Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1967. Movccnber 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Hírünk az országban

A Lobogó október 4-i számában négyoldalas, fényKé- pes cikket közöltek a Ti- szasülyi Állami Gazdaság rizsaratásáról, „Egy maiék rizs” címmel. Az Élet és Irodalomban 7-én Végh Antal írt Karcagon szerzett élményeiről „Földtörvény” címmel, az idős parasztok súlyos gondjaira hívja fel a közvélemény figyelmét. 8-án a Szabad Földben a német—magyar mezőgazdasági kapcsolatokról írnak s megemlítik, hogy a német tsz-elnökök a tiszaföldvári Lenin Tsz- ben igen jó tapasztalatokat szereztek, szeretnék a híres Szolnok megyei tsz-sze! szorosabbra fűzni kapcsolataikat. A Mezőgép október 27-én több cikkben is foglalkozik a BGM törökszentmiklósi gyáregységével. Megírja, hogy jelentősen túlteljesítették jubileumi vállalásaikat, az ideológiai nevelés fontosságáról szólva felsorolja, hogyan szervezték meg a gazdasági mechanizmusra tervezett jövő évi munkájukat. Részletesen ismerteti, hogyan készültek fel' a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére.

A Szabad Föld közli Veikéi Árpád tudósítását a jászszentandrási Haladás Tsz szüretjéről. A Jászság legnagyobb szőlős gazdaságában holdanként 30 mázsás termésre számítanak.

Az Idegenforgalom októberi számában Ják Sándor a szolnoki Tiszaliget cam- pingről ír. Az Ország Világ 11-én „Űj vfzilépcső a Ti- izán" címmel a Tisza II.- ről hoz riportot. 20-án a Pest megyei Hírlap tudósítója közli: Vásárhelyi Pál tervei szerint folytatják a Tisza szabályozását A nép- szabadság október 1-én a konyhabútor-ellátással foglalkozik. Részletesen ismerteti a szolnoki Tisza bútorgyár terveit az új gyártási technológiák szerint megszervezett termelést A lap 22-én „Vegyeskereskedés” címmel a szolnoki nyomda jászberényi telepének a Hűtőgépgyárba történt oe- kebelezéséről ír — vitatva a döntés helyességét

A Népfront ■ októberben két nagyobb cikket is szentel megyei témának. A téli politikai oktatásról Írva ismertetik a téli népfront akadémiák sikeres működését. „A Barátság vízvezeték” című tudósításban a tiszasülyi. besenyszögj és nagykörűi vízvezeték megépítéséről olvashatunk. Az egyik szovjet katonai alakulat parancsnoka és katonái végezték el a talajmunkákat s ezzel csaknem egymillió forintot takarítottak meg a három községnek.

A Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Népszava 1-én közölték, hogy Czine- ge Lajos honvédelmi miniszter dicsérő oklevéllel tüntette ki a szolnoki Zagyvaparti általános iskola Kilián György úttörőcsapatát. A Népszava és a Magyar Nemzet 22-én adta hirül:

Nyugat-Kazahsztánban szobrot állítottak Wienermann Jenő jászberényi bádogossegédnek. Az internacionalista hősről a kazaii és türkmén történelem- könyvek is megemlékeznek. 25-én írja a Magyar Nemzet: Tiszafüredről útnak indult a Szolnok megyei diákok jubileumi emlékre enete. Október 30-án a Hétfői Hírek az emlékmenet útjáról közöl hosz- szabb hírt 28-án a Néphadseregben olvastuk: A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán a Komszo- mol megalakulásának 43. évfordulójára ünnepi rendezvénysorozatot terveznek.

5-én írja a Szövetkezeti Hírlap: A mezőtúri fazekasok a népművészet rangjára emelték ősi mesterségüket. Üj termékeikből sokat szállítanak Nyugat-Eu- rópába. A tűzálló edényeik iránt Svédországból és az NSZK-ból érdeklődnek. A Magyar Nemzet 7-én írt a Mezőtúrról elszármazott képzőművészek kiállításáról. Az Észalc-Magyaror- szágban terjedelmes cikk számol be 11-én a szolnoki iskolaigazgatók Borsodban tett látogatásáról. A Szabad Földben Hars György riportját olvassuk 15-én Friedrich Éváról, a fiatal fegyvernek! pedagógusiéi. „Szólaljon meg Lehel kürtje!" — kéri Lantos Kiss István Sopronból — a Ma- gyár Nemzet október 15-i számában. írásában a televíziótól részletes tájékoztatást kér a híres kürtről s szeretné, ha a tv-ben valaki megszólaltatná a hangszert Kunszery Gyula válaszol a soproni érdeklődőnek a lap 25-1 számában. Hasonló című írásában ismerteti a kürt történetét közli a tudósok legújabb állásfoglalását és végezetül megjegyzi, a múlt században Káidy Gyula neves zeneszerző hatalmas skálát harsantott ki a kürtből.

