Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

19OT. november 26. SZOLNOK MEGYEI NBPLA! 7 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Szolnok megyében jftjt november 7. ko­* * ■ ' moly visszhangot keltett hazánkban is. Ez érthető, hiszen az októberi forradalom kiutat mutatott a vérengző háborúból és a tőkés-földesúri elnyomásból egyaránt. A magyar nép is örömmel ülvözölte a fiatal szovjet állam felhívását az azonnali békére. Az 1917 november-december folya­mán megélénkülő népi moz­galmakból Szolnok megye lakossága is kivette részét A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hírei kez­dettől fogva nagy érdeklő­dést keltettek a Jászkunsá­gon. Az itteni polgári sajtó is kifejezést adott ennek. A lapok- kommentárai általá­ban kiemelték a fiatal szov­jet állam bátor háborúelle­nes állásfoglalását. Jellem­ző a Mezőtúr és Vidéke he­tilap „Orosz békeüzenet” című cikkének véleménye: „A toll remeg, mikor ezeket a szavakat leírja és a lé­legzet akadozni kezd. Vég­re. végre! Hát kigázolha­tunk — szegény megalá­zott emberiség — a Vérten­gerből, mely a halottak vé­rét magába itta, de az élők egész erkölcsi életét is be­mocskolta.“ „Az áldott bé­két hozza magával az új orosz forradalom” — írta a baloldali Jászberényi Új­ság. „Mint szabad nép, sza­bad nemzet törtet Oroszor­szág újjászületése felé” — ilyen elismerő hangon írta szolnoki Függetlenség e nagy átalakulásról. „Az orosz kormány következete­sen halad a maga céljai, az orosz nép békéjének a megszerzőé felé” — állapí­totta mega Törökszentmik- lóc és Vidéke, A jászkunsági munkás­” szervezetek minde­nütt élénk figyelemmel kí­sérték az oroszországi nagy átalakulást, A szociálde­mokrata pártszervezetek összejövetelein november­december folyamán gyak­ran éltették az orosz for­radalmat Jellemzó példája mutatkozott ennek Túr ke­fén. Ugyanakkor, amikor a fcis város előkelőségei egy ayilvános rendezvényen a háború folytatása mellett foglaltak állást, a munká­sok is nyilvános gyűlést tartottak. Ezen beszédet mondott Rudnik János, a helyi Munkáskor elnöke: — Éltette a világbékét és az orosz forradalmat. A szo­ciáldemokrata párt novem­ber 25-1 rendkívüli orszá­gos kongresszusán Szolnok­ról egy, Törökszentmiklós- ról is egy küldött vett részt. A jászkunsági küldöttek is lelkesen megszavazták a nagy tanácskozáson elfoga­dott határozatot, mely tá­mogatásáról biztosította a szovjet kormány békefelhí­vását, December 2-án Szolnokon a nők békegyűlése zajlott le. Ezt a megyeháza nagy­termében tartották meg. A többszáz jelenlévő a gyűlés folyamán gyakran szidta a háborút és éltette az orosz forradalmat. Szirmai Osz- kárné pesti kiküldött a nők jogos békevágyáról be­szélt, kifejtve, hogy a szov­jet kormány javaslata reá­lis kivezető utat mutat a vértengerből. Nagy tetszést aratott Gieswein Sándor országgyűlési képviselő be­széde is, aki megrázó sza­vakkal ecsetelte a háború borzalmait. Dr. Papp Illés- né, a női egyenjogúságért küzdő „feminista egyesület” szolnoki vezetője javaslatá­ra határozatban szólították fel a kormányt a béketár- gyálások mielőbbi megkez­désére. A nők december 2-i megmozdulása része volt az országos gyűléssorozatnak, amelyre ekkoriban az ok­tóberi forradalom hatására terült sor. a munkásmozgalom te­” vékenységével párhu­zamosan az akkori „Jász- Nagykun Szolnok megyé­ben’“ megélénkült a Káro­lyi Mihály vezette „Függet­lenségi és 48-as Párt” akti­vitása is. December 22-én nagysikerű gyűlést tartottak Csépán. A békét és a de­mokratikus választójogot követelte a tömeg. Ugyan­aznap a függetlenségi és 48-asok megyei értekezletén Sipos Orbán országgyűlési képviselő Károlyi Mihály háborúellenes harcát is­mertette. A tanácskozás a béke mellett foglalt állást December utolsó napjaiban pedig felvillanyozta a pár­tot a tiszaföldvári győze­lem. A községi elöljáróság újbóli megválasztására ke­rült sor, s 1917-ben (a töme­geit nyomására) már az ed­digihez képest szélesebb ré­tegek részesültek szavazati jogban. A Károlyi-párt itt teljes győzelmet aratott, és az egész községi elöljáró­ság az ő küldötteiből ke­rült ki. