyivel több god, hiányosság adódik a gyakorlatban. Néhány iskolai munkaterv általános formában, vagy csupán néhány szervezési feladat meghatározásával foglalkozik. Pedig az volna a helyes, ha kiindulási alapként a jóképességű munkásgyerekek személyi tulajdonságainak, képességének, érdeklődési körének, környezetének megismerésével kezdenék ilyen irányú munkájukat, s azután látnának a hátrányos helyzet okainak elemzéséhez, a szükséges intézkedések kidolgozásához. Az volna jó, ha az osztályfőnök az osztályban tanító nevelőkkel jobban szót értene egy-egy tehetségesebb gyermekkel való differenciált foglalkozásban, az iskolai és az iskolán ki- kívül tervszerű foglalkoztatásban. Sok minden tartozik ide, — a családlátogatás, a napköziben vagy a tanulószobában való elhelyezés. a szakkörbe való irányítás, a szülők felnőtt- oktatásba való bevonása, a szaktanárok részéről megnyilvánuló egyéni foglalkozás, a sokszínű iskolai élet megteremtése és így tovább. E lgondolkoztató, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek középiskolába való jelentkezése mesz- sze elmarad az egyéb származásúak mögött. Tavaly például a fizikai dolgozók nyolcadikos gyermekeinek csupán 36,4 százaléka jelentkezett középiskolába, míg az egyéb származásúaknak 71,1 százaléka. S a nyolcadikosok most. is pályaválasztás elő** fiinak. .. S. B. MA O Jászkmm Kakas Elvándorolt diákok Jobb mint tízezer középiskolás a megyében Évek óta igény van olyan adatok közzétételére, amelyek pontosan kimutatják, hogy a megyében lakó fiatalok közül hány jár középiskolába. A megyei statisztikai hivatal most először készítette el közlését — melyhez több függelék tartozik — e témában. Felmérték, hogy Szolnok megyében, ezenkívül az ország valamennyi középiskolájában hány Szolnok megyei állandó lakhelyű fiatal tanul. Néhány érdekes adat a tájékoztatóból: Szolnok megyében — itt is lakó fiatal — 9571 van, míg más megyében 891 állandó megyénkbeli diák tanul. — Közülük 479 technikumban, 271 valamilyen szak- középiskolában és 141 gimnáziumban. Érdekes jelenség, hogy ugyanakkor megyénkben mindössze 622 olyan diák van, amely más megyei lakhelyű. Á Statisztikai Hivatal új kiadványa néhány napon belül elkészül. Programban az árualapok és fogyasztói árak vizsgálata Elkészült a meyyei SEB jövő félévi munkaterve A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG 1968. ELSŐ FÉLÉVI MUNKATERVÉT A MEGYEI TANÁCS LEGIlyen és hasonló témák bizonyítják: a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tartalmas munkatervet készített a jövő félévre. A törökszentmiklósi Gé pgyártó és Javító Ktsz hfi- tőgépjavító részlegében agregátok és a legkülönfélébb hűtőszekrények és hűtőpultok javítását vállalják. A jászberényi hűtőgépgyár bu dapesti szerviz központjába szállítják a kijavított agregátokat s onnan hozzák el a rosszakat, havonta mintegy 800—1000 darabot. Képünkön Zeitmannn Imre az agregát töltőcsapját hegeszt!. — NZS — UTÖBBI ÜLÉSE HAGYTA JÓVÁ. A MUNKA- PROGRAM ÉRDEKES VIZSGÁLATI TÉMÁKAT TARTALMAZ, — AMELYEK MINDEGYIKE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÉLETÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIHEZ KAPCSOLÓDIK. A lakosság és ai társadalom érdekei is azt kívánják, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetése minél kisebb zökkenőkkel, hibákkal történjen. Az átmeneti időszakban különösen fontos feladat a lakosság zavartalan ellátása. Ezért vette programjába a NEB annak vizsgálatát, — milyenek az árualapok, hogyan alakulnak a fogysztói árak, s az esetleges problémák megoldása érdekében milyen intézkedéseket kell tenni. Érdekes téma a nagyvízi folyamszabályozás, árvízvé- deiem és hajózható vízi- utak fejlesztéséhez, az ármentesített területen folyó gazdálkodás helyzetének vizsgálata. Sokakat érint és érdekel az is, mit állapítanak meg a népi ellenőrök a cipő minőségéről. Az ezzel kapcsolatos panaszok nem újkeletűék, s már különböző fórumokon sürgették a cipők minőségi javítását. Figyelemmel kisérik és helyszíni vizsgálatok során szereznek tapasztalatokat arról, hogyan alakul a mezőgazdasági termelőüzemek és felvásárló szervek kapcsolata. — Érvényesül-e a szerződő felek egyenjogúsága, eleget tettek-e a szerződésben előírt kötelezettségüknek. A letétek gazdája - P.akst-kooperáció „Melléküzemág”: hanglemezkolesimzés A megyei szakszervezeti könyvtárról A megyei szakszervezeti könyvtár gazdag állomanya I960 óta az építők könyvtárából fejlődött megközelítőleg hatvanezer kötetre. A látogatóknál! nem tűnik ilyen gazdagnak az állomány. Érthető, hiszen ez a könyvtár elsődleges feladatának azt tekinti, hogy az üzemekben, gazdaságokban levő letéti könyvtárakat lássa el minél frissebb kiadványokkal. S ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen száznál több a letéti könyvtárak száma, s emellett az üzemi önálló könyvtárak — 36 ilyen van megyénkben — szakmai irányítás is rájuk vár. Munka tehát bőven adódik, az új könyvek mégis megjelenésük után igen rövid idő alatt az olvasók kezébe kerülnek. Erre fokozott gondot fordítanak itt.' \ Százezernél több — könyvekre A megyei szakszervezeti könyvtár évenként százezer forintnál többet költ új könyvek beszerzésére. Ehhez sok segítséget kapnak a vállalatok, üzemek szak- szervezeteitől. A pénzbeli támogatás ellenértékeként letéti könyvtárat létesítenek. Az építők például évente tízezer, az autóközlekedési vállalat pedig ötezer 'orinttal járul az állomé: v bővítéséhez. Cserébe nem hiányzik a könyv a nagyobb munkásszállásokról sem. Minden jel arra mutat, hogy ez a kölcsönösen hasznos kapcsolat a jövőben tovább erősödik. Kapcsolat a pécsiekkel Fejlődik kapcsolatuk a szakmaközi bizottsággal is. Jászberényben például az is kért tőlük letétbe könyvet. Tiszasason pedig író— olvasó találkozó megszervezésében működött közre. Mivel a könyvtári propa ganda központilag máié sem megoldott, a megyei szakszervezeti könyvtár a pécsivel együttműködve adott ki plakátokat Az ottani könyvtáros „civilben” rajztanár, s ő tervezi a plakátokat, a nyomdai költségeket meg közösen fedezik. A propagandát, s az olvasók útbaigazítását egyaránt szolgálják a szak- szervezeti könyvtár különböző kiadványai — így például a mai szovjet irodalomról szóló. Hanglemez- kölcsönzés A könyvtár „örökölt’' vagy kétszáz hanglemezt. Művészlemezek ezek, iskolai oktatásban, a népművelésben jól fel lehet használni azokat. Mivel erről a lehetőségről viszonylag kevesen tudnak, eddig még nem sokan kölcsönöztek lemezeket. Igaz. nem „profilja” a hanglemezkölcsönzés a szakszervezeti könyvtárnak. de az ott dolgozók számára nemcsak a „profil” az elsődleges, hanem az. hogy minden lehető módon segítsék a népművelést, az emberek kultúrál ódását. S. B. J „A vések dicsérete* Sokat segít a Jászberényben és Karcagon létesült körzeti könyvtár a megyei központnak. Megkönnyíti munkájukat, hogy most már hetenként egyszer rendelkezésükre áll a művelődési autó, kisebbedtek könyvcserélésl gondjaik ezáltal. Leghasznosabb segítségnek azonban a tiszteletdíjas, vagy a társadalmi munkában tevékenykedő könyvtárosok lelkes ügyszeretete bizonyul. Sokan megérdemelnék, hogy di- csérően említsük nevüket — így például a karcagi Barsi Zoltán, a jászberényi Farkas Béláné, a törökszentmiklósi Balázs Lász- lóné.
