Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1987. novemSer 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Internacionaüsfok kitürafetése Szolnokon Húsz éve államosították a bankokat 1947. november 20- án a magyar Ország- gyűlés egyhangúan elfogadta a nagyban­kok államosításáról szóló törvényi avasla­tot. A felszabadulást követő első három eszten­dőben. 1945 és 1947 között, koalíciós alapon tört előre lépésről lépésre a magyar nép érdekeit szolgáló kom­munista politika. A szo­cialista átalakulásra való törekvés megkövetelte a tő­kés termelőviszonyok foKO- zatos kiküszöbölését Koalí­ciós partnereink baloldala megértette és támogatta az ennek érdekében tett lépé­seket Ezért már 1945-ben sikerült államosítani a szénbányákat, 1946-ban a nehézipar egy részét és 1946 augusztus elsején a forint bevezetésével meg­szűnt a példátlan méretű infláció. Ámde a siker nem volt teljes, mert a nagybankok urai — a Fellnerek, Chori- nok, Weissek, Dréherek és a többiek — megtartották befolvásukat a pénzvilág­ban. ők folyósították a hi­teleket és lényegében 6k döntöttek a nyersanyagok elosztásáról. E pozíciók bir­tokában viszont alattomos támadásokat intézhettek a stabilizáció ellen. Halaszthatalan demokra­tikus feladattá vált tehát a nagybankok államosítása. Maga a Nemzeti Bank és a jelentős iparvállalatok egész sora a nagybankok „markában” volt, s ezek a „jobb idők bekövetkeztéig” minden eszközzel igyekez­tek átmenteni hatalmukat. És mert tájékozódtak a :ia- ladó erők szándékairól, de­ficites mérlegeket készítet­tek. Ezzel akarták indokol­ni az államosítás célszerűt- lenségét. „Ostobaság növel­ni az államháztartás defi­citjét a bankok deficitiének átvállalásával” — magya­rázták. Valóiában óriási nye­reségeket zsebeltek be. Mi­után ők döntötték el, me­lyik gazdasági szektor mek­kora termelési kölcsönöket kapjon, gyorsan rekonstru­álták korábbi monopol­helyzetüket. Bekövetkezett az a fura állapot, hogy az újjáépítést szolgáló nép — a nagybankok hatalmát szintén újjáépítette. Csak­hogy a bankok nem a nép érdekeihez igazították pénz­ügyi politikájukat. Kizáró­lag a magánkézben maradt tőke profitéhségét igyekez­tek kielégíteni. Ténvek bi­zonyítják ezt. A Leszámítoló Bank például, a stabili­zációt követő 8 hónap alatt a rendelkezésére álló 25 milliós hitelkeretből 15 milliót a saját vállalatai­nak adott. A Kereskedelmi Bank ugyanazt tette, ráadá­sul a pénze után 36 száza­lék kamatot és a forga­lomból 2,5 százalék nyere­ségrészesedést követelt. — Ezek a „manőverek” káro­san érintették a mezőgaz­daság hitelellátását, és alap­tényezőivé váltak egy új drágulási hullámnak. Érthető, miért tiltakoztak a nagybankok exponensei az államosítás ellen. Olyan nehézipari nagyüzemeket szípolyoztak, mint a Hoff- her, a Kühne, a Lampart, a Budapesti Zománc, a Magyar Acél, a Vadásztöl­tény, a Láng, a Roessmann- Harmata, a Magyar Radiá­tor, a Roeck, és a Buda- pest-Salgótarjáni Gépgyár. Uralkodott a bankok-rácia csaknem az egész textil­iparban. övé volt a Ma­gyar Pamut, a Gráb textil, a Magyar Posztó, a nyer- gesújfalui Magyar Viscosa, a Magyaróvári Műselyem- gyár, a Rokka kötszövő, a Columbia textil, a Linum lenfonó, a Pannónia ken­derüzem és sok más. Papíriparunk fele ugyancsak a bankok érdek­szférájába