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására megerősödött a sztrájkmoz­galom is hazánkban. Igaz, Szolnok megye elmaradott vidék volt és kevés üzem­mel rendelkezett. A mun­kásság bérmozgalmainak hullámai azonban ide is el­jutottak. December folya­mán a Szolnoki Járműjaví­tóban egyhetes sztrájk zaj­lott le. A munkások moz­galmát F. Bede László ve­zette. A járműjavító dolgo­zói nemcsak béremelést és ellátásuk megjavítását kö­vetelték, hanem a demok­ratikus választójogot és a békét is. Egy hét után si­került a hatalmon lévők­nek a mozgalmat elnyom­niuk. Féltek azonban attól, hogy a sztrájk megismét­lődhet Ezért — a munká­sok elégedetlenségére tekin­tettel — az üzemvezetőség katonai segítséget kért. Ezt meg is kapta. Januárban mintegy 120 főnyi katonai karhatalmat vezényeltek ide. M ikőzben a lakosság bé- 1 * két kívánt, a hatal­masok folytatták a háborút Ennek céljait szolgálta az 1917 végéin kibocsátott VII. „hadikölcsön” is. A lakos­ság azonban nem volt haj­landó kevés félretett pén­zét a háború ügyéért fel­áldozni. Ezért a kölcsön- jegyzés Igen kevés ered­ménnyel járt Szolnok me­gyében. A szolnoki balol­dali Haladás hetilap no­vember 18-án megjegyezte: felkérték a szerkesztőséget, hogy ennek érdekében agi­táljon; „írni fogunk lelki- ismeretesen, de nem mel­lette, hanem ellene.” Ugyan, csak elítélte a demokrati­kus sajtó azt, hogy a me­gyei tanügyi hatóságok a pedagógusokat kényszerítik a „hadikölcsön” érdekében valóságos „házalásra". A megye népe a jegyzéstől va­ló tartózkodásával nyíltan kimutatta ellenszenvét a gyalázatos háború iránt, 1917 november-decem- ' herében a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom kétségtelenül moz­gásba hozta Szolnok megye politikai életét. A békéért és a demokratikus jogokért vívott harc ezen a vidéken Is, fellendült. Szolnok mun­kássága és polgári demok- ratikus erői kezdettől fogva felfigyeltek az októberi forradalom nagy példájára és rokonszenvüket nyilvání­tották iránta. Szép haladó hagyomány ez. Méltó ar a. hogy most, fél évszazad múltán tisztelettel emlékez­zünk rá vissza, Dr. Merényi László a történelemi"-lományok kandidátusa ÖN IS LEHET GYILKOS... Nem mondhatjuk el, ki a gyilkos ! Pénteken este a szolno­ki Szigligeti Színházban is bemutatták Alfonso Paso ön is lehet gyilkos című bűnügyi vígjátékát. A sziporicázóan szellemes Pás só darab „igazi” pre­mierje szeptember 22-én volt Mezőtúron és azóta hússzor játszotta már a társulat a „krimit” a vi­déki tájhelyeken, minde­nütt harsány kacagó* kí­séretében. A szolnoki bemutatón — a huszonegyedik előadásom A szolnoki szimfonikusok hangversenykor út ja Törökszentmikló®, Kisúj­szállás. Jászberény, Kun- szentmárton, Mezőtúr. E2 az öt város volt a novem­ber 23-án és 24-én tartott körút öt állomása: a vidé­ki ifjúsági bérletsorozat el­ső előadásai. A barokk zenéből össze­állított, körülbelül egyórás műsor rendkívül szeren­csésen vette figyelembe • 10—18 éves hallgatóság ze. nei befogadó képességét. A műsor (Vivaldi D-dúr fu­volaverseny. Bach a-mdl hegedűverseny és h-moll szvit) a fiatalok számára ls érdekes, élvezetes művé­szi élményt nyújtott. A Filharmóniával közö­sen rendezett hangverse­nyen közreműködtek Sze- benri János fuvolaművész és Szása Józ.sef hegedűmű­vész, az Állami Hangver» senyzenekar szólistái. Áz előadásnak egvűttal zenei ismeretterjesztő jel- lese is volt, ezt az egves művek bemutatása előtt el­hangzott Ismertetés biztosí­totta. A meave zenekultúráié­nak fejlődését bizonyító előadássorozatot az egves városokban körülbelül há­romszáz főnyi közönség hallgatta végig s ez talán biztosítékot jelent arra, hogy néhány év múlva már nem fog gondot okoz­ni a felnőtteknek szóló előadások megszervezése. A zenekar, amelynek magvát a zeneiskolák tanárai és a színházi zenészek alkotják, tervbe vette, hogy ezt a Fö'lcésTult a aosfa az év végi csúcsforgalomra A postavezérigazgatósá­gon