28-án a Néphadsereg a Szolnok megyei TIT szervezet tájkonferenciájáról adott hírt A Viláo Ifjúsága októberi száma Műemlék őrjáratában a fegyvernek! Pusztatorony képét látjuk Doroszlai Dénes felvételen. A Szocialista Művészetért közli Sánta Ágnes tudósítását a Szigligeti Színház táj centrumairól. A Nógrád l!)-én az ön is lehet gyilkos című darab salgótarjáni bemutatójáról ad “ló zetest a darab egyik jelenetének illusztrálva.

Dr. Kardos Józsefné

j

' Az 1988 TT félévben beinduló szolnoki Épületelemgyár különböző műszaki munkakörök betöltésére keres:

GÉPÉSZMÉRNÖKÖKET ELEKTROMÉRNÖKÖKET ÁLT MÉRNÖKÖKET GÉPI SZTt CHNSKUSOKAT MÜS7AK1 RAJZOTOKAT

Munkába lépés 1968. januártól folvamntosan. Előjegyzés céljából jelen kezés: a Szolnoki Épületelemgyár Szolnok. Tószegi u. mellett.

Mit remélt Alojzia asszony?

amelyeknek egyes részeit bérbeadás útján hasznosítják.”

A Kiss-féle gabonaraktárt pedig már a malmok államosítása után a ter- ményforgaimi vállalat 15 éven keresztül bérelte és a bérleti díjat a volt gabonakereskedőnek fizette.

Alojzia asszony tanácsadói és ügyvédje azonban arra a hivatalos iratra alapozta követelésének jogosságát. melyben 1955. július

12-én az akkori jászapáti járási tanács értesítette néhai Kiss Ernőt. „Az épülete nem államosított és ilyen irányzatról nincs is értesülésünk." (??)

A jászberényi járásbíróság nem vizsgálta meg tüzetesen a bizonyítékokat és a vitatott ingatlant a ga- bonakereskedőnek ítélte. A megyei bíróság azonban november 14-én a per tárgyalását felfüggesztette, az ingatlan állami tulajdonba

vételével kapcsolatos eljárás jogerős befejezéséig.

Vajon hogyan jutott el a megyei bíróság, hogyan lehetett érdekes ügy a gabonakereskedő özvegyének pere? Elsősorban úgy, hogy a jászapáti, majd a jászberényi járási tanács nem állt feladata megcslatán határozatlan volt, hiszen a napnál is világosabb, hogy a szóban forgó raktárt az említett törvényerejű rendelet megjelenése után államosítani kellett volna.

A megyei bíróság végülis pontot tett e nevetséges követelés, e mesterségesen felnagyított ügy végére. — Alojzia asszony így szegényebb lett egy gabona- raktárral, de gazdagabb egy tapasztalattal: a magyar államot csak úgy egyszerűen nem lehet megkárosítani. Egyébként nem ő az első, aki ezt megtanulta.

— bognár —

Küromápo-ási tanfolyam sebe sasprof etissorok Liisreműköíiéaével

Á legjómbo ebbfata „vendegek"

Ezúttal nem a manikűröző hölgyek. hanem a szarvasmarha gondozók ülnek be az iskolapadba, a szakszerű körömápolási ismeretek elsajátítására. A járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szervezésében hétfőn — huszonöt résztvevővel — a iászapáti szakmunkásképző iskolában kezdődik P7. egvhetes bentlakásos tanfolyam.

Az előadásokat az Állat- o<rvos Tudományegyetem sebészeti tanszékéinek tanárai tar, ák. A gyakorlati bemutatókat pedig az Alkotmány Tsz tehenészetében szervezték meg.

ELJEGYZÉS MAGYAR MÓDRA

Tessék hozni aanyet — Kettőt nyolcéit, eeyet tízért A vámnál megnézik az új akat

Kiss Ernő, a volt jász- dózsai gabocnakereskcdő 1964. január 19-én meghalt, özvegye, született Palu- gyay Alojzia gondolt egy merészet és nagyot: amit a férj nem mert életeben megtenni, majd dűlőre viszi ő. Visszaköveteli a magyar államtól a felszabadulás előtt épített gabona- raktárt,

A Kiss vagy a Palugyay család sarjai között biztosan ötletdús segítőkre talált, akiket nem riasztott vissza a jóérzés, hogy a magyar állam „bőrére” spekuláljanak. A tanácsadók segítségére számítva az özvegy 1967. február 13- án, „annak rendje és módja szerint” perbefogta az államot, mert nem okultak azokból a kudarcba fulladt kísérletekből, amelyek a hozzájuk hasonló jogtalan haszonlesőket érték és érik az utóbbi években.