tartozott. A diós­győri, a szolnoki, a fűzfői papírgyárak hasznát hason­lóképpen a bankok fölöz­ték le. A cukoripar lelett szinte korlátlanul uralko­dott a banktőke. A szeren­csi, a selypi, a sarkad!, az ercsi, a szolnoki, a mező- hegyesi, és a kaposvári cu­korgyár egytől-egyik a ban­kok trezorjait gazdagította. Tiszta jövedelmük megha­ladta az évi 20 millió forin­tot, s az össztermeles 70 százaléka fölött diszponál­tak. Kiterjedt a pénzügyi hatalmuk több bőrgyárra, téglagyárra. gázgyárra és malomra. Például a Mauth- ner, a Phylaxia. a Hydro- xin, a Nikotex, a Gizella-, a Hungária- és az István- malom, továbbá a Dras-he- téglagvár, és mindezeken felül számos faipari, vegy­ipari, villamossági üzem s útépítő vállalat engedel­meskedett akaratuknak. Jellemző az akkori köz­hangulat erejére, hogy az államosítás ellen a parla­mentben nem mertek nyíl­tan tiltakozni még az álla­mosítások ellenzői sem. Ma­guk a banktisztviselők, nagy többségükben, helye­selték az akciót. A közüle- tek és a nyugdíjintézetek, persze, kárpótlást kaptak. A tőkések nem. A nagybankok álla­mosítása révén száznál több iprrvállnlat 30 000 munkása szabadult meg a tőkésektől és gazdasági életünk nagyot lépett előre a szocialista termelőviszonyok megvaló­sulása felé. Megszűnt a kisemberek kamatrabszol­gasága. A hitelt áz egye­temes nemzetgazdasági ér­dekek szabták meg. Terv­szerűbb lett az anyagelosz­tás. megszilárdult a pénz­gazdálkodás. Mmdez elő­feltétele volt a 3 éves terv sikerének és a gazdasági élet stabib''T",,!;<'á-,nk Földes Mihály (Folytatás az L oldalról) ték. hogy össze kell fogni a közös ellenség, a cár, a király, a tőkének s a föl­desurak hatalma ellen, hpgy kivívhassák a nép ha­talmát és szabadságát A magyar internaciona­listák ötven év előtti har­cai is bizonyítják, hogy a magyar—szovjet barátság­nak mély történelmi gyöke­rei vannak. Ez a barátság egyidős a szovjet állam megszületésével. A magyar—szovjet barát­ságot vérév»l alanozta meg az a százezernyi ma­gyar internacionalista, —, akik a fiatal Vö­rös Hadsereg soraiban har­coltak Szoviet-r'r''szország- ban saját hazájukért is. A magvar kommunisták, az internacionalisták el­évülhetetlen érdeme, hogy a nagy október példája nvomán a magvar nép leg­jobbjai elsőként a mi ha­zánkban kísérelték meg a szocialista forradalom győ­zelemre vitelét. Internacionalista elvtár­siunk mindig és minden kö­rülmények között az osz- tálvharc élvonalában küz­döttek. Ott találjuk őket a Horthy fasizmus, a német fasizmus elleni harc élvo­nalában. 1945-ben a párt­m e»rf o 1 n ^ t ^ ct$ _ nál- a földosztásnál, az ál­lamosításoknál, a népgaz­daság különbőz^ munkate­rületein Elvtársaink 1956 vérzivataros időszakában ősz fejjel lg helvtáipak. A kommun!sták. idős elv­társaink amellett, bogy iga­zi internacionalisták. egv- a legiohb hazafiak is. ök abban az időben is ott fnopotoHek az emberi hala­dás élvonalában, s küzdöt­tek a mao-var nén szabad­ságéért. jólétéért és bol­doggá gáért. A magvar—szovíet ba-át- sásot a nasrv október nem­zedékinek fiai amikor fel- sza^aóí+ott^ir hazánkat a hitleri fasiszták, s magvar (Folytatás az 1. oldalról.) resszusa határozatának vég­rehajtásáról és, hogy meg­beszéljék a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát, amely a honvédelmi nevelés, az ifjúság honvédelmi felké­szítésének kiszélesítésével, az MHS feladatainak és szervezetének módosításá­vá! foglalkozik. Az elmúlt négy év mun­kájáról szólva az előadó kifejtette: az ötödik kong­resszus határozata értelmé­ben végezték a szervezeti hálózat kiépítését. Minden községben és minden öt­száznál több munkást fog­lalkoztató üzemben alap- szervezetet hoztak létre Jelenleg több mint 140 alapszervezetben mintegy ötezer MHS aktivista tevé­kenykedik. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy a járási, városi elnökségek, az alapszervezetek sokol­dalúan és eredményesen foglalkoztak a honvédelmi agitációs és propaganda munkával. Népszerűvé váltak a hon­védelmi napok, a különbö­ző haditechnikai be­mutatók, laktanyalátoga­tások, a sorköteles és a katonafiatalok találkozói. Bensőségesebbé vált a fegy­veres erők és a lakosság kapcsolata is. Az elmúlt négy évben negyven alka­lommal rendeztek az MHS szervezetei a megyében honvédelmi napokat, me­lyek iránt nagy érdeklődés nvi Ivón ült meg. A Szolnok megyei MHS szervezetek minden évben tel Ízesítették a reájuk há­ruló feladatokat. Az elnök­ségek és szervezetek a kü­lönböző előképzés formák­éi okosaik rémuralma alői, ugyancsak vérrel pecsétel­ték és erősítették meg. Ar­ról sem feledkezhetünk meg soha, hogy 1956-ban, amikor az ellenforradalmi támadás következtében ve­szélybe került hazánkban a szocializmus, a szovjet nép ismét segítségünkre küldte fiait. A magyar nép Ezután G- 1. Turjanica emelkedett szólásra. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a szovjet nép hálával gon­dol a magyar internaciona­listákra, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom résztvevőire, s azokra is, akik 1919-ben fegyverrel védték a Magyar Tanács­köztársaságot segítve ez­zel a fiatal szovjet államot. Beszélt arról is. hogy a két Beroáth Mihály Török- szentmiklós, Bessenyei Jó­zsef JászJtisér, Bíró István Kunszentmárton, Borók Al­bert Kisújszállás, R. Bozsó József Kőtelek, Cserta Menvhért Jászberény, Csé- nyi János Szolnok, Csík József Kunszentmárton, Csines Mihály Mezőtúr, Czupp Gábor Kunhegyes, Fási Mihály Mezőtúr. Fü- löp Sándor Szolnok. Gerszi Jenő Jászladány, Grádics István Űjszász, Gyenes Sándor Tiszaszöllős, Hat­vani Latos Szolnok, Hőgye István Karcag, Ivanics Já­nos Jánoshida. Janó Fe­renc Kisújszállás, Juhász Bálint Tiszaroff, Juhász József Alattyán. Kálmán László Szolnok, K rai Lász­ló Trizaföldvár. Ke’et La­jos Mezőtúr. Kán"a Gábor Szolnok T aki Pál A!a*y- tyán. Márki Ferenc Túrke­ban mintegy húszezer fia­talt foglalkoztattak. Példá­nak említette a beszámoló, hogy csupán teher-, sze­mélygépkocsi és motorke­rékpárvezetői jogosítványt mintegy hétezer fiatal ka­pott a megyében, akik eredményesen elvégezték az MHS tanfolyamait. A megyed gépjármű is­kola eredményes munkáját igazolja, hogy az országos elnökség értékelése alapján az idén az országos har­madik helyezést érte el Hozzájárult ehhez, hogy a sorkötelesek gépjárműveze­tői tanfolyamának hallga­tói közül több mint ezren neveztek be a szocialista versenybe, s közülük kettő­száznyolcvan egv ifatal erte el a „Kiváló hallgató” cí­met. Szólt a beszámoló továb­bá a vitorlázó repülők, az ejtőernyősök elért eredmé­nyeiről, arról, hogv évről évre nagyobb sikereket ér­nek