a napokban országos értekezleten beszélték meg az év végi csúcsforgalom­mal kapcsolatos feladato­kat, a csomag- és levélözön zavartalan továbbításának feltételeit. A jó felkészülést sürgeti, hogy a csúcsforga­lom félig-meddig meg is kezdődött. Egyre jobban nö­vekszik a külföldi forgalom is. Egyetlen napon 83 000 levél jött külföldről, s több mint negyedmilliót adtak fel a külföldi ismerősöknek, rokonoknak. A belföldi le­vélforgalom a szokásos na­pi 500 000—600 000 helyett már meghaladja a nyolc- százezret. A budapesti postaszervek és a vidéki postaigazgató­ságok a MÁV-val és az autóközlekedéssel együtt­működve minden előkészü­letet megtettek a karácso­nyi forgalom zavartalan le­bonyolítására. Kidolgozták a csomagszállítás legrövi­debb útjait, s a vidéki pos­ta igazgatóságok megszervez­ték az előrejelző szolgála­tot, amely a gócpontokat naponta értesíti az úton levő, várható csomagmeny­nyi ségről. A kézbesítő szolgálat te­hermentesítésére a nyugdí­jak kifizetését egy héttel korábban már december 14-én megkezdik, s 20-ra, 21-re be is fejezik, műsorát, némileg kibővít­ve, Szolnokon is bemutat­ja, most már nem elsősor­ban fiatal közönségnek. Október 30-án sikeres fellépést tartottak Mező­túron az ottani kórussal közösen. Ez a kezdemé­nyezés mindenképpen foly­tatást igényelne, hiszen a megye több más városában is vannak jól működő, jó képességű kórusok, A szimfonikus zenekar mind előkelőbb helyet fog­lal el a város és a megye kulturális életében s külö­nösen örvendetes, hogy a fiatalok körében máris tá­bora van. Szolnokon még kétszer lénnek fel az Ifjú­sági bérleti előadásokon, március 4-én és április 29-én. B. A. — sem szakadt meg a Laczkó Mihály rendezte vígjáték sikersorozata. A szereplők — egyéni mű­vészi teljesítményüket a mezőtúri premier után már értékeltük — jóízűen lu­bickolnak a különösebbnél különösebb szituációk pezs­gő humorfürdőjében, lát­szik, hogy önmaguk is él­vezik a játékot, a nagy színpad adta mozgáslehető­ségeket, amelyet jól ld is használnak. Két és negyedórán át tartó nevetés és a sűrűn felcsattanó taps a bizonyí­téka. hogy a remekül szer­kesztett — a második kép­ben ugvan kicsit visszaeső — bűnügyi vígjátékot és a szereolők mértéktartó. ízes komédiázását hálásan fo­gadta a szolnoki közön­ség is. A pénteki bemutatón Noémi szerepét Baranyai Ibolya játszotta. A fiatal színésznőnek ez volt a be­mutatkozó fellépése a szol­noki színpadon. Kedves közvetlenséggel nngvon bá­josan formá1ta a nagvné- nikéjét ánoió szeleburdi le­ányka alakját. Fehér Miklós színpadké­pe hangulatos, kitűnő ke­retül szolgál a játéknak. — a — Új iskolát kapott a kisú ss ill si gyógypedagógiai imésft A napokban adták át rendeltetésének Kisújszál­láson a több mint kétmil­lió forint költséggel épült új iskolát Ebbe az intéz­ménybe a gyógypedagógiai intézet növendékei járnék. Az oktatás jellegéből adó­dóan a tan csoportok vi­szonylag kis létszámúak, ezért a tantermek is ki­csik, melegek és világosak. Az új iskola egészében vé­ve is a gyógypedagógiai ok­tatás követelményed sze­rint épült Mindez annál inkább fi­gyelemre méltó, mert » korábbi években megyénk­ben nagyon elhanyagolt volt a gyógypedagógia. Mindössze egy ilyen jelle­gű intézményünk volt — Homokon, — de az ig in­kább foglalkoztatta a nö­vendékeket. mintsem ké­pezte azokat. Most már Kisújszálláson csak lányok, a homoki in­tézetben pedig fiúk van­nak. A további tervek szerint a szolnoki és a kar. cági gyógypedagógiai inté­zet mélló otthonokat épí­tenek. így lehetővé válik, hogy az erősen fogyatéko­sokat az eddiginél jobban elkülönítsék és ezáltal ha­tékonyabbá tegyék a kép­A tanulás joga és segítése Újból szabályozták a dolgozók továbbtanulási feltételeit A legutóbbi idők egyik Érthető az országos figye­nagy érdeklődéssel foga­dott új rendelete a múlt héten látott napvilágot A munkaügyi miniszter, egyetértésben a művelődés- ügyi miniszterrel és a Szakszervezetek - Országos Tanácsával, szabályozta a munkájuk mellett tovább­tanulók