özvegy Kiss Emőné és tanácsadói azon a kis résen akarták a gabonaraktárt megkaparintani, amely úgy keletkezett, hogy a telekkönyvbe be nem jegyzett ingatlant annak idején nem államosították. A gabona- kereskedő állami területre épített raktára így maradt ki azon jegyzékekből, melyek az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján az államosított házingatlanokról és egyéb felépítményekről készültek. A törvényerejű rendelet a) pontja ekként rendelkezik:

„...alkatrészeikkel és tartozékaikkal állami tulajdonba kerülnek mindazok a magántulajdonban álló házingatlanok, (lakóházak, villák, öröklakások, üzletházak, üzemházak, raktárak, stb.), amelyeket vagy

A szolnoki óra- és ékszer üzle bon érdeklődő kérésemre egy fekete lapos dobozt helyeznek elém: válogassak! Harminc pár karikagyűrű sorakozik fel a mélyedésekben. A felszólítást nem , értem. Miből válogassak- hiszen valamennyi teljesen egyforma, észrevehető különbséget a gyűrűk között nem észlelek A megnyugtató felvilágosítás nem marad el: a

választási lehetőség a gyűrű nagyságára és vastagságára vona* Rozik. — De mindegyik sablonszerű kivitelben készült, sima, gömbölyű felületűek, és bronzszínűek. Tizennégy karátos aranyból készültek. Én azt szeretném azonban, ha olyan gyűrűt kaphatnék, ami „valamiben” megkülönböztet minket a többi „máíkapár- tói”...

Az eladónő felvilágosít:

kapnak néha mintás jegygyűrűt is, mégis tanácsosabb lenne- ha hozott aranyból, saját elképzelésem szerint készíttetnék* A „sablon” eljegyzési gyűrű ára párban éoo—800 forint között van, a gyűrű aranymennyiségétől függően. Ha csináltatok, akkor darabja tíz darab százasból jön ki. Egy kicsit drága... Vajon miért nem csináltat több díszes jegyA két és fél éves „szabadság"

Nem a pénz, hanem m: Idő «.-zárni! ...

a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak kétharmada nő. Ha a tanulókat és a kisegítő dolgozókat is figyelembe vesszük, ez az arány 72 százalék, mivel tanulónak, de kiváltképpen kisegítő dolgozónak többnyire nők jelentkeznek. Az utóbbiak azonban többéves munkaviszony igazolása esetén sem részesülhetnek a havi 600 forintos gyermek- gondozási segélyben. A rendelet szerint: az egyéves munkaviszonyt vagy folyamatos munkavégzéssel kell igazolni, vagy úgy. hogy két éven belül legyen meg az egy év A részmunkaidőben dolgoz«') nőket nem lehet segélyben részesíteni. Éppen ezért a Belkereskedelmi Minisztériumnak az az irányelve, hogy a bolti csúcs- forgalmi időszakokban kisegítő dolgozókat alkaim izzanak, újabb akadályba ütközik- a részmunkára jeleiit- kezö fiatal nók ugyanis amint tatáinak maguknak 8 óra* munkalehetőséget, azt választják.

közük a vállalattal, hogy élnek-e a kétéves „szabadság” lehetőségével, s ha igen, mikor állnak isme* -munkába. így a vállalat munkaügyi osztálya időben átcsoportosíthatja a dolgozókat

A vállalat vezetői ás dolgozói tehát együtt keresik a megoldását annak, hogy a két és fél éves kiesést a munka ütome ne érezze meg.

P S.

gyűrűt a kereskedelem? —

Mint megtudom, az utóbbi időben az óra- és ékszer üzlet karikagyűrű forgalma nem emelkedett, sőt visz- sza esett. A korábbi havi 180—200-párral szemben októberben csak 160 gyűrűt adtak el. Ugyanakkor a ké. szíttetés aránya sem gyarapodott- havi 3—4 gyűrűt rendelnek.

A beszélgetés óta szenvedélyesen kutatom a beszélő partnereimet. Tekintetem gyakran a gyűrűs uj- jakra téved. Aki szebb, egyedibb . gyűrűt szeretne- az ha külföldön jár, a kinti nagyobb választékból — a vám megfizetésével — már jóelőre gondoskodik m -igáról.

Vajon nem próbálhatnánk meg e téren is jobban figyelembe venni az igényeket?

— petres —- U! Síi«r«síelőit eg» XVáll. sxáfciiíSi yeemíkSf** sambas* találmány

Miként alakult eddig a sv ormok gon lozási segély igénybevétele, és ez milyen hatással van. illetve lesz a vállalati munkaerőgazdálkodásra. a kereskedelmi munkára? Az élelmiszcr- kisker vállalat munkaügyi nyilvánto-tásából kitűnik, hogy 1966-hnn havonként átlag nvolc—tf? dolgozó vop szülés- szabadságon. 1967 jnnvá-'jában tizenegy, Júniusában viszont már tizenhárom. Októberben pedig tizenhat. Ez a növekvő szám is kifejezi a gvermek- “ondozási seréiv egészséges hatását a népszaporulatra sízerenét mépinháhb mutat, ja. hogv az 1967-hen szülő anvák közül a szülési szabadság után sokan vették igénvbe a Kon forintos gondozási segélvt.

1987 október 28-ig az idén szülő anvák közül ösz- szesen tizenegven töltötték le a 20 hete* szabadságot A segélvt egv nő nem vet te Igénvbe közülük, ő 1* azért, mert nem volt mee az egvéves munkaviszonva A gvermek gondozási se- “élvt igénvbevevó anvák át- lagk“r“*ete littW—5099 forint kozott ran Az onsrátti-e -JmAréa szer-in* t*

a tapasztalat, hogy g segélyt csak azok veszik igénvbe. akik 800—1500 forint között keresnek ha- von’.a. A nagyobb jövedelműek inkább egv „pótmamát” fogadnak a gyermek mellé.

Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál viszont egy boltvezető helyettes lúniu.s 28-től kapja a gyermekgondozási segélyt. Otthon van. holoit. havi keresete évi átlagban 2350 forint. Az- hogy egv anya i aénybeveszi -e a kedvezményt ebben a szakmában többnyire tehát nem a fizet^ nagyságát# függ, hanem attól, hogv mü ven munkahelyen dolgozik, miiven a munkáid”' “osztása Mivel a legtöbb üzletben már reggel hat órakor munkába kell állni. van, aki ért nem tudja vállalni.

A vállalatnak szerenrs“s módon nem okoz problémát a szülő Htivák kiesése Egyrészt azért mert a létszámarány úgy alakul maid a lövőben hogy a gvermek gondozási segélvt igénybevevők hol vébe sznkkéo- zett Antalok kerülhetnek Má«ré-»zt . szülő anvák már a »flUg ynnhodaé« statt

178R-ban csodálatos beszélőgépet készített Kem- pelen Farkas, századának egyik legzseniálisabb feltalálója. A gép az ember beszélő szerveit utánozta A hangokat lényegileg egy nyílásból, illetve különböző segéd nyíl ásókból lehetett részint a fúvósnang- szerekre emlékeztető billentyűzettel rés int szabad kézzel kiesetni. A fúitatót. amely a levegőáramlási biztosította, könyökével nyomogatta az „előadó művész”.

Kempelen 15 évi gyakorlás után mutatta be a nagyközönség előtt, hogyan beszól gépe angolul, franciául és magyarul. Németül kevésbé ment a lecke meri a beszédet ezen a nyel ven a harigösszetételek gyors egymásutánja rregnehe”' tett«.

Valószínű- hogv a gépből «onaklitrjéa kM-hAnu»

példány készült. Állítólag legutóbb előkerült valahol az egyik, s azt a hírek szerint mos' Becsben őrzik. A többi biztosan elpusztult.

Most pedig, 179, év elteltével egy francia kutató, Jean-Svivain Lienard elkészítetne a Kompeler.-féle beszélőgép mását. Műve. amelyet a legutóbb Budapesten tartott akusztikai kongresszuson is bemutatott, annál is „izgalmasabb” alkotás, mert készítőié nem is látta az állítólagos bécsi példánvt. kizárólag a Kemnelen által 1791-ben írt „dokumentáció” alapián dolgozod: — Gépét itt Budapesten meg is szólaltatta- természetesen franciául, s amint hal’gatói megállapíthatnák, a meglehetősen gyér meines hangú gép — stílszerűen — éppen a gyermeki nyelv leegvekoribb szavait ejtette ki a legtisztább^-