el a lokátoros tanfo­lyamok hallgatód. Sportvonatkozásban: egy­re néoszerűbbé válnak az összetett honvédelmi ver­senyek. Bizonyítja ezt, hogv míg 1964-ben e ver­senyeken mindössze 7121 versenyző vett részt, addig 1967-ben számuk már meg­haladta a 22 ezret. Kiemelten foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy az elmúlt három évben több mint százezer embert részesítettek 15 órás polgári védelmi tájékoztató okta­tásban. s hogv bázisfeilesz- tés tekintetében müven nagyjelentőségű feladatokat oldottak meg. Felépült a meevel elnökség székháza. most épül a meevei gép- iármű iskola, hangár, vízi- búvárklub Az építkezések­hez az országos és a me­gyei szerveken kívül jelen­edért a szovjet népben fel­szabadítóját. segítőjét és barátját tiszteli. A végrehajtó bizottság nevében még egyszer kö­szöntőm az elvtársakat, apáinkat, a magyar nép legjobb fiait, akik fegy­verrel vettek részt a szov­jet hatalom megteremtésé­ben és megvédésében. nép bará+sága miként erő­södött az elmúlt huszonkét év alatt. Majd ismertette a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának rendeletét' arról, hogy kiket részesítettek ki­tüntetésben a magyar in­ternacionalisták közül. Ez­után meleg szavak, jókí­vánságok kíséretében adta át a Harci Érdemekért Ér­demérem kitüntetést ötven­hat Szolnok megyei inter­nacionalistának. ve, Márki Gábor Túrkeve, Márkus János Karcag, Me­gy assza! Sándor Karcag, Münich Károly Szolnok, Nagy Ferenc Jánoshida, Nacy József Nagyiván, Nagy Pál Tiszasüly, Papp István Törökszentmiklós, Pálinkás Balázs Cserkeszöllő. P'.szti Sándor Tiszasas, Rácz Sán­dor Kengyel, Rézsó Péter Kengyel, Rideg István Jász­ladány, Sarkadi Lajos Tö­rökszentmiklós, Sinkó Jó­zsef Zagwarékas, Surányi László Nagykörű, Stuhl Sándor Szelevény, Szepesi Pál Szolnok. S7űcs Mihály Szolnoik, Takács MíbálvJá- noshida, Tamási Gusztáv Mezőtúr. Tigyi Antal Kun- szentmárton. Tompa János Tiszakiirt. D. Tóth József Karcag. E. Tóth Lajos Me- zőbék. Tőkés Sándor Kar­cag, Vámos Jőz-ef Tisza- földvár. Varga János Jász­tős segítséget nyújtottak a társadalmi aktívák. így pél­dául a megyei gépjármű iskola hallgatói négy év alatt több mint nyolc és félezer társadalmi munka­órát dolgoztak. Majd ezek után Vass Lajos a követ­kezőket mondotta: — Pártunk Politikai Bi­zottságának, a honvédelmi nevelő és felkészítő mun­kára hozott határozata rendkívül nagy jelentőségű hazánk honvédelmi képes- sértének további fokozása, népvnlc, ezen belül ifjúsá­gunk szélesebb alapokon való honvédelmi felkészí­tése szempontjából. E ha­tározat a honvédelmi neve­lés. felkészítés olyan rend­szerét határozza men. amely átfogja egész társadalmun­kat. Rögzíti a párt, az ál­lami és a társadalmi szer­vek ezirányú feladatait, as eddigieknél kedvezőbb fel­tételeket teremt a honvé­delmi tevékenysén kiszélesí­téséhez, magasabbszintű végrehajtásához. Vass Laios beszámoló’át élénk vita követte. A fel­szólalók őszintén és nyíltan beszéltek nemcsak eredmé­nyeikről, hanem problémá­ikról is. Jő módszereket is­mertettek. amelyekkel méo- inkább fokozni lehet a fia falókban a honvédelem Iránti érdeklődést. így pél­dául Zámbó József, a szol­noki járási MHSZ aktivis­tája elmondotta, milyen nagy sikerrel rendezték meg a tíz előadásból álló sorozatukat amelvekel