kedvezményeit lem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetősé­gét Az általános iskolák­ban körülbelül negyven­ezer, a középiskolákban közel 150 ezer, a felsőok­tatási intézményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Irányítottakban és gazdaságosabban Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmányban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembevételével — mégiscsak irányítottabb, gazdaságosabb lehet a dol­gozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozásból világosan kiderül, hogy a munkakö­rök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazdaság, s kö­zelebb a vállalat szempont­jából fontos tanulmányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben részesül­nek, mint azok, akiknek s tanulmányai nem a mun­kakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szaksze­rűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Természetesen a nagy célt, népünk művelődésé­nek szakadatlan fejlesz­tését ez semmiképpen nem hátráltatja. A rendelet kü­lönös gondot fordít az ál­talános iskolai és gimná­ziumi tanulókra. Ök felté­tel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvez­ményt, illetőleg a tanul­mányi szabadságot. Az uj rendelet szelleme azonban tükrözi azt is hogy tekin­tettel kellett lennie a néha és néhol már zavaró jelen­ségre, amelyet éppen a dolgozók továbbképzése okozott Sokan olyan tanul­mányok miatt vették igénvbe a kedvezményeket, amelyeket tulajdonképpen semmi sem indokolt, s ez a munkahelyen zavart oko­zott. Kinek »ér az átlagkereset ? Milyen fontos különbsé­gek vannak a most meg­jelent, 1968. január else­jén életbe lépő, illetve az 1960-ban és 62-ben kiadott rendelkezések között? A leglényegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi mun­kaidő-kedvezmények teljes tartamára a következő fel­tételekkel jár az átlagkere­set: a) ha a munkakörére jog­szabály. vagy kollektív szerződés által előírt szak- képzettséget szerzi meg; b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként elő­írt esti vagy levelező ta­gozatú képzésben vesz részt (például a tanulmány I utolsó évében oktató-nevelő munkát végző pedagógus), vagy c) a vállalattal tanul­mányi szerződést kötött. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást Igénylő esetekben a válla­lat a térítést, tehát az át­lagkeresetet, részben vagy egészben akkor is megad­hatja a dolgozójának, ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet, — amely különben a Magyar Közlöny 1967. november 18—i számában jelent meg —, azoknak a kedvezmé­nyeit, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok. akik már folytatják tanulmá­nyaikat, az iskolatípus be­fejezéséig mindenképpen megkapják a továbbtanu­lással . járó kedvezménye­ket. Milyen kedvezmények járnak ? Egy további lényeges része az új rendeletnek a különböző kedvezmények rögzítése. Az általános is­kola esti és levelező tago­zatán, tíwSHbá *» gimná­zium esti tagozatán tanu­lókat három munkanap tanulmányi szabadság ’He­ti tanévenként. Eddig hat nap járt. Ez a változás azonban a legtöbb érin­tett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik hosszabb ideje állnak munkaviszonyban, egyene­sen kedvez. Eddig ugyanis a különféle címen járó pót- szabadságot be kellett szá­mítani a tanulmányi sza­badságba, ami ezentúl a rendes, az alap és a pót- szabadságon felül jár. Ugyanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási intézmé­nyekben tanulóknál is. Bár ezek tanulmányi sza­badsága csökken, most — minthogy ez sem megy a rendes szabadság terhére —, túlnyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidő kedvez­ményt is. amely a felső­fokú intézményekben ta­nulókat az esti és a leve­lező tagozaton megilleti. A hétköznapok gyakor­lata természetesen igen sok részletkérdést vet majd fel. Az új rendelet humánus, tárgyilagos elő­írásai azonban máris a vállalatok és a magukat továbbképző dolgozók he­lyeslésével találkoztak. Vet« József

Next

/
Oldalképek
Tartalom