filmvetítésekkel kötöttek egybe. Ezzel kapcsolatban problémaként említette- ke­vés honvédelmi témájú film áll rendelkezésre. Fehér József, a KT^Z Szolnok mewei bizottságá­nak osztályvezetői*» felszé- lalásában azt hangsúlyozta, A Harci Érdemekért Érdemérem alsószentgyörgy, Gálfi Sán­dor Tiszasas. A kitüntetései!: átadása után a szovjet nagykövet­ség nevében gratulált a ki­tüntetetteknek, s kívánt részükre és családjuknak sok boldogságot. Ezután Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a belügyminiszter első he­lyettese tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletét a kitüntetetteknek. Rövid be­szédében említette, hogy október példát mutatott a világnak. Elsőként a ma­gyar nép követte orosz testvéreit és megvalósította a Tanácsköztársaságot. — Ma jd a jelenlévők érdemeit méltatta, akik szívükben, gondolatukban mindig hűek maradtak a forradalomhoz, a vörös zászlóhoz. A kitüntetett internacio­nalisták nevében Papp Ist­ván mondott köszönetét, s kérte a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek képviselőit, tolmácsol­ják köszönetüket a kitün­tetésért a Szovjetunió párt­jának, kormányának Mind- annyiuk nevében ígérte: erejükhöz mérten a jövő­ben is ápolják, erősítik a szovjet és magyar nép ba­rátságát. hogy az ifjúság honvédelmi nevelését társadalmi ügy- gyé kell tenni, s ebben szo­rosan együtt kell működ­nie a KISZ-nek és az MHSZ-nek. Kálmán István, a _ repülős klub nevében kért szót, s ismertette a klub eddig elért eredmé­nyeit, s szólt arról U, ho­gyan gondoskodnak az után­pótlásról. Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevé­ben köszöntötte a megyei értekezletet. Hangsúlyozta; szükség van arra, bogy a tanácsok segítsék az MHSZ klubokat, de arra is szükség van, hogv az MHSZ aktivisták legyenek szószó­lói a községek, városok kommunális feladatai vég­rehajtásának. Dr. Zsmurin Lajos, r. megyei pártbizottság nevé­ben üdvözölte a megjelen­teket, s többek között fel­adatként a tömegkapcsola­tok, a különböző szervekkel való további jő együttmű­ködést jelölte meg. Felszólalt a tanácskozá­son Úszta Gyula altábor­nagy is. Az MHSZ orszá­gos vezetése nevében kö­szöntötte a megyei aktíva­értekezletet. Kifejtette, hog? Szolnok megyét országosan az élenjárók között emle­getik. s ez elért munkasi­kereiknek köszönhető. Szól1 arról is: tudják, hogy az aktívák örömmel üdvözöl­ték a párt, a kormány ha­tározatát, de tisztában van. nak azzal, hogy azért, meri már a határozat-tervezetei előzőleg a több éves ta­pasztalatok alaoi’án állítot­ták össze. Az aktívák tehát lényegében saját javaslatai­kat látták megvalósulni abban. Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Válla­lat azonnali felvételre keres: kőm fives, ács9 lakatos, szakmunkásokat, valamint kubikos brigádokat. Felvételre keres továbbá lakatos szakmunkások mellé segédmunkásokat, akiket a vállalat megfelelő gyakorlati idő után, valamint az átképző tanfolyam eredményes elvég­zése után lakatos szakmunkás bizonvítvánnvnl lát el Jelentkezni lehet: ÉVM Szolnok megyrt Ál­lami Építőinari V'iialat Munkaügyi osztályán Szol­nok, Ady E. u. 117'c. Az MHSZ megyei ahtívnértekez'eie Szolnokon Harci Érdemekért Érdemérmet kaptak G, I. Turjanica elvtárs beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom